Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Szerda, 1967. január 11. s SOMOGYI NÉPLAP 357 tfpojrthos... Síléc Sícipő Bélelt síkesztyű Faródli 98,­Fémródli Korcsolya Gyermek korcsolyacipő 225,­338,— Ft-tól 570,— Ft-ig 589,— Ft 55,— Ft Ft-tól 117,— Ft-ig 198,— Ft 107,— Ft Ft-tól 265,— Ft-ig Gazdag áruválasztékból vásároljon A SOMOGY MEGYEI IPARCIKK­KISKERESKEDELMI VÁLLALAT kaposvári és siófoki sportszerboltjaiból. Tanulmányok a katonai nevelés köréből A Szovjetunió napjai a Gyo Ott, ahol a Greenwichiül nyugatra fekvő 170. délkör az ázsiai szárazföld csücskét érin­ti, alig észrevehető pontocskát látunk »UeZen« felirattal. Ez a Szovjetunió legtávolabb fekvő szakkeleti lakótelepe. Mint­egy 100 földszintes ház fekszik a keskeny földnyelven, amelyet két tenger mos a két oldalárul: jobbról a Behrtng-tenger, bal­ról a Csukotkai-tenger. Ha ke­let felé haladunk, 18 kilomé­terrel odébb eljutunk a Behring-szoroshoz. Hajdanában itt eszkimók éltek, de amikor eldőlt, hogy lakótelepüket ki­szélesítik és átépítik, az em­berek útjába álltak a sziklák. Az eszkimók átköltöztek a fél­sziget távolabb fekvő részére, is maradtak emberek a szoros közelében is: a rádióállomás munkatársai, élükön Ivanov­ssnyev-foknál kezdődnek. vál. Innen ered a mondás: »A Szovjetunió Ivanovval kezdő­dik.« Ezek az emberek a Szovjet­unióban elsőnek találkoznak a hajnallal, s elsőnek élik végig a napot. Zordon vidéken lak­nak. Még a nyár derekán is, amikor a tundra leveti téli dí­szét, a hegyek napsütötte lej­tői lilák az ibolyáktól, s a pari menti sziklákon szüntelenül csivitelnek a madarak, nem ritkaság a hóvihar. Az ott élő emberek nagy messzeségben élnek, két világ határán. De senki sem érzi magát elhagyatottnak. Rend­szeresen jár a posta, s a sark­vidék lakóit szép időben meg­meglátogatják iskolás gyere­kek, vadászok és más ueler.i tokosok. Megtörténik, hogy új­ságírók is fölkeresik őket. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg a ranulmányok a katonai ne­velés köréből című cikkgyűj­temény. A könyv annak a so- ozatnak első kötete, amelyből a kiadó a jövőben évenként kíván egyet-egyet megjelentet­ni, összefoglalva bennük az adott időszak aktuális kikép­zési és nevelési problémáit. A sorozat célja: a kötetek agyrészt elősegítik a korszerű követelményeknek megfelelő katonai kiképzést és nevelést, bemutatva a gyakorlatban be­vált módszereket, másrészi összefoglalva a hadseregben végzett pedagógiai kutatómun­kát, megismertetik a nevelés- udomány katonai alkalmazá •ínak eredményeit. E kettős cél jegyében je lent meg az első kötet is. A tanulmányok olyan problé- .nákkal foglalkoznak, amelye­ket a kiképzés mindennapjai vetnek föl. Megoldásukra a szerzők a neveléstudomány, a pszichológia, a szociológia eredményeinek alkalmazásával aeresik a választ. Külön-külön tanulmány foglalkozik a be­vonuló fiatalok jellemzőivel, "'letkori sajátosságaival, a ka- onai fegyelem alapjaival, a szabályzatok szerinti élettel, a rendszeres tájékoztatás je­lentőségével, a harcászati ki­képzés módszereivel. A könyv a hadseregben föl- 1 elhető nevelési problémát tár­gyalja, tanulmányozása így hasznosnak ígérkezik a hon­védelmi nevelő tanárok és ál- alában a pedagógusok számá­ra isi Előnyös a jő minőségű, fémzárolt vetőmag Megyénk szépen művelt, li­getes tájain a betakarítás már befejeződött, sőt a ter­melőszövetkezetek előkészí­tették a talajt a tavaszi ve­tések alá. Elérkezett a szám­vetés ideje. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell arról is, ami a tavasszal az eredmé­nyes munkához majd szüksé­ges lesz. A megye termelőszövetke­zetei szép eredményekkel dicsekedhetnek, jól fejlesz­tették tovább Somogy mező- gazdaságának haladó hagyo­mányait. Most újabb jelen­tős feladat előtt állnak, öt­éves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása érdekében 13— 15 százalékkal kell növelni a növénytermesztés termésátla­gait. Ennek a feladatnak eredményes megvalósításához kívánunk támogatást nyújta­ni. A megye jellemző talajai — többek között — a dom­bokon a barna színű, homo­kos, vályogszerű, gyengén sa­vanyú erdőtalajok és a sík területeken, völgyekben az inkább mezőségi típusba tartozó lösztalajok. Sajnos a szél és a víz munkája tetemes károkat okoz. Ezért sok helyen a kalászosokat tavasszal herefélékkel, som- kóróval, szarvaskerenpel fe­lülvetik abból a célból, hogy azokat ősszel zöldtrágyaként alászántsák, illetve a követ­kező évben hasznosítsák. Azért is helyes ez, mert a talajok nitrogénben elég szegények. Vállalatunk a zöldtrágyá­zás fokozottabb elterjedésé­hez hozzá kívánja segíteni a megye termelőüzemeit azál­tal, hogy a múlt évinél na­gyobb mennyiségű vetőma­got bocsát rendelkez.ésükre zöld trágya céljára. Különösen ki kell emelni a fehér virágú somkórónak és a szögletes ledneknek mint zöldtrágyanövénynek kedvező hatását. Jól bírják a száraz­ságot. Gyökereik mélyre ha­tolnak, áttörik a kedvezőtle­nebb altalajokat is. Som kóró után lucerna akkor is vet­hető, ha eddig a kedvezőtlen altalaj ezt nem tette lehető­vé. A somkóró gyökerének elhalása következtében ke­letkező csövekbe a lucerna- gyökerek behatolnak, és ott nőnek tovább. Természetesen olyan területekre, ahol a ta­laj az említett zöldtrásyanö- vények mészigényét fedezni nem tudja, egyéb, a talaj sa­vanyúságát jobban bíró zöld- trágyanövényt, pl. csillagfür­töt kell használnunk. Tarló zöldtrágyával a leg­nagyobb eredményt a tava­WEtüMARl szí kapásoknál érhetjük el. Zöldtrágya után a savanyú, televényes talajon nagyon : M díszük a burgonya. Minél gyengébb termőerejű a talá­lunk, annál inkább kell igénybe vennünk a zöldtrá­gyázást. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a jó talaj­munka, a táperő-utánpótlás biztosítása csak akkor érez­teti megfelelően kedvező ha­tását, ha jó minőségű, fém­zárolt vetőmagot vetünk. Helytelen az a gyakorlat, hogy egyes termelőüzemek esetleg egymás közt forgal­maznak fémzárolatlan vető­magot, sokszor a hatósági ár­nál drágábban. Az ilyen ve­tőmaggal gyommagvak ezreit, százezreit vetjük el jó táp­erejű, szépen megművelt szántóinkén. A magvizsgálatok eredmé­nyei szerint a nyers vetőma­gokban gyakran igen sok a gyommag, a 10 százalékot, sőt néha a 30 százalékot is eléri. A vetőmagvak tisztasági fo­kát csak szakszerű vizsgálat­tal tudják megállapítani, mert az apró gyommagvak a na­gyobb kultúrmagvak között nem annyira feltűnőek, A termelőüzem sokszor nem is sejti például, hogy vetőmag­ja milyen nagymértékben van arankával fertőzve. A szán­tóföldre a kultúrma agai ki­kerülő "'mmok pedig nem­csak azért veszélyesek, mert a kultúrnövény számára biz­tosított táDanyagokat és vi­zet elszívják, hanem azért is, mert veszedelmes növé­nyi betegség és kártevő ter­jesztői is. Tehát minden gaz­daságnak arra kell töreked­nie, hogy jó minőségű, fém­zárolt vetőmagot használjon. Erre meg is van a lehetősé". Vállalatunk dél-dunántúli al­központja (Dombóvár) a múlt évinél is nagyobb mennyisé­gű és választékú szántóföldi és kertészeti vetőmagvakat bocsát fémzárolt minőségben és hivatalos áron a termelő­üzemek rendelkezésére. A lu- cemamag kivételével minden ezirányú igényt ki tudunk elégíteni. Vállalatunk a termelőüze­mek részére már eddig is je­lentős mennyiségű lucerna- magot tisztított meg bértisz­títás keretében. Bár ez még nem fedezi teljesen a szük­ségletet, mégis — különösen az arankaveszély miatt — arra kell törekedni, hogy a termelőüzem csak tisztított és fémzárolt lucemamagot vessen. Nem szabad azt sem fi­gyelmen kívül hagyni, hoey az aranka magja nyolc évig életképes marad a talajban, vontatottan kel, így a mag­nak egy része pl. csak az 5., 6. évben fog csírázni. Ez a körülmény olyan megyében, ahol a talajok nitrogénsze­génysége miatt szükséges a pillangós vetésforgó, nagy hátrányt, terméskiesést je­lenthet a következő években is. Az Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat a zöldtrágyázás fokozottabb ’el­terjesztése, a jó, fémzárolt vetőmag előnyeire és a tisztí- tatlan vetőmagvak felhaszná­lásának következményeire azért kívánja a termelőüze­mek figyelmét fölhívni, mert ezzel is elő kívánja segíteni ötéves tervünk célkitűzésed­nek megvalósítását, egyszers­mind a szocialista termelő­üzemek megerősödését, jöve­delmezőségének fokozását. Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat (x) Amióta munkába állt a tíz­ezer köbméter kapacitású sza­lag a Dél-magyarországi Fűré­szek barcsi üzemében, a mun­kások azt mondják, megy itt a munka, csak etetni kell a gé­pet. Régen huszonöt, most ki­lenc munkás végezte, illetve végzi a nyers parkettlóc gyár­tását. A gépek ésszerű elhe­lyezése, az anyagot folyton kör- beszállító szalag beállítása na­gyon sok kézi erőt takarít meg. Persze az új technológia nem válik egyik napról a má­sikra a munkások vérévé. Még A SZOVJETUNIÓ IVANOVVAL KEZDŐDI Ahol fölkel a nap mindig előfordulnak hibák. Amikor Schvendervein Béla személyzeti előadó kíséretében megtekintettük a szalagot, s lencsevégre kaptuk a Dombi- brigádot, már ott várakoztak a szerelők. Aliogy elkészült a fénykép, leállt a szalag, s már­is nekiálltak a javításnak. Né­hány perccel tizenegy óra előtt történt mindez, az ebédidő ép­pen beleesett a várakozásba. Fenyvesi Csaba művezető el­mondta, hogy ilyenkor meg­tízszereződik az állásidő. Ha valami hiba fordul elő, akkor minden gép leáll. Váltattam néhány szót a gé­pen dolgozókkal. Azt mondták, hogy bevált a szalag, könnyebb a munkájuk. Csak az a rossz, ha elromlik. Ilyenkor aztán tűkön ülnek, amíg folytathat­ják a termelést. — December 31-ón már sok­kal többet termelt a szalag, mint az indulás hete: in — mondja a művezető. — Nagy József brigádja száztizenhat százalékot, Dombi Géza bri­gádja pedig 100,3 százalékot ért el. S ez igen biztató. Elavult, nagyon régi techno­lógiát nyugdíjaztak a barcsi fűrészüzemben. Az új techno­lógia bejáratása még most fo­lyik. A gépekkel és a munká­sakkal is előfordul még ►'kiha­gyás«, ez azonban egyre keve­sebb az utóbbi időben. Hama­rosan befejeződik az új szalag kísérleti szakasza, folyamato­san termeli a nyers parkett'é- cet. L. G. ÚJ KÖNYVEK Fodor József: Énekek napközben Modem, vagyis mai vei-set írni Berzsenyi és Kölcsey köl­tői nyelvezetén lehetetlenség — állíthatnánk. Fodor József oly tökéllyel műveü ezt, hogy örül a szívünk: a 130—150 évvel ezelőtti poétikai nyel­vezet nagyabbik része a köl­teményben ma is életerős, élő nyelvünk igen szerves része lehet, ha nem csupán hozzá­értéssel, de nagy átéléssel és Igazi szeretettel is alkalmaz­zák. Fodor átlényegít, és ez he­lyezi mindazok elé és fölé, akik régi költői hagyomá­nyaink és eredményeink mai alkalmazásával kísérleteznek. E kísérletek rendszerint egy igencsak közepes műfordítás élményével hatnak ránk. Fo­dor azonban a múlttal töké­letesen ötvözi a mát. Énekek napközben című mélylélegzetű önéletrajzi cik­lusa ünnepélyességével példa nélkül áll mai líránkban. A nagy és súlyos szavak ugyan­akkora érzéseket és gondola­tokat fejeznek ki. A méltó­ságteljes zengés szakadatlanul serkenti figyelmünket, és rög­tön észrevesszük, hogy a köl­tői önéletrajz valójában sok­kal több egy intim, alanyi poémánál, és nagyszabású kor­rajz is. A Hellas című szonettkoszo­rú kissé antikizált és már nem oly hajlékony, mint a négyrészes önéletrajzi poéma. E sorozat szertartásos hódolat az ógörögség nagysága előtt. A záró ciklus versei a leg- maiabbak, és ezek is művé­szien vallanak Fodornak az emberi méltóság melletti el­kötelezettségéről. (Szépirodal­mi.) CSAK „ETETIK" A GÉPET

Next

/
Oldalképek
Tartalom