Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1967. január Lm Kádár János elvtárs beszéde az országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról) többet tudjon adni. Törek­szünk arra is, hogy új erők is bekapcsolódhassanak az egész fejlődés szempontjából fontos társadalmi munkába. — Sokszor beszéltünk már arról a törekvésünkről is, hogy — a szocialista törvé­nyességnek megfelelően — növelni és erősíteni kell az országgyűlés, . mint legfőbb törvényhozó szerv ellenőrző szerepét a végrehajtó szer­vekkel, a kormány, az állma- apparátus vezetőivel szem­ben. Gondolunk például arra, megvizsgáljuk, s talán a kö­zeljövőben intézkedünk is, hogy az államapparátus leg­főbb vezető posztjain dolgozó Kézenfekvő, hogy a legkö­zelebbi országgyűlési ciklus­ban a képviselőknek nagyobb lesz, az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk. Ez az egyéni választókerületi rendszerből is következik. Mindenki, aki po­litikai területen dolgozott, tudja, hogy a választók most nagyobb igénnyel léphtenek fel képviselőikkel szemben. Növekedni fog a képviselők kötelezettsége és elfoglaltsága emberek — elsősorban a mi­niszterek, s valószínűleg a miniszterek első helyettesei is — olyan viszonyba kerül­jenek a parlamenttel, ami még jobban megfelel, a szo­cializmus igényeinek, törvé­nyeinek és szellemének, azaz mint ellenőrzöttek kerüljenek szorosabb kapcsolatba az or­szággyűléssel. Ezért úgy gondoljuk, ésszerű, ha az ál- lamapparátus csúcsán opera­tívan és az országgyűlésnek felelősséggel dolgozó emberek között az eddigihez kévést "sokkén a képviselők száma és aránya. Ez következik az elvből, és semmiféle ítéletet nem jelent egyetlen ember­rel szemben sem. az országgyűlés testületi mun­kájában is. Határozott szán­dékunk — és ezen a téren feltétlenül előrehaladást aka­runk elérni —, hogy az or­szággyűlés munkáia fejlődjék, hogy nagyobb hatékonysággal gyakorolhassa azokat az el­vitathatatlan jogokat, még inkább eleget tehessen azok­nak a kötelezettségeknek, amelyek, mint az ország leg­főbb szuverén testületére, reá hárulnak. — Ez tehát mind olyan tényező, ami szerepet játszik majd a jövendő országgyűlés személyi összetételének ala­kulásában. —■ Szeretném aláhúzni, hogy a jelenlegi országgyűlés egyetlen tagja sem került szembe a Magyar Szocialista Munkáspárt vagy a Hazafias Népfront palitikájával. Ezt azért említem meg, mert a politika az elsődleges, és ha /alakinek eszébe jutna az a égi hagyományos magyar ki­fejezés, hogy ha valakit nem jelölnek újra, az bukott kép­viselő, akkor ebben a leglé­nyegesebb politikai értelem­ben az országgyűlésben bu­kott képviselő nincs, mert itt ki-ki a maga tehetsége és képessége szerint becsülettel igyekezett szolgálni, képvisel­ni és érvényesíteni azt a po­litikát, amire választói előtt •mak idején ígéretet tett. Ez az ülésszak is bizonyí- otta a magas fokú öntudatot '-s a szocializmus ügye iránti 'leadást, ami minden kópvi- ■ Nőtársunkat jellemez, s ez • és becsületére ‘tá’ik v'lamennyi kép visel ö- ■'ek, rki ennek az országgyű- ’•ísrek a munkájában részt vett. Felhatalmazásom van, hogy tolmácsoljam: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége politi­kai és erkölcsi kötelezettségé­A képviselőknek nagyobb lesz az elfoglaltságuk és több lesz a dolguk nek tartja, hogy azok, akik a jövőben nem képviselőként dolgoznak közéletünkben — egészségüknek és erejüknek megfelelő mértékben és he­lyen —, megbecsült és tisz­telt emberként aktívan to­vább tevékenykedhessenek társadalmunkban, és részesei lehessenek annak az ügynek, amelyet mindnyájan szolgálni akarnak. Engedjék meg, kedves