Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szombat, I960, december 9L Év végi gyűlés a kaposvári munkásőröknél Csütörtökön este tartotta meg év végi egységgyűlését a Kilián György Ifjúsági Ház­ban a kaposvári Latinka Sán­dor munkásőrszázad. Az ün­nepségen részt vett Németh Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is. Megnyitót Szabó András vá­rosi parancsnok mondott, majd Csapó Sándor, a városi párt- bizottság titkára köszöntötte s munkásőröket. A megnyitó után Vas Gyula a munkásőr­ség megyei parancsnoksága nevében átadta Jankovics Fe­rencnek és Horváth György­nek a »Kiváló parancsnok-“, illetve a »Kiváló munkásőr-“ kitüntetést. Szabó András vá­rosi parancsnok pedig Horváth István, Csönge Gyula, Bíró Ferenc, Szentesi György, Bék Lajos, Kiss János, Toldi Lajos, Horváth József és Sándor Já­nos elvtársaknak adta át a »Kiváló parancsnok-«, illetve »Kiváló munkásőr-“ jelvényt. Ezután elbúcsúztatták a nyolc- kilenc éve szolgálatot teljesí­tő munkásőröket, akik érde­meikért emlékérmet és emlék­lapot kaptak. A továbbiakban Németh Fe­renc elvtárs szólt a munk.'s- őrökhöz. A megyei pártbizott­ság első titkára méltatta a munkásőrök tevékenységét, majd a tennivalókról beszélt. A pártkongresszuson elhang­zott legfontosabb kérdések érintése után a nemzetközi helyzetről, a szocialista orszá­gok szerepéről szolt Végül jó erőt, egészséget kívánt a szá­zad valamennyi tagjának. Ezután harmincöt új mun­kásőr tett esküt, majd az ün­nepélyes fegyverátadás követ­kezett. Az év végi gyűlés az Inter- macionálé elénéklésével feje­ződött be. Már nem mennek el a szögverőből A MÚLT ÉVBEN állan­dóan gondot okoaoit a Fi­nommechanikai Vállalat köz­pontjában és marcali telepén, hogy a szögverő nem teljesí­ti tervét, későbben szállítja a texszöget a megrendelőknek. Csak egy jellemző adat a ta­valyi állapotok fölidézésére: annyi kötbért fizetett a vál lalat a marcali. szögverő le­maradása miatt, hogy több napi nyereségrésziesedéstől el­estek. A változások érzékeltetésére Mozsolics Géza Dárttitlcár je­lentéséből idéznék. Amikor a községi párt-vb megtárgyalta a telep pártpolitikai munká­jának megjavítására február 21-én hozott határozat végre­hajtását, arra adta be ezt az elemzést a vállalat: »Első fél- vés tervét a szögverő üzem száz százalék felett teljesí tette. A harmadik negydéves tervét szintén teljecítette. Az egy főre eső átlagkereset ta­valy 970, az idén 1300 forint volt a harmadik negyedévi­ben.« Darázs Lajos, a községi pártbizottság titkára elmond­ta, hogy olykor mennyiségi eredményre törekedtek a te­lepen, s a minőség háttérbe szorult. Októberben oéldául rozsdás anyagból készítették a szeget. A dolgozóknak na­gyon rossz volt a hangulata, mert csökkent a keresetük. Kisebb-nagyobb zökkenők még mindig vannak. Ami 1 a legfontosabb: meghonosodott a szögverés a marcali tele­pen. Boros László mérnök fa­kult kezeslábasban fogad az irodájában. Amikor a szög­verőre tereltem a beszélge­tést, ezt mondta: — Tudja, minek örülünk legjobban? Annak, hogy már nem átjáróház az üzem. Ta­valy ilyenkor itt telelt ki a fél járás. Amint kijött a jó idő, egy szálig elmentek. Az­óta kialakult a törzsgárda. Neon könnyű ez a szakma, bátran mondhatom, hoav a szellemi munkával határos. Frecíz beállítást kíván, s a munkahely nagyon zajos. Pa­píron mégis betanított és se­gédmunkásként szerepelnek embereink, mert hivatalosan nem ismerik el szakmának a szögverést. Az én vclemé­nem szerint oedig annak számít. AZ ÉRDEKEL LEGJOB­BAN, hogy a változások éti­nek az eredményeként követ­keztek be. A mérnök első helyen említi, hogy az em­berek megtalálták számításu­kat. Nem is olyan régen még a telep vezetői könyörögtek a munkásoknak, dolgozzanak a szögverőben. A szögverő rossz híre miatt kevesen vál­lalkoztak erre, az ide irányí­tottak nagy része pedig meg­szökött. — Most már ott tartunk, hogy válogathatunk a jelent­kezőkben. Jelenleg öten ta­nulják ezt a szakmát. A gépek állapotától függ a ’z üzem1 teil esi imánye. A te* !'t> fölismerte ennek jelentő­ségét, s a men"vissg rövc- ’■edését. a minősé" ’avulását elősegítő intézkedéseket ho­lott. Erak egvike. hogy ja­nuár elseje óta a termel*' sz~g mennyiségétől függ a mű­szakban levő lakatosok bére. — Nagyon nagy ellenállás­ba ütközött ez az intézkedés. 'T.ivel a termelés száz szám- ökon alul volt. a lakatosok a «arantált nyolcvan százalék Mren felül nem setkrt keres­tek. Akkor még az a szemlé­t hatotta át. őket. nekik u»van mindegy, hágván ja­vítják meg a gépeket. Június után aztán egyre emelkedett a lakatosok bére. s ezzel együtt a termelés is. Most már minden lakatos bére meghaladja a száz százalé­kot. Eddig két-két beállító la­katos dolgozott minden mű­szakban. A kedvező változás révén egyre-egyre csökken­tették számukat. Hat lakatos szabadult fel, ezekből meg­alakították a gépfelújitó bri­gádot december elsején. Az új szervezés szerint két laka­tos tehermentesíti a műszak^ ban dolgozó szakembereket a futószerkezetek javításával. Tavaly hat cseh gyártmá­nyú gépet kapott a szögverő. A gyártási tapasztalatok be­bizonyították, hogy ezeken Előkészületek a szakszervezeti választásokra A jövő év első felében or­szágszerte szakszervezeti vá­lasztások lesznek. Ahogy egy megbeszélésen hangsúlyozták a MEDOSZ megyei bizottsá­gán, ez a választás nem egy a sok közül. Jelentősége, sze­repe nagyobb lesz az eddi­gieknél, mivel bizonyos mér­tékig megváltozik az új szakszervezeti bizottságok fel­adata is. A párt IX. kongresszusa részletesen foglalkozott az­zal, hogy milyen szerepük lesz a szakszervezeteknek az új gazdaságirányítási rend­szerben. Az új mechanizmus más jellegű munkát kíván et­től a fontos tömegszervezettől is. Éppen ezért már a vá­lasztás előkészületei közben nagy figyelmet kell erre for­dítani; olyan körültekintő P'Utikai. szervező munkára van szükség hogy a megvá­lasztandó új szakszervezeti bizottságok valóban alkalma­sak legyenek a növekvő fel­adatok elvégzésére. Már a választáskor érvé­nyesíteni kell bizonyos szer­vezeti változtatásokat. A MEDOSZ területén például megyénkben csak három he­lyen választanak most mun­kahelyi bizottságokat és ki­lenc üzemben szakszervezeti bizottságot. Üj vonás a szak- szervezeti tanács választása, voltaképpen ebből kerül ki a 3—5—7 tagú szb. Csökken az operatív szervek tagjainak száma, a MEDOSZ megvei bizottsága is például tizenegy taggal működik majd. A választás mechanizmusá­ra a szakszervezeti demokrá­cia kiterjesztése jellemző. A MEDOSZ-hoz tartozó mező- gazdasági üzemekben már kioktatták a jelölő bizottsá­gok tagjait, tudják, hogy mi­lyen módszerrel kell elvé­gezni ezt a fontos feladatot. Ismertették a szakszervezeti bizottságok titkáraival a vá­lasztási határozatokat is. A körültekintő, gondos elő­készület tovább folyik a MEDOSZ-nál, elkészítették a választási ütemtervet, és meg­vitatták a megyei bizottság tagjaivaL huzaiszeget érdemes készíteni. A gépi texszöget a kisebb for- dulatú gépekre csoportosítot­ták át — A cseh gépeken a le­szabó késsel van a legtöbb oajunk. Az az elképzelésünk, hogy a gépfelújító brigád teljesen felújítja őket. Ha megkapjuk a megrendelt tar talék alkatrészeket, minden akadály elhárul az útból. Olyan elképzelésünk is van, hogy konstrukciós módosítási végzünk a gépeken. Boros László mérnök jelen­téseket szed elő a fiókjából. Sorolja, hogy mennyi szeget álogattak az utóbbi napok­ban. A legtöbb négyszázhat­van kiló. December 12-én azonban csupán háromszót kiló volt a teljesítmény. — A válogatáskor azért fii tétjük a legtöbb bárt, ha rossz szöget osztályoznak. A ozögverők ugyanezért a leg­kevesebb bért kapják. Igen ám, ezt a kereset-sökke-ést nagyon ügyesen kiegyensú­lyozták a szögverök a na­gyobb mennyiséggel. Éruen ezért december elsejétől vált- toztattunk a bérezésen. Azt az elvet vettük f; "-’elembe, hogy az ’árion jobban, aki mbb minőségű szöget gyárt. Nagyon jó hatása van annak, hogy a mennyiségen kívül a minőséget is figyelembe vesszük. ÁTMEGYÜNK A TELEP­VEZETŐ IRODÁJÁBA. A falon hatalmas táblázatok mutatják a szögverő üzem teljesítményét. Péter Laios tdeovezető most érkezett meg, míg föl­veszi kék köpenyét, addig is magyarázza a szögverő üzem teljesítményét. — Én azt mondom, ha egy kis szerencsénk lesz. teljesít­jük szegevártási torvünket. A fiatal, magas mérnök ott áll a táblázat előtt, sorolja, melyik fajta szegből mennyi a terv, s mennyit gyártott ed- tig Marcali. Figyelmeztet, hogy az adatok ne tévessze­nek meg. — A válogatott jelzi a va- ’ős mennyiséget, nem a gyár­tott. Ezen áll vagy bukik az idei 'érv. Minden erőt mozgósít a *elep. ha szükséges, túlórát is igénybe vesznek. — Szeretnénk teljesíteni azt. amit vállaltunk — mondja a Wp vezető. Erre megvan a remény. S ha tovább javul a munka •=z/- rvezése, akkor senkinek se jut eszébe hogy megvál­jon a szögverőtől. Lajos Géza Jól jövedelmező melléküzemág A fafeldolgozás tapasztalatai a darányi Új Élet Tsz-ben A telepen kifogástalan deszkaára ké zül. Ha fölenged a fagy, nehéz megközelíteni a darányi Új Élet Termelőszö ekezet fű­résztelepét. Nagy munka fo­lyik a gatternál és körülötte: !ó vonszolja a Tönköket a [éphez, s halamba gyűlik a> ■Iszállításra váró feldolgozót fa. nak fel fát. Néhány évvel ez­előtt még csupán -saját építke­zéseikhez készítettek szerfát. Aztán bővítették a telepet, a jatteron kívül körfűrészt is szereztek be, és egyre több fel- lolgozoit fát adtak el. Rende- 'ésre dolgoznak. Kész épület- iát szállítanak megadott mé­A munkálatokat Balázs 1st- retre. öt embernek van elfog­nia, a szövetkezet erdőfelelő- ;e irányítja, ö intézi a fásítást, a kitermelést és a feldolgozást. — 1963 óta van gattera szö­vetkezetünknek — mondja Ba­lázs elvtárs. — A mostani idényben 2600 köbméter fa ki- ermelését tervezzük. Az erdőn főként tölgy, a legelőkön éger található; évente általában öt­ven hold új telepítéssel pótol­juk a kivágott fákat. A kiter­melt mennyiség mintegy tíz százalékát az államnak adjuk él ipari hasznosításra. — Évente mennyi fát dol­goznak fel üzemükben? — Tavaly több mint 1100 köbmétert dolgoztunk fel. Nagy része ipari, kisebb része pedig vastagabb tűzifa volt Az alapanyagot főként szövet­kezetünkből kapjuk, de évente körülbelül 150 köbméter bér- íűrészelést is végzünk. El tud­juk adni a rendelésre készített pari fán kívül a hulladék fát meg a fűrészport is. A fűrész- oort különösen ősszel keresik, s ha száraz helyein tárolják, ragyon jó tüzelő. Nem úgy indult a fatelep, hogy értékesítésre is dolgoz­Balázs István erdőfel-Ids: — El ’unjuk adni - hulladék fát meg a fűrészport Is .., A leltározás befejezéséhez közelednek a csurgói Búzakalász Tsz-ben Munkában az ellenőrző bizottság A legszorgalmasabb tagok leltároznak Az álló- és fogyóeszközök, a szálas takarmányok. az igásállatok és a tehenek lel­tározásával a hét elején vé­geztek a csurgói Búzakalász Termelőszövetkezetben, a szemes terményeket a két ünnep között mérik föl. Mint Füst Lajos agromómus és Be- levári József főkönyvelő mondta, a növendék- és hí­zómarháknál a számbavételen kívül mérlegelésre is sor ke­rül, így a leltárt az év utol­só narvaiban készítik ed. A korábbi évekhez hason­lóan «zárr>"*te”ő hiár-vt mo«t sem észleltek Polgár Ernő Bz eUenőryő bizottság elnöke már elkérte a főkönyvelőtől * fölmérésről szóló kimuta- okat. s a bizottság egy másik tagjával hozzáfogtak az utóellenőrzéshez. A leltározók jól végzik fel­adatukat A bizottság tagjait a szövetkezet vezetősége je­lölte ki annak alapján, ki hogyan állt helyt egész éven át. Így került a bizottságba Szalai Ferencné Kúti Fe­rencire és Bódis Sándorné növénytermesztő meg a két brigádvezető: Cserti József és Kisgéczi Sándor. A főköny­velő megmagyarázta nekik a leltározással kaocsolatos tud­nivalókat. Kútiné és Bódisné *avaly is részt vett a szövet­kezet vagyonának év végi 'élmérésében, s hogy most Ismét ráiuk esett a válasz­tás. azt bizonyítja, rájuk le­het bízni a milliós értékek leltározását. Kiskamasz és bébi kulikabátok Csúcs szövetből A Gyapjúmosó és Szövőgyár újdonsága a Csúcs nevű, kör- hurkoló eljárással készült kár- todt szövet. Ez az anyag szebb, modernebb és sokkal olcsóbb a hagyományos eljárással, szö­véssel készült kártolt anyag­nál. A Csúcs elsősorban gye- rekkabátnaik alkalmas. A Ka­posvári Ruhagyár huszonöt kísérleti modellt készített eb­ből a kártolt szövetből, s ki­adta próbahordásra. Légrádi József termelési fő­osztályvezető elmondta, hogv hosszú kabátot nem lehet varr­ni a Csúcsból, mert megnyúlik az anyag, ha ráülnek. Legin­kább sportzakónak, sportos ruhaneműnek alkalmas a kár­tolt szövet Pápai János, a gyár labora­tóriumának vezetője közölte hogy kétezer kiskamasz és bé­bi kulikabátot gyártanak jö­vőre a második negyedévben A próbahordás alapján a KERMI engedélyezte a kapos­vári gyárnak a Csúcs anyagbó’ varrott ruhák forgalomba ho­zatalát. A kártolt szövetbűi készült gyerekruhák nagy elő­nye, hogy olcsóbbak a hagyó mányos eljárással készült szö­vetbe készítettné1. Kezük munkája nyomán gazdagodik a járás A nagybajomi tanács építő- >rigádja a szükség törvényé­nek köszönheti létrejöttét. 1964-ben még alig volt szilárd burkolatú járda a községben. A tanács vezetői nem találtak építőipari vállalatot, de még magánvállalkozót sem a falu járdáinak elkészítéséhez. Volt ugyan egy kőművesbrigádja 1958—59-ben a községi ta­nácsnak, de amint a művelő­dési otthon elkészült, a bri­gád feloszlott. 1964-ben nyolc­tagú járdaépítő csoportot hoz­tak létre. Egyre sürgetőbbé vált a magasépítő részleg meg­alakítása is. A község vezetői hazahívták a másutt dolgozó nagybajomi kőműveseket, asz­talosokat, ácsokát. A »járdások-“ azóta olyan teljesítményeket tudhatnak maguk mögött, amelyekre mél­tán büszkék lehetnek. Tizen­hat kilométer hosszú járdát építettek, vállalták az anyag- beszerzés gondját, a szállítás lebonyolítását. Jövőre már a szomszéd községekben is épí­tenek járdát. Á magasépítő részleg ugyancsak rövid idő alatt szerzett magának becsü­letet. Ez a részleg készítette el a nagybajomi diákotthont a pedagógus ikerlakást, a gáz­cseretelep épületét, a ravatalo­zót stb., hogy csak a helyi be­ruházásokat említsük. I Az építőbrigíd úgy látja, érdemes gépeket vásárolni, annyi a megrendelésük. Hideg Sándor brigádvezető művelő­dési otthonok építését vállalja legszívesebben. Jelenleg So- mogygesztiben, Szennában épí­tenek művelődési házat. Topo- náron, Kaposmérőben pedagó­gus ikerlakásokat húztak fel. Dómján .László vb-elnök sze­rint a kis kollektíva annak köszönheti eredményest, hogv csupa jó szakembert sikerült összetoborozni. Egyik-másik iparosnak, mint az ácsmester Bizvurm Pali bácsinak, már régebben is jó híre volt — A magasok eddig 3,5 mil­lió forint értékű munkit vé­geztek a járásban — mondja Dómján László. — A megren­delők azonban egyre ikénye- sebbek, a követelmények foko­zódnak, és ehhez nekünk is igazodnunk kell. A következő években a magasépítő részleg tagjainak számát harmincra, a járdásokét tizenkettőre emel­jük. A nagybajomi építőkre a következő években sok új pe­dagóguslakás elkészítése vár. Hideg Sándor brigádvezető örömére a legközelebbi tervek között egy művelődési otthor építése is szerepel. A magyar- atldiak várják őket jövőre.^ N. J. laltsága a telepen egész éven át Teljesítménybért kapnak, havi keresetük 2400—2500 fo­rint Az igények nőnek, egyre több a megrendelés, s akár a jó bornak, a darányiak ter­mékének sem kell cégér. Hir­detést nefn adtak fel, az áru szerzi nekik a vevőt Megyén­kén kívül’ Baranyába kerül a legtöbb ipari fia, de más du­nántúli megyékbe, sőt az Al­földre is szállítanak. A közel­jövőben megnövelik a gaiter kapacitását, mert most már az erdészet is kínál fát feldolgo­zásra, s szó van arról, hogy esetleg parkettát is készítenek. Mi ösztönzi a darányi Üj Élet Tsz vezetőit a fafeldolgo­zásra, sőt e melléküzemág to­vábbfejlesztésére? A kérdésre az erdőfelelős adja meg a vá­laszt: — Jól jövedelmez a termelő- szövetkezetnek. Kiszámítottam, hogy egy köbméter feldolgo­zott fáért átlag 1706 forintot kapunk, s ebből a tiszta ha­szon 773 forint. Tehát megéri fenntartani, sőt érdemes to­vább fejleszteni a telepet. Hadd jegyezzük meg, hogy csak ilyen szervezettséggel, fel- készültséggel lehet jövedelme­zővé tenni ezt az üzemágat. Az ardőfelelős kézben tartja a munkálatokat, s csak a biz­tos értékesítés határáig termel­nek. Így nem marad nyaku­kon az áru. A jó munkára jel­lemző, hogy még sehonnan sem kaptak reklamációt. Sőt újabb megrendelők jelentkeznek, akiknek igényeit ugyancsak jó áruval igyekszenek kielégíte­ni. Hernesz Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom