Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1967. január 28. TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) az országgyűlés szerepét és munkáját. Ügy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az or­szággyűlés és a kormány vi­szonyában a kormány függősé­gének, beszámolási kötelezett­ségének. Az országgyűlési képviselők magúkkal hozzák ebbe a te­rembe a dolgozó emberek ta­pasztalatait, véleményét. Ügy véljük, mennél teljesebben jut­nak kifejezésre az országgyűlés vitáiban ezek a tapasztalatok és vélemények, annál jobban érvényesülnek a társadalmi érdekek. Ez pedig teljes mér­tékben megfelel a párt törek­véseinek. Fontolóra kell ven­nünk, hogyan biztosítsunk ki- terjedtebb befolyást az ország- gyűlési képviselők véleményé­nek a kérdések eldöntésénél és a kormány miunkájának meg­határozásánál. Itt van például a mostani költségvetés. Ebben a tör­vényjavaslatban ugyan látha­tó bizonyos előrehaladás e te­kintetben: van tartalék és bi ­zonyos összeg — mintegy öt­venmillió forint —, aminek ho­vatartozásáról vita folyt a bi­zottságokban, és erről is dönt az országgyűlés. Ugyanakkor a költségvetésnek még mindig igen csekély az olyan tartalé­ka, amelynek felhasználásáról itt, az országgyűlésben egy' alapos vita után dönthetnénk. Ügy véljük, még nagyobb fe­lelősség és még több realitás érvényesülne, ha az egyes téte­lek meghatározását jobban be­folyásolná az országgyűlés, és a költségvetés megvitatásakor egy, a mostaninál lényegesen nagyobb tartalékból olyan ige­nyeltet is kielégíthetnénk, ame­lyek előbbre vinnék országos gazdálkodásunkat. Ugyanilyen jó és hasznos befolyást érvé­nye,síthetne az országgyűlés, amikor hosszabb távú terveink felől határoz. Az országgyűlés révén teljesebben jutna ér­vényre az egész nép tapaszta­lata, az össztársadalmi érdek. A képviselő szava — a gazda szava Ezekkel a kérdésekkel össze­függésben említem meg a kép­viselői munka jobb megbe­csülésének fontosságát is. A tisztelt országgyűlés tagjai ta­pasztalatból tudják, hogy a képviselőket nagy megbecsü­lés, tisztelet övezi. De amikor a képviselő a dolgozók ügyes­bajos dolgait intézi, s ezért vagy más közérdekű ügyekben fölkeresi a különböző hivata­lokat és hatósági szerveket, nam mindig talál kellő meg­értésre. Némelyik szerv és hi­vatal alkalmazottai úgy jár­nak el, mintha nem tudnák, kit és mit képvisel az ország- gyűlés tagja. Mintha ezek az emberek elfelejtenék, hogy a képviselő szava — a gazda szava, a választó tömegek, a nép szava. Máskor olyan ügyekben, amelyekkel a mi­niszternek, vagy felelős, álla­mi tisztviselőnek kellene fog­lalkoznia, szerény beosztású és hatáskörű előadóik bíbelődnek. Ez így nincs rendjén. Az ügyek, amelyeket az országgyűlési képviselők a kormányzati szer­vek elé tárnak, nem akadhat­nak el az előadóknál, és ha va­lamely ügy olyan természetű, a miniszter köteles foglalkozni vele. Az országgyűlési képvi­selő — politikai személyiség, és ennek minden vonatkozásban érvényesülnie kell. Elítéljük az USA vietnami agresszióját A most lezáruló négyéves időszakban a magyar ország- gyűlés több alkalommal nyilat­kozat formájában is állást foglalt az időszerű, nagy je­lentőségű nemzetközi kérdé­sekben. Ezek igen tág körben váltottak ki visszhangot, az ország határain túl is. Mi a nemzetközi problémákkal kap­csolatos állásfoglalásaink ve­zérlő gondolata? Mindenek­előtt az a törekvésünk, hogy hozzájáruljunk nagyszabású szocialista építőmunkánk kül­ső, nemzetközi föltételeinek biztosításához. A szocialista építőmunkánk le fontosabb nemzetközi felté- e, hogy hazánkat, a Magyar N. pköztársaságot szoros sző­ve ség fűzi a többi szocialista országhoz. Különösen jelentős az az elvtársi, baráti viszony, ely a Szovjetunióval öszeköt bennünket. \ mai nemzetközi helyzet­nek vannak olyan elemei, elyek vagy távlatban vagy i: : ve ti énül veszélyeztetik a : tét. Közvetlen és súlyos ve­szélyt jelent az Egyesült Álla­mok véres, agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Nincs a világnak olyan szöglete, ahol ne ítélnék el az Egyesült Álla­mok imperialista köreit azért a durva beavatkozásért a viet­nami nép belügyedbe és azért a vandál népirtásért, amit az amerikai hadsereg Vietnamban nap-nap után elkövet. Meggyőződésünk, hogy a til­takozás növekvő ereje és ára­data, a világ közvéleményének nyomása és az a segítség, ame­lyet a szocialista országok nyújtanak vietnami testvé­reinknek végül is nem marad hatástalan. A magyar nép és kormánya — és azt hiszem, határozottan kijelenthetem; a magyar or­szággyűlés is •—újból és mély­ségesen elítéli ezt az agressziót. A vietnami nép ügye igazsá­gos, és mi teljes mértékben a vietnami nép mellett vagyunk. Erőnkhöz, képest minden tő­lünk telhetőt megteszünk, hogy segítsük a vietnami nép har­cát, és enyhítsük azokat a mérhetetlen szenvedéseket, amelyeket az amerikai impe­rialisták okoznak. A világ valamennyi népé­vel együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok kormá­nya vessen véget a vietnami háborúnak, amely a világbé­két veszélyezteti. Ellenezzük a nyugatnémet re vausizmust A magyar nép ezekben az években történelmének leg­szebb és legígéretesebb fel­adatán, a szocializmus teljes fölépítésén dolgozik Ezért kel­lő figyelemmel tekintünk a nemzetközi helyzet valameny- nyi nyugtalanító, a békére és az európai biztonságra nézve veszélyes elemére. A magyar nép és kormánya — a többi szocialista országgal összhang­ban — békés és termékeny kapcsolatokra törekszik az eu­rópai nem szocialista orszá­gokkal is. Az ilyen együttmű­ködést ösztönzik a mai Euró­pában kialakult valóságos vi­szonyok, közöttük a két Né­metország léte. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormá­nyának politikáját — amely nem hajlandó tudomásul ven­ni ezt a történelmi tényt — nem tartjuk ésszerű és az európai biztonság megszilár­dításénak irányába ható poli­tikának. A leghatározottab­ban ellenezzük a nyugatnémet revamsizmust, a jelenlegi or­szághatárok megváltoztatását óhajtó törekvéseket, a Német Demokratikus Köztársaság lé­tének figyelmen kívül hagyá­sát, a nyugatnémet fegyver­kezést és különösen az atom­fegyverek birtoklásának szán­dékát. Viszont szívesen fej­lesztenénk tovább a már meg­lévő, kölcsönös előnyök biz­tosításán nyugvó kapcsola­tainkat — beleértve az ál­lamközi kapcsolatok rendezé­sét — a Német Szövetségi Köztársasággal a békés egy­más mellett élés elvének kö­vetkezetes érvényesítése alap­ján. A magyar kormány diplo­máciai úton is azon fárado­zik, hogy hozzájáruljon az eu­rópai biztonság megszilárdítá­sához. Az európai biztonság számunkra konkrétan azt je­lenti, hogy itthon nyugodtan és sikeresen dolgozhatunk, és munkánk eredményeit bizton­ságban tudhatjuk. Az 1967-es év nagy fel­adatokat tartogat mindany- nyjunk számára és rendkívül fontos állomása a magyar nép előrehaladásának. Az idei állami költségvetésünk — meggyőződésem szerint -r: jól fogja szolgálni és elősegíteni ezt a nagy munkát. Ezért az 1967. évi költségvetést elfo­gadom, és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt nevében el­fogadásra ajánlom — fejezte be beszédét Biszku Béla. Gomhasxögi Jenő, Somogy megyei képviselő: Segítséget kérünk a víz okozta károk megszüntetéséhez és a burgonyatermelés gépesítéséhez A pénteki ülésen szólalt fel Gombaszögi Jenő, Somogy megye képviselője. Részlete­sen elemezte a megye egyik legégetőbb problémáját, a víz okozta károkat. Elmondot­ta, hogy termelőszövetkezeteik termőterületeinek jelentős ré­sze vizenyős, ingoványos he­lyeken fekszik, sok kárt okoz az országos átlagnál jóval na­gyobb csapadék és a szinte állandósuló magas talajvíz. A lecsapolási, a vízrendezési munkák lassan haladnak, egyes helyeken már csak nád és sás terem. A vízkárok nagy méreteit jellemzi, hogy az Ál­lami Biztosító egy év alatt 35 millió forintot fizetett ki a vízokozta károsodások miatt. A helyzet javításához anyagi erőforrásaik gyengék, 27 év kellene ahhoz, hogy mai le­hetőségeikkel, erőforrásaikkal a problémát megoldják. Java­solta, hogy a magas biztosí­tási összegek helyett az ál­lam segítse a megyét a meg­oldáshoz. Véleménye szerint megfelelő terv alapján az el- vizesedést tíz év alatt meg lehetne szüntetni, és a befek­tetett összeg öt-hat év alatt megtérülne. Ezután a mezőgazdaság korszerűsítésének kérdéseiről szólt, s megelégedéssel vette tudomásul, hogy az ország ebben az évben is jelentős ősz- szegeket költ a mezőgazdasági termelés gépesítésére. Hang­súlyozta azonban, hogy ezen a területen is még sok égető feladatot kell megoldani. A megye egyik legjelentősebb terméke a burgonya, s a pa­rasztság szorgalmának köszön­hető, hogy a termcilés egy év alatt huszonhat százalékkal növekedett. Most azonban már az a veszély fenyeget, hogy a termelés eddigi fejlő­dési üteme nem tartható to­vább, mert a velejáró munka rendkívül nehéz, és kevés a gép. Javasolta, hogy az eddi­ginél is fordítsanak nagyobb gondot az olyan nehéz mun­kák, mint például a burgo­nyatermelés, gépesítésére. A költségvetés-tervezetet el­fogadta. Az országgyűlés ma dél­előtt folytatja a költségvetés vitáiét Szovjetelienes provokációk Pénteken folytatódtak a pekingi szovjet nagykövetség bejárata előtt a »vörösgárdis­ták« által rendezett zavargá- -;ok. j, A »vörösgárdisták« töme­ge ellepte a szovjet nagy- követség bejáratát, és autókon elhelyezett hang­szórók szovjetellenes köz­leményeket harsogtak. A szovjet intézmények és más államok diplomáciai képvise­leteinek gépkocsijaira a »vö- rösgárdisták« szovjetellenes jelszavakat mázoltak, elzárták a gépkocsik útját, bezúzták az autók ablakait. Pekingben városszerte is kibontakozott a szovjetelienes kampány. Péntek reggel óta autók járják be a várost, és hangszórókon ismertetik a kí­nai diákok által a moszkvai Vörös téren provokált össze­tűzés irányzatos változatát. Az Új-Kína hírügynökség terjedelmes tudósításban szá­molt be >i-a január 25-i inci­densről«, s azzal vádolta meg a szovjet hatóságokat, hogy úgymond, rátámadtak a diá­kokra, és harmincat megsebe­sítettek közülük. (Mint isme­retes, a Szovjetunión átutazó kínai diákok a moszkvai Vö­rös téren zavargásokat ren­deztek, és a Lenin-mauzó- leumnál szovjet embereket sértegettek, bántalmaztak.) A provokáció után — mint a hírügynökségek jelentéséből kitűnik — a KNK moszkvai nagykövetségén gyűlést tartot­tak, és az ideiglenes kínai ügyvivő élesen támadta a Szovjetuniót. A kínai kül­ügyminisztérium nyilatkozat­ban tiltakozott a kínai diá­kok »forradalmi akciójának elfojtása« miatt. A Zsenmin Zsibao pénteki száma mocsko­lódó hangú vezércikkben tá­nadja a Szovjetuniót, Csou En-Iaj kínai mi­niszterelnök és Csen Ji külügyminiszter pedig táviratban biztosította szolidaritásáról a Moszk­vában provokáló kínai diákokat, és bejelentette, hogy hősi fogadtatás vár rájuk Kínába való visz- szatérésükkor. Hatvan kínai diák már el­utazott Pekdngbe. Testükön kötéseket és jóddal beken1: foltokat láthattunk: szemláto­mást így próbálták bizonyíta­ni azt a vádjukat, hogy Moszkvában keményen elbán­tak velük, csakhogy a köté­sek és a jód alatt — mint a szemlélők felfedezték — nyo­ma sem volt sérüléseknek, kék tóitoknak vagy daganatoknak - írja az UPI hírügynökség. A pályaudvaron a szemlé­lők riagy része megegyezett abban, hogy a kínai nagykö­vetség orvosa ügyesen kiké­szítette a diákokat. A kínai diákoknak utasítást adtak, hogy senkivel se állja­nak szóba. Teng Hsziao-ping meghalt? A BTA jelentése szerint a pekingi vasutasok »forradal­mi lázadóinak« sajtóorgánu­ma, a Tie Tao Hunci, Teng Hsziao-pingnek, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága főtitkárának halálhírét közölte. Koreát is rágalmazzák Kínában A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság központi táv­irati irodáját felhatalmazták a következő nyilatkozat meg­tételére: Az utóbbi napokban Kína- szerte, de különösen Peking­ben a »vörösgárdista« lapok­ban, faliújságokon és röpira- tokom hazug propagandát foly­tatnak, azt állítják, hogy or­szágunkban fordulat állt be, és ennek következtében poli­tikai bizonytalanság alakult ki. Egyes kapitalista országok hírügynökségei, rádiói és saj­tótermékei is felhasználják ezeket a hazug propaganda­anyagokat. A Koreai Központi Távirati Iroda ezzel kapcso­latban kijelenti, hogy a kínai »vörösgárdisták« által terjesztett propa­ganda — alaptalan ko­holmány. Mindez nem egyéb, mint pár­tunk, kormányunk, népünk és néphadseregünk tűrhetetlen megrágalmazása. Pártunk mind szervezetileg, mind eszmeileg egységes és sziklaszilárd. A párt és a kor­mány vezetői, az egész nép és a néphadsereg — ideoló­giailag egységes. A koreai nép — Kim ír Szén elvtárs ve­zette pártunk irányításával — egy emberként vesz részt a szocializmus fölépítésének meggyorsításáért, a haza ön­álló egyesítéséért vívott harc­ban. A dicső koreai néphad­sereg pártunk vezetésével ki­tartóan védelmezi a szocia­lizmus vívmányait, és kész ar­ra, hogy visszaverjen bármi­lyen agressziót. Nincs az a hazug propaganda, amely or­szágunkkal kapcsolatban meg­téveszthetné a világ közvéle­ményét. (MTI) Bonn felveszi a diplomáciai kapcsolatot Romániával Hírügynökségi jelentések szerint Von Hase nyugatné­met államtitkár pénteken saj­tóértekezleten közölte: a bon­ni kormány felhatalmazta Irandt külügyminisztert, hogy negállapodjék Romániával a diplomáciai kapcsolatok fel- ételében. Mint az AP rámutat, a köz­| leményből nem derül ki, hogy a nyugatnémet—román diplo­máciai viszony megteremtése mikorra várható. Feltételez­hető azonban, hogy Manescu román külügyminiszter hétfőn kezdődő nyugat-németországi látogatása szolgáltat majd al­kalmat e kérdés eldöntésére. (MTI) Egymillió újonc A jövő évi katonai költ­ségvetésből több mint 21 mil- liárdot fordítanak a vietnami háború céljaira. McNamara jelentése számos részletet árul al arról, mibe kerül az Egye­sült Államoknak a háború folytatása. A fegyveres erők létszámát például két év alatt csaknem négyszázezer fővel duzzasztják fel. A fegyveres erők körülbelül háromezer-öt­százzal több pilótát képeznek ki, mint ahogy eredetileg ter­vezték. Jövőre az amerikai hadsereg különböző fegyver­nemeihez csaknem egymillió újoncot hívnak be. A jövő évi katonai költség­ből mintegy 13 müliárdot for­dítanak repülőgépek, hadiha­jók, szállító járművek és ra­kéták beszerzésére. McNama­ra jelentésében ugyanis elis­meri, hogy a támadó gépek Vietnamban ».a vártnál na­gyobb arányú veszteségeket szenvednek«. ANGLIA Államosítanak 14 acélipari vállalatot Az angol alsóház csütörtö­kön este hosszú vita után harmadik és végleges olva­sásban elfogadta a kormány törvényjavaslatát tizennégy nagy acélipari vállalat álla­mosításáról. A szóban forgó vállalatok szolgáltatják Ang­lia acéltermelésének 90 szá­zalékát. A törvényjavaslatot háromszázhat szavazattal két­százhúsz ellenében fogadták el. Az államosítási törvény ér­telmében az állami kezelés­be vett vállalatok részvénye­seinek 485 millió fontot fi­zetnek ki kártérítésképpen. A törvényjavaslatot a lor­dok háza elé terjesztik meg­vitatás végett. Ha a felsőház szintén jóváhagyja, az an­gol acélipar államosítására vonatkozó törvény ez év őszén lép életbe. Bonn Hess kiszabadításáért Mint a Reuter je-..« t Klaus Schütz nyugatnémet külügyi államtitkár csütörtökön a par­lamentben közölte, hogy kor­mánya igyekszik elérni Hess zabádon bocsátását. Mint ismeretes, Rudolf Hesst, Hitler közvetlen helyettesét náci háborús bűnösként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ma ő a spandaui börtön egyetlen foglya, mert Baldur von Schirach és Al­bert Speer már tavaly október­ben kiszabadult. Az államtitkár fájlalta, hogy a Szovjetunió ragaszko­dik Hess börtönbüntetésének kitöltéséhez, ezért az amnesz­tia akadályba ütközik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom