Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 4. szám
Csütörtök, 1967. január 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP EMBEREK ÉS ÁTLAGOK Az úfság^hd Bwz&cjtivzeié&ai AMI A MÚLT ÉVBEN KIMARADT Az újságíró általában azzal ül le asztalához a hét elejé hogy megtervezi, miről ír a héten. így tört ni ez most is, de egy ötlettel »gazdagodott« — a szokásos heti program. Miről nem írtaim, azaz mit nem írtam meg a múlt évben? Noha jegyzetfüzetemben megvan minden a cikkhez, de valami miatt az mégis »elúszott-« az időben. Év végi leltár? Az is meg nem is. A munka állandóan megköveteli a visszapillantást is, miként az autós se csak előre figyel, hanem visszapillantó tükrében is méri az utat. Benne vagyunk az új esztendőben, s mögöttünk 1966. A 2. kép egy hócsata emlékét őrzi. A tanulók az iskola udvarán a tornaóra egy részében Vidám hógolyózással Tavaly november elején hozták létre az üzemi, termelőszövetkezeti KlSZ-alapszerveze- tek az ifjúsági mozgalom új oktatási formáját: a kongresz- szusd köröket. A körök tematikája magában foglalja a IX. pártkongresszus anyagának feldolgozását, elősegíti a gazdasági építőmunka fő feladatainak megértését, a gazdaságirányítási reform szellemének megfelelő közgazdasági szemlélet kialakítását. A kongresszusi körökben a fiaitalok hat témát dolgoznak fel. A közép- és fel- sőoktatású intézmények fiataljai ugyanezzel az anyaggal pofrissítik magukat. Orvosi receptre, mert olyan jók, és még eltunyul- nak a karba tett kezű ülésben ... (A cikk megjelenését kizárólag az idő nem engedélyezte, mivel a hócsatát követő napokban szinte strandidő lett) A harmadik képünk egy felfedező utunklitikai vitakörökben foglalkoznak. A megye 496 alapszervezetében szervezték meg a fiatalok a kongresszusi köröket, és csaknem tizenötezer hallgató vesz részt bennük. A beszélgetés, a vita sarán arra is lehetőség nyílik, hogy az ifjúkom- munisiták elmondják, ők maguk hogyan vehetik ki részüket az ország előtt álló feladatokból, új akciókat kezdeményezhetnek. A hasznos javaslatok, ötletek nem vesznek kárba: beépülnek az alapszervezetek idei akcióprogramjába rői készült. A tavaszt akartuk megörökíteni. A felvételen jól látszanak a szinte csattanó rügyek, de állítólag tavasszal nemcsak ez a csattanás hallatszik az utcán, a szabadiban, a parkban. Az első felvétel világot érintő problémát vet föl. A siófoki Európa Szállóban a világ minden részéből megfordulnak, jól is érzik magukat a vendégek, ha... ha csak nem szól közbe az időjárás. És aztán már más is: mit csináljanak, ha egyszer a »benti« szórakoztatást kifelejtették a tervezők... H. B. Emelkedik a háztartási balesetek száma Az utóbbi négy évben meg kétszereződött a háztartási balesetek száma: több mint 33 000-en szenvedtek otthonukban sérülést. Az Állami Biztosító tavaly Somogybán 700 alkalommal fizetett kártérítést — összesen mintegy 450 000 forintot — otthon történt balesetekért A balestek számának emelkedése összefügg a háztartások gépesítésével, villamosifásával, de sokan megsérülnek esés, megcsúszás, elbotlás következtében is. Sok olyan esetről tudnak az Állami Biztosítónál, amikor a lakásban megcsúszott valaki, és karját eltörte, vagy megbotlott a lépcső sarkában és a lába megsérült kező iskolai példázat. Valaki — mert módjában áll, és étvágya is van hozzá — egy ültében két bécsi szeletet eszik, más valaki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlagszámítás szerint a két emberre egy-egy bécsi szelet jut. A polgári közgazdászok a statisztika e hamisító fogásait tudatosan alkalmazzák a nagy társadalmi, vagyoni és osztálykülönbségek leplezésére. Szocialista viszonyaink között megszűntek az antagoniszti- kus osztályellentétek, a vagyoni kiváltságok, s így kevesebb szélsőséget — statisztikai nyelven szólva kisebb szóródást — takarnak az átlagszámok. Azért a mi közvéleményünkben is tapasztalható idegenkedés a statisztika átlagoló módszereivel szemben. És nem alaptalanul. Az élet sokszínűsége aligha fejezhető ki egy számban vagy akár hosszú számsorban, a személyes tapasztalatok sok esetben cáfoliák a statisztikát, s az egyéni sorsok igien gyakran az átlagtól eltérő módon alakulnak. Ha például egy brigád azonos szaktudású és gyakorlatú, hasonló feladatokat végző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyzetük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskörülményeik mégis nagy szélsőségekre vezetnek tényleges életviszonyaikban. Az egyik brigádtagnak — hogy az iménti példálózásoknál maradjunk — motorkerékpárra, külföldi utazásra, sőt esetleg autóra is futja, a másiknak viszont lakásra sem telik, hanem albérletben tengődik. Az eltartott családtagok (elsősorban a gyerekek) száma, a feleség, illetve a férj jövedelme s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kapják, avagy saját erejükből építik a lakást, gyakran — bármilyen szokatlanul is hangzik — nagyobb szerepet játszik a dolgozó személyes életkörülményeinek alakulásában, mint a munkával elért kereset nagysága. E ngedtessék meg, hogy jobb híján a statisztika átlagoló eszközeivel éljünk. A gyermektelen háztartásokban az egy főre jutó átlagos jövedelem: 1376 forint, a négy- és többgyermekes családokban 549 forint. A számítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekgondozás és a -nevelés költségeinek két gyerek esetében 22 százalékát, négy gyermeknél 30 százalékát fedezi a családi pótlék. A gyermeknevelés anyagi terhének legnagyobb részét tehát a szülők, a kereső családtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül határozta ei az anyasági segély folyósítását a kisgyermek két és fél éves koráig, és helyezte kilátásba — ha a népgazdaság teherbíró képessége ezt lehetővé teszi — a családi pótlék további emelését. Egy másik, az életkörülmények alakulására nagy hatást gyakorló kérdésben: a meglevő és egyre bővülő lakásalapjaink igazságosabb elosztása mellett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb tanácskozó testületé. Az 1966-os év életszínvonal-alakulásáról eddig készült statisztikák egyértelműen javulást mutatnak, a jólét emelkedéséről tanúskodnak. Az egyes családok személyes tapasztalatai azonban számos esetben cáfolják ezt a tényszerű, egyébként vitathatatlan állítást. Ez sem véletlen. Az 1966-os esztendő elején a kormányszervek fogyasztói árváltozásokat hajtottak végre azért, hogy a magasabb fel- vásárlási árak jobban serkentsék a mezőgazdasági termelést, mindenekelőtt az állattenyésztést, és egyúttal a fogyasztás szerkezete is kedvezőbben alakuljon. Mindezzel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munka- területeken emelték a fizetéseket, az 1800 forinton felüli fizetéseknél pedig progresszív nyugdíjjárulékot vezettek be. A reálbérek és a reáljövedelmek az átlagszámok egyértelmű tanúsága szerint növekedtek, am,i viszont aligha hat meggyőző erővel azokban a háztartásokban — s nem kis számban vannak ilyenek —, ahol átmenetileg csökkent az életszínvonal. Mert az árváltozások (a drágulás és az árleszállítás) általában nem egyenlítették ki egymást, továbbá sok családban nem növelte a jövedelmeket a fizetésemelés, ellenben csökkentette azokat a progresszív nyugdíj járulék bevezetése. A Z ÁTLAGOK a nagy számok törvényeit mégis reálisan tükrözik, noha a személyes tapasztalatok nem egyénileg külön- külon, hanem csak összességükben igazolhatják az általános igazságokat. Vitathatatlan, hogy szocialista épí- főmunkánk eddigi szakaszában igen nagy figyelmet szenteltünk az átlagoknak. Mesz- sziről indultunk, s hosszú ideig teljes mértékben indokolt volt erőfeszítéseink összpontosítása a viszonylag alacsony átlagszínvonal emelésére a termelésben, a művelődésben, a munka- és életA TEXTILIPARBAN Lapunk január 3-i számában közöltük, hogy január 1- től havi 100 forintos pótlékot kapnak a textilipar mindama dolgozói, akik egész hónapban három műszakban dolgoznak. Mint meggyőződtünk róla, a fenti közleménynek az ösz- szegre vonatkozó része téves információn alapult. A köny.xoiülmények javításában. A széles dolgozó tömegek általános anyagi és kulturális fölemelkedése, a foglalkoztatottak számának nagyarányú növelése viszont nem segítette a differenciálódást, a kiemelkedő minőségi eredmények gyarapítását. Ellenkezőleg: az egyébként egészséges törekvések káros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyenlősdi. A gazdasági mechanizmus reformja ezért jelent fordulatot nagyobb lehetőségeivel kiemelkedő vállalati és egyéni iezdeményezésekre. A vállalati és egyéni teljesítménykü- önbségeknek megfelelően növekednek majd a kollektívák és a dolgozók közötti kereseti különbségek. Vagyis következetesebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon a megtermelt javakból. Mivel főként a munkabérek emelésére törekszünk, a végzett munka mennyisége és minősége az eddigieknél nagyobb, meghatározóbb szerepet kap a családok életkörülményei- •■■pk alakulásában. M indez persze új SZEMLÉLETET is föltételez, és általában szaikitást igényel az átlagok fetisizálásával. Ahogy az életszínvonal-átlag sokféle, gyakran nagyon is szélsőséges emberi sorsokból tevődik ösz- sze, az anyagi viszonyok javításának alapjául szolgáló termelésben is többnyire a jó és gyenge műhelyek, a hatékonyan és a rosszul gazdálkodó vállalatok együttese adja a globális eredményt. S a globális eredményekre való mechanikus törekvés többnyire elnézte nemcsak a rejtett, hanem gyakorta a nyílt tartalékok és a kézzelfogható lehetőségek kiakná- zatlanságát Is. Az átlagszámokba az átlagos hibák is beleférnek. Sőt néha kirívó hibák semlegesítik a kiemelkedő eredményeket az átlagban. A fokozódó egyéni és kollektív anyagi érdekeltség minden bizonnyal sok új; eddig ismeretlen tartalékot hoz majd felszínre. így tulajdonképpen új módon, magasabb szinten és gyorsabban emelkedhet majd az átlagos tudású, szorgalmú és képességű dolgozók életszínvonala is. Kovács József nyűipari miniszter rendelete értelmében ugyanis 100 forintos pótlék csak a Budapesten, Pomózon, Budakalá- szon, Kistarcsán és Vácon levő textilipari üzemek dolgozóinak jár, az összes többi üzem dolgozói — így tehát a Somogy megyében dolgozók is — 70 forintos pótlékra jogosultak. 500 kongresszusi kör 15 000 hallgató 3 műszakért, éjjeJezésért + 70 forint Figyelem! KÖZÜLETEK! Figyelem! A jól megtervezett bútorok — íróasztalok, székek és iratszekrények — használata a rend légkörét teremti meg, melyben eredményesebb a munka B ÚTO R B O LTIJIV K SOMOGY MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉRE KISZOLGÁLJA A KÖZÜLETEKET IRODAI ÉS EGYÉB BÚTOROKKAL Kérjük a megrendelések mielőbbi feladását! íróasztalok 1200 Ft-tól 4312 Ft-ig Kezelőasztalok 940 Ft-tói 1100 Ft-ig frógépasztalok 660 Ft-tól 690 Ft-ig Iratszekrények 1100 Ft-tól 1750 Ft-ig Iratszekrények vasból 2510 Ft-tól 2970 Ft-ig Dolgozószobák 18 000 Ft-tól 24 000 Ft-ig Könyvszekrények 1740 Ft-tól 2610 Ft ig Székek, fotelok, asztalok és egyéb irodabútorok Kívánságra küldünk árjegyzéket. SZÖVETKEZETI BÚTORBOLT, MARCALI (4429)