kép­viselőtársak, hogy befejezésül hangsúlyozzam: a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és kormánya nagyra értékeli, elismeri az orszáagyűlés és mirden kép­viselőtársunk munkáját. Kö­szönetét mond valamennyi képviselőtársunknak azért, hogy az országgyűlés tagja­ként négy éven át nagy mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy politikánk eredményes legyen. Ugyanezeknek a ve­zető testületeknek a képvise­letében és megbízásából — a magam nevében is — jó egészséget, sikereket, minden jót kívánok mindnyájuknak, oké rh óva állítja önöket a párt, a Hazafias Népfront és a becsület jövendő munká­jukban. (Hosszan tartó nagy taps.) DR CSANÁDI GYÖRGY: A közlekedésnek még hosszú évtizedekig a vásút marad a gerince Az országgyűlés szombati ülésének első felszólalója dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter volt. Többek között ezeket mon­dotta: — Az utóbbi években igye- 5ji keztünk kialakítani a lehető legkorszerűbb közlekedés "'-•alapjait. Ügy véljük, hogy a közlekedésnek még hosszú év­tizedekig a vasút marad a ge­rince, elsősorban tehát ebben az ágazatban kell a létesítmé­nyek, berendezések felújítá­sára gondot fordítanunk. Ter­mészetesen nem arra gondo­lunk, hogy a mintegy 9000 ki­lométer hosszúságú vasútháló­zatot a legmagasabb technikai szintre emeljük, hanem arra, hogy azon a körülbelül 3000 kilométér vonalhálózaton, amit szaknyelven a vasút ge­rinchálózatának nevezünk, biztosítsuk a legkorszerűbb közlekedés föltételeit. A modem vasút jellemzője a villamosítás, a dieselesítés — mondotta, s részletesen ki­tért az ezen a téren elért eredményekre. Alig pár hete avattuk fel a Szerencs—Nyír­egyháza villamosított vonalat, 1967- ben befejezzük a nyír­egyháza—záhonyi vonal villa­mosítását, s ezzel elérjük azt, hogy az ország keleti határá­tól a nyugati határig villamo­sított fővonalunk lesz. 1968- ban megkezdjük a budapesti Nyugati pályaudvar és Cegléd között, 1969-ben Cegléd, Szol­nok, Karcag között, 1970-ben pedig Karcag, Debrecen, Nyír­egyháza között a vasútvonal villamosítását. A dieselesítési program Hasonló gyors ütemben fok­tatjuk a dieselesítést is. Eb­ben az évben befejezzük a bu- dapest—békés csaba—lökösházi vonal, valamint a budapest— szobi vonal dieselesítését, s hasonló fejlesztés indul meg a budapest—kelebiai vonalon, 1968- ban megkezdjük a Ba­laton déli oldalán haladó já­ratok dieselesítését, s hasonló fejlesztés indul meg a Buda­pest—Pusztaszabolcs—Dombó­vár—Gyékényes, illetőleg a Dombóvár—Pécs útvonalon, s 1970-re marad a Székesfehér­vár—Celldömölk közötti sza­kasz korszerűsítése, a Puszta ■Szabolcs—Dunaújváros, a Mis­kolc—Ózd közötti vonal die- selesítése. Mindezek eredmé­nyeként a harmadik ötéve' terv végén a rendelkezésre ál­ló vasúti vonóerőnek csaknem 80 százaléka villamos, illető­leg Diesel-vontatású lesz. A magyar vasutakat eddig mintegy 2200 kilométer hosz- szúságiban látták el a legkor­szerűbb hézagmentes hegesz­tett felépítménnyel. Az idei költségvetés biztosítja a vas­úti pálya felújítását Cegléd és Szeged között, továbbá befe­jeződik a Dombóvár—Kapos­vár—Gyékényes közötti sza­kasz felújítása. F|írmennyire is gépesítjük, automatizáljuk a vasutat — mondotta a miniszter —, az országos hálózatnak továbbra is, a legmodernebb időben is a vasutas, az ember lesz a lelke, a működtetője, az »él­tető eleme«. A közúti forgalom fejlesztése A közúti forgalom helyzeté­vel és távlati tervezésével fog­lalkozott a továbbiakban. Ezen a területein gyors ütemű előrehaladásra van szükség. Semmiképpen sem engedhet­jük meg, hogy a közlekedés összforgalmának olyan cse­kély hányadát (körülbelül 10 —11 százalékát) képviselje a közúti közlekedés, mint a leg­utóbbi statisztika szerint. Az arányon mihamarabb változ­tatnunk kell. A változtatás egyébként már megkezdődött. 1967-ben például az ország számos vidékén építünk, illet­ve kezdünk építeni úgyneve­zett komplex gépkocsítetepe- ket. A modem közúti közle­kedéshez megfelelő javító­kapacitást is biztosítani kell. A javító egységek létesítése sok helyütt megkezdődött, a többi között Szolnokon. Zala­egerszegen épül ilyen javító­bázis. Hangoztatta, hogy au- i tóbuszokkal a személyszállí­tás egészéből — terveink sze­rint — körülbelül 65 százalé­kot kell majd lebonyolítani, szemben a mostani jóval ki­sebb hányaddal. A »felfu­tást« 1970-ig kívánjuk elérni. Az útépítésnél 1967 »len­dületes« esztendőnek ígérke­zik. A harmadik ötéves terv idején a bekötőutak 50 szá­zalékát megépítjük. 1967-ben 22 községet kötünk össze a főútvonal-hálózattal. 1967-ben megkezdjük azoknak a »kö­zéprangú.« utaknak az építé­sét. pmelvek majd átveszik a mostani igen gyér forgal­mú vasútvonalak szerepét. Az útépítési programunk gerince mintegy 500 kilométer út rekonstrukcióia, amellyel 1967 végén elérjük, hogv az ország egész úthálózatának körülbelül a fele pormentes burkolatú lesz. Az Új közlekedésnolitika lényege A továbbiakban a hajózás és a légiforgalom fejlesztési elgondolásait ismertette a Felszólalt a szombati ülé­sen Lakatos András Somogy megyei képviselő is. Hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdasági termékek ex­portjának egyre nagyobb a jelentősége, s a költségvetés az állami gazdaságok részé­re jelentős anyagi alapot nyújt a gazdaságos export fo­kozásához. Elmondotta, hogy a gyorsabb ütemű előrehala­dást gyakran olyan gépek, berendezések hiánya akadá­lyozza, amelyeket külföldről kellene importálnunk. Véle­ménye szerint a devizát sem szabad sajnálni, ha ennek segítségével az ország jelentős többletexporthoz juthat. Ja­vasolta: az állami gazdaságo­kat azzal is ösztönözzék az exporttermelés fokozására, hogy a termékeik által szer­zett deviza egy részét nekik visszaadták. Ezzel lehetővé tennék számukra, hoffv devi­zájukból hasznos külföldi gé­beket vásároljanak. Ezután az állami gazdosá- •»ok dolgozóinak szociális hol vzetével foglalkozott. Meg- -’légndéccel vette tudomásul, hogy a kormány lehetővé te­szi az állami gazdasági dol­miniszter, majd befejezésül az új kölekedéspolitikai kon­cepció szükségességéről be­szélt. Régebben — mondotta — sok olyan helyen is ki­épült a vasút, ahol annak fenntartása ma, a fejlett köz­úti közlekedés korszakában már nem kifizetődő. Gyért or galmú vasútvona­laink többsége 90—100 évvel ezelőtt épült, és azóta, sem változott. Ha fenn akarjuk ezeket tartani, akkor néhány év múlva elkerülhetetlenné válik az átépítésük. Ehhez viszont milliárdok kellené­nek. Ezt a megoldást pedig nem választhatjuk. — Az új közlekedéspolitikát természetesen türelmesen, fo­kozatosan akarjuk megvalósí­tani. Amíg és ahol a közúti hálózat és a gépjárműpark nem alkalmas a vasúti köz­lekedés felváltására, addig és ott természetesen nem szün­tetjük meg a jelenlegi vasúti forgalmat. Az új közlekedés- politikai koncepció lényege, hogy a mostaninál jobb, gaz­daságosabb közlekedést ala­kítsunk ki — hangsúlyozta a miniszter. gőzök számára a kedvezmé­nyes családi- és társasház­építést. Véleménye szerint azonban szükséges volna a szolgálati lakások számának növelése is. A mezőgazda- sági főiskolát végzett fiata­lok nagy része városokban, a kutatóintézetekben keres ál­lást, mert az állami gazda­ságokban nem tud megfelelő lakáshoz jutni. Javaso'ta. hogy a termelési beruházá­sokkal együtt mindig szolgá- ’ati lakásokat, sőt, ahol le­het, munkásszállodákat is építsenek. Tímár Mátyás pénzügymi­niszter válaszolt a költség­vetési törvényi avaslat vitájá­ban elbán ezott észrevételek­re, javaslatokra. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés a Magvar Népköztársaság 1967 évi költségvetési tervezetét, a terv- és költséffve'ési bizott­ság által javasolt módosítá­sokkal' egvütt — a végössze­gek érintetlenül hagyásával — egyhangúlag elfogadta. Az orszáffgvűlés ülésszaka dr. Beresztóczy Miklós zár­szavával ért véget, (MTI) ^Lakatos András Somogy megyei képviselő' Ösztönözzük az állami gazdaságokat az exporttermelés fokozására Amerikai űrhajósok tragédiája White, Grissom és Chaffee tűzhalála a kísérleti űrhajóban A február közepére terve­zett első Apolio-űrutazás részvevői, Virgil Grissom, az űrkísérlet egyik veteránja, Edward White, az első ame­rikai űrséta hőse és egy újonc, Roger Chaffee tragi­kus körülmények között éle­iét vesztette. A három űrha­jós egy próbakísérleíen vett részt a kilövőpacira helyezett rakéta csúcsán levő űrhajó­ban, amikor az űrkabin bel­sejében — magyar idő sze­rint éjjel fél egy órakor — valószínűleg elektromos rö­vidzárlat következtében, rob­banásszerű tűz ütött ki. Grissom, White és Chaffee űrkabinját százszázalékos oxigénnel töltötték fel, s a pillanat töredéke alatt a ka­bin belseje lámgtemgerré vált Az űrhajósok még jelezni tudták a tűz kitörését, s az űrkabinba szerelt tv-felvevő közvetítette a megfigyelő állo­másra a felvillanó lángot, de egy pillanattal később már semmi életjel sem volt. A szakértők szerint a lángten­gerben a három űrhajós azon­nal meghalt. Grissom és két társa Apollo- típusú űrhajója az első há- romszemélyes amerikai űruta­zási kísérlet része volt Az Egyesült Államok ezzel az űrhajótípussal kíván még 1970 előtt embert juttatni a Hold felszínére. A három űrpilótát a tervek szerint február 21-én lőtték volna fel egy Satumus típusú rakétával Föld körüli körpályára, kéthetes időtar­tamra. A Gemini-program be­fejeztével ez lett volna az amerikai Hold-program. első lépése. A negyvenéves Grissom az ame­rikai űrkutatás veteránjai közé tartozott. Részt vett még az úgy­nevezett Mercury-programban, amelynek során ballisztikus ra­kétával rövid útra lőttek lel űr­hajósokat egyszemélyes kabin­ban. Grissom 1961 júliusában tett ’űrugrása« során már egyszer súlyos veszélybe került: űrhajó­ja, amikor az Atlanti-óceán vizé­re érkezett, süllyedni kezdett. Grássomot egy helikopter kimen­tette, de az űrkabin elsüllyedt az óceánban. White ™ l.eonov szovjet űrpilóta világraszóló je­lentőségű űrsétája után — az .-.mer kaiak közül elsőnek próbál­kozott meg ezzel a feladattal, s bár a teljes programot nem tud­ta teljesíteni, hosszabb időt töl­tött az űrhajó kabinján kívül. Chaffee újonc volt a programban, az Apollo-kisérlet lett volna első űrutazása. A tragikus szerenesétlensé- ;st a szakértők szerint nem ehetett volna meggátolni. Bár az űrkabinra úgynevezett men tő torony van szerelve, amely kis rakétamotorja se­gítségével kilövi az űrutaso­kat a kabinból, ezt a beren­dezést nem lehetett alkalmaz­ni, mert a rakéta még a ki­lövőállványon yolt. Emiatt nem leheteíit kinyitni az űr­kabin* ajtaját sem. Valószínű azonban, hogy még kedvező körülmények között sem si­került volna a mentés, mert a tűz másodpercek alatt el­árasztotta a kabin belsejét. A kísérleti személyzet hala­déktalanul megkísérelte a mentést, de ez eredménytelen volt. A különleges fölszerelé- sű mentőcsapat 27 tagja kö­zül huszonötéin szenvedtek füstmérgezést vagy más sérü­lést Az űrhajósok maradvá­nyait csak hosszú órákkal a tűz kitörése után sikerült ki­emelni a kiégett kabinból. A NASA szakértőinek vé­leménye szerint a februárra tervezett kilövést legalább há­rom hónappal el kell halasz­tani, amíg a második számú űrhajót a laboratóriumokban kipróbálják, és a második cso­port a veterán Walter Schirra vezetésével megfelelően felké­szül. Johnson elnök táviratban nyilvánította részvétét az űr­hajósok családjának és a NA­SA vezetőinek. (MTI) Podgornij Tarantóban Podgornij szovjet államfő szombaton délelőtt repülőgé­pen a dél-olaszországi Taran- tóba érkezett. A dél-olaszországi acélvá­rosban Podgornij megtekintet­te többek között az ENI ko­hászati kombinátját, amely egyike Európa legnagyobb és legkorszerűbb hasonló létesít­ményeinek. Podgornij már Milánó közelében is megte­kintette az ENI egyik létesít­ményét, a sandonatói »föld­gázvárost«. Az ENI vállalatainál tett látogatások összefüggnek azzal a hatalmas arányú üzlettel, amelyről pénteken Boldrini, az ENI elnöke, már mint el­határozott ■ dologról beszélt: Szibériából Triesztig földgáz- vezetéket építenek. Ezzel kap­csolatban figyelemre méltó, hogy Tarantóban található többek között Európa legna­gyobb olyan üzeme, ahol olaj­os gázvezetéshez alkalmas csö­veket gyártanak. Erre á kö­rülményre a Tarantóban Pod- gomij tiszteletére rendezett ebéden is utaltak a pohárkö­szöntőkben. (MTI) Magyar diplomatákat inzuifáitak Pekingiben A pekingi szovjet nagykö­vetség előtt pénteken délután és este is folytatódtak a tün­tetések és incidensek. Pénte­ken délután a magyar nagy- követség tulajdonában ■ levő —■ diplomáciai rendszámú — mikrobuszra Peking központ­jában, a külföldiek számára fenntartott üzlet előtt fekete festékkel a Szovjetuniót sértő jelszót festettek. Kora este a magyar nagykövetség keres­kedelmi tanácsosa és egyik munkatársa és felesége — a szovjet nagykövetség előtti utcában összegyülekezett ha­talmas tömeget látva — gya­log igyekeztek megközelíteni gépkocsijukat. A tömeg kö­rülvette őket, jelszavakat kiáltozott, reflektort irányí­tottak rájuk, inzultálták őket. Este 8 órakor a szovjet nagykövetség — még a tün­tetések kezdete előtt meghir­detett — filmkoktélt rende­zett. Halász József, hazánk nekingi nagykövete és a nagykövetség több diplomata beosztáséi mnrka+ársa a Ma­gyar Néoköztársaság zászloiát- "isető. diplomáciai rendszámú gépkocsival, más külföldi gépkocsikkal effvü+‘ n n»«v_ követség iránvába haitatott. A. nagvkövet.séffhez vo—f ő -óban a kocsisor eleién a Szíriái Köztársaság nagyköve­iének gépkocsija haladt. A magyar nagykövet gépkocsija harmadikként fordult be az utcába. A nagykövetségtől mintegy 100 méterre — a nagy tömeget látva, és hogy elkerüljék az esetleges inci­denst — a kocsisor megállt Elsőnek a kocsik között leg­hátul álló magyar nagykövet­ségi gépkocsi kísérelte meg a megfordulást. A kocsit ózonban a gárdisták és tün­tetők körülvették, megakadá- ’yozták megfordulását, s az autót megkísérelték felborí- 'ani. A magyar zászlót, a zászlótartó rúddal együtt V törték, és elvitték. Az autó ngvik ablakát összezúzták, s a kocsi több más helyen is é’-ni.óseket szenvedett. A tün­tetők a magyar génkocsive- ’ető kezét az összetört abla­kon keresztül ránffa+ták. A ‘ön+otők azt kiabálták: dzáiHanak ki«, maid. han- ,ozta+fák; »A fórrádalomban ’incs bűn«. A. Szíriái nagvkövet géoko- -riiát ez idő alatt hasonló mórion ökö-n«l éc hőfokkal ■ ■—te a tü«f*»fő tömő« Az ío- •ódens kö-ülbelül 15 nercig 'ártott. F-kkor katonák érkez­nek a helyszínre, és a tün­tetők között utat csináltak a gépkocsiknak. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom