Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

/ SOMOGYI NßPLAP Kedd, 1966. december 6. Újabb terrorper Djakartában Egy djakartai különleges hadbíróság előtt hétfőn reg­gel megkezdődött a Dha.ni- per. Omar Dhani volt al- marsallt, a légierők egykori miniszterét azzail vádolják, hogy elősegítette a tavalyi, szeptember 30-i fedőnevű baloldali haitalomátvételi kí­sérletet. Azt akarják rábizo­nyítani, hogy baloldali ifjú­sági csoportoknak . fegyvert adott, és hozzájárult kiképzé­sükhöz. Mint Jack Dillon, a Reu­ter iroda djakartai tudósítója írja, a törvényszék épületét fegyveres katonaság, páncél- gépkocsik, légielhárító ágyúik veszik körül. Még a környe­ző utcákat is lezárták drót- sövénnyel. A vádlott nagy biztonsági fedezet mellett, páncélozott katonai szállító­járművön érkezett meg a bíróságra. A Reuter tudósítója sze­rint lehetséges, hogy Omar Dhanit halálra fogják ítélni. Sukamo írásos tanúvallomást tesz az ügyben. Negyvennégy tanút kihallgatnak. (MTI) FINNORSZÁG ÜNNEPÉN Péter János távirata U Thanthoz Hétfőn táviratban üdvözöl­te U Thantot ENSZ-főtitkár- rá történt egyhangú újravá­lasztása alkalmából. (MTI) Finnország népe ma ün­nepli szabadsága születésének negyvenkilencedik évforduló­ját. A kis észak-európai or­szág függetlensége csaknem egyidős az Októberi Szocia­lista Forradalommal: a több évszázados svéd királyi, majd orosz cári elnyomás után a szovjet népbiztosok tanácsa Lenin elnökletével elismerte Finnország önállóságát. A Szovjetuniónak ez a lépése megmutatta a világnak, ho­gyan kell értelmezni és tisz­teletben tartani a népek ön­rendelkezési jogát. A Finn Köztársaság veze­tői a második világháború után józan realizmussal fel­ismerték, hogy országuk füg­getlenségét csak a Szovjet­unióval való baráti együtt­működéssel őrizhetik meg, és semlegességet hirdető külpo­litikával járulhatnak hozzá a nemzetközi helyzet enyhí­téséhez, Észak-Európa béké­jének biztosításához. Ehhez a politikához kapcsolódott az 1948 áprilisában megkötött szovjet—finn barátsági és se­gélynyújtási szerződés, majd az azt követő más egyezmé­nyek. A Szovjetunió nemcsak a finn háborús jóvátétel ösz- szegét csökkentette, hanem 1956-ban visszaadta Porkkala Udd-i támaszpontját, s öt­ven esztendőre bérbe adta Finnországnak a Saimaa-csa- torna szovjet területen hú­zódó részét. A finn tavak, amelyek fontos szerepet töl­tenek be a belvízi közieke­Smith„nem“-et mondott Londoni idő szerint hétfőn este 19 órakor, kilenc órával a megállapított »legeslegvég­ső« határidő lejárta után lan Smith, a rhodesiai fehértele­pes rezsim vezetője »nem«-et mondot Wilsonnak. A fajvé­dők törvénytelen kormánya egész napos tanácskozás után elutasította azt a paktumot, amelyben Wilson és Smith az »úszó csúcstalálkozón« — a két kormány jóváhagyásá­tól függően — megállapodott. Smithék válaszának kése­delmeskedése a nap folyamán valóságos ideglázt idézett elő a brit kabinetben. A rádió műsorát gyakran megszakítva közölte a hírt: a Smith-kor- mány még tanácskozik; a Smith-kormány teaszünetet tart; válasz még nincs stb., stb. Amikor a délelőtt 10 órában megállapított határidő lejárt, Wilson éppen megnyitotta az EFTA-országok kormányfői ér­tekezletét. Déli 12 órakor Wil­son üzenetet küldött Smith- nek: a »fokozódó nyomás« parancsolóan megköveteli, hogy »hozzávetőlegesen egy órán belül« választ kapjon Sa- lisburyből (ugyanis hétfőn délután három órára összehív­ták a Brit Nemzetközösség rhodesiai szankcióbizottságát, amelynek arról kellett volna döntenie, hogy milyen javas­latokat terjesszenek az ENSZ Biztonsági tanácsa elé). Az újabb határidő is el­múlt, de Smith nem válaszolt. Közben összeült a Brit Nem­zetközösség londoni főbizto­saiból álló szankcióbizottság. Bowden nemzetközösségügyi miniszter háromnegyed óra hosszat szóval tartotta a fő­biztosokat, majd kérésére szerdáig elnapolták a bizott­ság ülését Wilson miniszterelnök a ké­ső esti órákban televízióbe­szédet intézett a nemzethez. (MTI) Bumedien elutazott Kairóból Hétfőn Bumedien algériai elnök befejezte egyiptomi lá­togatását, és elutazott Kai­róból. A repülőtéren Nasszer elnök ünnepélyesen búcsúz­tatta. Bumedien vasárnap este díszvacsorát adott Nasszer elnök tiszteletére az Abdin- palotában. (MTI) Zavargások Macaóbast Portugáliában teljes zárla­tot vezettek be a Macaóból érkező hírekre. Vasárnap Sa­lazar rendkívüli miniszterta­nácsot hívott össze a ma­caói helyzet megtárgyalására. A kínai szárazfölden fekvő kis portugál gyarmaton a hét végén viharos tüntetés-soro­zat robbant ki, amely — a kijárási tilalom meghosszab­bítása ellenére — vasárnap is folytatódott. Hétfőn Macaóban rövid időre_íelíüggesztették a kijá­rási tilalmat, hogy módot adjanak a lakosságnak a bevásárlásra, s közben a macaéi rádióban egymást kö­vetik a nyugalomra intő fel­hívások. Nem tették közzé a halá­los áldozatok számát, de a désben, ezzel kapcsolatba ke­rültek a tengerrel. A baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés tanulságos példája az európai biztonság érdekében tett kez­deményezésének világszerte, s nálunk is elismerést, ro- konszenvet vívtak ki Finn­ország iránt. Országaink szélesedő kap­csolatában népünk nemcsak az ősi rokonságból eredő ba­rátságot ápolja, hanem együttműködésünk új tartal­mát is. A magyar—finn vi­szony fontos állomásai közé tartozik 1960, amikor a két ország nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsola­tát. Három esztendővel ez­előtt, 1963 májusában Urho Kekkonen elnök tett baráti látogatást hazánkban, s já­rult hozzá ezzel is népeink hagyományos barátságának elmélyítéséhez. Kapcsolataink a legutóbbi esztendőkben to­vább fejlődtek, s remélhe­tően így lesz a jövőben is. Finnország nemzeti ünne­pén a szorgalmas finn népet és vezetőit köszöntjük, amely fejlődő iparral és korszerű mezőgazdasággal rendelkező országot teremtett. PÁRIZS Koszigin sa Szombaton Párizsban a francia diplomáciai tudó­sítók társasága villásreggelit adott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tiszteletére. A villásreggelin mint­egy 450 francia és külföldi újságíró jelent meg. Franciaország szívén viseli a béke fennmaradását — Valamennyi találkozá­sunkra jellemző volt, hogy meggyőződhettünk róla: a francia nép, a francia állam­férfiak szívükön viselik a bé­ke fennmaradását, gondoskod­nak arról, hogy elkerüljenek minden olyan konfliktust, amely kiélezhetné a nemzet­közi helyzetet, szorgalmazzák, hogy megtalálják az utat a jelenlegi feszültség enyhítésé­re — jelentette ki többek kö­zött Koszigin szovjet minisz­terelnök, majd így folytatta: — Ha az adott szakaszon összefoglaljuk a szovjet—fran­cia tárgyalásokat, tökéletesen elégedett vagyok azok mene­tével, elégedettek vagyunk De Gaulle tábornok, köztársasági elnök megnyilatkozásaival olyan nemzetközi problémák­ról, amelyekben a Szovjet­unió éa Franciaország nézete közeli vagy azonos. Természetesen országaink társadalmi berendezkedése kü­lönböző. Mi azonban abból in­dulunk ki, hogy országaink a-jíwí politikáját követve tárgyalások útján old­hatják meg a felvetődő prob­lémákat minden téren, közte nolit:kei síkon is. fejleszthe­tik a békés együttműködést. Ez az együttműködés jó ha­tást gyakorolhat az általános nemzetközi helyzetre, előmoz­dítja a nemzetközi problémák megoldásának keresését. Mit kellene tennie az NSZK-nak ? Hubert Rodier (Nation): — Az ön véleménye szerint a N'émet Szövetségi Köztársaság gyakorlatilag hogyan mozdít­hatja elő a nemzetközi fe­szültség enyhítését? Koszigin: — A két német állam létezése az első körül­mény. A második pedig az, hogy az európai határok, ame­lyek a második világháború után alakultak ki, sérthetetle­nek. Ezenkívül Nyugat-Né- metországnak örökre le kell mondania az atomfegyverek­ről. Ha az NSZK elismeri eze­ket a körülményeket, jelen­tősen hozzájárul az európai feszültség enyhítéséhez, az eu­rópai biztonság szavatolásá­hoz. Számoljuk fel a katonai tömböket KÉSZÜL ZSUKOV MELLSZOBRA A néhány nappal ezelőtt — 70. születésnapján — Le- nin-renddel kitüntetett Zsukov marsall, feleségével meg­látogatta Viktor Dumanian szobrász műtermét. A mű­vész és vendégei a készülő Zsukov mellszoborral. — Az atomsorompó kérdését érintettük beszélgetéseinkben. Meggyőződésem, hogy De Gaulle tábornok, a francia kormány, éppúgy, miit a szovjet kormány, nem akarja, hogy az atomfegyverek az egész világon elterjedjenek. Tehát, ha elvi szempontból vizsgáljuk ezt a kérdést, ak­kor a francia és a szovjet ál­láspont abban foglalható ösz- sze, hogy az atomfegyverek­nek nem szabad elterjedniük. Más kérdéssel kapcsolatban, melyet arra vonatkozóan ve­tettek föl, hogy Franciaor­szág kivonta csapatait az At­lanti Szervezetből, Koszigin más szocialista országok úgy vélik, hogy a katonai tömbö­ket fel kell számolni. Ha Nyugaton felszámolják a NA- TO-t, amely agresszív tömb és amely a szocialista tábor el­len irányul, mi és szövetsége­seink hajlandók vagyunk fel­számolni a Varsói Szerződést Mi a francia csapatok ki­vonását a NATO-ból úgy ér­tékeljük, mint a francia kor­mány gesztusát az európai fe­szültség enyhítésére, mint bé­keszerető lépést, amely meg­erősíti az Európában élő em­berekben a reményt, hogy csökken a háborús veszede­lem, és rendeződik a helyzet rámutatott: A Szovjetunió és kontinensünkön. Kapcsolatok az USA-val és a vietnami háború Mao Ce-tung felesége a hadsereg tanácsadója hírügynökségek úgy tudják, hogy a sorozatos összecsapá­sokban heten vesztették életüket és harmincötén megsebesültek. A kijárási tilalommal nem törődve, fiatalokból álló tün­tető csoportok hétfőn délután is járták Macaó utcáit. Az AP jelentése szerint a gyar­mat több pontján a rendőr­ség ismét tüzet nyitott, újabb áldozatokról azonban még nem tudnak. A kora délutáni órákban páncélkocsik fedezetével te­tők a portugál származású herautóoszlop vonult be a bel­városba, ahonnan megkezd- lakosság kitelepitését. A portugál telepeseket a két macaói erődbe szállították. (MTI) Kína négy központi mű­vészegyüttese — a zenei drá­ma első pekingi együttese, a pekingi zenei drámai színház, a központi zenei együttes, a központi opera- és balettszín­ház balettcsoportja és zene­kara — a »vörösgárdisták« melléjük rendelt művészi kollektíváival együtt a kí­nai népi felszabadító hadse­reg állományának katonai egységévé lett. Ezt a határo­zatot hozta a Kínai KP Köz­ponti Bizottságának a * »kul­turális forradalommal« fog­lalkozó csoportja a KKP Központi Bizottsága katonai bizottságának rendeletére. A határozatot a kínai irodalmi és művészeti munkások no­vember 28-án Pékingben tar­tott gyűlésén hozták nyilvá­nosságra. A gyűlésen felszó­lalva Csőit En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnöke kifejezte azt a reményét, hogy »a jövőben még több művészi kollektíva lép be a kínai népi felsaa» badító hadsereg kötelékébe«. A gyűlés részvevőivel kö­zölték Mao Ce-tung feleségé­nek, Csien Csi asszonynak »a hadseregben folyó kultu­rális munka tanácsadójává« történt kinevezését. A gyűlés szónokai tömény­telen bókkal halmozták el Csien Csi asszonyt. Hszie Tang-csu kijelentette, hogy a kinevezésben »kifejezésre jut legszeretettebb, legna­gyobb vezérünk, Mao elnök és legközelebbi munkatársa, Lin Piao elnökhelyettes leg­odaadóbb gondoskodása a hadseregünkben folyó kultu­rális munka iránt« Csen Po-ta felszólalásában azt mondta, hogy Csien Csi »rendkívüli mértékben hoz­zájárult a reakciósok, ellen­forradalmárok és revizionis­ták ellen folyó harchoz«. Csou En-laj beszédében rá­mutatott arra, hogy »az iro­dalomban és a művészetben végrehajtott forradalom te­rén elért sikerek elválasztha­tatlanok Csien Csi elvtársnő vezetői tevékenységétől«. (MTI) Raymond Hubert (France Presse) kérdésére: — Van­nak-e komoly akadályok, ha a vietnami háborút leszámít­juk, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok jó kapcsolatai­nak kiépítésének útjában? Koszigin ezt válaszolta: — Mondhatom, hogy bármilyen külpolitikai kérdés, amely az általános nemzetközi helyzet­tel függ össze, megtörik a vietnami események gyújtó­pontjában. Mit mondhatnék most arról, hogyan alakulnak a Szovjetunió kapcsolatai az Egyesült Államokkal, ha vé­get ér a vietnami háború? Ügy látszik, hogy a kérdés feltevője éppen erre vár vá­laszt. Először is meg kell monda­nom: mindenekelőtt véget kell vetni a vietnami háborúnak, Megkezdődül a Dlimi-per Perez bíró, a Szajna me­gyei esküdtszék elnöke hétfőn megkezdte a Ben Barka el­rablásának ügyében vád alá helyezett Dlimi alezredesnek, a marokkói titkosszolgálat ve­zetőjének kihallgatását. A ki­hallgatás Dlimi hat védőjének jelenlétében zárt ajtók mögött folyik. Dlimi védői semmiségi panaszukban a francia—ma­rokkói jogügyi egyezményre való hivatkozással kétségbe vonták a párizsi bíróság ille tékességét. A semmítőszék a panaszt a múlt héten elutasí­totta. (MTI) és attól, hogyan vetünk vé­get, sokban függ, hogyan ala­kulnak a Szovjetunió kapcso­latai az Egyesült Államokkal. Véleményünk szerint a viet­nami háborút azoknak a föl­tételeknek az alapján kell be­fejezni, amelyeket Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke, valamint a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front ve­tett föl. Hogyan alakulnak kapcsola­taink az Egyesült Államokkal a jövőben, azt most megmon­dani nem tudom. Jelenleg nem lehet jóslatokba bocsát­kozni. Nem tagadjuk, hogy elvileg szeretnénk jó kapcso­latokat az Egyesült Államok­kal, olyanokat, amilyenek sok más tőkésországgal vannak a békés együttélés elvei étlap­ján. Kínáról Faure (Aurore): — Nem gondolja-e ön, elnök úr, hogy kínai politika, amely gyak­ran a »vörösgárdistáknak« a Pekingben tartózkodó szovjet állampolgárok elleni erőszakos cselekményeiben jut kifeje­zésre, fenyegetést jelent a bé­kére nézve? — Kérdésére Koszigin válasza ez volt: — Ami Kínával fennálló kapcso­latainkat illeti, a sajtó képvi­selői előtt nyilván ismeretes az a nagy cikk, amelyet nem­régiben közölt pártunk köz­ponti lapja, a Pravda Ügy gondolom, ehhez a cikkhez nem kell hozzáfűznöm sem­mit sem, minthogy az kime­rítően rávilágít a dolgok ál­lására Kínában és a kérdés­sel kapcsolatos álláspontunk­ra. Ami a »vörösgárdisták­nak« a szovjet állampolgárok­kal kapcsolatban elkövetett cselekményeit illeti, ez más kérdés, ennek nincsen köz­vetlen kapcsolata a nemzet­közi biztonsághoz. Lehetséges az együttműködés a KGST és a Közös Piac között Arra a kérdésre, hogy van­nak-e reális kilátások a kö­zeljövőben a KGST és a Kö­zös Piac komoly együttműkö­désére, A. N. Koszigin kije­lentette: —r— Nem történtek olyan konkrét lépések, ame­lyek alapul szolgálnának ah­hoz, hogy pozitív választ ad­junk e kérdésre. El kell azon­ban mondanom, hogy sikere­sen fejlődnek kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink szá­mos olyan országgal amelyek a Közös Piachoz tartoznak. Törekedni fogunk arra, hogy továbbra is fejlesszük a gaz­dasági együttműködést vala­mennyi országgal, közöttük azokkal az országokkal is, amelyek a Közös Piachoz tar­toznak. Az ilyen együttműkö­dés teljességgel lehetséges és szükséges, minthogy elősegíti valamennyi európai ország gazdaságának fejlődését. Serge Fridgersnek (Mutual- -ádió, Egyesült Államok): — Szándékozik-e ön a közeljövő­ben az itteni látogatásához ha­sonló látogatást tenni az Egye­sült Államokban? — érdek­lődésére Koszigin rámutatott: — Az egyesült államokbeli lá­togatásom lehetőségéről sehol sem tárgyaltak, s ennek a kérdése nem vetődött fel. Ezért ezzel kapcsolatban nin»- mit mondanom. A sajtóértekezlet végén N. Koszigin köszönetét fejez ? ki az újságíróknak figyelirá­kért. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom