Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1967. január 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP EMBEREK ÉS ÁTLAGOK Az úfság^hd Bwz&cjtivzeié&ai AMI A MÚLT ÉVBEN KIMARADT Az újságíró általában azzal ül le asztalá­hoz a hét elejé hogy megtervezi, miről ír a héten. így tört ni ez most is, de egy ötlettel »gazdagodott« — a szokásos heti program. Miről nem írtaim, azaz mit nem írtam meg a múlt évben? Noha jegyzetfüzetemben meg­van minden a cikkhez, de va­lami miatt az mégis »elúszott-« az időben. Év végi leltár? Az is meg nem is. A munka ál­landóan megköveteli a vissza­pillantást is, miként az autós se csak előre figyel, hanem visszapillantó tükrében is mé­ri az utat. Benne vagyunk az új esztendőben, s mögöttünk 1966. A 2. kép egy hócsata em­lékét őrzi. A tanulók az isko­la udvarán a tornaóra egy ré­szében Vidám hógolyózással Tavaly november elején hoz­ták létre az üzemi, termelőszö­vetkezeti KlSZ-alapszerveze- tek az ifjúsági mozgalom új oktatási formáját: a kongresz- szusd köröket. A körök temati­kája magában foglalja a IX. pártkongresszus anyagának fel­dolgozását, elősegíti a gazdasá­gi építőmunka fő feladatainak megértését, a gazdaságirányí­tási reform szellemének meg­felelő közgazdasági szemlélet kialakítását. A kongresszusi körökben a fiaitalok hat témát dolgoznak fel. A közép- és fel- sőoktatású intézmények fiatal­jai ugyanezzel az anyaggal po­frissítik magu­kat. Orvosi re­ceptre, mert olyan jók, és még eltunyul- nak a karba tett kezű ülés­ben ... (A cikk megjelenését kizárólag az idő nem enge­délyezte, mivel a hócsatát kö­vető napokban szinte strand­idő lett) A harmadik képünk egy fel­fedező utunk­litikai vitakörökben foglalkoz­nak. A megye 496 alapszervezeté­ben szervezték meg a fiatalok a kongresszusi köröket, és csaknem tizenötezer hallgató vesz részt bennük. A beszélge­tés, a vita sarán arra is lehe­tőség nyílik, hogy az ifjúkom- munisiták elmondják, ők ma­guk hogyan vehetik ki részü­ket az ország előtt álló felada­tokból, új akciókat kezdemé­nyezhetnek. A hasznos javas­latok, ötletek nem vesznek kárba: beépülnek az alapszer­vezetek idei akcióprogramjá­ba rői készült. A tavaszt akartuk megörökíteni. A felvételen jól látszanak a szinte csattanó rügyek, de állítólag tavasszal nemcsak ez a csattanás hal­latszik az utcán, a szabadiban, a parkban. Az első felvétel világot érintő problémát vet föl. A siófoki Európa Szállóban a vi­lág minden részéből meg­fordulnak, jól is érzik magu­kat a vendégek, ha... ha csak nem szól közbe az időjárás. És aztán már más is: mit csinál­janak, ha egyszer a »benti« szórakoztatást kifelejtették a tervezők... H. B. Emelkedik a háztartási balesetek száma Az utóbbi négy évben meg kétszereződött a háztartási balesetek száma: több mint 33 000-en szenvedtek otthonuk­ban sérülést. Az Állami Bizto­sító tavaly Somogybán 700 al­kalommal fizetett kártérítést — összesen mintegy 450 000 forintot — otthon történt bal­esetekért A balestek számának emel­kedése összefügg a háztartá­sok gépesítésével, villamosifá­sával, de sokan megsérülnek esés, megcsúszás, elbotlás kö­vetkeztében is. Sok olyan eset­ről tudnak az Állami Biztosí­tónál, amikor a lakásban meg­csúszott valaki, és karját el­törte, vagy megbotlott a lép­cső sarkában és a lába meg­sérült kező iskolai példázat. Valaki — mert módjában áll, és ét­vágya is van hozzá — egy ültében két bécsi szeletet eszik, más valaki viszont az utcáról korgó gyomorral nézi. Az átlagszámítás szerint a két emberre egy-egy bécsi szelet jut. A polgári közgaz­dászok a statisztika e hami­sító fogásait tudatosan al­kalmazzák a nagy társadal­mi, vagyoni és osztálykü­lönbségek leplezésére. Szo­cialista viszonyaink között megszűntek az antagoniszti- kus osztályellentétek, a va­gyoni kiváltságok, s így ke­vesebb szélsőséget — sta­tisztikai nyelven szólva ki­sebb szóródást — takarnak az átlagszámok. Azért a mi közvéleményünkben is ta­pasztalható idegenkedés a sta­tisztika átlagoló módszereivel szemben. És nem alaptala­nul. Az élet sokszínűsége aligha fejezhető ki egy szám­ban vagy akár hosszú szám­sorban, a személyes tapaszta­latok sok esetben cáfoliák a statisztikát, s az egyéni sor­sok igien gyakran az átlagtól eltérő módon alakulnak. Ha például egy brigád azonos szaktudású és gyakor­latú, hasonló feladatokat vég­ző tagjait nézzük, kiderül, hogy keresetük, társadalmi helyzetük az üzemben szinte teljesen azonos, az otthoni családi, anyagi és lakáskö­rülményeik mégis nagy szél­sőségekre vezetnek tényleges életviszonyaikban. Az egyik brigádtagnak — hogy az iménti példálózásoknál ma­radjunk — motorkerékpárra, külföldi utazásra, sőt esetleg autóra is futja, a másiknak viszont lakásra sem telik, hanem albérletben tengődik. Az eltartott családtagok (el­sősorban a gyerekek) száma, a feleség, illetve a férj jöve­delme s az a tény például, hogy öröklik, kiutalásra kap­ják, avagy saját erejükből építik a lakást, gyakran — bármilyen szokatlanul is hangzik — nagyobb szerepet játszik a dolgozó személyes életkörülményeinek alakulá­sában, mint a munkával el­ért kereset nagysága. E ngedtessék meg, hogy jobb híján a statisztika átlagoló eszközeivel éljünk. A gyer­mektelen háztartásokban az egy főre jutó átlagos jövede­lem: 1376 forint, a négy- és többgyermekes családokban 549 forint. A számítások és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyermekgondozás és a -nevelés költségeinek két gyerek esetében 22 százalé­kát, négy gyermeknél 30 szá­zalékát fedezi a családi pót­lék. A gyermeknevelés anya­gi terhének legnagyobb ré­szét tehát a szülők, a kereső családtagok vállalják. Az MSZMP IX. kongresszusa nem véletlenül határozta ei az anyasági segély folyósítá­sát a kisgyermek két és fél éves koráig, és helyezte kilá­tásba — ha a népgazdaság te­herbíró képessége ezt lehe­tővé teszi — a családi pót­lék további emelését. Egy másik, az életkörülmények alakulására nagy hatást gya­korló kérdésben: a meglevő és egyre bővülő lakásalap­jaink igazságosabb elosztása mellett is határozottan állást foglalt a párt legfelsőbb ta­nácskozó testületé. Az 1966-os év életszínvo­nal-alakulásáról eddig készült statisztikák egyértelműen ja­vulást mutatnak, a jólét emel­kedéséről tanúskodnak. Az egyes családok személyes ta­pasztalatai azonban számos esetben cáfolják ezt a tény­szerű, egyébként vitathatatlan állítást. Ez sem véletlen. Az 1966-os esztendő elején a kormányszervek fogyasztói árváltozásokat hajtottak végre azért, hogy a magasabb fel- vásárlási árak jobban ser­kentsék a mezőgazdasági ter­melést, mindenekelőtt az ál­lattenyésztést, és egyúttal a fogyasztás szerkezete is ked­vezőbben alakuljon. Mindez­zel egyidejűleg több fontos és eddig elhanyagolt munka- területeken emelték a fize­téseket, az 1800 forinton fe­lüli fizetéseknél pedig prog­resszív nyugdíjjárulékot ve­zettek be. A reálbérek és a reáljövedelmek az átlagszá­mok egyértelmű tanúsága sze­rint növekedtek, am,i viszont aligha hat meggyőző erővel azokban a háztartásokban — s nem kis számban vannak ilyenek —, ahol átmenetileg csökkent az életszínvonal. Mert az árváltozások (a drá­gulás és az árleszállítás) ál­talában nem egyenlítették ki egymást, továbbá sok család­ban nem növelte a jövedel­meket a fizetésemelés, ellen­ben csökkentette azokat a progresszív nyugdíj járulék be­vezetése. A Z ÁTLAGOK a nagy számok törvényeit mégis reálisan tükrö­zik, noha a személyes tapasz­talatok nem egyénileg külön- külon, hanem csak összessé­gükben igazolhatják az álta­lános igazságokat. Vitatha­tatlan, hogy szocialista épí- főmunkánk eddigi szakaszá­ban igen nagy figyelmet szen­teltünk az átlagoknak. Mesz- sziről indultunk, s hosszú ideig teljes mértékben indo­kolt volt erőfeszítéseink össz­pontosítása a viszonylag ala­csony átlagszínvonal emelésé­re a termelésben, a művelő­désben, a munka- és élet­A TEXTILIPARBAN Lapunk január 3-i számá­ban közöltük, hogy január 1- től havi 100 forintos pótlékot kapnak a textilipar mindama dolgozói, akik egész hónap­ban három műszakban dol­goznak. Mint meggyőződtünk róla, a fenti közleménynek az ösz- szegre vonatkozó része téves információn alapult. A köny­.xoiülmények javításában. A széles dolgozó tömegek álta­lános anyagi és kulturális fölemelkedése, a foglalkozta­tottak számának nagyarányú növelése viszont nem segítet­te a differenciálódást, a ki­emelkedő minőségi eredmé­nyek gyarapítását. Ellenkező­leg: az egyébként egészséges törekvések káros velejárója volt az egysíkú mennyiségi szemlélet és az egyenlősdi. A gazdasági mechanizmus re­formja ezért jelent fordulatot nagyobb lehetőségeivel ki­emelkedő vállalati és egyéni iezdeményezésekre. A válla­lati és egyéni teljesítménykü- önbségeknek megfelelően nö­vekednek majd a kollektívák és a dolgozók közötti kerese­ti különbségek. Vagyis kö­vetkezetesebben érvényesül a szocialista elosztás elve: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon a meg­termelt javakból. Mivel fő­ként a munkabérek emelésé­re törekszünk, a végzett munka mennyisége és minő­sége az eddigieknél nagyobb, meghatározóbb szerepet kap a családok életkörülményei- •■■pk alakulásában. M indez persze új SZEMLÉLETET is föltételez, és általá­ban szaikitást igényel az át­lagok fetisizálásával. Ahogy az életszínvonal-átlag sokféle, gyakran nagyon is szélsőséges emberi sorsokból tevődik ösz- sze, az anyagi viszonyok ja­vításának alapjául szolgáló termelésben is többnyire a jó és gyenge műhelyek, a ha­tékonyan és a rosszul gaz­dálkodó vállalatok együttese adja a globális eredményt. S a globális eredményekre va­ló mechanikus törekvés több­nyire elnézte nemcsak a rejtett, hanem gyakorta a nyílt tartalékok és a kézzel­fogható lehetőségek kiakná- zatlanságát Is. Az átlagszá­mokba az átlagos hibák is beleférnek. Sőt néha kirívó hibák semlegesítik a kiemel­kedő eredményeket az átlag­ban. A fokozódó egyéni és kollektív anyagi érdekeltség minden bizonnyal sok új; ed­dig ismeretlen tartalékot hoz majd felszínre. így tulajdon­képpen új módon, magasabb szinten és gyorsabban emel­kedhet majd az átlagos tudá­sú, szorgalmú és képességű dolgozók életszínvonala is. Kovács József nyűipari miniszter rendelete értelmében ugyanis 100 fo­rintos pótlék csak a Buda­pesten, Pomózon, Budakalá- szon, Kistarcsán és Vácon le­vő textilipari üzemek dolgo­zóinak jár, az összes többi üzem dolgozói — így tehát a Somogy megyében dolgozók is — 70 forintos pótlékra jo­gosultak. 500 kongresszusi kör 15 000 hallgató 3 műszakért, éjjeJezésért + 70 forint Figyelem! KÖZÜLETEK! Figyelem! A jól megtervezett bútorok — íróasztalok, székek és iratszekrények — használata a rend légkörét teremti meg, melyben eredményesebb a munka B ÚTO R B O LTIJIV K SOMOGY MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉRE KISZOLGÁLJA A KÖZÜLETEKET IRODAI ÉS EGYÉB BÚTOROKKAL Kérjük a megrendelések mielőbbi feladását! íróasztalok 1200 Ft-tól 4312 Ft-ig Kezelőasztalok 940 Ft-tói 1100 Ft-ig frógépasztalok 660 Ft-tól 690 Ft-ig Iratszekrények 1100 Ft-tól 1750 Ft-ig Iratszekrények vasból 2510 Ft-tól 2970 Ft-ig Dolgozószobák 18 000 Ft-tól 24 000 Ft-ig Könyvszekrények 1740 Ft-tól 2610 Ft ig Székek, fotelok, asztalok és egyéb irodabútorok Kívánságra küldünk árjegyzéket. SZÖVETKEZETI BÚTORBOLT, MARCALI (4429)

Next

/
Oldalképek
Tartalom