Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Somogyi Néplap ' Mr--7MP- MEr'vrif.ir'TTrr.t fsva mcgvei tanács lapj a A háztáji termelés fejlesztéséről tanácskoztak Nagyatádon KRÍMI PREMIER (TtidósitónktóL) A járási nőtanács, a Haza­fias Népfront és az FJK közös rendezé sében a háztáji gazdái - kodás szerepét és időszerű feladatait vitatták meg Nagy­atádon a parasztasszonyok, a szövetkezeti felvásárlóik és a mezőgazdasági szakemberek. Vas József né, az FJK elnöke tájékoztatta a hallgatóságot a másod k ötéves terv felvásár­lási eredményeiről, különös tekintettél a háztáji áruterme­lés arányaira. Elmondta, hogy a központi felvásárlás 17 százalékát — ezen belül a tej 30, a tojás 80 százalékát — a háztáji és a kisegítő gazdaságok szolgáltat­ják. Elgondolkoztató az a tény, hogy az utóbbi években a falusi lakosság mind na­gyobb mértékben igényel a központi készletből olyan cik­keket (zöldség, gyümölcs), amelyeket korábban- maga ter­melt meg. Pedig az adottsá­gok, a gazdasági épületek, a kertek célszerű kihasználásá­val nemcsak a helyi igényeket lehetne kielégítem, hanem a központi árualapok kiegészíté­sére, bővítésére is jutna a háztáji termelvényekbőL En­nek nem csupán a népgazda­ságra. lenne kedvező hatása, hanem gyarapítaná a tagság személyes jövedelmét is. Hangsúlyozta az előadó a háztáji baromfitenyésztés fon­tosságát Kivált a tojásterme- lésben vannak nagy feladatok. Beszélt Vas elvtárs az állam biztosította kedvezményekről, az egyedek, az állomány he­lyes kiválasztásáról. Elmond­ta, hogy ebben az évben a földművesszövetkezetek .három tojástermelő szakcsoportot ala­kítottak: Segesden, Kutason és Csökölyben. Eredményesen működük a hat nyúltenyésztő szakcsoport A fejlődésre jel­lemző, hogy a második ötéves terv időszakában 5325 nyálra kötöttek értékesítési szerző­dést, 1966-ban viszont már 3400 nyúlna szerződtek. Szólt az elő­adó a gyümölcsösök állapotá­ról és a növényvédelem ne­hézségeiről ÍS; A hozzászólók közül többen beszéltek termelési, tenyészté­si tapasztalatokról. Szőke Jó­zsef segesdi szakcsoporttag el­mondta: annyi tyúkot tart, hogy tojásért' havonta 2500— 2600 forintot kap. A nyúlte- nyésztő szakcsoport tagjai hét­nyolcezer forint tiszta jövede­lemmel zárják az évet Dr. Erős István járási főál­latorvos szakmai előadása nagyban emelte az értekezlet sikerét, hiszen sok hasznos tanácsot kaptak az asszonyok a csirkeneveléshez, a baromfi- betegségek megelőzéséhez. Fel­ajánlotta, hogy készít egy ba­romfitenyésztés! útmutatót, s azt sokszorosítva eljuttatják a felvásárlók útján a háziasszo­nyokhoz. A részvevők hasznos útmutatást kaptak a lehetősé­gék Ili has znál ásóra Bones Jó­zsef járási vb-elnökhelyettes- től és Balogh Jánostól, a járá­si pártbizottság munkatársá­tól. Horváth Sándor né, a megyei nőtanács titkára zárszavában javasolta, hogy a korábban községenként létrehozott ház­táji bizottságok tűzzék napi­rendre a háztáji programot, és kísérjék figyelemmel megvaló­sítását. Újabb radios vetélkedőre készül a megye (Tudósítónktól.) A SZŐ VOSZ és a Magyar Rá­dió Népzenei Osztálya az or­szág 19 megyéjének közremű­ködésével népzenei vetélkedőt rendez 1967. januártól 1968. jú­niusáig Havonta egyszer egy megye lehetőséget kap arra, hogy mintegy félórás műsor­ban bemutassa a megyében működő kórusokat, a népi ze­nekarok, a szólisták és a népi együttesek folklórt őrző kin­cseit. A megyék műsorait bu­dapesti zsűri értékeli, és más­fél év múlva dől dl, hogy mely megyék műsorait tartották legjobbnak. Az első három he­lyezett értékes jutalomban ré­szesül. A vetélkedő sorát Somogy megye kezdi. Előreláthatólag január végén hangzik el a nép­zenei műsor. Megyénk folklór­jának legjobb ismerői állítot­ták össze — Együd Árpád sió­foki művészeti vezető irányítá­sával — azt az anyagot, me­lyet egy 12 tagú bizottság ja­vasolt rádiófelvételre. A java­soltak között van a lakócsai délszláv tamburazenekar énekes szólistáival együtt. Ko­vács János babócsai cimbal­mos és a vízvári citerazenekar népdalokkal szerepel, a ho­mokszentgyörgyi fensz la« kó­rusa a Latinka-balíadát és a Latinka örzse siratója című műveket tanulja erre az alka­lomra. A szennai népi együttes szólistái, Fekete Ferenc, Zóka Sándor és Szabó József né köz­reműködésével betyárdatokat ás eredeti somogyi népdalokat vesznek föL Helyet kap a mű­sorban a kaposvári és a mar­cali fmsz-ek népi zenekarain a k öt somogyi népdalból álló mű­sora is. Megszólalnak a mű­sorban a csurgói népi szólis­ták, Jankovics István, Borbély Tera és Horváth Jánosné is. Csirke István anitalmajori szó­lóénekes eredeti pásztor- és kanászdalokat énekel A bu- zsáki népi együttes a Szende báró balladájának bemutatá­sával készül a rádiófelvételre. Helyet kap a műsorban a fo- nyódi fensz kórusa is. Á Magyar Rádió Népzenei Osztálya mindössze félórás anyagot kér Somogyiéi, a mű­sor szervező bizottsága azon­ban csaknem másfél áras prog­ramot állított össze azért, hogy a somogyi népdalMncs legszebb gyöngyszemei kerül­hessenek a rádió szakemberei­nek válogatása után a műsor­ba. ZÁGON BERTALAN GRAFIKÁI .Fiatalok véleményét a vi­lágról — Ita ezzel sokszor vi­tatkoznunk is kell — mindig érdemes meghallgatni. Külö­nösen áll ez a fiatal művé­szek hangjára, amely igaz, hogy nemritkán éles, érdes, gunyoros vagy ingerült, föl­vetett gondolatuk azonban az esetek többségében mélyről fakadó, őszinte. Itt vagyunk, akarunk, hol a helyünk és mer­re haladjunk? Gyakran kér­dezik ezt akkor is, amikor lá­tásmódjukban, problémafelve­tésükben csak a pesszimista kicsengést vagy a — többnyi­re jó és segítő szándékot ken­dőző — cinikus hangot véljük fölfedezni. Zágon Bertalan kaposvári grafikus már nem ehhez a csoporthoz tartozik. Nem ci­nikus és nem pesszimista. De nem is hurrá-optimista. Mű­veiből már-már az érett fér­fikor élettapasztalata sugar­aik; állásfoglalása mentes a szélsőségektől, a csapkodó in­gerültségtől vagy a talajta- ilanság pózaitól. De szenve­déllyel kutatja a valóságot, és szenvedéllyel ad hangot nemzedéke, a huszon-évesek kimondott és kimondatlan problémáinak. Ezért látom ér­tékesnek Zagem Bertalan gra­fikai anyagát, amelyből a La­tinka Művelődési Ház rende­zett kiállítást színháztermé­nek előcsarnokában. A témák csapongó sokféle­ség^ a vonalak játékos dina­mikája és egyéni kifejezőerő jellemzi ezeket a képeket Zá­gon sokat meglát, és sokat akar mondani a világról. Ap­ró mozzanatokban keresi, többnyire meg is találja, ki is fejezi a lényegit, az általá­nosat. Ilyen apró mozzanatok egysége az Emlékezz! című rpegrázó alkotása. A kard­csörtető, masírozó fantomok s a feje tetejére fordított világ fölött a béke galambja és angyala... Apokaliptikus zsú­foltság ez, középpontjában a meggyötört emberrel. Hasonló hangvételű a homályban vib­ráló drót mögötti világ idé­zése, a Soha! című képe. A többi grafika a máról szól. Körülbelül ilyen mottóval: az ember és világa, vagy: mi és a társadalom- A Vihar, a Lá­zadó, a Modern Prométheusz a küzdelem vallomása; a Szerelem, az Egyedül, a Tar- novo pedig bensőséges lírai ihletettség tükre. Találó irónia és ízes karakírozó készség árad a Váci utca hangulatá­ban fogant rajzokból, az Ök, a Presszóban, a Váci utca és a Generális voltam című ké­pekből. Érdekes az Illusztrá­ció ZV-ben a vonalak íves já­téka, néhol azonban az ab­sztrakció foka enyhén szólva túlméretezett, s a képek szim­bolikája is több mint meg­hökkentő. Például az Illuszt- i ráció I—HI-ban. Ami viszont a kamaramére­tű, de sokirányú mondaniva­lót tükröző kiállítás egészét illeti: egy fiatal grafikus ál­talános emberi érzések húrjait pengeti ezen a tárlaton mű­vészi erővel, sajátos egyéni hangon. Érdemes meghallgat­ni. Wallíngcr Endre Pénteken este a Csiky Gergely Színház bemutatta Kövesdi, Szenes, Nádas zenés krimi vígjátékát, a Szegény kis betö­rőt Bagó László rendezésében. Képünkön: Vera, a szegény kis betörő — Oláh Magda — és Péter, akinek feladta, a lec­két — Varga Tibor. A száguldozás vége Olvasótok közül bizonyára még többen emlékeznek egy néhány hónappal ezelőtt meg­jelent fényképre. Egy Wart­burg személyautót mutattunk be, amely szinte kettétört a karambol következtében. Már akikor szóvá tettük, hogy né­hány gépjármű-tulajdonos mindeniről megfeledkezik, ha a volán mögé ÜL Szagul dórik az országúton, mát sem törődve azzal, hogy nincs megfelelő gyakorlata, s hogy a nagy se­bességet az útviszonyok sem mtodenüitt engedik meg. Az említett Wartburgot dr. Rjadnai Endréné lengyeltóti lakos vezette. Neki sem volt még megfelelő gyakorlata, s a nagy sebesség következtében elvesztette uralmát a jármű fölött. Első, kórháza kihallga­tásakor még azt vallotta, hogy püéanatayi rosszulléte okozta a karambolt, de a napokban megtartott bírósági tárgyalá- son már beismerte: gyakorlat­lan volt a vezetésben, és ké­sőn vette fezre a bukkanó utáni útkanyart. Emiatt került kocsijával az árokba, majd üt­között neki egy fának. Az autó utasai közül ketten súlyosan, ketten könnyebben megsérül ­tek, a járműben pedig több mint 50 000 forintnyi kár ke­letkezett Dr. Radnaánét foglalkozás körében elkövetett, súlyos sé­rüléseket előidéző gondatlan veszélyeztetésért vonta felelős­ségre a Kaposvári Járásbíró­ság. Figyelembe vették, hogy hathónapos kisgyermeke van, és ezért nyoídhánapi — három­évi próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztesre és 3000 forint pénzbüntetésre ítélték. KÉSZÜL A TV KARÁCSONYI MŰSORA Gazdag műsort állít össze a Magyar Televízió a gyer­mekeknek karácsonyra. Már megkezdték a Muzsikus Péter ftoii gyermekfalu fölvételeit. Képünkön: Jelenet a fűmből Nehéz az ötjegyű telefonszám? Ügy látszik, a megszokás hatalmas úr. A kaposvá­riak már annyira hozzá­szoktak a négyjegyű tele­fonszámokhoz, hogy nehe­zen tanulják meg az ötje­gyű tárcsázást. Amikor életbe lépett az új hívási rend, a postások azt hit­ték, hogy egy-két nap alatt mindenki megtanulja. Té­vedtek. Hat nappal a pre­mier után még mindig na­gyon sok a négy számje­gyű hívás. Ez igen meg­nehezíti a beszélgetések lebonyolítását. Emiatt sok a reklamáció. Minderre csak egyet tud­nak mondani a postán: — Nem mi okozzuk a hi­bákat, hanem azok, akik reklamálnak. Egy-egy dél­előtt százötven-kétszáz ha­mis hívás érkezik a köz­pontba. Ha a négy helyett öt számjegyet tárcsáznak, az alatt az idő alatt ugyan­ennyi beszélgetést tudná­nak iebonyolíttani. Ezek­nek az embereknek nagy része aztán föl is hív ben­nünket, és reklamál. Nem tudunk mit csinálni, hi­szen mi nem tárcsázhatunk helyettük. Pedig a hétfő már biz­tató volt. Azóta azonban emelkedett a hamis hívá­sok száma. Pedig a posta mindent megtett, hogy fel­hívja a telefonálókat a változásra. Ügy látszik, jócskán vannak, akik nem vették figyelembe. Szóra- kozottak vagyunk. Pedig a »süket« telefon nem szórakoztató. K. I. m&sofzo/t A montreali esti hírlap­ban az alabbi apróhirde­tés jelent meg: >»Felesé­gem adósságaiért felelős­séget nem vállalok. René T.« Kél nappal később a hölgy nevében is megje­lent egy hirdetés: »Ked­ves René! Tévedsz, ha azt hiszed, hogy altár egy fi- tyioget is adnak a neved­re !k ... Rendkívül megrázó fil­met mutattak be a napok­ban Angliában. A közön­ség már az elején sóhaj­tozni kezdett, a záró jele­net pedig szinte minden­kit megríkatott. A film azt mutatta be, hogyan égetik el a forgalomból kivont, elhasználódott bankjegyeket, a nézők pe­dig a maidstone-i f egy ház kasszáiúrásért elítélt fe- gyencei voltak. * * * Tom Ztcaag holland fiatalember csókiskolát nyitott. Több mint hatszáz lány és fiatalasszony járt hozzá, hogy megtanulja a csókolózás művészetét. A különösen tehetségesek díszoklevelet kaptak. Zwa- ag azonban a napokban kénytelen volt becsukni nagy sikerrel műlcödö is­koláját. Egyik növendéke, a 18 éves Ria Smids ugyanis olyan jól megta­nulta a leckét, hogy a fiatalember belehabaro­dott, elvette feleségül, a fiatal menyecske pedig véget vetett a nemes ok­tatásnak. * * * A gólyával gyűlt mega baja Henri Georges Clou- zot-nak, az ismert francia filmrendezőnek. Már két évvel ezelőtt megkezdte A pokol című filmjének föl­vételeit, de női főszereplő­je, Romy Schneider idő­közben teherbe esett, s lemondta a további közre­működést. Clouzot ezután Jane Fondának ajánlotta fel a főszerepet, de tőle is ezt a választ kapta: — Sajnos, gyermeket várok... • • • Tina di Lorenzo, az egy­kor világhírű olasz film- szincsznő fiatalkorában roppant népszerű volt. Egyszer, amikor ellátoga­tott a római állatkertbe, egy imádója így kiáltott fel: — Signora, egyetlen szavára kész vagyok be­menni az oroszlánok kö­zé. — Ne fáradjon, uram — intette le a szellemes szí­nésznő. — Úgyis megkap­ták már a mai marhahús­adagjukat. ... John Newheard ameri­kai lakos azzal ünnepelte meg századik születésnap­ját, hogy életében először rászánta magát egy repü­lőútra. — Most már nyugod­tan megkockáztathatom — jelentette ki a nagy ese­ményre összecsődült ri­portereknek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS.» Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefont 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—16­Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom