Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

Korunk kérdései — könyvekben Filozófiai, történelmi és gazdasági művek — Érdekes útleírások, kalandregények Hasznos kézikönyvek, sorozatok A Kossuth Könyvkiadó hü marad hagyományaihoz: ko­runk sok fontos kérdése he - lyét kap az, olvasók olé bocsá­tandó műveik tematikai ter­vében, s a több mint 230 ml csaknem hat és félmilliós pél­dányszáma egyben a várható érdeklődés jelzője is. A ki­adói tervben jelentős: helyet foglalnák el a marxizmus klasszikusainak művei. Az idén a többi között a Marx és Engels művei sorosat 15. és 23. kötete, valamint Lenin Összes Miivel 14., 15. és 34. kö­tete jelenik meg. A filozófia1, kiadványok iközött magyar szerzők müvei mellett több, külföldön már nagy’ sikert aratott könyvet is kézhez kap az olvasó: Adam Schaff A marxizmus és az egyén, Ru­binstein Lét és tudat, vala­mint Kon Pozitivizmus és szo­ciológia című munkáját em­lítjük példaként. A kiadó tovább folytatja, bővíti nagy sikerű sorozatait, így új műveikkel gazdagodik a Korunk világnézeti kérdései, valamint az Esztétikai Kis­könyvtár sorozat is. A törté­nelmi témájú munkák talán még egyetlen évben sem ígér­tek annyi érdekes olvasniva­lót, mint most. A dokumen - tuinikötétefk és határozatgyűj­teményeik mellett például ki­adásra kerül Páter Zadravec István naplója, az 1956-os el­lenforradalmi lázadás k'ulisz- szaéitikait leleplező munka — Hollós Ervin a szerzője —, Nyekrios 1941., június 22- című könyve, valamint több, nagy forradalmárok életútját felraj­zoló mű. Érthetően fontos helyet fog­lalnak el a kiadó idei tervé­ben a gazdasági kérdéseket tárgyaló művek, közöttük is elsősorban azok, amelyek a Az új mechanizmus szellemében bátorítás % “ * népgazdaság új irányítás* rendszeréhez kapcsolódnak. Dr* Csizmadia Ernő A gazda­sági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság, K. Nagy Sán­dor A termelőszövetltezeti gazdaságok ésszerű nagysága, dr. Jávori a Edit A fogyasztói árak és a dotációk. Vilmos Jó­zsef Áru, é.ték, pénz, Berényi József Munkaerő-gazdálkodás és életszínvonal című műve csak ízelítő á kiadásra kérdő könyvek sokaságából. Új kő- tétekkel bővül ezenkívül a Gazdasági életünk kiskönyvtá­ra, valamint a Tsz-tagok kis- 'önyvtára sorozat is. Hasznos kézikönyvek, tényé­tét, adatokat összefoglaló mun­kák megjelentetésével segíti ?lő a kiadó az agitáció, a fél­világosító tevékenység hatá­sosságát. Többek között az üzemi demokráciáról, a mun­kásosztály problémáiról, a tár­sadalombiztosításiról olvasha­tunk majd e kiadványokban s természetszerűen kiadásra kerülnek a pártoktatáshoz szükséges füzetek is. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója alkalmá­ból olvasmányos, gazdagon il­lusztrált kiadvány jelenik meg A Szovjetunió ma címmel, s rangos szerzők kalauzolásával — mint például W. Burchett — olyan problémákkal ismer­kedhetünk meg életit özeiből, mint a vietnami háború 1966- os eseményei, a békés egymás mellett élés vitatott kérdései vagy a 20 millió amerikai né­ger sorsa, élete. Az útleírások, földrajzi ki­adványok a többi között az NDK-val és az NSZK-val, Ko­reával, Svédoitszággal, Fran- daarszággaí ós Görögország­gal ismertetik meg az olva­sót, míg a Tarka Könyvek kö­zött olyan érdekfeszitő írások kerülnek kiadásra, mint A rezidens utolsó tévedése című kémregény s az amerikai »szu- perkóm«, James Bond bukását tárgyaló, napok alatt világhír­re szert tett mű, a Leszámo­lás a Déli-sarkon. Ugyancsak a szórakoztató kiadványok számát gyarapítja több, rajzos- szöveges szatírakötet is. A tervben szereplő 238 mű napjaink valóságának teljes keresztmetszetét adja. Az ol­vasók fokozódó érdeklődését jói bizonyítja, hogy az évi tervben több, korábban ki­adott mű második, illetve harmadik kiadás is szere­pel. — Hatvan pedagógusiaké» ípült állami kölcsönnel a múlt évben. Az építkező so­i— 1975 000 palack bort ér­tékesített a tavalyi termésből a Balatonboglári Állami Gaz­nogyi pedagógusok hosszú le- J daság. Kereken egymillió járatú hiteit kaptak az OTP-' palack bort szállítottak kül- tőL I földre. TYÁBÁ3 Kalamászékhoz német vendégek érkeztek. Voltak vagy öten, egy egész kocsi­rakomány. Számítottak ugyan rájuk, de valamivel később, ezért fordulhatott elő, hogy a családfő — Ka- lamász Tivadar erdőkerülő — éppen került valahol, amikor bevánszorgott a Diesel-Merci az erdészlak udvarára. Kalamászné megértette a nemzetközi hadonászásból, hogy éhes a társaság. Éppen ki akarta tekerni az egyik csirke nyakát, amikor el­kapták a kötényét és rászól­tak: — Nicht... nicht tsirke- paprikasch ... Gomba... paprikasch, gut... — Fújjátok föl, nincs gombám. Tudom, tavaly is azt ettétek volna reggeltől estig, de nincs .., A vendégek fölkereked­tek, irány az erdő. S egy óra sem telt el, diadalitta­san állítottak be a konyhá­ba egy kosár gombával. Ka­lamászné összecsapta a ke­zét: — Te úristen, ez nem jó... — Gut, gut — erősgették a németek, s az asszony hiá­ba tiltakozott, ragaszkodtak a gombapaprikáshoz. Neki is állt nagy keservesen, de lel­kiismerete nem hagyta nyu­godni. Mire nagy félelem­mel megpucolta az ebédre valót, megszületett az el­határozás is. Hiába terjen­gett az egész lakásban az ínycsiklandozó illat, hiába követeltek ebédet a néme­tek, Kalamászné meg akart bizonyosodni valamiről. Ki­osont a kert végébe, magá­val hozott egy kis tányér­kát, és hívta a Bodrit is, a kedves jószágot. Könny csordult az asszony szemé­ből, amikor Bodri jóízűen falatozott; de amikor látta, hogy a paprikás után meg­nyalja a száját, fut, ugrán­dozik, hízeleg — megnyu­godott. Tálalt is már oda­bent, s a németek úgy et­ték a gombapaprikást, mint a cukrot. Kétszer, három­szor is vettek belőle, s nem győztek mondogatni a Kala- mászhé előtt is ismert sza- iiakat: — Gut, sehr gut... Jóízűen bepakolták az utolsó falatokat is a finom, hófehér házi kenyér kísére­tében, amikor feldúltan fu­tott a gyerek a szobába: — Édesanyám.. „ meg­döglött a Bodri!,.. — Tehétszentségesmagas- ságosatyaúristen! — ordított föl az asszony kétségbeesve. S a pánik leírhatatlan volt. Hála a technikának, Kala­mászné a telefonhoz ugrott, hívta a mentőket: — Tejáistenem, teboldog- ságosszűzmáriám... de azon­nal jöjjenek, mert a gom­ba... ide, ide az erdész­házba ... A németek még nem érez­tek semmit, beszálltak sor­ba a mentőautóba, elrobog­tak a városba. Egész úton j ajv eszékeltek, kiabáltak, szidták az erdőt, a gombát, Kalamásznét meg a kutyát, de azt a pillanatot is, ami­kor eszükbe jutott... Csak­hogy erre már nem maradt idejük, mert egyszerre hár­mójuknak mosták a gyom­rát odabent. Kalamász erdőkerülő eköz­ben mit sem sejtve lépett a házba. Csak az döbbentette meg, hogy asszonya össze­törve, kisírt szemmel térdel a feszület előtt. Nem imád­kozik, csak jajveszékel... — Mi történt, te asszony? Akadozva mesélte, bocsá­natkéröen, kétségbeesve. Hogy most majd mi lesz, hogy még börtönbe is kerül­het, hogy a sors lecsapott rá, meg ilyeneket... — Nem megmondtam ne­ked, hogy... — Te drága uram, leg­alább te ne bánts, úgyis ki­szakad a szívem, de rög­tön ... — Hát a gyerek hol van? — kérdezte nagy for­dulattal az erdész. — Jani, te ... gyere csak hamar! — kiáltott ki az ud­varra. A gyerek megszeppentett támogatta meg az ajtószál fát — Hol az a kutya, te gyerek? — Ott, édesapám, ott ni... az árokparton. Elütötte egy autó.., — ib — J illemtan A zsúfolt villamosban egy fiatalasszony áll hét­éves kisfiával, akit ép­pen illemre oktat: — Ha jól nevelték vol­nának, most felállnának, s átadnáuc a helyüket ne­künk. Hiszen én felnőtt vagyok, te pedig kisebb vagy, mint ők. A rossz példa szemlél­tetésére kiválasztott ha­todikos-hetedikes tanulók abban a székben ülnek, amelynak támlájába az asszony fogódzik. Kibá­mulnak az ablakon. Ám hirtelen felpillantanak, s szinte egyszerre szólnák: — Tessék helyet foglal­ni! — Mégiscsak jól nevelt fiúk! — szólt az asszony, miután maga is, fia is leült. A villamos továbbcsi­lingel. Megálló, új fel­szállók tolonganak a ko­csi belsejébe. A véletlen úgy hozza, hogy egy idős néni sodródik a kisfiú mellé. Ez azonnal fölmé­ri a helyzetet, s bizony­ságául annak, hogy fo­gott a lecke, megkér­dezi: — Anyuka, felállják? Édesanyja felpillant: — Hadd el, fiacskám, nemsokára úgyis leszál- lunk!... £gy rendező jegyzetfüzetéből Don Juan ellentmon­dása, hogy soha egyetlen nőt sem vesz komolyan, jóllehet egész életében csak egy valamit vesz komolyan: a nőket. * * * Sok színésznek le kel­lene kötni a kezét, akár a csecsemőkét, hogy ha­mis gesztusokkal véresre ne marja alakítását. * * * Sok művésznek jobban fáj a kollégája sikere, mint a saját bukása. * » • (Az Előre c. lapból) Rekord Peter Spiegel 62 éves esseni lakos a világ leg­beszédesebb embere. 1966- ban egy versenyen egyet­len perc alatt sikerült ezer szót kiejtenie. És még mondja valaki, hogy a nők beszédesebbek, mint a férfiak! A Brovm családban megszületett a rég várt fiú. A boldog anya fivé­re a következő táviratot kapta: »-Megjött az uno­kaöcséd. Pompás fiú.« A Brown család csak­hamar a következő vá­laszt kapta: »-Nincs sem­miféle unokaöcsém. Dob­játok ki a betolakodott fic­kót.« * • * Plymouthban (Anglia) az egyik templom bejá­ratánál két felírás olvas­ható: Az egyiken ez áll: »■Az alkohol a mi legna­gyobb ellenségünk.« A másikon, mindjárt alatta ez olvasható: »Szeresd el­lenségedet. mint legjobb felebarátodat.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanác9 lapja. Főszerkesztő: W1RTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinba Sándor u. i Telefoni 11—510, 11—511 Kiadja a Somogy megyei Laokiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon. 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Fi. index- ?~007 Készült a Sonn y,- . u >:i Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor uusa. *■

Next

/
Oldalképek
Tartalom