Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

Wsfeíí, 1966. december 30. SOMOGYI NBPtAP A ISMERETES, hogy a ter­melőszövetkezetek létrejötté­vel a föld tulajdonviszonya nem változott. A tele.- könyvekben túlnyomórészt ma is egyes emberek nevén van a föld; a termelőszövet­kezetek ezeken a földeket! gazdálkodnak, de jelenleg szövetkezeti földtulajdon nincs. Az is köztudomású, hogy már az 1950-es években és 1960 óta is sokan elván­doroltak a mezőgazdaságból, olyanok is másutt kerestek munkát, megélhetést, akiknek földjük van. így alakult ki a helyzet, hogy jelenleg a termelőszövetkezetek haszná­latában levő földek egyötöd! nem tsz-tagok tulajdonában van. Ennek következménye, hogy a tsz-ek hozzávetőlege­sen 130 000 kívülállónak fi­zetnek rendszeresen földha­szonbért. Ugyancsak a múlt evekben állami tartalékföl­dek keletkeztek. Olyan terü­letek ezek, amelyeknek tu­lajdonosai jogi értelemben is elhagyták földjüket, átad­ták az államnak, amely hasz­nosításra a szövetkezetek rendelkezésére bocsátotta. A megváltozott és a jövő­ben is változó helyzet teszi szükségessé hazánkban a földtulajdon rendezését. En­nek legfontosabb vonása, hogy megteremtjük a szövet­kezeti földtulajdon elvét és gyakorlatát. A IX. PARTKONGRESZ- SZUS javaslata alapján most készül a földtulajdon ren­dezéséről szóló törvényjavas­lat Ezt a törvényt 1967-ben megalkotják, és hatályba lé­pése előtt meghirdetik. Most még korai volna a megalko­tandó törvény intézkedéséről beszélni, de annak főbb vo­násairól mér érdemes né­hány szót ejteni Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, hogy a földtu­lajdon rendezése nem valami sürgető, kampányfeladat Hosszú folyamat ez, s a vég­rehajtás módozatait a tör­vény majd pontosan megha­tározza. A törvény előírásait pedig hosszú időn át követ­heti a gyakorlat Ennek megfelelően a tör­vényjavaslat készítői fig, e- ernbe veszik, hogy a földtu­lajdonjog felülviaságálására több évre van szükség. Arra is számítanak, hogy a kö”et- kező években is lesz egy természetes mozgás, lesznek, akik elmennek a földtől, a szövetkezetből, mások viszont visszatérnek oda. A szövetkezeti földtulajdon legkorábban és a lehető leg­egyszerűbbem az állami tar­talék földekből alakul ki. Ezek a földek egyszeri meg­váltási ár ellenében kerül­hetnek a tsz-ek tulajdonába, ha azok kérik ezt. A kívül­állók földjeire vonatkozóan a törvény majd előreláthatóan úgy intézkedik, hogy tulajdo­nosaik bizonyos gondolkodási idő alatt dönthetnek: vissza­térnek-e a földhöz. belép­nek-e a termelőszövetkezetbe, vagy pedig földjüket eladják a termelőszövetkezeteknek. Ugyancsak vásárolhatnak a szövetkezetek saját tagjaiktól is földet abban az esetben, ha azok azt eladni szándé­koznak. Nem arról van szó, hogy a földtulajdon rendezése során megszűnik a föidjáradék fi­zetésének rendszere. A szö­vetkezetek földdel rendelke­ző tagjai számára — ha azok tulajdonukat továbbra is fenntartják — ezután is fizetnek földjáradékot. A törvénytervezet készítői azokra is gondolnak, akiknek földtulajdonuk öregségükre az egyetlen támaszuk, meg­élhetési forrásuk. Hiszen több olyan idős ember van, aki aki ugyan nem tagja a szö­vetkezetnek, de földjét az használja, ipari vagy egyéb nyugdíjat nem kap, tehát száméra a föld használati dí- ia nélkülözhetetlen. Az el­gondolások szerint az ilyen idős falusi emberek bizonyos nagyságú földterületet földjük eladása után is megtarthat­nak, s azt egyéni módon hasznosíthatják. A földtulajdon kérdésével foglalkozó kongresszusi, fel­szólalók hangsúlyozták a tör- •’ény körültekintő megalkotá­sát, az igazságos és embersé­ges intézkedés fontosságát, a teljes önkéntességet. Ebből következik, hogy a termelő- szövetkezetek földvásárlásai minden esetben kétoldalú tárgyalás és megegyezés alap­ján bonyolódhat. A KONGRESSZUS JAVAS­LATARA megalkotandó tör­vény tehát tisztább, az ed­diginél igazságosabb helyze­tet igyekszik teremteni a földtulajdon kérdésében. Olyan ügy ez, amelynek he­lyes megoldása egyaránt ér­deke a termelőszövetkezetek­nek és az egész társadalom­nak. H. L Ahol a naptár már 1967-et mutat r Meddig jó a narancsital? Megkedvelték a fogyasztók a narancsitalt; kellemes ize, üdítő hatása minden egyéb gyümölcslén túltesz. Még ak­kor is szívesen vásárolják, ha minősége már nem a régi; megjelenésének első napjai­ban sokkal finomabb, zama­tosabb volt, mint jelenleg. De meddig jó a narancsital, mennyi szavatosságot vállal érte a gyártó üzem? Siófokon próbáltunk ennek nyomára bukkanni — vajmi kevés sikerrel. A járási szék­hely vendéglátó hálózatában ugyanis augusztus 11-i, 12-i és 13-i gyártású narancsital van Felelős az autós és a motoros a másoknak okozott kárért. Énnek összege több száz­ezer forint is lehet, mert a sérült (vagy hátramara­dottak) javára élethossziglani járadék fizetésére köte­lezhetik, de meg kell térí enie a mások járművében vagy egyéb vagyontárgyaiban okozott kárt is. A szavatossági biztosítás alapján a törvényes kártérí­tési kötelezettséget átvállalja az Állami Biztosító az üzembentartó helyett, jogvédelmet nyújt és viseli az esetleges perköltséget Kedvező ez a károsult számára K, akár gyalogosról, akár más gépjármű tulajdonosá­ról van szó. Függetlenül a kárt okozó anyagi helyze­tétől, mindenképpen megkapja az őt jogosan megillető kártérítést, bármilyen nagy összeg is legyen az. A szövetkezeti és magántulajdonban levő, forgalmi rendszámmal ellátott gépjármüvekre a szavatossági biztosítás kötelező. ÉVI Dl JA: magánautó személyautó egyéb üzembentartó esetén motorkerékpár, rendszámmal ellátott segédmotorkerékpár háromkerekű gépjármű rokkantak háromkerekű gépjármüve 460 Ft 300 Ft 100 Ft 300 Ft 10 Ft \ A biztosítási díj január 1-én esedékes és január 31-ig pótlékmentesen fizetendő! (Magánautók biztosítási dja két egyenlő részletben, január 1-én és július 1-én is fizethető.) Biztosítási igazolást és befi zetési lapot fiókjaink adnak. Állami biztosító (4387) forgalomban mind a Pannó­nia Szálloda és Vendéglátó Vállalat, mind pedig a föld­művesszövetkezet üzleteiben. Ami megdöbbentő, nem akadt egyetlen boltvezető sem ■— pedig jártunk a Fogas Étte­remben, a Hangulat Eszpresz- szóban, a Balaton Cukrászdá­ban, a Pannónia Vállalat Fő utcai kis presszójában—, aki meg tudta volna mondani, hogy forgalomba hozható-e ez a nógyhónapos üdítő. Olyan kirívó példával találkoztunk a Balaton Cukrászdában, hogy Kovács Sándor üzletvezető egyenesen kijelentette: »-A narancsitalnak nincs szava­tossági ideje, addig jó, amed­dig jó... ­A Pannónia Vállalat üzletei nem közvetlenül az Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalattól kapják az árut, hanem saját raktáruk­ból. Nekik még a napokban is ilyen gyártású narancsitalt küldött a központ, s a boltve­zetők meg se nézték, vajon jó-e vagy sem. Jellemző egyébként a Pannónia Válla­lat némely vezető beosztású dolgozójának szemléletére, hogy amikor erről érdeklőd­tünk, első válaszuk az volt, hogy vannak ennél fontosabb dolgok is. Dicséretére szolgáljon a Sió­fok és Vidéke Körzeti Föld- múvesszövetkezet vezetőinek, hogy tájékoztatásunk után azonnal intézkedtek: a lejárt szavatosságú narancsital áru­sítását meg keil szüntetni. Azóta a megyei tanács keres­kedelmi osztálya ugyancsak intézkedett, hogy a töbhi ét­teremben és eszpresszóban is tiltsák meg a négyhónapos narancsital árusítását. A Bel­kereskedelmi Minisztérium Élelmiszer, Háztartási és Ve­gyi Főigazgatóságának 920/39/ 1966. számú átirata, illetve a megyei tanács kereskedelmi osztályának 26/583/1966. szá­mú rendelkezése — melyet valamennyi állami és szövet­kezeti kereskedelmi szerv megkapott — világosan ki­mondja, hogy narancsitalból csak olyan mennyiség rendel­hető, amely a gyártástól szá­mított három héten belül ér­tékesíthető. Lehet, hogy országos gond­jaink mellett a siófoki na- rancsital-história valóban ap­róságnak számít. Egy azonban bizonyos: a vevőket ily mó­don megkárosítani, a fogyasz­tók érdekvédelmét ennyire semmibe venni, ennyire csak az üzleti hasznot szem előtt tartani nem lehet. P. Gy. Bokáig süllyedünk a sarba a fotóriporterrel, amíg elvergő­dünk az építésvezetőség feliér épületéhez. Caplatunk a sár­ban, fél femünk azonban a Konzervgyár új csarnokán van. Néhány hónappal ezelőtt jár­tunk utoljára az építkezésen, rögtön szermbeötlik a változás. Kibontakozik a hatalmas csar­nok szépsége így befejezetle­nül is. Egy számadat nyomán indultunk el Nagyatádra. A ierv szerint tizenkétmillió fo­rintot kellett volna beépíteni hatvanhatban, s előreláthatóan húszmilliós eredményt érnek el ezen az építkezésen. — Azért annyi nem lesz, legföljebb tizenhatmillió — helyesbít Kellner János építés- vezető. — Persze még így is esz négymillió forint plu­szunk. Ha a munka szempontjából nézzük a naptárt, rögtön kitű­nik, hogy az már 1967-et mu­tat. A második ütem nem volt benne az idei tervben, előbb kezdték el a munkások, s no­ha még az óévben járunk, az építők a jövő évi feladatokat oldják meg. Az építésvezető fölveszi a barna svájcisapkát és a bőrka­bátot. Elindulunk a csarnokba. — Mi a nyitja a túlteljesí­tésnek? — Csepreghy József műve­zető jól megszervezte a mun­kát. A központ megszerezte az anyagot. A konzervgyár nagy segítséget adott a szer­kezetek beszerzéséhez... Ezért jelenthettük szeptember 31-én, hgy beépítettük a ti­zenkétmilliót. Óvatosan kerülgetjük a csákat, gödröket. — S mit jelent a jövő szempontjából az előredolgo- zás? — Lényeges előnyt... Ez/el megalapoztuk 'a jövő évet. Ak­kor ugyanis körülbelül negy­venötmilliót. kell beépítenünk. Azért sürgetjük a terveket. A műszaki ellenőrünk és a mű­vezetőnk éppen tervekért ment föl ma Pestre. Közben kitárul előttünk az építkezés képe. A csarnok mö­gött autódaru rakja a panelo­kat. Most érkezett meg Duna­újvárosból az utolsó tétel. A három méter hosszú párkány­elemekből nyolcvanat raktak fel az építők. Nagyon kiemeli' a csarnokot a keretes alumí­nium lemez. Valahol hátul szikrákat hullajt fürtben a he­Még egy üveg. nyomás, és helyére kerül alakú kopolit tó­év gesztőpisztoly, most erősítik a tartóoszlophoz a párkányele­met. Fent a tetőn bádogosok és üvegesek sürgölődnek. Ké­szülnek a páralevezető csator­nák, most rakják be a felülvi­lágítóba a kopolit üveget. A segédmunkás brigád az aljazat- betonozást végzi. Ahol a be­tonkeverő gép áll, ott majd iroda lesz. Most talicskás mun­kások hada viszi innen a nyers betont. — Amit itt látnak, mind jö­vő évi munka — jegyzi meg az építésvezető. Százötvenezer téglát építet­tek be a kőművesek a már fel­húzott falakba. A körítő fala­zással még az idén szeretné­nek végezni, ehhez százhatvan­ezer tégla kell. Fölfele nézek, a tetőre. Az U alakú kopolit üvegeket il­lesztik egymáshoz. Az üvege­sek gyorsan odanyomják az egyik táblát a másikhoz, mert a műanyag gitt hamar meg­köt. Megkérdem az építésveze­tőt, hogy a nyolcszáz négyzet- méter kopolit üveg hány csa­ládi ház beüvegezésére volna elég, ha erre a célra is hasz­nálhatnák. — Olyan százhúszéra — szá­mítja ki jegyzettömbjében. A lakatosok munkáját na­gyon megdicséri az építésveze­tő. A rácsos tartókon kívül mindent (a felülvilágítókat, az ajtókat és az ablakokat) ők ké­szítettek és szereltek föl. Mind a ketten gyönyörköd­tünk a munkában. A színek, a mozgás, a ritmus, a kopolit üvegen táncoló napsugár külö­nösen ünnepi hangulatot árasz­tott. Kikívánkozott belőlem az elismerő megjegyzés: — Nagyon szép ez az épít­kezés. Az építésvezető rábólintott: — Szép .. ^ S ami nagyon fontos, nyereségesek vagyunk. Kis hallgatás. — Az ember olyan szívesen van itt kint — teszi még hoz­zá kísérőm. Amikor -kifele igyekeztem az üzemből, összetalálkoztam a konzervgyár párttitkárával. Nagy elismeréssel beszélt ő is az építők munkájáról. Azonban veszélyben látja a három szek­ció elkészültét, mert a még hiányzó huszonhét rácsos tar­tót 1967 első, második és har­madik negyedévére igazolta vissza a gyár, pedig mindre az első negyedben volna szükség. ■ Lajos Géza Tíz centi vastag betomaljazatot készítenek. Pártaktivistákat jutalmaztak meg (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Pártbi­zottság a napokban baráti beszélgetésre hívta össze a pártbizottság mellett műkö­dő társadalmi osztályok tag­jait és a pártbizottság akti­vistáit. Gémest Sándor, a pártbi­zottság titkára értékelésében elmondotta, hogy az aktivis­ták munkája ebben az évben is igen eredményes volt. Rö­viden szólott az új esztendő főbb feladatairól is, majd 23 társadalmi munkásnak tárgy- jutalmakat adott át. A jutalmazottak nevében Gazda Imre segesdi állo­másfőnök mondott köszönetét és tett ígéretet arra. hoev a jövőben is példamutatóan végzik mrtrnesbízatásaikat. Nálunk szilvesztereznek Az Express Ifjúsági és Oíákutazási Iroda vendégei­ként öt ország fiai és leányai szilvesztereznek az idén ha­zánkban. ERZSI PARTABAN __ még azt, hogy fejen- álomra billent, Erzsi faiugrott mert neki minden vezetőségi k ént mennyit adjunk fejtrá- a székről, és uzsgyi, kirohant ülésen jelen kellett lennie. gyázásért! __ mondta éjféltáj- a pipafüstös teremből, becsap- Ezeknek a sűrű és kitartó ülé­b an az elnök. va maga után az ajtót. Ettől sezéseknek viszont rendszerint Szavait már csak az iroda felriadt a vezetőség, és megle- a kakasszó vetett ■ . előtt sétáló éjjeliőr hallotta és gelten nézték a jegyzőkönyv- — Fogják meg! — csattant Erzsi, aki testileg, lelkileg ősz- vezető nélkül hagyott jegyző- fel az újabb csatakiáltás, ami- szeroskadca könyökölt a jegy- könyvet. Az elnök, kifejezve kor Erzsi, összeszedve minden zökönyvre. A ' tsz-vezetőség az egész vezetőség egységes erejét, átvágott a szérűn, és már javában aludt. akaratát, elkiáltotta: — üldözőit megtévesztve — — Most pedig szavazzunk, — Utána! bef' rta magát egy szalmaka­elvtársak! — dörögte ismét az Egyszerre próbáltak vala- zalba. elnök mennyien kirohanni az ajtón. Mint kiderült, ez is hiábava­Mivel a vezetőség a felszáll- Miután látták, hogy így nem ló volt; végül is nyomára búk­tn* -r,inr> óKroáí fül fan tnegy, mert beszorulnak az aj- kantak. Miután Erzsi előkerült ZL ton eZJfeméJ ezérí tótokba, akkor fürgén, de a a szalmakazalból, megtörtén Erzsi beirtana jegyzőkönyvbe; Protokoll sorrendet szigorúan lépkedett a vezetőség gyuruje- a vezetőség egyhangúlag ^gtart^jmas után begy­— Utána! — kiabálták o síi- — Meg hogy ilyet! tét éjszakában, és futottak Er­elfogadta.-x Ekkor ötlött fel Erzsiben gondolat: kihasználja a veze- tés! tőség éberségének _ hiányát, ™ után. _L Adunk megszökik az ülésről. Bar este A lány reménytelennek lat­hat órára beszélték meg a ta a men külést, és átvillant ' . randevút vőlegényével, azért az agyán: ismét meghiúsult a - Má d akkor lehet rote alatt férjhezmenetel! Pedig ez volt szo.ho, a tsz nem lesz mér- immár a tizenegyedik vőlegé- leghiányos. Első a jegyzőkönyvveze- neki férjhezme­még az éjszaka leple helyrehozhatja a késést... Amikor as elnök feje is nye, de valamennyi otthagyta, V. Gy,

Next

/
Oldalképek
Tartalom