Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

Szombat, 1967. január 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az üzemi demo^ricia pillérei L ázas tevékenység fo­lyik ezekben a na­pokban mind a vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gokon, mind a szakmai köz­pontokban. Választásra készül­nek a szakszervezetek; nem hat rutmíordulatnak, ha azt mond­juk, hogy a mozgalom e ki­emelkedő eseménye sajátos kö­rülmények között zajlik le. Mint ismeretes, ebben az év­ben készülünk fel 1968-ra, c gazdaságirányítási reform, első évére. A szakszervezetek nö­vekvő társadalmi, politikai szerepe csak aláhúzza a vá­lasztások jelentőségét. A véle­ményezési, egyetértési, önálló döntési és vétójog megsokszo­rozza majd a vezető testületek, a szakszervezeti tisztségvise­lők iránti igényeket és felelős­ségüket is. A vállalati önálló­ság növekedésével megteremtő­dik a valódé, szakszervezeti ön­állóság is, pontosabban fogal­mazva: a nagyobb önállóság le­hetősége. Azért fogalmazunk föltételes módban, mert a le­hetőség még nem egyenlő a megvalósulással A gazdasági, társadalmi élet bonyolultsága, összetettsége nem tűri a sablo­nokat, esetenként »eredeti** vá­laszokat, állásfoglalásokat kell produkálnia aimak, aki meg akar felelni a ma követelmé­nyeinek. Napjainkban csak az képes a gazdaság, termelőmunkában, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit jelentősen befolyá­soló intézkedéseknél helyesen dönteni, cselekedni, aki önál­lóan gondolkodik, van érzéke a számtalan jelenség között fölismerni a legfontosabb vo­násokat, aki rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő szintű elemző munkával a le­hető legpontosabban kifejezze a társadalmi és egyéni igénye­ket, érdekeket, A szakszervezeteknek pe­dig egyszerre »kettős lelkűk« van. Egyszerre kell az egész munikásosztály és az egyes csoportok, vállalati kollektívák, az egyének érdi­keit képviselniük, illetve a ket­tőt közös nevezőre segíteniük. Ecetenként nem könnyű elvág­niuk a gordiuszi csomót, talp­raesettség, leleményesség, hoz­záértés kell hozzá. A szakszer­vezeteknek módjuk van — és még inkább lesz — hallatni hangjukat a gazdasági, terme­lési kérdésekben, ez lehetővé teszi a nagyobb jövedelmező­ség, a nagyobb nyereség eléré­sét. Ugyanakkor a dolgozók élet- és munkakörülményeit meghatározó ügyekben mm lehet majd dönteni megkérde­zésük nélkül. Sőt már jó elő­re érdemes szólni arról a vár­ható veszélyről, hogy a na­gyobb nyereség oltárán egyes vezetők »feláldozzák« a mun­kakörülmények javítására, a szociális ellátottság fejlesztésé­re szánt összegeket A szak- szervezeti mozgalomnak ezérí jól föl kell készülnie az előre­látható teendőkre. A szakszer­vezeti mozgalom reneszánsza előtt állunk, amelynek politi­kai, emberi föltételeit a lehető legjobban kell megteremteni. A választás jó alkalom arra, hogy ezek a föltételek létrejöj­jenek. A társadalmi, politikai föltételeket a gazdasági mechanizmus reformja hozza létre, miután társadal­mi vonatkozásokban is új hely­zetet teremt Az emberi fölté­telek pedig aszerint valósulnak meg, hogy milyen embereket választanak meg a szakszerve­zeti testületekbe vagy éppen bizalmának. A választás lebonyolításában is kifejeződik, hogy korszerű utakon kell járnunk. A jelölő bizottságokat már a választás előtt megválasztották, hogy azoknak módjuk legyen jó elő­re tájékozódniuk: kiket látná­nak legszívesebben a dolgozók szakszervezeti tisztségviselők­nek. Még az így összeállított listák sem kötelezőek, a vá­lasztáskor megváltoztathatók. A titkárt és az elnököt nem a műhely, illetve szaksaerveze- zeti bizottságok jelölik ki, ha­nem közvetlenül a tagság vá­lasztja meg titkos szavazással. Ez a körülmény a szervezett dolgozók felelősségét hangsú­lyozza, hogy józanul, tárgyila­gosan adják le vóksukat azok­ra a társaikra, akiket legalkal­masabbnak tartanak a társa­dalmi vezető funkcióra. Üj vonása lesz a mostani választásoknak az is, hogy első ízben választanak szakszerve­zeti tanácsokat, amelyek a megszűnt üzemi tanácsok jog­körével, illetve a megnövefca- dett szakszervezett jogkörök­kel élhetnek. Az idei választás tehát megteremti a föltételeit annak, hogy a dolgozók a ko­rábbinál jobban, hatékonyab­ban vehessenek részt a válla­latok irányításában, vezetésé­ben. K i mint vet, úgy arat; nem túlzás az az állítás hogy az idei szakszer­vezeti választások sorsdöntőek a mozgalom továbbfejlődése szempontjából. Ha a műhelyi, üzemi, vállalati kollektívák jó’ élnek a választás lehetőségei­vel, az egész szakszervezeti mozgalom, a szocialista de­mokratizmus megerősödését segítik elő. K. T. ÖN LEVÉLBEN MEGRENDELI NÁLUNK, MI BESZEREZZÜK SS POSTÁN ELKÜLDJÜK ÖNNEK az építkezéshez vagy a személyes szükségletre szolgáló anyagokat és árukat, ha a vásárláshoz és a szolgáltatás teljesítésére szolgáló összeget postai csekkbefizetési lapon MNB 49. egyszámlánkra befizeti. TEMPÓ KSZ, BÚ* '.PEST, V., Bajcsy-Zs. út 56 Telefon: 117-428. 310-188. 124-556. i (5604) ! Németh bácsi nyugdíjba ment — Nem találom a helye­met ... Tudtam, készültem rá, hogy meg kell válni a vállalattól, hisz ez így ter­mészetes, mégis, amikor el­búcsúztattak, nagyon elszo­rult a szívem ... Németh Gyula bácsi 1940- től dolgozott a kőolajosok­nál. Még Zalában kezdte, ha­talmas lánctalpassal fúrótor­nyokat szállított. Idővel nem­csak egyre több elismerést és megbecsülést vívott ki magá­nak, hanem magasabb beosz­tást is. 1966. december 31- ével mint a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat szállítási osztályvezetője ment nyug­díjba. — Bejártam az egész or­szágot. Amerre vonalépítések folytak, ellenőriztem, hogy szabályosan üzemolnek-e a gépjármüvek. A legdélibb pontunk Battonya volt, a legészakibb Ózd, Miskolc. Ez a megszokott, állandó moz­gás, utazás nagyon fog hiá­nyozni. Főként most, a té­len. Ha nyár volna, azért csak itt is, ott is segíthet­nék a jövő-menő autóknál. De addig? Elmondja, hogy nyugdíja­zása ellenére nem fog elsza­kadni a vállalattól. Félhiva­talosan naponta belátogat a telepre mint tűzrendésze Ugyanis hosszú éveken. ént munkája mellett társadalmi kötelezettséget is vállalt: mint önkéntes tűzoltó fel­ügyelt arra, hogy a tűzvé­delmi rendelkezéseket meg­tartsák a tele.peken. Decem­ber 5-én léptették elő szá­zadossá. Amit eddig társa­dalmi munkában végzett, a nyugdíjas napokban sem hagyja abba. Ügy állapodtak meg a vállalat vezetőségével, hogy nyugdíjkiegészítésként havonta 500 forintot kap a tűzrendészi munkáért A vállalatról beszélgetünk. Hol milyen munkák folynak, az idén hova vezetik be a gázt? Németh bácsi mindvé­gig többes szám első személy­ben beszél a kőolajosokról: »Mi.« Azonkívül, hogy sze­retett, megszokott munkahely volt számára, egy kissé csa­ládias is ez a vállalat. Hisz itt dolgozik az egyik veje, nagyobbik lánya szintén a vállalatnál SZTK-s. így az ő révükön is bekapcsolódik a vállalat vérkeringésébe, s tud a tervekről, események­ről. Most több időt tölthet gyerekei körében, s keresi is társaságukat Ök segítik át a »krízisen«. Németh bácsi be­csületesen megtette a ma­gáét Megérdemli a pihe­nést.., Strubl Márta ŰJ ÉV - ŰJ TERMÉK Az új évben új termékek gyártásához is hozzákezdtek a Ganz Villamossági Művekben. Ezt az új típusú turbóge- nerátor-állórészt fúráshoz készítik elő. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer (II.) AZ 1967. ÉVET MEGELŐ­ZŐ nyugdíjévek kiszámítása változatlan marad. Erre az időszakra vonatkozóan to­vábbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelem­be verni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszö­vetkezeti tag javára be kell számítani minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban vagy kis­ipari termelőszövetkezet tag­jaként töltött el. Be kell szá­mítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik terme­lőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkaviszonyt. A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehe­tőség, és ebben az esetben ennek szabályai érvényesül- inek minden más vonatkozás­ban, így a korhatár tekinte­tében is. Üj előírás, hogy a nyuedíj- idöben megengedett leghos­szabb megszakítás az eddi­giektől eltérően nem két, hanem — az ipari szabályo­zással azonos — öt év. A NYUGDÍJRENDSZER egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatá­rozása. A szabályozás messze­menően érvényesíteni kíván ]a a személyes jövedelem ala­pulvételét, de a rendkívül változatos jövedelemelosztási termák, elsősorban az általá­nosan elterjedt családi műve­lés következtében a közösből származó jövedelem nem ál­lapítható meg a más népgaz­dasági ágakban elérhető pon­tossággal. A nyugdíj alapjául szolgá­ló összeg a tag személyes jövedelme. Ebbe beleszámít a közös munkából eredő jöve­delem (munkadíj, részesedés, íredmcnyességi javadalmazás, orémdum stb.), a családi mű­velésért kapott jövedelemnek n tagra jutó hányada és a föl nem róható okból (beteg­ség, szü'és. katonai szolgálat stb.) munkában nem töltött :dőkre járó összeg. A közös munkából szárma- ó jövedelem a könyvelés 'lapián ma már minden ter­melőszövetkezetben egyértel­műen megállapítható. A csa- 'ádi művelésből eredő jöve­delmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület munka- napszüksévietének a tagra ju­tó hányádat, és ezeket a munkanapokat meg kell szo­rozni a termelőszövetkezetben fizetett átlagos napi munka­díj összegével. Például, ha valamelyik tsz-tag családi alapon elvállalja egy kát. hold kukorica művelését, -melynek mrr»kanar>sz"kség- lote mondjuk 15 nap, és ezt a munkát harmadmaeával végzi, akkor a nyugdíj meg­állapítása szempontjából 5 munkanap teljesítését .számít­ják be neki. Külön meghatá­rozott kulcs szerint kell szá­mításba venni a föl nem ró­ható okból távol töltött idő­ket. A személyi jövedelem meg­állapításánál számít a beteg­ségi segélyezésben, szülési se­gélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolya­mon (iskolán) és a tanulmá­nyi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából leszámítható időbe a társadalombiztosítás ezeket az időtartamakat eey- egy teljes munkanappal ve­szi figyelembe. A személyi :övedelem megállapításánál az 'ey adódó munkanapokat meg kell szorozni a tag egy mun­kanapra járó átlagos része­sedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töl­tött időre is. Mivel a jövedelem kiszá­mításának módja — elsősor­ban a családi művelés miatt — csak korlátozott pontossá­gú eredményt ad, a tagokat az így megállapított jövede- ’em alapján alsó és felső ha­tárokkal meghatározott nyug­díj-kategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíj osztály állapít meg. A személyes jöve­delmek alapulvételével éven­ként meg kell állapítani min­den tag nyugdíj-kategóriáját, és azt a megyei társadalom- biztosítási igazgatóságnak (ki­rendeltségnek) a zárszámadást követő 30 napon belül be kell jelenteni. A tagok kategóriá­ba sorolása a termelőszövet­kezetek feladata. A tag meg­állapított nyugdíj-kategóriája lesz a következő évben az ál­tala fizetendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíj- járulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igényel, ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj összegének kiszámí­tásánál is. AZ ÜJ TÖRVÉNY mesz- szemenően egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának nódját. Az ipari szabályok­kal egyezren kimondja min- lenekelőtt, hogy a nyugdíj egállanításár ak alapja az az ‘Tagos havi jövedelem, nme- •et a tag a nyugdíjazás évé- en a nyugdíj igényléséig el­telt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző négy évben elért. A havi át­lagos jövedelmet erre az idő­szakra vonatkoztatva a beje­lentett besorolások átlagolá­sával számítják ki A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki ennyi nyugdíj­évvel kér nyugdíjat, megálla­pított átlagos havi jövedelmé­nek kereken egyharmadát (pontosan 33 százalékát) kap­ja nyugdíjként. Ha a tagnak 1 íznél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jö­vedelemnek a harminchá- •■omnál annyiszor kettővel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél, i 'Például, ha IX éve van, nyugdíjként az átlagiövede- ’em 35 százaléka, 12 év ese­tében 37, 13 évnél 39 stb. százalék jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik egé­szen a 25. nyugdíjévig. ek­kor eléri a havi átlaviövede- tem 63 százalékát. 25 éven relül minden további nyug­díjévért a havi átlagjövede- tem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százaléká­nál. A nyuvdíj kiszámításá­nak módja röviden úgy fog­tel ható össze, hogy 10 évre 1 jövedelem eeyharmada jár, ős ez minden további nyug­díjév után 2 százalékkal nö­vekszik. A termelőszövetkezeti tag­ság alapián járó öregségi nyugdíj összege nem lehet ’■evesebb 400 forintnál. HASONLÓ SZABÁLYOK 'rvényesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is, és ezek ese­tében is meg van határozva ■ nvugdíjak minimuma. Je- entős úi szabály, hogy a rok­kantságnak — ugyanúgy, mint az iparban — három fo­kozata van, és a rokkantsági nyugdíj összege a rokkantság tékának megfelelően emelke­dik. A nyugdíj összegét kiegé­szítő új juttatás a nyugdíja­sok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a termelőszövetkezeti nyug­díjasoknál is Í0Ó forint há- 'stársi pótlék iár, ha nyug- ’'jok összeve az 1000 forintot iem haladja meg, és a há- astárs az iparban is előírt altételeknek megfelel. (Folytatása következik) G. P. Korszerűsítik a nagyatádi termálfürdőt A Nagyatádi Községi Tanács 850 000 forintos költséggel átepítteti a ftirdj f s vtki szár át. Az ela.ult, szűk fürdő­szobákat kibővítik, és speciá is iszapkádakat építen.k be. Orvosi rendelőt is létesítenek. Képünkön: Előkészítik a terepek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom