Somogyi Néplap, 1967. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

Péntek, 1967. január 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy kis „ráverés“ és társadalmi munka A belkereskedelmi tervet tízmillió forinttal, az export­tervet pedig 2,5 millió forint­tal teljesítette túl a múlt év­ben a Kaposvári Ruhagyár. Ehhez még azt is hozzáteszik az üzemben, hogy az export­árut nyugati országokba küld - tők. A számok, eredmények mögött rengeteg erőfeszítés, tenni akarás húzódik meg. A munkások ezt így mondják: »Rávertünk egy kicsit.'« Láncreakció — és ami mögötte van — Mikor? —- Főleg a harmadik ne­gyedévben, amikor közelgett a kongresszus — mondja Frá­nya Mária szakszervezeti tit­kár. A legnagyobb versengés a kilences és a tizenegyes sza­lag között bontakozott ld. Az elsőséget végül mégsem tud­ták eldönteni. A holtverseny miatt mind a kettő joggal kö­vetelhette magának az elsőnek járó elismerést A verseny húzó hatását az egész gyár­ban lehetett érezni. Rájuk mindenki fölnézett, s — mi tagadás — egy kicsit irigyel­ték is ezeket az asszonyokat. Pedig hát munkájuk eredmé­nye csak a fegyelemnek kö­szönhető. Korábban előfor­dult, hogy néha késve érke­zett meg egy-egy ember a szalagra. Ilyen a múlt évben nem volt Háromnegyed hat­kor már mindenki a gépe mellett ült Háromnegyed hatkor? Tulajdonképpen öt-tíz perccel előbb mindenki el­foglalta a helyét, s figyeltek. Nemcsak a munkatársakat ha­nem a rivális szalagot is. Nem egy asszony esténként otthon füzetet vezetett: mennyit tel­jesített naponta a szalag, mennyit a versenytárs? Ami­kor a tizenegyes szalagnak át kellett állnia másik modellre, nagy volt a mérgelődés. Hi­szen az átállás mindig bizo­nyos fokú kiesést okoz. Az emberek egy része új művele­tet végez, másik része pedig még a helyét is megváltoztat­ja. Ez néhány napra lelassít­ja a munkát. De a »rá verés« itt sem marad el. —• A verseny meghozta eredményét — mondja Lég- rádi József termelési főosz- iályvezető. — A gyár az ex- porttervet 112,8 százalékra élj esi tette. A termelékenysé­gi terv 1965-höz viszonyítva 108 százalékra emelkedett. S lehetne sorolni tovább a gazdaságossági mutatókat A lendületet és a tenni akarást azonban nem lehet számokba üríteni. A hangsúly a minőségen A számok egyébként főleg a mennyiségi fejlődést tük­rözik. Pedig a gyárban a mi­nőség javulását is magával nozta ez a verseny. Az idei feladatok között is fontos sze­repet kap ez. Mert a tavalyi lendület nem csökken ezután sem. A gyárban most a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulójának tiszteletére bontakozik a munkaverseny, s ebben fontos szerepet kap a minőség. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy csak januárban 170 000 forint minőségi pré­miumot tűzött ki a gyár a legjobban dolgozóknak. Már­cius elsején áttérnek a cso­portbérezésre. Ez minden munkástól nagyobb felelőssé­get, önállóbb munkát köve­tel. Tapasztalataik már. van­nak erre vonatkozóan. S ezek a tapasztalatok kedvezőek. Az ifjúsági szalag — a gyár leg­nagyobb szalagja — már a múlt évben is csoportbért ka­pott, s tervét 4,2 százalékkal úl teljesítette. Az idei munka versenynek van egy új vonása is. S ez már nem fér meg a gyár ke rétéi között, a városra is ha iássál lesz. A versenyföltéte­lek között ugyanis társadalmi munka is szerepel. Közös gond — A Tegyünk többet So- mogyért!-mozgalom nagyon jói belefér a munka verseny ke­retei közé — mondják a gyár­ban —, s mi tudjuk hogy a városnak hatalmas feladatokat kell ebben az évben elvégez­nie. Természete®, hogy segí­teni akarunk. — Amikor a társadalmi munkát fölvetettük, akadtak ellenzői — mondja Liliom Lajos, a gyár főmérnöke. — A többség azonban akkor js tisztában volt jelentőségével. Azzal érveltünk, hogy a vá­ros hozzásegítette a gyárat, hogy idáig fejlődjön — hi­szen ha a szanált épületek lakóinak nem adnak lakást, akkor near» tudtunk volna építkezni —, s ezzel több le­gyen a munkalehetőség. Ez az öröm mellett kötelességet is ró a gyárra. Olyan köteles- réget, amelynek teljesítése mindenkinek örömet szerez majd. Hiszen a város fejlő­dése, gyarapodása mindnyá­junk elsőrendű érdeke. Kercza Imre PESTIEK SIÓFOKON Hamarosan elkészül a szennyvíztisztító berendezés Mint ismeretes, Kaposvá­ron a szennyvízhálózat el­avult 1959-ben elkészült a tanulmányterv a szennyvíz­csatorna, a tisztítótelep és a tisztítóberendezés korszerűsí­tésére. Azóta elkészült a .zennyvízcsatorna, majd 1985- ben hozzáláttak a szennyvíz- telep építéséhez. A korszerű szennyvízháló­Kongresszustól kongresszusig a kaposvári föidmíívesszövetkezettben (Tudósitónktól.) A kaposvári földművesszö- vetkezetíben is megkezdődtek a SZŐ VOSZ VI. kongresszusát megelőző vezetőségvá laszió taggyűlések. Több mint nyolc­ezer tagnak adnak számot az fmsz vezetői arról, hogy mit fejlődött a SZÖVOSZ V. kong­resszusa óba megyénk egyik legnagyobb földművesszövet­kezete. Az fmsz 117 kiskereskedel­mi, vendéglátói, felvásárló és ipari egységgel oldja meg a községek mintegy 25 000 lako­sának ellátását. A két kong­resszus közötti időszak fejlő­dését hűen tükrözik a forgal­mi adatok: 1962-ben az összes üzemág még csak 77 milliós forgalmat bonyolított le, 1966- ban már 112 millió volt az összforgalom. Csak a kiskeres­kedelemben 20 milliós az emel­kedés. A felvásárlás 6 millió forinttal vett több árut, mint öt évvel ezelőtt. A szövetkezet feladatai na­gyok. Ök intézik az egész me­gyében a szálas takarmány felvásárlását; gyümölcsíalera- katufc a kaposvári és a barcsi járást látja el, az egész megye területén vásárolnak tollat; mezőgazdasági szakboltjuk pe­dig a termelőszövetkezeti épít­kezésekhez biztosít vasanyagot. 1906-ba.n megszervezték az éti csiga exportálását is. A szövetkezet 1962 óta mint­egy nyolcmillió forintot fordí­tott beruházásokra, karbantar­tásokra, javításokra. Ipari üze­meik közül megkezdte műkö­dését a kaposvári Hűsi-üzam, a hűtőgépjavító, az autószerviz és az asztalosrészleg. A szövetkezet harminchá­rommillió forinttal gazdálko­dik, ebből húszmillió forint ér­ték a saját vagyonuk. Nyeresé­gük 1962-ben 1 721 000 forint volt, 1966-ban viszont megkö- Mliti a 2 900 000 forintot Munkiaversenyben elért ered­ményeik is évről évre figye­lemre méltóak. Jelenleg nyolc szocialista brigád dolgozik a szövetkezetben, és 1966 első félévében a negyedik helyre kerültek a megyei versenyben. zat nagy teljesítményű tiszti tó- és átemelőberendezést kö­vetel. A telephez érkező szennyvizet ugyanis át kell emelni a telepi j, és meg kell tisztításai. Éppen ezért az il­letékesek idejében megkezd­ték a réginél jóval nagyobb kapacitású szennyvíztisztító és -átemelőberendezés alkatré­szeinek beszerzését és szere­lését. Nemrég megérkeztek a .’árva várt szivattyúk. Mi­helyt az időjárás engedi izembe helyezik őket. Há­romhetes munkával a bérén - dezés elkészül. A szakemberek véleménye szerint a korszerűsített szennyvízhálózat mintegy hat­vanezer lakosú városnak ele­gendő. A korszerűsítéssel te­hát Kaposvár szennyvízháló­zata még a vízhálózat bővíté­se után, a növekvő fogyasz­tás ellenére is sokáig kielé­gíti az igényeket Amikor a Május 1. Ruhagyár jiófoki orkánüzemében meg­kezdték a termelést, találkoz­tam néhány pestivel. A szála­toknál sürögtefk- forogtak, ma­gyarázták a kissé még izguló varrónőknek, rendezkedtek. Homlokuk verejtékezett. Azért szurkoltak, hogy sikerüljön az indulás. Azóta többször eiláitogiajttam az orkánüzesmbe. Mindannyi­szor azt láttam, bn«» a terme­lés grafikonja szépen ível föl­felé. Ma már a második mű­szak is (ezt később szervezték meg) nagyszerűen dolgozik. A pesti szakemberek munkaked­ve semmit sem lankadt az in­dulás óta. Most is sokat dol­goznak, szerényen, csöndesen végzik munkájukat Vajon miért jöttak Siófokra? — merült föl bennem a kérdés. Egyszer aztán megkérdeztem ezt a Búkor házaspártód és Szabó Sándor moráltól is. Azért jöttek ide, mint mond­ták, hogy egy kissé kikapcso­lódjanak, és új, érdekes, izgal­mas feladatot oldjanak meg. A nagy iramhoz, forgatag­hoz, zajhoz szokott pesti em­ber vágyik nédoa a csöndesebb, nyugoditabb helyre. Siófokról elmondható, hogy télen csön­des (talán csöndesebb Is, mint kellene). Nincs abban semmi különös,, hogy Búkor Lajos és felesége meg a merá ide vá­gyott Ha csupán kikapcsolódásról leime szó, azt hiszem, sok pes­ti ember lejött volna velük néhány hónapra Siófokra. Az, amit a kérdésre adott válás másik részében mondtak ki már nem hiszem, hogy túl sok embert vonzott volna. Üj, iz­galmas feladatiéi van szó. Hi­szen ez nagyon sok munkát, A meós elégedett a munka rab erőfeszítést, áLmatlan éjszakát jelentett az ide költözöttek- nek! A jól végzett munka ö:ő- mé helyett kudarc is várhatta volna őket. — Hogy nem kudarccal vég­ződött vállalkozásunk, azt nem­csak kitartó munkánknak, ha­nem a szai’ag dolgozóinak is köszönhetjük — mondta Búkor Oajosné. — Azt tapasztaltam ugyanis, hogy a lányJk, asszo­nyok nagyra becsülték, hogy A Búkor házaspár. TANULÁS ÉS KUTATÓMUNKA A KIS EDISON történetei jutnak eszembe, miközben a Táncsics Mihály Gimnázium igazgatói szobájában az or­szágos tanulmányi verseny pályamunkáit nézegetem. Va­lamennyi komoly, elmélyült munkáról tanúskodik. Merő Bélával, a gimná­zium igazgatóiával arról be­szélgettünk, hogyan foglal­koztatják a gyerekeket a ta­nulmányi versenyek. Tanú­ságként egyelőre az oi-szágos kémiai és biológiai tanulmá­nyi verseny pályamunkáit lapozgatjuk. — Tizennyolc év óta nem tordult elő — mondja Merő Béla —, ami a múlt eszten­dőben. Az országos tanniimá- nyi versenven kémiából egy második, fizikából egv har­madik helyezést hoztak el ta­nulóink. Ezenkívül négyen oklvelet kaptak. ÜW látom, »z az eredmény buzdította diákjainkat, s íme: az idei tanulmányi versenyre hat kémiai és öt biológiai pálya­munka érkezett be. AZOK A GYEREKEK, étik ezeket készítették, egész "■varokat és a téli S7ün°tet. ‘»rmészet^en a tanulmányi toft egv részét is erre fordí­tották. Mivel jeligés a pályá­dat,, nem tudni, ki melyiket készítette. Most nem is ez ez. ér^k-es. Belelanpztunk mándegyikibe; elismerést ér­demlőéit. De nemcsak ők ti­zenegyen, hanem a nyelvi és más tanulmányi versenyek részvevői is becsületes mun­kát végeznek, s így összesen nem is kevés már az ilyenek száma. A kémiai dolgozat címe: Zsírok és olajok. Ez az idei verseny témája. A pályázók közül egy diáklánnyal arról beszélgettem, hogy mióta fog­lalkozik ilyen szinten a ké­miával, ki vagy mi szeret­tette meg vele ezt a tudo­mányt. —■ Nyolcadikban tanultam először kémiát; volt egy szakkörünk is, és annak a titkára voltam. Tehát többet foglalkoztam már akkor is a kémiával az előírt tananyag­nál. Eredetileg vegyipari technikumba készültem, de nem sikerült, így kerültem a gimnázium kémia, bioló­gia tagozatára. — Hányadik osztályba jár? — Harmadikba. — Mikor kezdett hozzá a Pályamunkához? — A múlt tanév végén kaptuk meg a dolgozat ei­ntet, júliusban már hozzá is tofftam. A karácsonyi szünet r-Sövfig legvzeteltem különbö­ző szajkón wekböi. Huwm- -i’v művet használtam tok — A jegyzetelései kívül milyen munkát kellett még végezni? — önálló kísérleteket is készítettünk. Szilveszter nap­ján sem pihentem. A kísér­letek az alapjai a különbö­ző megállapításoknak, követ­keztetéseknek. — Mi szeretne lenni? —. Vegyészmérnök. — Nem okoz-e kiesést a középiskolai képzésiből ez a kutatómunka? És nem áll-e fenn az egyoldalúság veszé­lye? — A többi tantárgyból csak az ötös szintet érem el... Az országos biológiai ta­nulmányi versenyre A leg- újabbb molekuláris sejttani eredmények a Szovjetunió­ham címmel kellett készíteni dolgozatot. AZ EGYIK PÁLYAMŰ SZERZŐJÉNEK is föltettük ezeket a kérdéseket, A ne­gyedik osztályos fiú ezeket válaszolta: — A biológiával határo­zottabban csak az általános iskola befejezése után kezd­tem foglalkozni. És fóleg a '»imnádium utolsó két évé­ten. Miért érmen ezt a ton torsvat szerettem mg? Hü- tottsm émtekos és ió előadá- ytot belőle IC rarwi váron a TTT-ton, egy-teH írás föl- a-oPatte í*-v„v ­utentra tarén űr ámteVes rló­id ás,pi. az otthoni kőrrir<*»*>+ is serkentett erre; édesapám orvos. Szüleim sokat segítet­tek. Mindentől mentesítet­tek, biztosították a komoly munka föltételeit. De itt az iskolában is mindenki seat Én egy kicsit később kezdtem el a pályázaton dolgozni, de aztán annál intenzívebben. Több külföldi irodalmat is felhasználtam munkámhoz, elsősorban a szovjet szakla­pokat nézegettem, de ame­rikai és német műveket is fordítottam. Közülük a leg­több 1966-os kiadás, tehát a tudomány legfrissebb ered­ményeit ismerhettem meg. Én se érzem, hoev egyoldalú­ságot okozna nálam a bio- togia különös szeretető meg a vele valló komolyabb fog- telkozás. A fölvételi miatt is ’úlvt kell fektetni a többi tentárgyra. Orvos szeretne lenni. Kontra József kémiatanár és a biokémiai gyakorlat ve­zetője dicsérten nyilatkozik mindkét tanulóról. — Jeles szinten tudják tar­tani a többi tantárgyat is. Több tantárgyból szaktanári dicséretet is kaptak. Én j s 'áttam pályamunkáikat, nyu­godtan Állíthatom, hogy szín­vonalas valamennyi. Sokan "■edavégusok únr érezz’’’' né­ha. hogy P7°knek a py»* teknek már nem is kell ta­nár ... Horányi Barna munkát adtaik nekik, igyekez­tek jól tanulni, dolgozni. Ez lágyon jólesett nekem. Pesten, a Május 1. Ruhagyárban ugyanúgy szalagon dolgoztam, mint ők. Nem tudtam hát, mit érez a szalagvezető, amikor tátja, hogy a rábízott embereit hallgatnak a szavára, igyekez­nek a feladatot jól végrehaj­tani. Most itt, Siófokon, mint újdonsült szalagvezebő már tu­dom. A téli esték nem unalmasaik. Sokat sétálnak a Balaiton-par- ton. A magyar tenger ilyenkor is szép. A szabad idő egy ré­szét a Bányász Üdülőben (az üdülő vezetőjének jóvoltából) töltik. No és néha a Szabó Sándor szájharmonikáján föl­csendülő melódiákat hallgat­ják. Azt kérdeztem, visszajön­nek -e majd az ősszel Siófokra. Szabó Sándor igennel felelt. A házaspár nem adott biztos vá­laszt Majd meglátják — mondták. Mosit az a legfonto­sabb, hogy jól menjen a ter­melés. A vissza jövetelen még ráérnek gondolkodni. Most egyre többet gondolnak arra a pillanatra, amikor számot kell adniuk fölöttesedknek és a Május 1. Ruhagyár kollektí­vájának. Nem fogalmazták meg pontosan a jelentés szö­vegét, csupán utalgattak rá. Azt szeretnék jelenteni majd; a feladatot végrehajtottuk. De ha azok, akik azt hajto­gatták, hogy fölveti majd őket a pénz, ebbe a válaszba mégse nyugodnának bele, Búkor Éa- iosné elmondhatja azt, amit nekem említett: »Tanítottam az embereket, s közben ma­gam is tanultam, Gazdagodtam tapasztalatokban.« Igaz, hogy ezen nem lehet a pesti üzletekben vásárol­ni, de azért ez a gazdagság is nagyon jó érzés. Szegedi Nándor A Gyár- és Gépszerelő Vállalat fölvesz vidéki sze­relési területeire (Almásfü­zitő, Ajka, Pét, Balatonfüz- fő, Diósgyőr stb.) lakatos, hegesztő, csőszerelő, kovács szakmunkásokat és betanított vasipari munkásokat Érdeklődés személyesen vagy írásban: Budapest, VI., Paulai Ede utca 52*» személyzeti osztály. (353)

Next

/
Oldalképek
Tartalom