Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
V omogyiNéplap z MSZMP Mrfi'/n r ithttT Ar.’i ETyA VCGY£Í TANÁCS LAPJA SZEQÉNY KIS BETÖRŐ ez a vígjáték. Verébre .— azaz szegény kis krimire — lövöldözünk rakétával. Szerencsére játékrakétával, amit senki se vesz komolyan. S ha értékeit próbáljuk keresni, ezeket éppen ebben a játékosságban találjuk meg, a rendezés — Bagó László munkája — és Varga Tibor eleven, ötletes koreakráJBája nyomán. Nádas Gábor eddig megismert szánpadi zenéje után most egy-két friss, kedves dalától eltekintve túlnyomó- részt sablonos zenei betéteket hallottunk. Így a darab — kiagyalt meséjén, figuráin túl — elsősorban játékosságával és a paródia itt-ott felbukkanó elemeivel hat a Csiky Gergtly Színház előadásában. Helyenként néhány sikeres poén — ezeken jót nevettünk —, néhány ügyes rendezői ötlet, dal és tánobetét, néhány kedves szereplői grimasz, mindenekelőtt a két központi figura megteremtőinek, Varga Tibornak és Oláh Magdának a tolmácsolásában: körülbelül ennyi volt a Szegény kis betörő bemutatása. & mivel a hétszereplős gárda játékában kiemelkedő alakítással nem találkoztunk, befejezésül még annyit, hogy kell a szórakoztatás, a zenés vígjáték. De lehetőség szerint jobb, ha a vígjátéknak is több köze van a valósághoz, mint a Szegény kis betörőnek. Szórakozásunk tartalmasabb, derültségünk természetesebb így. Wallinger Endre Két műszakot szervez a Textilruházati Ktsz A szórakozás, a szórakoztatás természetes igényünk, jogos követelményünk. Kielégítem ezt az igényt azonban korántsem olyan egyszerű és természetes. Legalábbis színházi berkekben nem, ahol a jó vígjáték ritka madár. A Szegény kis betörő a kevésbé ritka fajták közé tartozik. Szándéka: nevetségessé tenni a divatos krimi rajongóit, és talán megszállottjait is — ha egyáltalán vannak ilyenek nálunk —, alapjában véve jó szándék; nem is bánt ez senkit sem az ég adta világon. Nem tesz kárt sem a krimtidivatban, sem rajongóiban. Viszont kihagy egy jó lehetőséget, Azt, hogy a darab egyik-másik figurájában önmagunkon nevethessünk, például azért, amiért — szent fogadkozásaink ellenére is — Angyaljárás idején a nyomok mégiscsak a képernyő élé vezetnek ... Ezt a lehetőséget mér eleve kizárja a Szegény kis betörő alaphejyzete. Mert má történik itt? Egy enyhén gügye, de bizonyára nagy tudású egyetemi tanár egyetemista kislánya krimit ír, ami nem lenne bajr De valós helyzetekben is kombinációkat gyárt, amíg atyja, a prof. egy délceg, ifjú, de már Állami-díjas főmérnök és »vas- öklű« Ferike közreműködésével meg nem leckézteti érte. Közreműködik ebben még egy fölöttébb humoros fiugu- ra, egy csinos, szép keblű amerikai dázőz is, aki aranyos galgamácsai akcentussal töri nyelvünket. Mindez elég hosszan történik, és elég rövid az az idő, amikor nem érezzük, hogy voltaképpen mennyire hosszú mindez. Vagyis a rendezői húzás, tömörítés (főleg az első rész első felében és a második részben is) több helyütt nem ártott volna. Sőt. Ami a darab lényegét illeti: egy állítólagos láz túlzásai ellen Már a jövő évi tervek foglalkoztatják a Kaposvári Textilruházati Ktsz vezetőit Balázs László elnök elmondta, hogy január végén, február elején két műszakra tér át a ktsz. Üjabb harminc-harmincöt nőnek ad munkát a szövetkezet, tehát enyhít a foglalkoztatottsági gondokon. A két műszak révén csökken az önköltség, jobban kihasználhatják a gépeket Mivel a ktsz-ben gyártott ingeknek van piacuk, ez arra indította a szövetkezet vezetőit, hogy kidolgozzák a két műszak tervét Elképzeléseiket most az OKISZ Labor szervezőrészlegénél bírálják el. Az átszervezés azt jelenti, hogy évenként százezer inggel gyárthat többet a ktsz. Most körülbelül száznegyvenezer ing készül Kaposváron, ennek nyolcvan százalékát a Szovjetunióba szállítják. Jövőre már több mint kétszázharmincezer. inget varrnak a szövetkezetben. A ktsz tervei közé tartozik a marcali telep felállítása a volt bőrgyárban. Ez az ing- gyártó részleg százhúsz embert foglalkoztatna két műszakban. Évenként majd négy- százezer inget varmának Marcaliban. összesen tehát hatszázharmincezerre nő az egy évben készített ingek száma. Ezek az elképzelések azt jelzik, hogy a szövetkezet rugalmasan kíván alkalmazkodni a piaci igényekhez. A marcali fiókot korszerű spéciéi varrógépekkel, ragasztógépekkel látják el, hogy minél termelékenyebben dolgozhassanak. A nyugati export lehetőségét most vizsgálja a szövetkezet. A MODEX Külkereskedelmi Vállalatnak bemutattak több új fazonú inget. A finom puplinból, gyűrtelenített anyagokból varrott apacsing, a zsebes és a kívül hordós ing a szövetkezet új ajánlata. Eddig csali galléros inget szállítottak a Szovjetunióba, most hosszú ujjú apacsinget is kínálnak exportra. A MODEX- től függ, jövőre melyik fazon kerül külföldre. krimiszületett ■■ Ónként a falu tűzvédelméért A téli hónapokban a falvak önkéntes tűzoltói házról házra járnak, és megvizsgálják a portákat. Felhívják: a figyelmet a tűzhely és az éghető anyag közti egyméteres távolság megtartására, a füstcsövek rögzítésének fontosságára, a tűzveszélyes folyadék lakásban való használatának veszélyére és a rossz kóményajtók kicserélésének szükségességére. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy figyelmeztessék a szülőket, milyen veszéllyel jár, ha a gyermekek gyufával játszanak. Napi munkájuk közben, a hétköznapok gondjai mellett mindig jut idejük arra, hogy gondoskodjanak a közös vagyon védelméről. Sajnos előfordult már, hogy némelyek, fölösleges zaklatásnak vették az önkéntes tűzoltók hasznos figyelmeztetéseit, aztán saját kárukon tanulták meg, hogy jó lett volna megfogadni tanácsaikat. A falvak lakói talán nem is tudják, mennyi szabad időt fordítanak az önkéntes tűzoltók arra, hogy minél jobban elsajátítsák a tűzrendészeti ismereteket, melye’mek birtokában szakszerűen és gyorsan fel tudják venni a harcot a pusztító lángokkal. Vasárnap délelőttönként, amikor a legtöbb ftdusi dolgozó háztáii gazdaságban foglalatoskodik vagy pirn ők akkor is a község, a közösség érdekében tevékenykednek. És a téli estéken a tűzoltó-őrszobák ablakain kiszűrődő fénv is art jelzi, hogy él qt, ej szerveit ^ kész az emberek segítségére sietni. Megyénk önkéntes tűz- oltótestületeiben ma már több mint hatezren tevékenykednek. Munkájukhoz nagy segítséget ad államunk, ezt legjobban a szertárak korszerű tűzöl tóföLszerelései bizonyítják. Somagyban nem kevés az olyan tűzoltó, aki több mini fél évszázada tagja az önkéntes testületnek. Fáradhatatlanul tanítja, neveli a fiatalságot, hogy legyen kire bízni a falu tűzvédelmét. Sokan közülük jó munkájuk elismeréséül megkapták a Haza Szolgálatéért Érdemérmet Fáradozásuk nem vész kárba, sőt százszorosán vissza té(Tudósítónktól.) »Édes szájúak" lettek a somogyiak, ez derül ki a Somogy—Zala megyei Fűszer- és V egyianyag-nagy kereskedelmi Vállalat statisztikai adataiból. 1965 háromnegyed évében 331 torma csokoládét hoztak forgalomba, az idén ugyanebben az időszakban 10 tonnával többet. Elsősorban a jó minőségű, táblás csokoládék forgalma lendült fel. Ebben az évben több fajta cavemdll (krémmel töltött csokoládé) került az üzletekbe. Ezt most igen kedvelik és vásárolják. Kakaót is egyre töbrül. Számtalan példa van rá — mint legutóbb Göllében —, hogy az állami tűzoltóság megérkezéséig szakszerű és gyors beavatkozásukkal megakadályozzák, hogy a szérűs- kertben keletkezett tűz átterjedjen a kazlakra. A tűzrendészet társadalmi harcosai azonban egyedül nem tudják biztosítani a falu és a közös vagyon tűzvédelmét. Szükséges, hogy mindenki saját háza táján, munkaterületén megtartsa a tűzrendészeti szabályokat, és ne legyen közömbös azok megszegőivel szemben. Csiszár István tűzoltóhadnagy bet vesznek a somogyiak. A múlt évben november végéig 60 tonna, az idén már 68 tonna kakaót adtak el. Csak kakaóra 5 772 000 forintot költöttek. Még többe került a feke- tézés. 1965-ben szeptember végéig 14 495 000 forintot költöttünk feketére, az idén 18 201000 forint ára. feketét ittunk meg. Tavaly 96 tonna, 1966-ban pedig 126 tonna kávét hoztak forgalomba. A kereslet az olcsóbb kávéfaj ták felé tolódott, ezekből lényegesen többet vettek meg, mint a múlt évben. Tizenöt éves a böhönyei ktsz (Tudósítónktól.) 1951. november 15-én tartod ta meg alakuló ülését a Böhönyei Vegyesipari Ktsz. Az alapító iparágaik közé a cipész-, a szabó- és a fodrászrészleg tartozik. Egy évvel később dolgozni kezdett az építőipari meg az autó- és motorszerelő részleg is. A tizenöt év alatt a szabórészleg fejlődött legjobban. A ktsz konfekcióit ma már sokfelé ismerik. A fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1963-ban a termelési érték 1 327 000 forint volt, az idén pedig meghaladja a két és fél milliót. Hasonlóan fejlődött a fatömegcikkgyártás is. Ez a viszonylag fiatal iparág a ktsz fő profilja. Tulajdonképpen ennek a részlegnek a termékei vitték e1- a böhönyeiek hírét az ország határain túlra is. Nagy feladat hárul a ktsz- re a lakosság igényeinek kielégítésében is. Részint ezt szolgálja a tv-szerelő részleg, s ezért létesítettek fölvevőhe- lveket a falvakban is. A ktsz gépkocsijai hetente egyszer behozzák a központba a javítanivalót, s kiviszik az elkészült árut. A ktsz-nek kilencvensét tagja és dolgozója van. Az utánpótlást főleg ipari tanulókkal biztosítják. Fennállása óta tizenhét fiatalember szerzett a ktsz műhelyeiben szakmunkás-bizonyítványt. Tizennégyen ma is Böhönyén dolgoznak. — Az évfordulóra tablót készítettünk — mondja Kosaras István elnök. — Ezen nemcsak a mostani tagok fényképét helyeztük él, hanem a nyugdíjasokét is. Hiszen ők valameny- nyien az alapító tagok közé tartoznak. Közülük nóhányan még most is dolgoznak. Három tonna Kapós serte a belföldi piacra Ebben az évben született meg a Kefeanyag-ldkészítö Vállalat új terméke, a serte tömőanyag. A gyári »szülők« Kapog névre keresztelték az új exportterméket. Először pedig a tanácsi vállalatok új gyártmányainak kiállításán mutatták be a nagyközönség- lek a Nemzetközi Vásár Pe- tőfi-csarnokában. A Kapos márkájú serteanyagot eredeti szürke színben, feketére festve és fehérítve exportálhatja a kaposvári vállalat. Most folyik a piackutatás, a közeljövőben eldől, melyik országba mennyit szállítanak a Kapósból jövőre. Eddig három tonna Kapos márkájú serteanyagot gyártottak, s ezt mind belföldön értékesítették. MEGJELENT a művelődésügyi miniszter utasítása az alsó és középfokú oktatási intézmények, valamint a szakmunkástanuló-intézetek helyiségeivel és a pedagógusok munkaidejével való gazdálkodásról. Az utasítás felhatalmazza a megyei tanácsok vb-elnökeit, hogy a megyék területén lévő valamennyi általános iskola, középiskola és szakmunkástanuló-intézet szabad vagy felszabaduló helyiségeivel, valamint az említett intézménytípusok pedagógusainak szabad vagy felszabaduló munkaidejével gazdálkodjanak. Ezekben a témákban az utasítás bejelentési kötelezettséget ír elő az említett intézmények igazgatói részére. (MTI) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, .Latinka Sándor u. 2. Telefon: 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéL Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, T*tinim ISáartr 6Emelkedik a csokoládé- és a kakaóforgalom Bíráló vezércikk. — Átírni! Rossz a «stílus«. KÖZÉPKOR Szerkesztő: »Már megint semmi szenzáció az újság ban!« — Milyen anyagot kér? ,Kiss Béla rajzai)
