Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
SOMOGYI • ÉPLAP 8 Vasárnap, 1966 december 35. Az év sportolói Bale zó, Nagy Zsuzsa és az öttusa-válogatott az élen immár hagyomány, hogy esztendőnként szavaznak a magyar sportújságírók. Kifejtik véleményüket, hogy kit tartanak az év sportolójának. A régi szokásnak megfelelően ez idén is külön jelölték a legeredményesebbnek tartott férfi sportolót, külön a női versenyzőt és ismét külön a legjobbnak minősített csapatot. Miként az előző esztendőkben, az idén sem született meglepetés. Valóban azok kapták a legtöbb szavazatot, akiket a közvélemény is a jók között a legjobbaknak tart A férfiak versenyében Belező András elsőségéhez nem férhet kétség. Öttusázó bajnokunk a legkülönbözőbb világversenyeken, a világbajnokságon magabiztosan utasította maga mögé a mezőnyt Egyéni győzelmei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a modem pentatlon magyar együttese a csapatbajnoki elsőséget A Marcali és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 1967. március 1-4 belépéssel építésztechnikust vagy tervezői oklevéllel rendelkező személyt kezes. Jelentkezés levél besi ínagy személyesen az fmsz központi : irodájában, Marcaliban. (4872) elhódítsa. Persze az öttusaválogatott csapatgyőzelmében jelentős szerepe volt a többi csapattagnak: Török Ferenc dr.-nak, Mónának vagy akárki másnak, aki bármelyik versenyzőnket helyettesítette. A női győztes atléta lett: Szabóné Nagy Zsuzsa. Kitűnő futónőnk ebben az évben is fölényes biztonsággal szerezte meg az év sportolója kitüntető címet. Alább adjuk a rangsort. Ügy, ahogy a magyar sport- újságírók látták. Vitatkozni persze lehet. Lám, a férfiak versenyében a második és a harmadik helyezett versenyző között mindössze két pont a különbség. No meg olykor nem könnyű összehasonlítást tenni, hogy egy teniszező, egy atléta, egy asztaliteniszező vagy egy műkorcsolyázó teljesítménye nyom-e többet a latban. Az alapigazságon azonban mindez nem változtat Az év legjobb sportolója címet 1966-ban is valóban a legjobbak kapták meg. Az ezzel járó tiszteletdíjat a Magyar Sportújságírók Országos Szervezetének elnöksége a jövő év elején nyújtja át a legtöbb szavazatot kapott győzteseknek és helyezetteknek. A szavazás alapján a ranglistát — Férfiak 1. Ij dczó András (öttusázó) 276 pont 2. Tóth Géza (súlyemelő) 102 pont 3. Varjú Vilmos (atléta) 100 pont 1 Kozma István (birkózó) 34 pont 3. Albert Flórián (labdarúgó) 21 pont 3. Gulyás István (teniszező) 14 pont Nők 1. Szabóné Nagy Zsuzsa (atléta) 212 pont 2. Turóczy Judit (úszó) 145 pont 3. Kóczián Éva (asztaliteniszező) 93 pont 1. Munkácsy Antónia (atléta) • 53 pont 5. Almóssy Zsuzsa (mű- korcsolyázó) 18 pont S. Jánosiné Ducza Anikó (tornász) 13 pont Csapat 1. Az öttusa-válogatott 283 pont 2. A magyar válogatott kardcsapat 95 pont 3. A magyar labdarúgóválogatott 68 pont 4. A Bp. Vasas labdarúgó bajnokegyüttese 48 pont 5. A magyar sakkválogatott 40 pont 6. A magyar kerékpáros válogatott 31 pont Női név a serlegen A serleg ott áll a kaposvári ráncsics Mihály Gimnázium zgyik vitrinjében. Tíz eszten- leje már, hogy fölkerült rá az első név. Azé a Táncsics- iiáké, aki élen jár a sportban és a tanulásban. Ennél a középiskolánál egy kicsit megelőzték az időt. Manapság ugyanis már sokfelé jelszó (bár nem csupán jelszó, hanem valóság is) a »Jó tanuló, jó sportolás-mozgalom. Merő Béla, a Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója és az iskola sportköri vezetősége már ítz évvel ezelőtt útjára indította ezt a nemes versenyt. A legutóbbi értékelés az 1965— 56. évi iskolai tanulmányi és sporteredmények alapján rendkívülit hozott. Szabados György, Bodosi Mihály és a többiek után egy lány neve került föl a serlegre. Folcz Margit, a K. Lendület kitűnő röplabdása, a Táncsics Gimnázium diákja vívta ki magának a jogot, hogy nevét tizedikként belevéssék a serlegbe. Az, hogy a fiatal lány tucatnyi tehetséges sportoló Tán- •sics-diákfiút megelőzve vetette birtokba egy évre a serleget, azt mutatja, hogy Marjó nem szólamnak tartja a nemes célt, hogy a jó sportoló járjon élen a tanulásban is. Ennél több van a M. Kinizsiben ANNAK IDEJÉN a K. Kinizsi labdarúgó-szakosztályánál a bajnoki rajtra készülődő cssapat vezetői leszögezték: a körülmények úgy alakultak, hogy nem pályázhatnak az NB I B-be jutásért számba jövő helyekre. Kiesési gondjaink nem lesznek — így summázták véleményüket a cukorgyári sportkör vezetői. Nos, amikor fél esztendő munkáját tettük mérlegre a tavaszi idény végén, bizony e jóslatoknak csak a fele vált valóra. A Kinizsi igen gyenge tavaszi rajtja — amikor mindössze 9 pontot gyűjtött — azt mutatta, hogy az együttes a vártnál is gyengébb. Egy pillanatra sem volt esélye, hogy megpályázza a feljutó h*e- lyeket. »Félidőben-« öt pont előnye volt a Kinizsinek a már akkor biztos kiesőnek látszó Mosonmagyaróvár előtt. Ez az öt pont ekkor még nem jelentett biztonságot. Később azonban hamarosan megszűntek a kieséssel kapcsolatos lázálmok a cukorgyári gödörben. Igen, a tavaszi 9 ponttal szemben tizenötöt gyűjtött az őszi idényben a csapat. Hozzátehetjük azt is, hogy még ebben az időszakban sem hozta a Kinizsi azt, ami reális számítás szerint benne van. Mindenesetre az őszi szereplés már biztatóbb volt. Különösen akkor, ha ~a Jövőt vetítjük. A krónikás azonban mostf csak arra vállalkozik,- hogy összegezze, mi történt a legnépszerűbbnek tartott kaposvári csapat háza táján év alatt. KEZDJÜK AZZAL, hogy a népszerűség tekintetében bizony hamarosan csatát vesztett a Kinizsi. Hja, az ezerfejű cézár könyörtelen. Kaposváron is az, ahol a Honvéd időszakos félj avulása és a Kinizsi tét nélküli mérkőzései — legalábbis egy időre — úgy billentették a mérleg nyelvét, hogy az nem a cukorgyári csapatra n^zve volt biztató. A megfogyatkozott nézősereg azonban örömmel állapíthatta meg, hogy az idény közben történt edzöcse- ie után fokozatosan magára talált a csapat. A huszadik forduló után megkezdődött a pont- gyűjtés. Ezt követően szerzett tizenöt pontot a csapat, s ettől az időtől számítva javult a tizenki- lenced’k fordulóban még 14:39-es passzív gólarány is. Sok minden játszott közre 1966-ban, hogy a Kinizsi még a többé-kevésbé sikeres őszi hajrá ellenére sem elégítette ki a szurkolótábort. Az elégedetlenkedők azt hangoztatják, ha nincs rendkívüli év a labdarúgásban —azaz úgy, mint más esztendőkben, három kieső van az NB II osztályban —, akkor a Kinizsi elbcsú- zott volna ettől a mezőnytől. A mi véleményünk az, hogy ha a körülmények nehezebb próba elé állítják a cukorgyáriakat, még az adott helyzetben is többre futotta volna erejükből. A Kinizsi szereplésére ugyanis rányomta bélyegét az, hogy számába ebben a bajnoki évben Jóformán semmi tétje nem volt a bajnokságnak. Vannak, akik úgy vélekednek, hogy a Kinizsi játékosállománya ma nemben képes többre. Ezzel a megállapítással nem lehei egyetérteni. Ha mérlegre tennénk összességében avagy egyenként a csapat tagjait, s szembeállítanánk a táblázat közepén helyet foglaló Vasas Izzó, Székesfehérván MÁV, Dombóvár vagy a Zalaegerszegi Dózsa együttesével, nem billenne a mérleg nyelve az ellenfelek javára. Az azonban igaz hogy a Kinizsinél 1965-ben már megbomlott a csapategység. Klikkek alakultak. A játékosok egy része levelet írt a vezetőségnek. E levélben szembehelyezkedtek Váradi Lajossal, az akkori edzővel. A vezetők — helyesen — a tréner mellé álltak. Ezért néhány labdarúgó megvált a Kinizsitől. A rend azonban nem állt helyre teljesen. Váradi Lajost idegessé tette az előállott helyzet, s a végén maga kérte, hogy átadhassa a stafétabotot utódjának, Szigeti Jánosnak. Döntő oka volt a gyengébb szereplésnek az, hogy a csapat játékrendje csak nagyon nehezen alakult ki. A védelem, sajnos, igen »gólképesnek« bizonyult. Ebben sok minden közrejátszott. Meg kell mondani, hogy nemcsak a védők lelkén szárad a sok gól, A tehetetlen támadósor számos mérkőzésen szinte pillanatokig sem tudta tartani a labdát. Az amúgy sem egységes : védelem megingásai aztán olykor szinte katasztrofális vereséget idéztek elő. A XÄMADÖSOR játéka a végén ugyan feljavult — harmincöt gólt rúgott ez az ötös fogat — ennél kevesebbszer azonban csak a mosonmagyaróvári csatárok találtak a hálóba. A támadósor játéka kétségkívül rányomta bélyegét a Kinizsi szereplésére. A legfőbb hiba az voít, hogy nem akadt ennek a sornak dirigense. Nem találták meg a vezetők az eltávozott gólerős Göncz utódját sem. Nagy Lajosra, a Vasasból igazolt, fiatal tehetséges csatárra gondoltak az edzők. Nagy azonban ebben az évben mindössze né^y gólt szerzett. Nagyon érdekes képet mutat a statisztika. Az elsősorban középpályás játékos szerepét betöltő Herbei bizonyult a leggólképesebbnek: kilenc gólt rúgott. Bizonyára más lett volna a helyzet, ha Herbei kap olyan szerepet, mint hosszú időn Jít j Nagy. Aztán itt van Laczkovics esete. Amikor a szélső előretolt csatár szerepét látta el, eredményes volt. Mihelyt azonban visz- szakerült a második sorba (azaz néhány méterrel az előretolt csatár mögött foglalt helyet a pályán), rögtön * megkopott gólképessége. Még így is ő volt a második legjobb góllövő: hétszer talált az ellenfelek hálójába. Azért emeltük ki Herbei, Nagy és Laczkovics példáját az idei bajnoki év történetéből, mert tí- pusésetek ezek, amelyek azt tükrözik, hogy elsősorban nem a játékosok tudásával volt baj (bár nem minden szerepkörre volt megfelelő képességű játékos), hanem a rendszerrel. A Kinizsire is áll a tétel: Olyan hadrendet kell a mindenkori szakvezetőnek kidolgoznia, amely az adott játékosokkal megoldható. Bizonyára e tekintetben igen hasznos volt ar 1966-os év. Bepillantottunk Szigeti Jáno? edző osztályozó könyvébe. A fiatal tréner valamennyi mérkőzés után a játékosokkal megbeszélve osztályozta teljesítményüket. Mint érdekességet említjük meg. hogy tályzatot csupán Nagy, Barts^ Lengyeltóti és Szabó TI. kapott. Némely játékos közülük talán azért, mert nem olyan szerepkört kapott, mint amilyen egyéniségükre illik, játékfelfogásuknak megfelel. Az év végi »bizonyítványosztáskor-« alaposan elemezték a Kinizsi csapatvezetői és játékosai az 1966-os évet. Eg3'öntetű volt a megállapítás: A jövőben még a tét nélküli bajnokságot sem szabad olyan könnyelműen végigjátszani, mint az idén tették. Nem szabad azért, mert mást érdemel a még ma is népes szurkolótábor. De mást érdemeltek volna a csapatvezetők is, akik az ideinél jobb szereplésnek teremtették meg a föltételeit — olykor nem kis áldozatok árán. HA A KINIZSI LABDARUGÓIVAL BESZÉL AZ EMBER, általános a vélemény: »Többet tudunk ml ennél.« A vezetők Is úgy vélekednek, hogy a fiúk tanultak saját kárukon, örvendetes, hogy a bajnoki fináléban máj- olykor reméryt keltő volt a csapatjáték, s idegenből is gyakran tért: haza ponttal vagy pontokkal a K. Kinizsi. Amikor a vezetők ezt emlegetik, bizonyára a jövőre gondolnak, éppúgy, mint a szurkolótábor, amelynek természetéből fakad, hogy könnyen felejt... A krónikás is abban bízik, hogy a K. Kinizsi együttese 1967-ben feledteti majd a csupán félig-med- dig sikeres esztendőt a pálya nézőterét újra megtöltő lelkes szurkolósereggel s mindazokkal, akik nemcsak a megyeszékhelyen, hanem attól távol is figyelemmel kísérik e nagy múltú labdarúgócsapat szereplését. Kovács Sándor Az ÉM Villanyszerelő- ipari Vállalat (Budapest, VII., Síp u. 23.) FÖLVESZ segédmunkásokat és villany- szerelőket budapesti, Pest környéki és vidéki munkahelyekre. Bérezés: Megemelt teljesftaz osztályzatok dolgában a fiatal Báli, az újdonsült kapus Dezső és Herbei vezet. Simon, akit a közönség oly nehezen fogadott kegyeibe — bár hol védő-, hol támadósorban Játszott —, az előkelő negyedik helyen szerepel e rangsorban. Egyébként ez a kép alaposabb vizsgálódás után tükrözi is, hogy ki milyen teljesítményt nyújtott az egész idényben, Közepesnél rosszabb osznélkül, ehhez 15 százalék idénypőtlék. Egyéb járandóságok: Saját lakóhelyén kívüli foglalkoztatás esetén — a jogosultságtól függően — különélést pótlék, természetbeli szállás vagy szállásdíj térítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha. Jelentkezés: Budapest, VIL, Síp utca 23. sz. (főporta). f4550) GYŰJTSÜK A TÖKMAGOT! Magas átvételi árak: egészséget takarmánytökmag 7.— Ft kg-ként egyéb tökmag 4.50 Ft kg-ként Átveszi a föld művesszövetkezeti felvásárló. (S57») Azonnali belépésre felveszünk ács szak- és betanított munkásokat, valamint kubikosokat. A munka télen is biztosítva. Bérezés a teljesítmény alapján. Munkászállást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezés 9,20 Ft térítés ellenében. A jogosultak részére az építőiparra meghatározott fölemelt különélési pótlékot fizetünk, és a 24 munkanap ledolgozása után a haza és a visszautazási költséget megtérítjük. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés az ÉM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán, Székes- fehérvár, Ady E. n. 13. (4354) Vagy jövedelmet bixtosít a «95 rsa TERMESZTÉSE MAGAS ÁTVÉTELI ÁR! A cirokmag takarmányként felhasználható Termesztésére szerződés köthető a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL __________________________________________________________ <5575) Jogosítvány nélkül jL hajtja , , , 3 == egeszseget renden tartja <2>(e,r= Hmmuims ke$erövíz
