Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
SOMOGYI NßPLiP 5 Csütörtök, 1966, december 15. QakósziinnefL — „kukákat Mindenki megadja az ünnepnek kijáró tisztességet, mert a juhászember ritkán ünnepel. Még a szólás is úgy tartja: Ha ünnepel a juha»:’, böjtöl a birka. Megérzi, hogy nincs otthon a gazda. Öregele és középkorúak. Kucsmás, pörgekalapos, rámás csizmás emberek. Egypár kivétellel mindannyian ősi ji’- hászdinasztiák utolsó sarjai Valami megfoghatatlan nagv tisztelettel viseltetnek egymás iránt. Az öregek sógornak titulálják egymást, mert ha másként nem, hát hírből évtizedek óta mindent tudnak a másikról. A legöregebb: Szabó Gyuri bácsi éppen ötven esztendőn át terelgette nyáját. Nyugdíjas már, rá is fér a pihené-. mert fél évszázad hidegével küszködtek az ízületei. Nehezére esik az ülés is meg az állás is. De ide ágért eljptt A legfiatalabb: Dobos Mihály. Igaz, hogy még erősen Misi, mert még a tizenhat esz tendőt sem érte meg, de az öregek Mihály öcsémnek szólítják, és magázzák erősen, mert a Dobos família tán tnár a honfoglaláskor is nyájat terelgetett. A tabi és a siófoki járás terme' vetkezetejnek juhászait a negyei tanács, mező- gazdasági osztálya hívta össze a balatonszabadi November 7. Tsz-be. A juhászünnep célja: tanulni és tanítani. Csoda lenne? A juhászok köszöntése után a vendégek megtekintették a balatonszabadi szövetkezet juhállományát Öröm volt látni, hogy mennyire tűzbe jöttek ezek a kevés beszédű emberek. Kritikus szemmel nézték az anyajuhokat a kősóikat és a bárányokat. Elsőként a legöregebb juhász mondott véleményt. Körüljárta a nyájat, külön-külön is szemügyre vett majd minden állatot. Úgy ment a nyáj mellett, hogy észre sem vette, bokáig érő sarat tapos. Amikor visszajött, így szólt a többiekhez: — Ez igen! Ha ilyen állományt akar látni az ember, három megyét is bejárhat. Minden jószágon látni, hogy Horváth sógorunk érti a dolgát ... Horváth sógor ott állt a ho- dály falánál, és a dicséret után — zavarában — a kucsmáját kezdte igazgatni: — Ügy igazságos, ha a dicséret felét a vezetőknek tolmácsolják sógoromék. Igaz, hogy szép az állományunk, de ez nemcsak tőlünk függött. Szavamra mondom, hogy mindig minden téren mellettünk voltak és segítettek a vezetők meg a tudományos kutatók. Csak azért szóltam, mert ez a tiszta igazság. Az öreg Horváth közelében áll a fia, aki harmincéves kora ellenére tizennyolc esztendeje juhász az édesapja mellett. Kollégája, Bévárdi Gyula huszonhét éves. ö is másfél évtizede gyakorolja hivatását. Szíves szóval magyaráznak, álaszolnak a kérdésekre. Mert szóba jön itt minden. Takarmányozás. legeltetés, zabadtartás és — a két fiául juhász láttán — a szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése. A szabadiak mosolyogva állják a kérdésostromot. — Ilyen állomány kéne minden szövetkezetbe! — mondja Szántó Géza nagyberényi juhász. — És ilyen hozzáállás a vesetők részéről! — teszi hozzá Jakab Ferenc bábonymegyeri juhászgazda. — Mert a nyakam ráteszem, hogy ez az ál- 'emény meghozza a pénzét. Tessék megnézni, itt meg a birka hasa alatt is gyapjú van! Ügy ám! Nem tudom, ki hozta divatba, hogy itt gallért kaptak a birkák, de egy biztos: okos ember volt. A kosokat is sokan vizsgál gatják. Igaz, hogy külön-külön mindegyik tízezer forintot ér Nincs tévedés! Ez az áruk. Általános a vélemény: — Valóságos csoda ez az állomány. Mit ér a tudomány? A gyakorlati szakmai bemutató után Tolnai Gyula, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kutatóoszlett, 567 bárány született. A .erven felül született minden negyedik bárány a juhászok jutalma. Az idén 420 pecsenyebárányt exportált a tsz. Ezért 218 000 forintot kaptak. A gyapjúért kapott pénz i 96 800 forint. Átlagosan minden birkáról 5,61 leg gyapjút nyírtak le. Ez 1,5 kg-mal ha- 'adja meg a hagyományos átlagot. A »-hogyan«-ról is beszélt a udományos kutató. Megmagyarázta a »csodát«: — Ez az állomány a jól sikerült genetikai kísérleteken túl a szakszerű ellátásnak, a ‘uhászok hozzáértő, lelkiisme - ■stes munkájának köszönhető \ kísérletek itteni eredményei minden szövetkezetben hasznosíthatók. Élni kell ezzel a lehetőséggel! Amíg a szakmai tanácsokat sorolta, a juhászok arcát néztem. Mindannyian figyeltek. Akartak tanulni, újat hallani. A tudomány képviselője sok új dolgot mondott. Beszélt az ellésekről, a helyes takarmányozásról és almozásról, a Kodályok téliesítéséről, az itatás fontosságáról, a sózásról, a legeltetésről, a báránynevelésről, a mesterséges termékenyítés hasznosságáról, a nyírásról, a fejésről és a helyes gyapjúkezelésről. Elmondta, hogy tapasztalatai szerint a téli hónapokban túl sokat vannak a juhok a hodályokban. Ez helytelen. Az időjárástól függően télen is minél töbjövedelmezőségéről szólt. A hizlalással kapcsolatban példaként említette meg, hogy átlagos tartási és takarmányozási körülmények között minden darab pecsenyebárány értékesítése 280 forint tiszta bevételt jelent. Panaszáradat A vélemények kicserélése előtt Partos Nándor megyei főállattenyésztő szólt a juhászokhoz. Azt kérte, hogy őszintén szóljanak mindennapi gondjaikról. Mondják el, hogy véleményük szerint hogyan lehetne náluk is alkalmazni az itteni tapasztalatokat, hogyan tehetnének az eddigieknél többet a juhászutánpótlás biztosításáért. — A megye illetékes szakemberei tudják, hogy az utóbbi években nagyon sok helyen mostohán kezelték, úgyszólván szükséges rossznak tartották a juhászatot — mondta a megyei főállattenyésztő, majd így folytatta: — Változtatni szeretnénk ezen a helyzeten, ezen a káros szemléleten. Ehhez kérnénk az itt megjelent juhászok segítségét és tanúsait. Elsőnek Szabó Gyuri bácsi kért szót: — Én magam is sokszor hallottam olyan beszédet, hogy A legöregebb és a legfiatalabb juhász. A csodálkozás előtt kritikus szemmel nézik az állományt. tályának tudományos munkatársa szól a juhászokhoz. Itteni számokat, példákat sorol. A kutatás sokat tett azért, hogy 11 .iatonszabadiban ilyer. állomány van. Négy év óta segítik tettel és tanáccsal a szabadi szövetkezetei. A beszámoló néhány valóban meglepő adata: A szövetkezet juhászaidban ebben az évben 476 anya elbet legyen szabadban az állomány. Megfigyelések szerint így erősebb, edzettebb lesz minden birka. És ami lényeges: ilyen tartási mód mellett 20—25 százalékkal magasabb a nyírási átlag. Végezetül a juhászok lelkiismeretességéről, a gondosság ról, a betegségek megelőzéséről, a kedvező felvásárlási árakról és a bárányhizlalás a juhászat csak teher a szövetkezetek nyakán. Azt is meg kell nézni, hogy kik mondanak ilyet. Azok, akiknek fogalmuk sincs a juhászairól! Sajnos még sokan vannak ilyenek. Én, kérem, ötvenéves tapasztalataim alapján mondhatom, hogy valótlanok az ilyen állítások. Jövedelmező, sőt: nagyszerűen jövedelmező állattenyésztési ágazat ez. A múltban a grófok nyájait őriztem. Hatalmas nyájakat. Túlzás nélkül mondom, hogy a juhászaiból vették be a legtöbb pénzt. Könnyen és bárkinek bebizonyítom, hogy jó hozzáállással, jó szakember kezében minden birka hatszáz forint tiszta pénzt ad évente. Szívemből sajnálom, hogy sok helyen baj van a hozzáállással. Nemhogy az állományt, de még a juhászokat sem becsülik meg. Még a tapasztalt öreg juhászokat sem. Ezen kell változtatni! — Így igaz! — helyesel Szántó Géza. — Ideje helyére tenni a dolgokat. A jövőben ne szalmatetős Kodályokat építsenek. És kapjunk hodá- lyokat, mert úgy tudom, hely dolgában mindannyian szűkösen vagyunk. Jakab Ferenc bábonymegyeri juhász: — Nálunk ígérnek. De ígérettel nem lehet birkát nevelni. Tessék elhinni, hogy két év alatt egyszer volt kint nálam az agronómusunk. Panasz jön panasz után. Sok-sok keserűség. »Mert fáj az ember szíve, ha a birka sínyli meg a vezetőség nemtörődömségét.« Okos tanácsok A torvaji juhász kérdése: — Hol és hogyan kell je ientkezni, ha a juhász a gyakorlati tapasztalatok megszerzése után szakiskolába akarja küldeni a fiát? Én ezt :zeretném tenni. (Megyénkben, öreglakon működik az ország egyetlen juhászképző szakiskolája. Elgondolkoztató a kérdés. Hogyan népszerűsítették ezt az iskolát, ha még a legilletékesebbek sem tudnak róla?! így már talán érthető a statisztika elszomorító adata: a múlt tanévben csupán egyetlen somogyi juhásztanuló végezte el az iskolát!) A megyei főállattenyésztő kérésére egységes állásfoglalás után adnak tanácsot: — Hozzák el ide a mi szövetkezeteink vezetőit is. Mutassák meg ezt az állományt, ás mondják el, hogyan jutottak ide. Akkor majd hisznek, és mernek tenni is. Vincze Imre, a balatonszabadi tsz párttitkára: — Azt hiszem, nem árt, ha elmondom, hogyan is volt nálunk. Az igazsághoz tartozik, hogy a mi szövetkezetünk tagsága sem rajongott a birka- állományért. A szakemberek tanácsait meghallgatva a vezetőség úgy döntött, hogy próbát tesz. Ma már a tények beszélnek. Nem kell senkivel vitatkoznunk, az eredmény a napnál világosabb. Mi szívesen látjuk itt önöket is, s ha eljönnek, szövetkezeteik vezetőit is. A tanács és a meghívás jó fülekre talált. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya negszervezi a tsz-elnökök tapasztalatcseréjét. A juhászok sokat várnak ettől. Remélik, hogy sikerül előrelépni, és véglegesen megszűnik a »birkabűt«. Németh Sándor Öröm az ajándékozás a helyi szövetkezeti boltból kW DÍSZÍTSE OTTHONÁT üveg, porcelán és kerámia dísztárgyakkal! AJÁNLATUNK. KERÁMIA váza 10 Ft-tól 200 Ft-ig „ gyertyatartó díszgyertyával 30 Ft-tól 150 Ft-ig „ hamutartó 10 Ft-tól 40 Ft-ig „ falitálak 30 Ft-tól 200 Ft-ig „ virágtálaik 20 Ft-tól 150 Ft-ig PORCELÁN ÉS KERÁMIA FIGURÁK 20 Ft-tól 200 Ft-ig PORCELÁN MOKKÁSKÉSZLET 100 Ft-tól 200 Ft-ig JÉNAI EDÉNYEK 15 Ft-tól 80 Ft-ig iználjon szettet 10- 66 Ft-ig (4349)
