Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Aranyvirág — hódított BEMUTATÓ A CS1KY GERGELY SZÍNHÁZBAN ~cTlZ a Csiky Gergely outer Színház legutób­bi bemutatójának mérlege. Megérdemelten és — talán nem túlzás — egyértelműen is, ami ritkaság operettnél, legalábbis nem szoktunk hoz­zá az utóbbi években. Nem átlag- és nem szokvány ered­ményt hozott Huszka Jenő Aranyvirág című nagyoperett­jének bemutatása. A közön­ség megelégedettsége nem egy konvencionális műfaj látvá- ványos illúzióinak szólhat ez­úttal, hanem egy tartalmasán, változatosan szórakoztató, ki­tűnően fölépített produkció­nak ahol a sikerben egy­aránt osztozik a megfiatalo­dott cselekmény, a muzsika, a jelmezek, a technikai ap­parátus és — felszabadult já­tékával — a társulat élvona­lából választott szereplőgár­da Kárpátiig Gyula és Orbók Endre új szövegkönyve egy igen szerencsés ötletből új szállal gazdagította a régi fő- cselekményt. Középpontba ke­rült, és a két főszereplő sze­relmi konfliktusával összefo­nódik egy maffia csetlő-bot- ló tagjainak mesterkedése. Ez egyrészt tág lehetőséget nyújt a bővérű komédiázásra, más­részt a nápolyi miliő hangu­latával, idegenforgalmi hatá­sával a mához fiatalítja Arany-virágot és Beppót, s nem utolsósorban megadja en­nek a sztorinak a savát-bor- sát. Huszka muzsikája gaz­dagon árnyalt, napsütéses, olaszos muzsika. Nagyáriái, több szólamú betétszámai, énekbeszéde itt-ott a daljá­tékra emlékeztetnek. Kár. hogv nem is egy helven (pél­dául a második felvonás be- feiező részében! kissé terjen­gősek. első helyen Félix László nagyvonalú rendezését említ­jük. Jó szövegkönvest és jó szereplőket kapott, s W is használja a kedvező föltéte- leiset. Mindenütt igényesen, mértéktartóan, a realitás tala­ján sikerül érdekes figurákat színpadra állítania sajátos környezetben és mindig min­denkit a maga helyén. Pedig sok tömegjelenetet alkalmaz, de jó arányérzékkel. Kevés olyan mozzanatot találhatunk, amely nem a rögtönzött já­ték természetességével hat ránk. Olaszos temperamentum és mozgás — egy-két ósdi poén kivételével —, friss, ere­deti, jellegzetes olasz gesztu­sokkal kísért humor szövi át a három felvonást úgy, hogy a készletből mindenhová jut elegendő. A félig sztriptíz be­állítás fölösleges, ennek itt ri" 1 funkciója. Viszont a da­rab pikantériája mindenütt a joizies határain belül ma­rad; választékos, finom, és a produkció szerves része­ként nyújt több ízben kelle­mes vizuális élményt is. A jelmezek kitűnő színhatásai Bata Ibolyát, a díszletek Va- ta Emil terveit dicsérik. Szép az első felvonás színpadké­pe: a napsütötte és az al­konyba hulló nápolyi part (kár, hogy a száradó fehérne­műk fölött a ház falán is ragyogott két »csillag«) es frap­páns záró ötlet a kitörő Ve­zúv. Rózsa Tibor _______________ valamivel p axtnernője mögött marad énekben, játékban egyaránt. Szépen, kedvesen oldja meg a lírád részleteket, azonban drámai kifejezőerőhöz teltebb, erőteljesebb orgánum szüksé­ges. Mártha Edit a címszerep­ben ezúttal még határozottab­ban és több oldalról csillog­tatta meg képességeit. Nem­A bonviván csak bájosan és kulturáltan énekel, de mozgásával, arc­játékával egyaránt otthonos a színpadon, és van humora. Páljy Aliz elkényesztetett milliomoslányt alakít hitele­sen, és néhány szép betét­számban igen muzikálisan íallottuk őt énekelni. Hasonló­an jól megrajzolt figurával ör­vendeztetett meg bennünket partnere, Révész István, to­vábbá Egerváry Klári, Pusztai Péter, Somogyi Géza és nem utolsósorban az, aki ottléte­kor kitűnő humorával szinte uralja a színpadot: Komlós István. Kár, hogy több remek szójátékot nem poentíroztak eléggé, így hatásuk a vártnál kisebb lett. (Pl. »bene«—Bene, és Rózsa Tibor—Beppó mint »bambino«...) Sok derültsé­get, vidám perceket okoztak a maffia tagjai: Radios Gyu­la, Balázs Andor és Alva- rezként Györffy László, aki ezúttal — mint hallattuk — beugrással játszotta ezt a sze­repet, és helyzetkomikum-fel­adataiban nagyszerű volt Te- lessy Györgyi szubrettszerep- ben mutatkozott be: Bdancája az est egyik kirobbanó si­kere. Sok színnel, egyéni va­rázzsal és sok humorral állít­ja színpadra a hebrencs pin­cérlányt Tarnay I György ve- István táncai lendületesek. A zenekart Kellemetlen karácsonyi meglepetés Jó néhány kaposvári és vi­déki — balatonboglári, mar­cali, böhönyei, lengyeltóti — háziasszonynak igen kellemet­len meglepetésben volt része, amikor felbontotta a kará­csonyra vásárolt szaloncukrot. Az ugyanis kőkemény, foltos, egyszóval fogyasztásra alkal­matlan volt, bár az egészség­re nem ártalmas. Ezt állapította meg a Minő­ségvizsgáló Intézet és a KÖJÁLL is, amikor a na­pokban a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának kéré­sére a szaloncukrot megvizs­gálták. A tanács intézkedésé­re a hibás áru egy részét a FŰSZERT visszavette a bol­tokból, és másikat adcrtt he­lyette. Azért csak egy részét, mert 100—110 mázsát már el­adták belőle, igy igen sokan majd csak később fedezik föl, hogy a 22 forintos szaloncu­kor — a Budapesti Csokolá­dé Gyár terméke — élvezhe­tetlen. De nemcsak ez derült ki, hanem sok eavéb is, ami azt bizonyítja, hogy akiknek fel­adatuk lett volna a gyors in­tézkedés, ezt elmulasztották, nem nagyon törődve a fo­gyasztók érdekeinek eay so­kat hangoztatott védelmével! A szaloncukrot *úliusban készítették, és néhány nap m^lva már a balatonboglári FŰSZERT marcali raktárába került. Onnan szeptemberben, októberben és novemberben szállították az üzletekbe. A lengyeltóti fm sz m~r novem­ber 15-én l-vé'ben jelezte a bogiári FŰ SZ ÉRT-nek, hoay a cukor nem jó, kértek. hngy cseréllek ki. A FŰSZERT azonban — érthetetlenül —» levelezgetni kezdett, és csak a hatodik (!) levélre teljesítet­te a kérést. De ekkor is 4 mázsa ugyanolyan hibás árut szállított, és csak a harmadik szállítmány volt elfogadható. A cserét is szabálytalanul bo­nyolították le, ugyanis — a rendelettel ellentétben — mm vettek föl róla jegyzőkönyvet. Elmulasztották azt is, hogy az ÁKF-nek, a megyei tanács kereskedelmi osztályának és a minőségvizsgálónak jelen­tést tegyenek. Pedig ha ezt te­szik, gyors intézkedéssel ele­jét vehették volna a sok rek­lamációnak és jogos panasz­nak. A megyei tanács kereske­delmi osztálya csak december 9-én szerzett tudomást az ügyről. Azonnal intézkedett, a FŰSZERT azonban még ak­kor is lassan, körülményesen határozta el, hogy a hibás árut kivonta a forgalomból. A FŰSZÉRT-töl azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a "ki­fogásolt szaloncukrot még ja­nuárban is visszacserélik az üzletekben. Helytelennek tartjuk azonban, hogy a ba- latonmáriai fmsz egvik bolt­jában — noha már letiltották — december 19-én még min­dig árusították ezt a cukcr'- kát. A vizsgálat még tart annak mególlavítására. hogy gyártá­si vagy tárolás* hiba követ­keztében vált-e h"sználhatat- lenná ez a jelentős mennyi­ségű szaloncukor. A megyei tanács kereskedelmi osztályán közölték, hogv hasonló ese­tek menelózAse végett a vét­keseket szigorúan féle'össég- re vonják. Sz. U zette. Baross ötletesek és Különösen a Pusztay—Telessy kettősben és a III. felvonás elején (bár itt kissé hosszúra sikerültek) Dani Lajos, Bak Mária, Zilahy Kati és a szer­ző előadásában arattak méltán elismerést A kórus gyakran nem volt egységes, a II. fel­vonás fináléját olykor egyet­len szárnyaló szopránhang uralta, és ez nem a prima­donnáké volt Kellemes meglepetést hozott ennek a század eleji operett­nek a bemutatása. Aranyvirág ismét hódított Wall inger Endre MÁV fogászati szakrendelő Kaposváron ünnepélyesen megnyitották a MÄV fogászati szakrendelőjét december 20-án. A korszerű rendelőt a KPM, a budapesti vasutasközpont szakszervezete és a helyi szervek összefogá­sával mintegy kétszázezer forintos költséggel létesítették. TÖMÖRKÉNY Száz esztendeje született a századfordulón megújuló ha­zai irodalmi népiesség kiemel­kedő alakja, a magyar novel­lairodalom egyik legnagyobb művésze. Tömörkény István. Az ő népiessége már nem a romantika helyi érdekessége­ket kultiváló, különösségeket, egzotikus színeket hajszoló áramlatából táplálkozott, há­rem a nép valóságos társa­dalmi helyzetének, kisemmi- zettségének, sivár hétköznap­jainak volt a szülötte. A Ti- áza-parti nincstelenek, haj­léktalan parasztemberek ki­szolgáltatottságát, sorsuk kiál­ló panaszát szólaltatta meg hatalmas életművében. Tömörkény Szeged írója volt — e Tisza menü tájon ismerte meg hőseit, a Förge­teg Jánosokat, a »szögény embörök«-et Mint szegedi új­ságírót mélyen megragadja az a komorság, sötétség, amelyet a Viharsarok vidékén tapasz­tal, egész életére és pályájára alakító hatással van a pusz­tuló paraszti élet tragikuma. Tömörkény a szegényparasz­ti élet katasztrófáit, halálba DECEMBER Itt a fenyőszagú, szép december, jön a Télapó, csingilingi, ajándékokkal meg­rakott szánkón, a szánkót szarvasok húzzák, csingilingi. De szép! Eszembe jutnak a régi Miku­lások, amikor apám bakancsát tettem ki az ablakba, hogy sok szaloncukor fér­jen bele. Csingilin­gi, majd veszek a feleségemnek kesz­tyűt és egy tábla csokit, a fiamnak pedig könyvet és édességet, almát, mogyorót, a nővé­rem gyerekeinek ... Te jó ég! Decem­berben karácsony is van ... Milyen szép hónap ez a decem­ber, kicsit sok ben­ne az ünnep, de azért ez a legszebb hónap! Karácsony: gyertyaszag, csillogó díszek, angyalhaj a nyakban, izgalom, bejgli, angyalhaj a lapocka körül, aján­dékok, csókolózás, töltött káposzta, vendégjárás, angyal­hal a zokniban .. . Mit veszek kará­csonyra? A felesé­gemnek veszek egv cioőt, a gyereknek sok-sok játékot, az anyámnak Kukta gyorsfőzőt, apám­nak nyakkendőt, várjunk csak! Mi­kor is kapok fize­tést? Másodikán. Az annyi, mint máso­dikán, csingilinfi* de szép hónap a de­cemer! Össze kell majd írnom, kid­nek kell ajándékot vennem: Emma né­ninek kell, Laja bá­csinak kell, Bözse néninek kell.., S karácsony után jön a szilveszter. Tejóisten! Szilvesz­terkor kirúgunk a hámból: eszünk, iszunk, dalolunk, csuhajja, hajnalban korhelylevest eszünk ihajja. Mikor is ka­pok én fizetést? Má­sodikán, ihajja, csu­hajja. Komolyan mon­dom, nincs szebb hónap, mint a de­cember. Én nyu­godt vagyok, ki fo­gok jönni a pénz­ből : a feleségem ka­rácsonyra cipőt kap, a gyerek játékot, könyvet, édességet, a sógorom kap egy szarvast, Emma né­ni szánkót, Laja bá­csi angyalhajat zok­niban. Pardon, rosz- szul mondtam: a fe­leségem nyakkendőt kap, a fiam kap já­tékot és fenyősza­got, Emma néni ha­vat, Béla bácsi Mi­kulást, Laja bácsi kap ihalját, csuhaj- ját karácsonyra, szilveszterkor pedig locsolni megyünk, mert az idén hüsvét is decemberben lesz, cs’ngilingi. Húsvétra kap tő­lem a feleségem egy karácsonyfát, karácsonyra élő nyulat és Emma né­nit, szilveszterre pe­dig egy szánkós szarvast. Ki fogsz jönni a pénzből, csak ne idegeskedj! Ki ide­geskedik? Én? Szó sincs róla*. Én imá­dom a decembert, ez a legszebb hónap az évben, ilyenkor nyílnak az orgonák. Szeretnék dec. hó éjszakáján letépni minden orgonát... Nem, nem tévedtem. Az idén május is decemberben lesz, február is, április is, július is. Az egész év december lesz. Decemberben lesz a feleségem névnapja és születésnapja, a fiam névnaoja és születésnapja, a megismerkedésünk évfordulója, a há­zassági évfordulónk, apám házassági é\- fordulója, a nsgv- bácsikám házassági évfordulóba . .. Az idén minden decem­ber lesz. Mégsem vagyok nyugtalan. A feleségemnek veszek ka rácson vra egy tál korhcl^Ie- vest, a fiamnak krumpliorrú, f^hér srakállú nvuszit, a sógoromnak május! orgonát Ionok ... De szép hónap a december, csingilin­gi... Mikes György hanyatló vonásait térképezte föl — életük kiúttalanságáról, egyre nehezülő feszültségedről hozott művészi hírt. Egymás atán sorakozó remekművű el­beszélései — például a Ta­nyák a hó alatt, az Anyag­hordás, a Katona a kötélen — mindinkább novellákba oltott drámák, helyzetük feltárása egyre döbbenetesebb, megrá- zóbb és kíméletlenebb színe­ket visel. Látomásai már-már Ady sötéten örvénylő víziói­nak, A Halál-tó országának, a Menekülj, menekülj innen című versek szuggesztivitásá­val hatnak. Ez azonban csak az egyik Töniökény; a másik az, aki meg tudja látni és eleveníteni a kétkezi munkásemberek, ha­lászok és hajósok, kubikosok, napszámosok és öregbakák er­kölcsiségének emberi . szépsé­gét és humánumát is. A szocializmus megérzett .közösségi energiájának ihlete az egyetlen, amely felszabadít­ja Tömörkény képzeletét a »téli Magyarország« komorsá­gának nyűgöző béklyóiból. Drámaiak, feszültségtől ör­vényesek ezek a munkástár­gyú novellái is — példáuL a Sztrájktanyán, a Munkások, vagy a Hajnali sötétben —, de hangulatuk, tónusuk nem hat a feltartóztathatatlan, vissza­vonhatatlan pusztulás igézeté­vel. Amikor — Ady forradal­mas szavát idézve — »Havas, nagy téli éjjelen Alusznak a tanyák«, Tömörkény István számára a munkásság lesz az egyetlen megtartó, reménysu­garakat ébresztő erő. Az első világháború , szen­vedéseinek tengere vitte el ezt a nagyszerű tehetségű írót is, a frontra vitt föld­munkások hozzátartozóival való törődés. Az utolsó percig hadakozott jó fegyverével, a tollal. Mikor a lázas be­teget Móra Ferenc nagy ne­hezen ágyba parancsolta —ír­ja róla kiváló szegedi íróba­rátja, Juhász Gyula —, Tö­mörkény egészen utolsó percig mindig arra gondolt, hogy ír­ni kell, hogy a Szegedi Nap­lónál ma ő a soros vezércikk- író, és hogy a Magyarország vasárnapra tárcát vár.« Nyug­talanul, alkotó lázban égve fejezte be életét. Mindössze 51 évet élt. Azt viszont még megélhette, hogy nyomában ott haladtak a folytatók és betetőzök: Móricz Zsigmond és Móra Ferenc, Török Gyula és Barta Lajos, s az akkor még fiatal Nagy Lajos és Ka­rikás Frigyes. Számukra ő törte az utat. F* L A kis bokszbajnok Pétiké tépett ruházattal jött haza az iskolából, és örömmel újságolta: — Maima, kérlek, csak a harmadik menetben tud­tak megverni! — No, itthon majd men­ni fog az elsőre is! Helyes számvetés — Képzeld, megtudtam, hogy a menyasszonyom évente ötezer forintot hagy a fodrasznőnél. — És azért elveszed? — El én! A fodrásznöt« A SZÍV Főorvos• — Mondja, kedves nővér, milyen ma a betegünk szívműködése? Ápolónő: — Elsőrangú! Már két ízben tett nekem házassági ajánlatot. Biztató kilátás — Gondolja, doktor úr, hogy tud a betegségemen segíteni? — Kétségtelenül! Ez spe­ciálisan az én esetem. Van egy betegem, akit már húsz év óta kezelek ezzel a baj­jal * * * János bácsi elment az orvoshoz, és elpanaszolta, hogy egész éjszaka nem tud aludni, sőt még nap­pal sem. — Mi a foglalkozása, János bátyám? — Éjjeliőr vagyok — fe­lelt János bácsi. — Na, látja, ez a maga szerencséje... Ok és okozat — Nézze, pincér, ez a marhaszelet meglehetősen kicsi. — Ö, kérem, bizonyára valami kis növésű marhá­ból való. ... Egy sofőr, akit gázolá­sért, valamint azért, hogy a gázolás után a zöldséges kirakatban kötött ki autó­jával, bíróság elé állítják. A bíró kérdésére, hogy mit tud mentségére fel­hozni, a következő felele­tet adta: — Idestova tizenöt éve vagyok zöldségkereskedő. Nem csoda, ha mindenütt zöldet látok... (kuruez) ... Egy római bár tulajdo­nosa leleményes módon növeli a bevételét. Közzé­tette, hogy ingyen fogyasz­tást ad annak a vendég­nek, aki legutoljára hagy­ja el a helyiséget! * * * Egy vendég így szol a tulajdonoshoz: — ön piszkos edényt adott nekem. Mit jelent­sen ez? •— Nem tudom. Én ven­déglős vagyok és nem rejtvényfejtő. * * * Chicagóban megnyílt az Üzletemberek Mimikái In­tézete. E szokatlan intézet prospektusában ez olvas­ható: »Nálunk1 megtanul­hatja. miiként öltse magá­ra a becsületes, ember ar­culatát.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei. Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom