Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1966. december R AZ ÜGYÉSZ HALÁLT KÉRT OMAR DHAN1RA Sukarno az EAK-ba és Jugoszláviába látogat A djakartai különleges katonai bíróságon csütörtökön este az államügyész kérte, hogy halálbüntetést szabjanak ki Omar Dhanira, a légierő egykori miniszterére. A bíróság december 20-án ül össze ítélethozatalra. ... Az Antara hírügynökség pénteken azt jelentette, hogy Sukamo elnök a közeljövőben ellátogat az Egyesült Arab Köztársaságba és Jugoszláviába. Sukamo Nasszer és Tito meghívásának tesz eleget. (MTI) Robbantások Szaud-Arábiában Az Ahram értesülései szerint Szaúd-Arábiában az ellenállási mozgalom egész sor merényletet követett eL A királyi palotában és az angol vagy amerikai ellenőrzés alatt álló támaszpontok ka tonai létesítményeiben bombák robbantak. Az egyik bomba lerombolta azt a ri jádi diadalívet, amelyet Az- hari szudáni elnök látogatása alkalmából emeltek. Fejszal általános hírzárlatot rendelt eL Több száz letartóztatás történt, s az elfogottak közt vannak szudáni és jemeni állampolgárok is, akik Szaúd-Arábiában dolgoznak. A rendőrség nagy mennyiségű röpcédulát foglalt le, amelyet az Arab-félsziget népi szövetsége nevében adtak ki. A királyi család pa lotáf körül megerősített őrséget állítottak fel. A hadsereg több fiatal tisztjét letartóztatták. (MTI) Az Indiai KP a tömbön kívüliségért Az Indiai Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé a februárban megtartandó parlamenti választásokkal összefüggésben. A nyilatkozat rámutat, hogy az imperializmus növekvő agresszivitása arra kényszeríti Indiát, hogy hitet tegyen a tömbön kívüliség politikája mellett. Követeli, hogy India teljes mértékben támogassa a vietnami népnek az amerikai agresszió ellen vívott harcát. Sürgeti azt is, hogy létesüljenek diplomáciai kapcsolatok India és a Német Demokratikus Köztársaság között Az Indiai Kommunista Párt síkiraszáll azért, hogy államosítsanak minden külföldi monopóliumtulajdonban található gazdasági vállalatot, államosítsák a bankokat és a külkereskedelmet. (MTI) Washington magyarosa tai Johnson karácsonyi „ajándéka“ Mint a nyugati hírügynökségek jelentik, Washington a nyilvánvaló tények ellenére továbbra is tagadni próbálja, hogy az amerikai légierő Hanoi lakónegyedeit bombázta. Az amerikai külügyminiszténai, a koreai és a lengyel kormány. Rómában és Moszkvában csütörtököm este tömeggyűléseken tiltakoztak az amerikai agresszió ellen. 56 angol munkáspárti képviselő táviratot intézett Johnson elrium a bizomyítványmagyará- nőkhöz, és ebben elítélte Hazás egyre újabb változataival áll elő. Mint az AFP jelenti, a Nhan Dán pénteki száma három fényképet közöl a VDK fővárosának bombázásáról. Az elsőn két gyerek látható egy kórházi ágyon. Családjuk a város központjában levő tó mellett lakott. A bombázások következtében szüleik meghaltak. A második képen a város központjában lévő Nguyen Thiep utca lerombolt házai láthatók, a harmadikon pedig a szakszervezetek egyik épületének a bombázások által megrongált szárnya. Az Unita, az Olasz Kommunista Párt lapja közli tudósítójának, Antonello Trombado- rinak jelentését, aki beszámol arról, hogy a sűrűn lakott városnegyedekben ezerötszáz család vesztette el otthonát a december 13-i és 14-i légitámadások idején. A tudósító maga is fölkereste a bombázások színhelyét Ezzel szemben meglehetősen furcsán hangzanak az amerikai külügyminisztérium egymásnak ellentmondó magyarázkodásai. A New York Times pénteki vezércikkében megsemmisítő kritikával fogadja a bizonyítványmagya- rázást »A Johnson-kormány kerülőit és kibúvóit semmi sem mutatja jobban, mint a Hanoi bombázása körüli zűrzavar vagy éppen megtévesztés. Kérdezzük még a New Yorkiakat, vajon ha városukat a Tmes Square-től öt mérföld- nyi körön belül nem bombáznák, de azon kívül igen, vajon mit mondanának, bombázták-e New Yorkot«. A New York Times a Hanoi elleni bombatámadások politikai hatásával is foglalkozik.. Hanoiban most a béketárgyalások perspektíváját is bombázták« — írja a lap. Johnson amerikai elnök csütörtökön este az amerikai televíziós kamerák kereszttüzében felavatta a nemzet karácsonyfáját. Az elnök megnyomott egy gombot, és ekkor kigyulladtak a Fehér Házban felállított 20 méteres karácsonyfa összes fényei. Az elnök karácsonyi beszéde már kevesebb örömet szerzett a nézőknek. Senki sem tudhatja, mennyi ideig fog tartani a vietnami háború — mondotta Johnson. Míg a ceremónia tartott, a Fehér Ház előtt fiatal tüntetők csoportja jelent meg, és Hanoi bombázása ellen tiltakozott. A Hanoi ellen intézett barbár amerikai bombatámadást nyilatkozatban ítélte el a kfnoi bombázását. Párizsban a diákszervezetek röpcédulákon tiltakoztak a támadás ellen. Az Egyesült Államokban Martin Luther King, a Nobel- békedíjas polgárjogi vezető követelte a háború azonnali befejezését. Johnson elnök pénteken »vietnami haditanácsot« hívott össze a Fehér Házban Caboi Lodge saigoni amerikai nagykövet tartott beszámolót az úgynevezett »pacifikálásig programról és a katonai akciókról. A tanácskozáson részt vett McNamara hadügyminiszter is. Goldberg ismertette az elnökkel azokat a követeléseket, amelyek a világszervezetben nyilvánulnak meg a vietnami karácsonyi tűzszünet meghosszabbításáért. A kék sisakosok Cipruson maradnak Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén egyhangúlag elfogadta Argentína, Japán, Jordánia, Mali, Nigéria, Uganda és Uruguay közös határozati javaslatát, amelynek értelmében a »kék sisakosok« mandátumát további hat hónapra, 1967. június 26-ig meghosszabbítják. * * * A közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága javasolta a közgyűlésnek, hogy Becs legyen az EMSE ipari fejlesztési szervezetinek székhelye. Többszöri szavazás után nyerte él az osztrák főváros a szükséges számú szavazatot. Behatoltak a tucik Rwandába Most vált ismeretessé, hogy december elején Burundiban élő tucik fegyveresen behatoltak a szomszédos Rwanda területére. A december 6-án megindult támadást, amelyben mintegy 1500 tuci vett részt, visszaverték. (MTI) Eladó a NATO-székház Befejeződött sz atlantiak ülése A NATO miniszteri tanácsának kétnapos értekezlete pénteken befejeződött. A délelőtti ülésen technikai kérdéseket tárgyaltak meg a miniszterek. Döntöttek a NATO új székházáról. Elhatározták, hogy új állandó székhazat építenek fel Brüsz- szelben az 1958. évi világkiállítás területén. Döntöttek arról is, hogy a szervezet jelenlegi párizsi székházát eladják a francia kormánynak. Az 1960-ban készült épület annak idején tízmillió dollárba került. A miniszterek azt is elhatároztok, hogv a NATO tanácsának legközelebbi ülését májusban Luxemburgban tartják. Megállapodtak abban, hogy a tagállamok tovább folytatják Törökország és Görögország segélyezését. A kétnapos ülésről kiadott közlemény szerint »az atlanti szövetségesek továbbra is igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni a Szovjetunióiéit és a kelet-európai államokkal«. A német kérdéssel kapcsolatKínai vezetők - szovjetellenes kirohanásai Munkások levele Mao Ce-tunghoz: Büntesse meg a véres provokációk elkövetőit — Szovjet újságírókat utasítottak ki Kínából (5002) Az Üj-Kína jelentése szerint Csen Vej-fan, a kínai külügyminisztérium tájékoztatási osztályának helyettes vezetője pénteken közölte Razduhov ideiglenes szovjet ügyvivővel, hogy a Pekingben akkreditált hat szovjet újságíró közül háromnak december 25-ig el kell hagynia Kínát. A kínai külügyminisztérium nem volt megelégedve a szovjet tudósítóknak a »nagy kínai proletár kulturális forradalomról« szóló beszámolóival. Csen Vej-fan a kínai lépést ezenkívül formailag azzal indokolta, hogy a Szovjetunióban csak három kínai tudósító van. Csen Ji kínai külügyminiszter a múlt hónap végén Pekingben az ipari vállalatok és gazdasági szervek képviselői előtt elhangzott nyilatkozatában megismételte azokat a koholmányokat, hogy a »szovjet revizioniz- mus« föllép Kína ellen. A külügyminiszter szidalmazta a szocialista országokat," mert — úgymond — a marxista—leninista tételekről beszélnek. de »a revizionizmu? behatolása miatt nem fogadják el Mao Ce-tung eszméit«. Csen Ji egyúttal az imperializmus kiszolgálódnak nevezte az Egyesült Arab Köztársaság és India vezetőit, akik — úgymond — »szovjetbarát politikát« folytatnak. Kijutott Sekou Touré gui- neai elnöknek is, aki tiltakozott az ellen, hogy a Szovjetuniót egy nevezőre helyezzék az imperialista hatalmakkal, ahogyan azt a kínai vezetők önző céljaiknak megfelelően teszik. A december 11-én a külföldi hírügynökségek Rio de Janeiróból jelentették, hogy a helyi Jomal do Brasil című lapban megjelent Csen Ji interjúja. A külügyminiszter újabb tápot adva a nyugati sajtónak, amely előszeretettel terjeszti a szovjet— kínai határon uralkodó feszültségről terjesztett híreket, helyben hagyta, hogy a Szovjetunió állítólag készül megtámadni Kínát. A Za Rubezom beszámol a KKP több vezetőjének letartóztatásáról, továbbá a munkások és vörösgárdisták véres összecsapásairól is. Meefrja, hogy a munkások felháborodásukban magáihoz, Mao Ce- tunghoz fordulnak, hofcy segítséget kérjenek az önkény ellen. A csung-csingiek kérik Mao Ce-tungöt, hogy haladéktalanul teremtsen rendet, és büntessék meg a véres provokációk elkövetőit. A harbiniek üzenetükben ezt írják: »Figyelje meg, hogy mekkora gyűlölet van bennük irántunk, a munkás- osztály iránt«. Oj, minden eddiginél erőteljesebb és éleiebb támadás indult Pekingben Liu Sao- csi. a KNK elnöke és Teng Hsziao-ping, a KKP főtitkára elilen. A Vörös Zászlóban, a KKP elméleti folyóiratában Csen Po-ta, a »kulturális forradalom« egyik fő irányítója cikket tett közzé, amely szerint »a Mao elnök vezette pártközpont forradalmi irányvonala elleni bur- zsoá reakciós vonalat a tömegek fölismerték és leleplezték, de a párton belül a burzsoé utat járó maroknyi csoport tagjai és a minimális kisebbséget jelentő burzsoá reakciósok irányvonalát követő emberek nem nyugszanak bele vereségükbe«. Too Csu, a KKP KB-nak a »kulturális forradalom« időszakában kinevezett új titkára — december 13-án az egészségüwi dolgozók előtt elmondott beszédében egyértelművé tette, hoay a Vörös Zászló cikke Liu Sao-csire és Teng Ilsziao-pingre vonatkozik. Tao Csu kijelentette: »A Liu és Teng képviselte burzsoá reakciós irányvonal, amely mérgezte az egész országot, lelepleződött és bírálatot kapott«. Ez az első alkalom, hogy a legfelső kínai vezetés egyik tagja nyilvánosság előtt támadta meg Liu Sao- csit és Teng Hsziao-pinget. (MTI) FELÜLVIZSGÁLJÁK A REICHSTAG-PERT Csak Lubbet akarják „tisztázni“ Mint az AFP jelenti, a nyugat-berlini főügyész indítványt terjesztett elő a Reichstag felgyújtásávai megvádolt Marinus van Der Lubbe halálos ítéletének érvénytelenítésére. A közeljövőben a nyugat-berlini területi bíróságon zárt ajtók mögött megvitatják az ügyet. A per érdemi vonatkozásaira azonban nem térnek ki, mindössze »eljárási vitát« folytatnak le. Marinus van i Der Lubbet a nácik 1933 december 23-án ítélték halálra, és 1934 januárjában végezték ki. A Lubbe-ítélet felül vizsga latakor nem lesz szó tehát | arról, hogy a Reichstagot nem a kommunisták, hanem maguk a nácik gyújtották fel. Az elítélt Lubbet mind össze olyan alapon akarjál »tisztázni«, hogy a halálos ítéletet a bíróság a Reichtag kigyulladása utáni napon közzétett törvény alapján hozta. A Reichstag-per Hitler ék terveiben eszköz volt arra, hogy betiltsák a Német Kom munista Tártot. (MTI) ban hangsúlyozzak, hogy mindaddig, amíg Németország kettéosztottsága fennáll, nem lehet szó tartós rendezésről Európában. A fegyverzet ellenőrzésével is a leszereléssel kapcsolatban a közlemény aláírói arra az álláspontra helyezkednek, hogy »az európai biztonság kérdését nem lehet tartósan rendezni a legégetőbb politikai problémák megoldása nélkül«. A közlemény üdvözli a világűr békés használatára vonatkozó megegyezéshez vezető úton az ENSZ- hen eddig elért hál-rdást. A közlemény mellékleteként kiadták a négv »nagy« —■ a nyugatnémet, az amerikai az angol és a francia külügyminiszter — közös -vUotirozatát a német kérdésről. Az ülésen mondott beszédében Couve de Murville francia külügyminiszter rámutatott arra, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének útiában komoly akadályt jelent az a háború, «melyet az Egyesült Államok folytat jelenleg Vietnamban. Ez a háború negatív hatást gyakorol számos ország kapcsolatára, beleértve az Egyesüli Államok és a Szov- ietunió kapcsolatát is. Franciaország ezt annál is inkább sajnálja, mert ennek a háborúnak első áldozata a vietnami nép. A francia külügyminiszter sürgette a Kelet és Nyugat közötti feszültség enyhülését. (MTI) Kennedyné megijedt? Az Egyesült Államokban egyre nagyobb vihart kavar az a még meg sem jelent könyv, amelyet William Manchester írt Kennedyről »Egy elnök halála« címmel. Jacqueline Kennedy, az elnök özvegye bejelentette, hogy bírósági úton tesz majd kísérletet a könyv kinyomtatásénak megakadályozására. A Harper and Row kiadóvállalat viszont csütörtökön közölte, hogy miután a Kennedy család kérésére már négy ízben módosították a mű tartalmát, ragaszokdik a kös.vy megjelentetéséhez. A ki..j*,- már sajtó alá adta Manchester írását, s egy amerikai folyóirat januárban kezdi meg folytatólagos közlését. Kennedy özvegye sajtónyilatkozatában arra hivatkozott, hoev Manchester olyan «észteteket használt fel könyvéhez, amelyekhez később "»m adta jóváhagyását. A kifogásolt részletek elsősorban a Kennedy me«<r”jlkolá- sa utáni órák «'«»ménveire VAb n tVfvrr» Ajándékozzon n iflonltari&n ifái! (2165) mm mm atya fiodáia iűkmlá tájijait eb cbomagj-át NE VÁRJON ÄZ UTOLSÓ PILI ANATiG
