Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
FOLYTATJA MUNK AJ AT A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA 3 (Folytatás a 2. oldalról) a küldöttek tárgyalják meg a termelőszövetkezetek kérdéseit: az új termelőszövetkezeti törvény és az új földjogi törvény tervezetét, valamint a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket. A területi szövetségeket a termelőszövetkezeti kongresszus után célszerű megalakítani. — Tisztelt kongresszus! Az idei év eredményei alapján megnyugvással állapíthatja meg a kongresszus, hogy a harmadik ötéves terv megvalósítása a mezőgazdaságban is megfelelően indult. A mezőgazdaság bruttó termelése meghaladja a tervben előirányzott színvonalat. Az összfelvásárlásban a tavalyihoz képest mintegy 3,5 százalékos növekedés várható. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt százalékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyérgabona termelése, a búza termésátlaga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási tervét túlteljesítettük. A kukorica termésátlaga meghaladja a 17 mázsát, a cukorrépáé 185 máLeonyid Brezsnyev Giuliano Pajetla, Arturo Colombi és Frederico Brini olasz küldöttekkel. zsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöldségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci felhozatal. Ezért — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre számításba vett árakhoz képest több mint 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hangsúlyozta: — Szövetkezeti parasztságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban továbbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész társadalom legmesszebbmenő támogatására. Fehér Lajos nagy tapssal fogadott beszéde után Tömpe István, a mandá'turrwizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését AZ ELNÖKLŐ KOMÓCSIN ZOLTÁN EZUTÁN A KÖZPONTI BIZOTTSÁG, A KONGRESSZUS ELNÖKSÉGE ÉS A KÜLDÖTTCSOPORTOK MEGBÍZATÁSA ALAPJÁN JAVASLATOT TERJESZTETT ELŐ AURA, HOGY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA1 KÜLÖN NYILATKOZATBAN IS ÍTÉLJE EL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁT. A NYILATKOZATTER\hü- ZETHEZ — AMELYET A KONGRESSZUSI KÜLDÖTTEK ELŐZETESEN KÉZHEZ KAPTAK — MÓDOSÍTÓ JAVASLAT NEM ÉRKEZETT. A NYILATKOZAT A KÖVETKEZŐKET MONDJA: AZ MSZMP IX. KONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁRÓL A mandáíumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumaiz&gáló bizottság megbízatásának megfelelően munkáját elvégezte, és a következőket jelenti a kongresszusnak: — A Központi Bizottság határozata alapján a budapesti, a megyei és a fegyveres erők pártértekezletem 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet választottak meg A kongresszuson jelen van 55*1 szavazati jogú küldött, a kongresszus tehát határozatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távoL A kongresszus küldötteit felelős megbízatásukra a pártértekezletek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek valamennyien részt vettek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a pértértekezletek eszmecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a pártonkívüliek véleményét, lelkiismeretesen dönthetnek a szocialista építés — a kongresszusi beszámolókban javasolt — soron következő feladatairól. A jelentés ezután a szavazati jogú küldöttek legfontosabb idataiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszuson minden réteg (a 'ermelőmunkában részt vevő izikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag —, gazdasági vezető, értelmiségi foglalkozású — tudós, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jogász, állami, államigazgatási, társadalmi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunkcionárius) képviselve van. A jelentés szerint a küldöttek 16,8 százaléka nő, és 83 2 százaléka férfi; az életkor szerinti statisztika megmutatja, hogy minden korosztály képviseletet kapott. A szavazati jogú küldöttek 15,2 százaléka már a felszabaditlás előtt tagja volt a pártnak. 1944—1956 között a küldöttek 76,4 százaléka lépett a pártba, 1956 után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresszus közötti fejlődés tendenciáit bizonyítja a küldöttek párt- és állami iskolai végzettségiének növekedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal, magasabb pártiskolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen. Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és főiskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jógii küldöttek adatait, megállapítható, hogy a kongresszuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nők és fiatalok. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály, az egész dolgozó nép pártja. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után Jedlicska Gyula szólalt fel, majd a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, majd Novobátczky Károly akadémikus a Tudományos Akadémia tevékenységéről, a tudományos kutatások helyzetéről adott számot a kongresszus fórumán. Ezután Gyimóthy Dénes, a Pápai Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után az elnöklő dr. Korom Mihály bejelentette, hogy a tanácskozás negyedik napján a kongresszus titkárságára újabb 121 távirat és levél érkezett, ezzel számuk már 10S3-ra emelkedett. Sok üzem és termelőszövetkezet jelentette, hogy teljesítette kongresszus» munkaver- seny-váilalását. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett a testvérpártoktól. Az elnöki bejelentés után K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Utána Nagy János rudabá- nyai alapszervezeti párttitkár, majd nie Verdet, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja. Gia- comini Agostino, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Ernest Decosterd, a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának tagja, H Enning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, George Jeffares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Ezután ebédszünet következett. Az ebédszünet után Méhes Lajos elnökletével folytatta munkáját a kongresz- szus. Az elnök bejelentette, hogy eddig 116-an jelentkeztek felszólalásra, s közülük 45-en szólaltak fel. A kongresszus elnöksége nevében indítványozta, hogy még három felszólalásra jelentkezőnek adjon szót a kongresz- szus, majd a vitát zárja le. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Bakos Zsig- mond, a VI. kerületi pártbizottság első titkára, majd pedig Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottságának titkára, és utolsónak Szviridov Ivánná, az ófehórtói Búzakálász Tsz elnöke kapott szót Az elnöklő Méhes Lzijos bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, valamint a szervezeti szabályzat módosítása feletti vita befejeződött. Felkérte azokat a küldötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a megválasztandó Központi Bizottsághoz. Szünet után Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a szervezeti szabályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár JánosA az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitazáró beszédét. (Kádár elvtárs beszédét vasárnapi lapunkban közöljük.) A kongresszus elfogadta a KB beszámolóját és a szervezeti szabályzat módosítását A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját. Kádár János vitazáró beszédét cs a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt szervezeti szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta el a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kifejezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk, egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vielnamot, elfojtja a dél-vietnami nép sazbadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét. Az amerikai imperialisták agresz- szióját megvetéssel ítéli el az egész haladó világ. Á Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó agressziós háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangoztat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Azsia békéjét veszélyezteti, hanem g világbékét Is. A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok ellen, a szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. Á Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeinkhez mérten támogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai jellegű segítséget ad számára és bízik abban, hogy a hős vietnami nép igazságos harcát teljes siker koronázza. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabatíítási Front ötpontos követelését és Ho Si Mi uh elnök 1966. július 17-i felhívását. Az Egyesült Államoknak haladéktalanul és feltétel nékül meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél- Vietnam területéről, a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Frontot, meg kell szüntetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe, és hiánytalanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A Vietnami kérdést csakis ezeknek a követel éseknek a teljesítése alapján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniuk az amerikai agresszorok megfékezésére, az agressziós háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető haladó erejének tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladata, Vietnam népe igaz ügyért harcol. A magyar nép hisz abban, hogy győzni fog! EZUTÁN HATÁROZATHOZATAL KÖVETKEZETT. A KONGRESSZUS A BENYÚJTOTT NYILATKOZAT-TERVEZETET EGYHANGÚLAG HATÁROZATTÁ EMELTE. A IX. KONGRESSZUS PÉNTEKI TANÁCSKOZÁSÁT AZ ELNÖKLŐ KOMÓCSIN ZOLTÁN ZÁRTA BE. RÓLUNK BESZEL A VILÁG A világsajtó továbbra Is részletesen beszámol az MSZMP IX. kongresszusának munkájáról — jelentik az MTI tudósítói: MOSZKVA A pénteki szovjet újságok »A testvériség és a barátság demonstrációja«, »A testvéri barátság gyűlése« és más hasonló tárnék alatt számolnak be a budapesti Beloiannisz Gyárban rendezett gyűlésről, amelyen Brezsnyev, az SZKP főtitkára is felszólalt PHAGA A Rudé Právo a kongresszus csütörtöki vitájából Szirmai István felszólalását ismerteti. A lap külön tudósítója beszámol a CSKP küldöttségének Nógrád megyében tett látogatásáról. A lap beszámol Brezsnyev Beloiannisz-gyári beszédéről is. VARSÓ A péntek reggeli lengyel ia- pok közlik Franciszek Waniol- ka lengyel küldöttnek a budapesti kongresszuson elhangzott üdvözlő felszólalását. A Trybuna Ludu ismerteti Szirmai István, Péter János, Czi- nege Lajos beszédeit BUKAREST A román lapok az Agerpres kiküldött munkatársának jelentése alapján közlik, milyen témákról esett szó az MSZMP kongresszusának negyedik napján. BELGRAD A jugoszláv lapok pénteki számaiban Fock Jenő, Kállai ®3yula, Péter János és Gáspár Sándor mertettk. felszólalásait isSZOFIA A bolgár újságok nagy teret szenteltek a szovjet—magyar barátsági gyűlésnek, amelyen Brezsnyev is felszólalt PÁRIZS A párizsi l’Humanité Péter János külügyminiszter beszédét ismertetve idézi azokat a szavakat, amelyek szerint a Duna-völgye új típúsú együttműködést tesz lehetővé a különböző társadalmi rendszerű államok között a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig. A lap közűi Péter János beszédének Vietnamra, a francia—magyar és az osztrák—magyar kapcsolatokra vonatkozó részét is. WASHINGTON Az amerikai lapok ugyancsak foglalkoznak a budapesti tanácskozással. A washingtoni Evening Star ismerteti Péter János beszédét, és címében úgy értelmezi, hogy *a magyar külügyminiszter felszólította az új nyugatnémet kormányt, hogy vessen véget a megkülönböztetés politikájának a kommunista országokkal szemben«, ROMA A római Messagero Péter Jánois beszédét kommentálva megállapítja: »A beszédből kitűnik, hogy a Kádár-kor - mány egy olyan európai biztonsági rendszer érdekében kíván munkálkodni, amely a két német állam együttműködésén alapul«. A Corriere Della Sera című tekintélyes torinói polgárt napilap Péter János és Szirmai István beszédének leglényegesebb megállapításait ismerteti. Az Unté ismerteti az OÍCP-kül "tőség vezetőjének, Arturo Co- lombinak a csütörtöki ülésen elhangzott felszólalását MOSOLYOG A KONGRESSZUS Zimmermann József, az Inotai Alumíniumkohó szocialista brigádvezetője mosolyt csalt a kongresszus küldötteinek arcára, amikor szocialista brigádjának egyik-másik tagjáról beszélt. A kongresszus színe előtt vallotta be, némely, még nem megfelelő brigádtagok esetében egy kissé csaltak, hiszen nem tehették ki a brigádból őket, mert mint mondotta: milyen szocialista brigád az, amely nem bízik az emberekben? Így fordult elő aztán, hogy előre szabadságot adtak a brigádtagnak arra a napra, amikor sejtették, hogy úgysem jön be. Azóta alaposan megváltozott a helyzet, a brigádnak lett igaza és az illető nemrég a Szakma kiváló dolgozója elismerő oklevelet kapott. (V+
