Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

Péntek, 1967. január 6. 3 lOMOGSI NEPLA? _ HDDUIENET Szociális htod!ok* Egy takarítónő megbete­gedett, gyakran előfordul ilyesmi. Mit csinál ilyen­kor a rendelőintézet? Ter­mészetesen helyettest kér a munkaerő-közvetítőtől, minthogy az orvosi rende­lőket illik tisztán tartani akkor is, ha megbetegszik a takarítónő. És megkezdődik a tor­túra. Az első helyettes egy súlyos szívbeteg asszony. Mire íelvánszorog a harma­dik emeletre, csaknem ki­merítette munkaerejét. Két napig dolgozgat, a harma­dikon bejelenti: beteg. De ez még nem formaliz­mus, ez csak szerencsétlen véletlen. (Ha ugyan nem tudják a rendelőintézetben, szervi szívbaja van sze­génynek.) Délelőtt 11-kor »már« tudják a rendelőintézetben, hogy nincs takarító, 12-kor kezdődne a munkaideje. Kosz, szemét mindenütt, összedugják a fejüket, ta­lálnak egy asszonyt. Nem titok: Stégl Jánosné, albér­letben lakik, egy gyereke van. Papírral küldik a köz­vetítőhöz, mert nélkülük nem foglalkoztathatják. On­nét visszaküldik: Nem, szó sem lehet róla, nem közve­títik ki, mert egy gyereke van. Szociális indok... Telefon a rendelőintézet­től. Hiába. A válasz: Nar gyón sajnáljuk, csak olyat küldhetünk, akinek három gyereke van, és csökkent munkaképességű. — De azt nem tudjuk al­kalmazni. — Sajnálom. Egy óra múlva mégis megjelenik a helyettes. Ez sem titok: Sánta Margitnak hívják, balegi lakos, egy gyereke van. de az anyját is eltartja. Betegről utazgat majd, este fél 12-kor ér haza. Csak azért »csökkent munkaképességű«, mert a tsz-ben nem ajkat dolgozni. Ezt mondta a rendelőinté­zetben, s a helyi tanács engedélyezte munkavállalá­sát. Hát igen, ez aztán szo­ciális indok. S a módszer már forma­lizmus! Más példák is adódnak persze. Ha mondjuk Nagy­atádon van szükség egv he­lyettesre. Pénteken megbe­tegszik az előd, de hiába dolgozott a helyettes szom­baton is. httfőn is: fize­tést nem kaphat, m^rt mondjuk csak kedden van közvetítés. Vagv. Asszisz­tensnőre van szükség, he­lyettesre. A rendelőintéze­tiek tudják már. hogy kik­re számíthatnának. De nem. Ez nem olyan egyszerű. Mert szociális indok is van arra a két-három napra, s ez a fontos, nem az, hogy az orvos tud-e dolgozni asszisztensével. Nos, nem a szociális- helyzet figyelembevétele el­len ágálunk, nem az alap­elv, hanem annak merev, kérlelhetetlen és ésszerűt­len alkalmazása ellen. Mert annyit azért be kell látnunk: a munkahely hi­vatott eldönteni, hogy mi­lyen adottságú, képzettségű emberekkel tud dolgozni, és nem a közvetítő! Az olyan öngólokról nem is szólva, amikor az egygyermekes helyi munkaerő mellett nem szól szociális indok, de az egygyermekes belegi mellett feltétlenül... Jávori Béla PBH8T9 óceán Olaj tört elő a tolurai térs.'g.:en fekvő 5. számú fúrótoronyból. Ez a 35. oiaj- lelőh:ly a Ívűm ,nt terüle­ten. »£íj lelőhely született...« Ezt a közleményt Nyugat-Szi- bénában körülbelül ugyanúgy megszokták, mint a mestersé­ges holdak felbocsátásáról sze­lő híreidet. A másfél millió négyzetkilométert k.tzvö tyu- moni »kontinens« a tudósok véleménye szerint »olajon úsz^k«. A fekete óceán feltárása a szovjet szakemberek kitartása, kitűnő felkészültsége, valamint a kjólajhutziás és -f Itárás élenjáró móds ereinek alkai- maidsával vált lehetségessé. A t -.dósok mos: például olyan új kutatási médszert dolgoztaik ki, amely eredményessége tekinte­tében többszörösen meghalad­ja ez e. d.giehet. A ki olaj ku- t a lók óriási technikai fölszere­léssel rend Ikeznck. A táj pák járhatatlan bozótját és mocsa­rait hatalmas traktorok, buldó­zerek, gépkocsik és helikop e- rek ostromolják meg. Az utóbbiaknak különösen nagy hasznát veszik Szibéria útta- lan útjain. Gyors ütemben folyik a le­lőhelyek kiaknázása. Az első tyumoni olajat 19S4 nyárén né­hány uszályhajó szállította az O bon az omszki kőolaj-fino­mító üzembe. A következő esz­tendőben már körülbelül ery- millió tonna folyékony üz m- anyaget juttatta': oda fel o go­zásra. Az 1966-os év elején üzembe helyezték Szibéria els olajvezetékét: a 426 kilométer hosszú Saim-Tyumon csőveze­téket. A sz~vjethatalom fenn­állásának 50. évfordulójára, 1967-ben el akarnak készülni az 1008 km hosszúságú Usztij —Bálik—Omszk föld alatti fő­vezetékkel. A tajga benépesül. Az ország minden sarkából érkeznek oda ifjak és leányok. A következő években 600 009 fiatal önkéntes érkezik, h~gy kezébe ve~ye Szí béria olajkincseit. I akótelepe’- és városok emelk~rlnek majd. s mndenzkelőtt utat vágnak az őserdőben. A tyumoni lelőhely nagy Minőség, ésszerűsítés, takarékosság Eredményesen zárult az ipari ifjúsági brigádok kongresszusi versenye A múlt évben a pártkong­resszus tiszteletére brigád- versenyre hívta fel a megyei KISZ-bizottság Somogy ifjú­munkásait. A hagyományoktól eltérően nem általános fel­adatokat kaptak a fiatalok, Iranern négy iparágra —• könnyűipar, építőipar, élel­miszeripar és vasipar — szab­ták meg a föltételeket., A brigádversenybe 20 vállalat 50 ifjúsági brigádja nevezett 518 fiatallal. A verseny ered­ményeit a napokban értékel­ték. A legjobb brigádokat megjutalmazták. Külön bírál­ták el a tanácsi ipari válla­latok fiataljait, s jutalmazá­sukra a felosztott tízezer fo­rint mellé még ötezer forin­tot biztosítottak. A könnyűiparban az első helyezett a tanácsi Ruhaipari Vállalat Petőfi-brigádja lett. A tíztagú brigád 110,1 száza­lékra teljesítette a tervet, 700 forint értékű anyagot ta­karított meg, balesetmentesen dolgozott, egy újítást nyújtott be, s ezért 400 forint eszmei díjat kapott 1000 forinttal jutalmazták a brigádot. A könnyűipar másik első helye­zését a Pamutfonó-ipari Vál­lalat Kaposvári Gyárának Gagarin-brigádja nyerte el. A szintén tíztagú brigád 105,1 százalékra teljesítette a tervet, 185 óra társadalmi munkát végzett, a Szakma ifjú mestere-mozgalomba há- rrran neveztek be a brisád- tagok közül, valamint KISZ- és pártoktatásban vesznek részt. 1200 forint pénzju+al- mat kapjak. Az építőiparban az ÉM Somogy megyei Epí­| tőipari Vállalat Petőfi Sán­dor ifjúsági brigádja bizo­nyult legjobhnak. Tervüket I túlteljesítették, s a vasszer­kezetek pontosabb méretezé­sével tízezer forintot takarí­tottak meg. A pártkongresz- szus tiszteletére vállalták, hogy az északnyugati város­rész két épületének vasszer­kezetét öt nappal a határidő előtt átadják. Ezt a vállalá­sukat is túlteljesítették. Újí­tásaikkal 20 0Ó0 forintot ta­karítottak meg egy év alatt. A héttagú brigád 1C00 forint pénzjutalmat kapott. A vas- iparban az első helyen a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat Május 1. ifjúsági brigádin végzett. A 17 brigádtag 140 százalékra teljesítette a ter­vet. A francia importból be­szerzett két Richard Conti­nental Buldózer futóművét f-azai anyagból teljesen fel- űiították. íev több mint egy- "rillió forintot takarítottak meg. A brigád natronália a ■'vimi termelőszövetkezetté s ‘ 'madelmi munkában iavítia a tsz erő-átytt Munkáink el­ismeréséül 1200 " rinttt kan- ’"k. Az éln1imirzerinarbari py-len, n 7<T nr)h',l'i/ÍH £­Tóth br;~ *'ád*fy. olt«* Ví. 5 tyQ A AVr-ei +i«vT.. :»p-n fftgv+fóV mrrjl r* f*cl. h^. ió rní^ rni’f'W1 rrórfA'g+olr. p“,rynr?/*v«!:nrt fi a higiéniára, tisztasági őrjá- ■s fokát szerveztek. A brigád '0 forint jutalomban része- 't. összességében a somo- ifiúmurkások 1 200.000 nt értékű anyagot takarí- tak meg, újításaik értéke nintegy negyvenezer forint. B. M. Már a téli hónapokban gondoskodjék a kerék­párjára való világítási fölsaerelési cikkek be­szerzéséről! Első és hátsó lámpá­hoz dinamóizzó norm? kivitelben 1,60 Ft, javított élettartamú 3,20 Ft. A vásárláskor így kérje! DINAMÓ HÁTSÓ LAMP. (5623) A Saim—Tyumon olajvezeték (Nyugat-Szibéria). Az olaj ezeken a csöveken át jut el a tartályokból a tankhajókba. előnye: az olaj nem fekszik .ülönösen mélyen, és nagy az egyes kutak hoz mi. Az olij- kutató furatok kölisé e itt 20— 30 rubellel olcsóbb az átlagé­nál. A népgazdaság 1966—1970 évi ötéves terve új szibériai olajkitermelő vidék megterem- iését irányozta elő. A tyumtml területen a köd íjkiaknázás 1970-ben évi 20—25 mi lió ton na lesz. Nyugat-Szibéria 1930- ra szovjet viszonylatban elso helyre kerül az olajtermelés ekintetében, s megelőzi a ta- t ér—baskr vidéket, amely lr6~>-bcn még több mint. 70 százalékát állította elő a Szov- etunió folyékony üzemanyagá­nak. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer (I.) KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a termelőszövetkezeti átszerve­zés óta mezőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkeze­tek — a tulajdonformák kü­lönbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállalatok. A szövetkezeti parasztság egy­séges, új, szocialista osztály- lyá kovácsolódik, s egyre kö­zelebb kerül a munkásosztály­hoz. Pártunk mai politikájá­ban mindez kifejeződik a XX. kongresszus pedig állást fog­lalt amellett is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglevő különbségeket fokozatosan meg kell szün­tetni. Ezért foglalta határo­zatba a kongresszus egyebek között azt a javaslatot, hogy 1967-ben új termel őszövetke- zetl nyugdíjtörvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alko­tott a termelőszövetkezeti ta­gok új nyugdí rendszeréről. E? a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíirendszere megközelítse a munkaviszenyben álló dol­gozókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való rész­vétel alapján kapott jövede­lemtől. A révi szabályozás nem vette kellőképpen fiwe- 1 erűbe a hosszabb nyuvdíj- :dőt sem. Az említett foeva- +ékessé "okon kívül szüksé­gessé tette az új törvén v meöoli-ntésát az is, hogy a terme1 őszövetkezeti tagok nyimdíia — al"os-iny őszedé­nél fogva — jelentősen el- marrdt a más nóneard-^oí ólakban dolgozók nvugd’tti- 'átácntól. A n VU oü 1 i P k V'od - Színvonala n-.a-rs-'V szociális caevmorntból Íf1 rfn ­tett feszültséget hanem ew- —e nagyobb mért óbbon Ärar- ♦.otf.o bzí-ísét a te»zno1*<!Tfi­O a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a törvényes minimumnál, és növelni kell j korábbi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény a.apján meg­alapított nyugellátásokat. Az ipari nyugdíjrendszer­rel szemben egyetlen lénye­ges különbség a korhatárnál mutatkozik. Ettől az egy kö­rülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvé­nyesíti az ipari nyugdíj el­veit, és az 1967. január 1. után nyugdíjazásra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azonos tttékűvé teszi. Tartalmaz né­hány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapí­tása területén a jelenlegi íonri szabályozásnál is fejlet­tebb megold őst vezet be ogyszerűbbé. érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának médiát. AT ÚT NVUGDÍíRFND­y.TT'RBFN az öreesétt nyug­díj korhatár-1 ftt-fizknál vál- to7atlanul a 65, nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes sza­bály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette), az életkorától függetlenül jo­gosult nyugdíjra, ha megrak- Vnásáig az előírt nyugdíj­időt megszerezte. A rokkant­sági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíj­hoz szükséges. Érvényben maradt a bal­eseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi baleset ecetén a nyűge1 irtá­sok megáll orv tv-oábnz előze­tes biztosítási idő igazolása nem szükséges. Nvugdíín mindenki jogo­sult, aki 10 évi, a nyirtdfib« beszámíttató tagsági Idővel rendelkezik. Az a merküiőn- Nirtetés. how az 1061. de- I eember 31 előtt belónok 10, az ezt követően belépők 23 év alapján kaphatnak nyug­iíjat, megszűnt. Az említett 10 évi nyug­díjidőre minden olyan nap­tári évet be kell számítani, amelynek tartama alatt a ennelőszövetkezeti tagság fo- yamatcs volt, a tag leg­alább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott, és ' árulékfizetési kötelezettsége fennállott. A nyugdíj időbe való be­számítás föltétele 150, tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése asetén az év teljes nyugdíjév­nek számít. Egy naptári év­nél hosszabb időt azonban akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkateliesít- mény a 150 napot megha­ladja. A JÖVŐBEN BE LEHEr SZÁMÍTANI a nyugdíjidőbe az úgynevezett töredékéveket is. Ha valaki az év folya­mán 150 napnál kevesebb 'den át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhónapot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (föltéve ter­mészetesen, hogy tagsági vi­szonya fennállott, és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adó­dó nvugdíttónapokat nyilván­tartják. és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilván- ttrtttt nyuPdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek fi­gyelembe. Ugyanezeknek a szabályoknak az értelemszerű ■lkai mazásával veszik fieye- >mbe azokat a töredékéveke.t !s. amelvekbop a tagsági vi­szony nem állt fern a nap- '*ri év egész tartama alatt, vívótól továbbra is az első v„i£tv5s éve. amelv a mun­k°tei lesítmónvtől függetlenül ' élj es nyugdíjévnek számit G. P. (Folytatása következik.) —o-tVc-o+oV mTTO.kaernt'ohr-e­*-/>}-' „c különösen a fiatal -«aWénznH munkaerők után­v>zn,+1^<;|q f/Nfícin. A TrirwrT.ŐSTÖVE'fKF tett TAGOK új nyuadfi- "■'ndszerének lénveges alap- ~’”el a következők: a nyugdíj a lehető leg- nagyobb mértékben iga­zodik a személyes jövedelem­hez; átok a hosszabb nyugdijidő- Afv vei rendelkezők ará­nyosan magasabb nyugdíjat kapnak; a nyugdíj összegében kifejeződik a nyugdí­jas tartási kötelezettsége (há­zastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantságának mértéke; Rekord könyvforgalom a marcali járásban Készülődés a mezőgazdasági könyvhónapra (Tudósítónktól.) 1966-ot megelőzően 1963-ban aolt a legnagyobb forgalma a marcali fmsz könyvesboltjá­nak. 1963-ban 1 020 003 forin­tot forgalmazott, de abban az évben a fonyódi járás falvait is a marcali könyvesbolt látta el \ múlt évben viszont egyed'"1 a marcali járásban 1073 000 ’érint értékű könyv talált gaz iára. Az őszi megyei könyvhetek idején hirtelen megnövefeedett a forgalom: 375 000 forint volt az utolsó három hónap ered­ménye. A rekord elérése után sincs pihenés. A marcali járásban máris készülnek a mezőgazda- sági könyvhónanra, amely feb­ruárban lesz. Szakkönyvkész- i'Stük jelen’e? mintegy 100 000 nt értékű, de ehhez a leg­frissebb kiadású kötetekből még mintegy 30—40 000 forint értékben kívánnak rendelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom