Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1961. Január 19 emeletes ÚJ SZÁLLŐ MOSZKVÁBAN A napokban költöznek be az első vendégek a moszkvai Rosszija Szállóba. Ez Eu­rópa egyik legnagyobb szállo­dája. A lakosztályokban tel­jes a komfort A szobákban ízléses bútorok, beépített szekrények és műanyag sző­nyegek. Minden feltételt meg­emlékeztet. Az óriási abla­kokból pompás kilátás nyílik a Kremlre. A filnv- és hangversenyte­rem befogadóképessége 3000 néző. A bársony fekete fala­kat és a vörös plasztikkal bur­kolt portálokat az orosz klasz- czikus irodalom és zene alko­A Rosszija Szálló. Égy erkélvps. wnta hpUp'io, A Rosszija Szálló nyugati épületének előcsarnoka. teremtettek itt ahhoz, hogy Moszkva vendégei zavartala­nul dolgozhassanak és pihen­hessenek. Mindegyik épület­ben más az alapszín, és en­nek megfelelően választották ki a bútorgamitúrát. A nyugati épület »arany« éttermében a táncparkett a hires palehi mesterek laikk- festéses dobozainak fedelére fásait megörökítő pannók dí­szítik. Moszkvában a szállodai he­lyek száma három éven be­lül körülbelül egyharmaddal növekszik meg. Megnyitják a National Szálló új épületét és a KGST-hotelt, a Barátság Szállót. Felépül a Moszkva Szálló második része és egy 29 emeletes szálló az átuta­zók számára. T eherán—J al ta—Potsdam címmel okmánygyűjteményt jelentetett meg a moszkvai Nemzetközi Politikai Kiadó, amely most ünnepli fennállá­sának 10. évfordulóját. A kiadó szerkesztőinek kol­lektívájában olyan ismert sze­mélyiségek vannak, mint Gro- miko külügyminiszter és Szemjonov külügyminiszter­helyettes, Zorin, jelenlegi pá­rizsi szovjet nagykövet, to­vábbá Kapica, Molcsanov és Pletnyev történészek. (MTI) Tito elnök a Szovjetunióba utazik Leonyid I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága fő­titkárának meghívására Jo- szip Broz Tito, a JKSZ elnö­ke, jugoszláv köztársasági el­nök január végén rövidebb nem hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazik. (MTI) Amerikai ügynök kivégzése Kubában A havannai forradalmi tör­vényszék golyóáltali halálra ítélte Enrique Gonzales CIA- ügynököt, alát ez év elején tartóztattak le, amikor meg­kísérelte az illegális behato- !ást Kubáiba. Az amerikai ügynök 44 ember halé1**"1* lelős, akiket az Inez hurrikán alatt Kubából az Egyesült ál­lamokba akart kicsempészni. Az ítéletet végrehajtották. 'MTI) A TASZSZ JELENTESE a legújabb kínai fejleményekre! Elsüllyesztették a hajót Január 19-én délben egy el­lenséges őrhajó törvényelle­nesen behatolt a KNDK te­rületi vizedre, és ellenséges cselekményeket követett el. A KNDK parti ütegei önvé­delemből tüzet nyitottak, és elsüllyesztették a hajót. Pák Csun Guk tábornok hangoz­tatta a koreai fegyverszüneti bizottság ülésén, hogy ez vá­lasz volt az agresszoroknak. SZTRÁJKOK SPANYOLORSZÁGBAN A spanyol munkásbizottsá­gok nagyszabású sztrájkot hir­dettek január 27-re és feb­ruár 1-re. Sok spanyol város nagyüzemeiben máris sztráj­kolnak a dolgozók. Sztrájkol a madridi Lanz Ibarice Trak­torgyár ezer munkása, sztráj­kokat jelentettek a Hispano Olivetti írógépgyár barcelo­nai, a Kutz-sörgyár San Se- bastian-i üzeméből, valamint a valladoiidi cukorfinomító- ból és az asztúriai Nicolasa- szérnb anyából. A kínai lapok és a »vörös- gárdisták« falragaszai azt tanúsítják, hogy Pekingben, a tartományi központokban és az ország más városaiban az állami hivatalokban, a vállalatoknál nyíltan felszá­molják a pártbizottságokat és a vezető szerveket. Eze­ket úgynevezett »forradalmi bizottságok« vagy »egyesült bizottságok« váltják fel, amelyek magukban foglal­ják a »Mao Ce-tung vona­lát« támogató úgynevezett »vörös lázadókat« és »for­radalmi lázadókat«. Pekingben a »vörösgárdis- Iák« és a »lázadók« leváltják tisztségükből a központi hiva­talok veztőit. Az a röplap, amelyet a Kínai Népköztársa­ság első számú .gépipari mi­nisztériuma forradalmi láza­dóinak egyesült bizottsága terjeszt, közli, hogy ez a bi- ottság a napokban kezébe vette a minisztérium vezeté­sét. A röplap a minisztérium pártbizottságát »sötét trözs- kamak« nevezte. Ugyanilyen vezetés alá ke­rült a Kínai Népköztársaság kulturális ügyi minisztériu­ma, a 8. számú gépipari mi­nisztérium és a textilpari mi­nisztérium. A »forradalmi lázadók« ugyanilyen jellegű megnyilvá­nulásairól érkeznek jelenté­sek a kínai tartományokból is. A tartományi lapok jelenté­seikben hírül adják, hogy a tartományi pártbizott­ságok lapjai átkerülnek a »lázadók« kezébe. Ez történt például Honan, Hejlungcsiang, Kanszu vala­mint Szecsuan tartományok­ban. Az itteni lapok híred és a »vörös gárdisták egyéb közleményei azt tanúsítják, hogy a tartományi és városi pártbizottságok vezetőit meg­gyalázzák, »megmutatják a népnek«, ami abból áli, ho«y mellükön sértő feliratok­kal vonszolják őket vé­gi? az utcán, bohócsapkát nyomnak a fejükbe. Hasonló látvány figyelhető meg PeMngbem is. A BTA jelentése szerint Peking utcáin falragaszokon közük azt a beszédet, amelyet Csou En-laj miniszterelnök mondott Pekingben a »forra­dalmi felkelők« képviselői előtt. Csou En-laj közölte, hogy Általános offenzíva a pártbizottságok ellen „Vörösgárdisták” és „lázadók” veszik át a hatalmat — Letartóztatták a külügyminisz­ter fiát I Pekingben több mint 30 hivatal és az ipari válla­latok egy része míf a »fel­kelők« kezében van. Peking különböző pártszerve­zeteiben a »forradalmi felke­lők« kezükbe veszik a ha ál­mát. Csou En-laj hangoztatta, hogy a központi bizottság tá­mogatja a »forradalmi felke­lőket«. Csou En-laj tájékoztatta a »forradalmi felkelőket« arról, hogy Pekingben az utóbbi idő­ben két nagyobb »ellenforra­dalmi szerveset« alakult, ame­lyek magukhoz akarták ra­gadni a hatalmat. Az egyiket úgy hívják, hogy A vörös zászló kínai hadserege,’a má­sikat pedig, hogy Munkásaik, parasztok és katonák orszá­gos vezérkara. Ezeknek a szervezeteknek Pekinffben hét alakulatuk van. Vezetőiket le­tartóztatták. l-cUngben terjesztett röp- _ratok szerint letartóztatták az . gyik kerületi »vörösgárdista ellenőrző osztag« vezetőjét. A letartóztatottak között van Esen Ji külügyminiszter fia. Ugyanez a röplap azt hangoz- atja, hogy Hu Csiao-mu, Mao Ce- tung titkára, a központi bizottság tagja időzített bombát helyezett e) Mao Ce-tung közvetlen köze­lében. Pekingben a politikai fe­szültség szombaton érezhetően még tovább fokozódott. A főbb útvonalakat és tereket a pekingi pártbizottság cs több minisztérum környékét való­sággal megszállás alatt tart­ják a »forradalmi lázadók«. A kínai fővárosban látható te­herautók nagy része »kultu­rális forradalmi« feladatok szolgálatában közlekedik Bírálják Mao Ce-tung feleségét Csiang Csinget, Mao Ce- tung feleségét, a KKP Köz­ponti Bizottsága kulturális for­radalmi munkacsoportjának első elnöhelyettesét megbírál­ták, mert »bizonyos kérdések eldöntésében nem osztály­szempontból jár el, és túlbe­csüli szerepét a kínai kultúra fejlesztésében«. Csiang Csing egyes kijelentései — a bírálat szerint — ellentétesek Mao eszméivel. Ezeket a vádalkat Csiang Csing és a munkacsoport más tagjai ellen a harbirni színi együttes »forradalmi lázadói­nak« plakátja tartalmazza. Elkeserítő feledékenység A Novoje Vremja Olvasóink írják című rovatában közli Kekkelev levelét Szverd- lovszkból. A levélíró vissza­emlékezik arra az időre, ami­kor az uráli nehézipari gép­gyár, az Uralmas kapuján egymás után futottak ki a vasúti szerelvények kínai ren­deltetésű gépekkel. Kiváló újítók, mérnökök utaztak Kí­nába, hogy segítsék a kínai Uralmas építését. Sokan kí­nai rendjelekkel, díszokleve­lekkel, értékes ajándékokkal tértek vissza. A Kínai Népköztársaság ve­zetői most igyekeznek kitö­rölni a nép etrüékezetóből a szovjet segítséget. Hát ilyen feledékenyek lennének a kí­naiak? (MTI) Wilson „párizsi Wilson miniszterelnök szom­baton Párizsból hazahívott nagykövetével, Sir Patrick Reilly-vel tanácskozott. A brit kormányfő Brown külügymi­niszter társaságában ma uta­ÁBEL EZREDES ELMONDJA lÖRlÉAETÉT © örökké emlékezetes marad, amit Dzer- zsinszkij mondott e szakma követelményeiről: »Tiszta kéz, hideg elme, meleg szív.- E lakonikus szavaknak rendkí­vül gazdag a jelentésük. Ezek j döntik a hírszerző iránytű­jét, erőt és bátorságot nyúj­tanak neki a legnehezebb helyzetekben. Tapasztalatból tudom mindezt, hiszen az áru­lás engem is olyan helyzetbe hozott, hogy szembekerültem az USA tapasztalt, ravasz kémelhárí tóival. 1957. június 22-én, szomba­ton éjjel egy kis cellában ül­tem és kíváncsian néztem kö­rül. Baloldalamon katonai prices volt, pokróccal letakar­va. Fölötte vasrácsos ablak, a rácsok között páncélüveg. Akadt még a cellában egy ülőke és egy porcelánkagyló. A falakat kívülről téglával burkolták, belülről pedig egy­szerűen bevakolták, ám a va­kolat több helyen málladozott. Látszott, hogy a cella előző lakója megpróbálta felmérni a- fal vastagságát, erősségét. Ám a hulló vakolat alatt acélros­tély bukkant elő, huzaljai kb. fél centiméter vastagok vol­tak, és hatszögletű nyílásokat alkottak. Az ajtó előtt egy határőr hadnagy posztolt. Láthatóan unatkozott és úgy érezte, hogy az őrködés a képességeihez méltatlan feladat. Tudtam, hogy ezek a tisztek a mexikói határon elfogják és vallatják a határsértőket, azokat a me­xikóiakat, akik munkaalkal­mat keresve szöknek át az Egyesült Államokba. A Kali­forniában és Texasban töl­tött kalandos évek után a hadnagynak bizonyára kelle­metlen volt egy sötét épület folyosóján mozdulatlanul ücsö­rögni. Ám ebben a pillanatban a hadnagy lelkivilága a legke­vésbé sem érdekelt. Az utolsó 36 órában úgy viharzottak körülöttem az események, hogy kissé magamnak is el kellett gondolkodnom. hogy mi történt tulajdonképpen. ... Előző reggel 7 óra körül még aludtam szállodai szo­bámban, New Yorkban, ami­kor kopogtattak az ajtón. Rögtön felébredtem, de mi­előtt még megfordíthattam volna a kulcsot a zárban, be­lökték az ajtót, és engem fél- retaszigáltak. Két férfi állt az ajtónyílásban, futtában elő­villantották igazoló kártyá­jukat. Majd elhadarták, hogy ők az FBI alkalmazottai, s ez­zel beléptek a szobámba. Egy harmadik férfi is követte őket, s még néhányan kint vára­koztak a folyosón. — Üljön le — mondta egyi­kük. — Ezredes — folytatta a másik —•, má tudjuk, hogy maga kicsoda, és hogy mit művelt mostanáig. Minden világos volt. Mun­kám egyik' szakasza véget ért, és elkezdődött egy másik. — Azt javasoljuk, hogy mostantól fogva működjön együtt velünk. Egyébként megbilincselve távozhat csak ebből a szobából. — Nem értem, miféle együttműködésről beszél — vetettem közbe. — Nagyon is jól tudja, hogy miről beszélek — felelt az FBI-ügynök vésztjóslóan. — Felöltözhetek? Bevándorlási és Honosítási Iroda adta ki ellenem azt ál­lítván, hogy törvénytelenül tartózkodom az országban, mert elmulasztottam, hogy jegyzékbe vétessem magam a fent említett irodánál, az INS-nél. A letartózta lási Pa­rancs felmutatása után a szo­bámat is tüzetesen átkutat­ták. Azóta is nyitott kérdés előt­tem, hogy ama bizonyos pén­tek reggelt szándékosan vá­lasztották-e ki. De tény, hogy közöltem, hogy szeretnék ki­menni a fürdőszobába. Majd ott az egyik ügynök árgus tekintetétől követve módját ejtettem, hogy bedobhassam a toalettbe, és rázúditsam a vi­zet A rádiogramm szövege az asztalomon volt egy halom fehér papírlap alatt. Amikor befejezték a házkutatást, fel­szólítottak, hogy csomagoljarr össze a személyes holmimat. A festékes dobozomban — ugyanis szívesen festegetek — akadt még egy kis festékma­radék a palettán: kihúztam — Egy pillanat, előbb még válaszoljon a kérdésünkre. — Már válaszoltam. — Ismétlem, mi tudjuk, hogy maga a szovjet hírszol­gálat ezredese — erősködött hajnali látogatóm —, és tud­juk, hogy ini minden van a rovásén. Ezért jobban teszi, ha elfogadja tanácsunkat, mert különben börtönbe ke­rül. — Azt hiszem nincs mit hozzátennem ahhoz, amit már megmondtam. Körülbelül ilyen piodorban beszélgettünk , még vagy egy félóra hosszat. Végül is az egyik amerikai felpattant és kiment a folyosóra. Még há­rom férfi lépett a szobába, és egyikük elfogatási parancsot mutatott feL A New York-i az ő szempontjukból igen jó­kor ütöttek rajtam, mert ép­pen előző éjszaka létesítet­tem rádiókapcsolatat a főha­diszállással, s így az egész sifrírozókulcs és minden szük­séges felszerelés nálam volt a szállodai szobában. Ezeket a tárgyakat egyébként a város másik pontján levő rejtekhe­lyen tartottam. Tudtam, hogy nehéz lenne mindent megsemmisíteni az Fll'-ügynökök szeme láttára, de a lehetetlenre is elszántam magam. Elsősorban a sifrkul- csot és az éjjel kapott rádio- grammot akartam eltüntetni. Az előbbi egész könnyen ment. Annyira kicsit volt, hogy a tenyerembe rejtettem, majd a rádiogrammot a papírhal­maz alól, és azt használtam föl arra, hogy palettámat megtisztogassam. Miután már' az utolsó festékfoltot is el tüntettem, hanyagul össze gyűrködtem a papírt, és be dobtam a toalettbe a titkos# írási kod után. Sajnáltam, hogy valamennyi fontos föl • jegyzésemmel nem tudom megtenni ugyanezt a trükköt, de az, hogy a két legfonto­sabb akciót sikeresen végre­hajtottam, valósággal felvil­lanyozott. (Folytatjuk.) Következik: LELKIERÖ ÉS SZABADULÁS. zik Strasboürgba, ahol hét« főn az Európa Tanács közgyű­lésén kifejti kormányának platformját, amelynek alapján csatlakozni kíván a Közös Piachoz. Wilson ezt a beszédét »párizsi belépőjének« szánja, a január 24—25-én sorra ke­rülő brit—francia csúcstalál­kozó előestéjén. ^ondonban nem okozott kü­lönösebb meglepetést a Reu­ternek az a pénteki jelentése, amely szerint francia kor­mánytisztviselők »gyakorlati­lag a nullával egyenlőnek« tekintik a brit csalakozás esé­lyeit. (MTI) Görög gondok Tizennyolc különvonat szál- ította haza Nyugat-Németor- zágból az ott dolgozó görög nunkásokat, akik a pravo- .zláv újév megünneplésére tértek vissza tíz nappal ez­előtt Görögországba. Athéni ielentés szerint e munkások többsége otthon is maradt végleg. A múlt év első felében :2 000 munkás hagyta el az -rszágot, s közülük 26 ezren Nyugat-Németországba men­tek. Egy évvel korábban a ti utazók száma még 51 000 /olt, s ebből 48 ezren talál- ak munkát Nyugat-N Imetor- zágban. Miután azonban a Német Szövetségi Köztársa­ságban igen sok üzem korlá­tozza a termelést, hivatalos törög statisztika szerint je- 'emleg több mint húszezer gö- ög munkás van munka nél- :ül Nyugat-Németországban. Szék végül is Visszatérnek ha­tójukba. A visszaáramlás niatt fő a görög kormány fe- :e, mert számukra Görögor- zágban munkát találni meg­lehetősen reménytelen dolog. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom