Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

\ Som fryi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 115—10, 115—11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 115—16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél, “lőfízetési díj egy hónapéi 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Latinka Sándor utca 6. A DIVAT REJTELME — Látod, ez a relatív divatcsizma! — Miért? — Minél alacsonyabb a szára, annál magasabb az ára. BŐBESZÉDŰ Egy igen bőbeszédű nő így szólt ismerőséhez: — Tudja, én azt mon­dom ki, amit gondolok. — Bizonyára — hang­zott a válasz —■, csak sok­kal gyakrabban. HOSSZŰ Klárinak Beatles-fejű, hosszú hajú udvarlója van. A minap így szól a fiúhoz: — Apám nem kifogá­solja, ha kettesben mara­dok veled. — Azért, mert nem tud­ja, hogy -fiú vagy, azt hi­szi, te is lány vagy. ITT A NÁTHASZEZON A rendelőben egy fiatal hölgy és egy fiatalember várakozik. A fiatalember szája előtt zsebkendő, mi­vel minden percben túsz- szent. — Uram, könyörgök, csókoljon meg! — kéri a hölgy. — Kérem, elkapja a náthát — feleli a fiatal­ember. — Nem baj, szeretném magam két napra kiírat­ni._ ,TANKÖNYV SZÜLŐKNEK Pistike megtakarított pénzén tankönyvet vásá­rolt szüleinek. — Ezt nektek hoztam — kiáltja örömmel. — Milyen könyv ez, Pis­tike? — kérdezi a papája. — Tankönyv. Tanulja­tok ti Is. Nem akarom többé azt hallani, hogy rosszul nevelt gyerek va­gyok. FIGYELMESSÉG — Fiacskám, el ne fe­lejts egy dísztáviratot kül­deni a mamának a szo­ciális otthonba — figyel­mezteti a férj a feleségét. — Ugyan miért küld­jék? — kérdi csodálkozva. — Olvastam az újság­ban, hogy öregek napja lesz. • * * Olga nagyon szeret édes­anyjának segíteni a ház­tartásban. Ma anyuka megbízta a kislányt, hogy mossa meg a gyümölcsöt, amelyből kompót készül. Ebéd közben anyuka azt mondta: — No, most megkóstol­juk a mi kislányunk kom- pótját — és mindegyikük elé egy csészét tett. Apuka hörpintett egy kis levet, azután anyuká­ra nézett Anyuka is evett egy falat kompótot, Olgá­ra nézett, és azt kérdez­te: — Kicsikém, jól meg­mostad a gyümölcsöt? — Igen, anyuci — vála­szolta a kislány —, na­gyon jól megmostam, még meg is szappanoztam! H. S.-né OSTEEMELO Éppen a Nobel-dí- jat vessem át a svéd királytól. Csönget­nek. A díszes oKle- vel már a kezem­ben, mo t nyújtaná a pénzt. Hiába nyúlok, mert újabb csenge­tés, és vége az álom­nak. Nézem az órát: negyed hat. Ki lehe. az? Kapkodok a k* - peny, a papucs u.án, rohanok ajtót nyit­ni. — Friss tejfölt tes­sék! Id s asszony áll ?>z ajtóm előtt fri sen, piroson. ^ro~át ti z- Wve nem válaszo­lói?, becsapom az aj­tót. Még félúton sem vág ok az e’ő- s-o^á^an, ismét mer- s^ólal a csángó. NV tóm az ajt't. A Mz — Tüfó ic v:?n . . —- s»4t spm m: nem kell . . . a7 versz^ vé*re, csak forcolő- az ásfv^an. vé­ge a napomnak. A következő hajnalon ismjt berreg a csen­gő. Átfordulok a másik oldalamra. L-;RKxlRRR. Ej nem csengő, sziréna! — Nem kell tejföl! — kiáltom az elő- s ;oh .ban. Üjabb csöngetés. — Túró sem! Egy hétig minden hajnalban megismét­lődik az eset. 'Lesze­rel.em a csengőt. A néni dörömböl, úgy­hogy a következő éjszaka le sem fek­szem, virrasztók h ma’ig. alig várom, hogy jöjjön, leg'-e túl ri a, A néni ide­jében jelentke ük, s •~*ór mondom is: tej­föl s-m ke’l, túr' sem k'űl . . . A!udn: kHl. be az ág vb a. Is ">m e'-te hat’g "'üTy hét nvMva tév- -ratot k- pok munka­helyemről: igazolat­lan mulasztás miatt elbocsátottak. Ez ige­nem mehet tovább — mondogatom —, de kivi ac nem látok. És ekkor jön az öt­let. Vés ek egy kar­tonlapot, és tussal gyönyörű betűkkel ráírom: ŐSTERMELŐ, ITT TtíRÖ, TEJFÖL KAPHATÓ! Kiszögezem, s azzal a boldog tudattal al­szom el, hogy most már jöhet a néni. Nyugodtan lefek­szem, elalszom, hor­kolok, itt a svéd ki- rál átves -em a No­bel díjat, nyújtja a pénzt, csupa svéd koronát... Csönget­nek. Ijedten nviton az ajtót. E?y fiatal- a S’.on • a bal olda­li szomszédból. — Mi történt? — kérdezem rémülten. — Vennék ezy kis ♦ejpölt... ha friss. Benedek B. István Két új termet kapott decem- er elején a Tóth Lajos utcai általános iskola elsős napközi csoportja a Dimitrov utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán évő régi kollégium épületé ben. Dr. Garbera Sándorné, ?.z elsős csoport vezetője több na­pos munkával barátságos ott­hont varázsolt a két teremből n kicsinyek számára. Körbe a falakon, a huszon­hat méter hosszúságú sötét pa- '"rcsíkon a legismertebb me -oalakok, a legnépszerűbb ál- ’otflgurák 'áthatok. A falakról a gyerekek kedves ismerősei a Mfestőkönyveik és a mese­könyvek, valamint a mesefil­mek hőset néznek le rájuk. Itt látható Foxi Maxi mellett lompos Mici Mackó, a ravasz Hóba Rudi és a szegény Pi i'chio is. A két terem átadásával csők kent a napközi zsúfoltsága. Az új szobákban bőségesen juJ hely a játékra, a nyuszik, a mackók és a mésekönyvek szá­mára is. Somosai néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA TEGNAP ES NA NIKLAN Szép. modern iskolaépület a Fő utcán. Hosszú folyosója tágas zsibongóból nyűik, be­járatánál szép növésű, buja zöldnövényekkel. Kővári Fe­renc igazgatót keresem, aki huszonhat esztendeje műkö­dik a faluban. Egy negvedszázada Nik­ién ... Viharok és jótékony, életadó máiusi esők. összeom­ló világok és épülő újak, egy másfél ezres. Hajdan elzárt közösség ellentmondásokkal és bontakozó fényekkel teli metamorfózisa — eev ne­gyedszázad v —r’ ’ dezem az egykori néptanítót és a mai neouiuveloc. nuc<aa kezdődött? VÉGLETEK A szegedi tanítókéozoból indult el. és Laiosmizsétől Vas megyéig jó félszáz hely­re pályázott Kővári Ferenc oki. tanító. Sikertelenül, öreglakon próbaszolgálatos gyakornok apja mellett, majd végre egy év után egy isten háta mögötti somogyi falu­ban elfogadják pályázatát. Nikla. 1940 ... Két urada­lom. egy-két gazda, s csak­nem másfél ezer zsellér. Vil­lany nélkül, bekötő út nél­kül. A mai iskola és a mai művelődési otthon helyén hossiú cselédházak sorban, családonként négv-öt gyerek­kel. Az összevont I-II. osz­tályban. ahol a fiatal peda­gógus elkezdi a pályát, 70—80 kisgyermek szorong a padok­ban. Az idei tanévet 18 elsős kezdte meg... Egvke? El­öregedés? Vajon mi okozhat­ta ezt? — Elsősorban az elvándor­lás ipari helvekre. ötvenber 1370, tíz évvel később 1213 jelenleg kb. 1100 lakos él a faluban. Szerencsére ez a fo­lyamat két éve már megálla­podott. Ma már a végzős ta­nulók közül is egvre többen maradnak a faluban mező- gazdasági pályán. De a szü­letések száma változatlanul kevés. Talán ezután .. ; A pártkongresszus határozata kedvefcő távlatokat ígér a fiatal anyáknak. HATÁRKÖVEK - HULLÁMVÖLGYEK Kővári Ferenc tanító ötévi katonáskodás. fogság után 1948-ban került vissza a fa­lujába. Sokfelé romokat ta­lált. Nikla frontközség volt. Hozzákezdett az úiiáéoítés- hez a faluval, az emberekkel — a faluban és az emberek lelkében. Hosszú évekbe telt, amíg az egykori uradalmi cse­lédség kételyek né’kül meg­értette és elhitte, hogy a félszabadulás előtti korszak elmúlt, nerp térhet vissza. Ebben a tanácsok meg­alakulása volt a leg­nagyobb határkő. A föl- jszmólés. a feloldódás éve volt 1950. amikor megkezdő­dött Niklán is a nagyobb arányú fejlődés. építkezés meg az egykori zsellérgyere­kek iskoláztatása. Bizony sok szülőt még akkor sem volt könnyű rábeszélni: engedje tovább tanulni gyerekét Erre emlékszik a falu igazgató-ta­nítója és arra, hogy az ered­mények örömébe mind gyak- "abbán üröm is vesvült. Pa- -ancsolgatás, törvénvtelensé- ;ek, begyűjtési rendeletek... A bizalmatlanság légkörében ismét évekig megáll, vissza­esik a falu. „ úiabb évek. amíg újra megindul a fejlő­dés. 1958-ban eliut a fénv a fa­luba. Eev emberként kapcso­lódik a társadalmi megmoz­dulásba a lakosság, amikor bevezetik a villanyt: csakha­mar felépül a modern iskola, és teljesen saját erőből a szép új művelődési ház. Évek szívós küzdelmével sgyenesbe jutott gazdaságiiig is ez a község; termelőszövet­kezetében várhatóan az idén is 30—40 forint között lesz a munkaegység értéke. NÉPMŰVELÉS Megkérdeztem, hogy mai íépmű vei őszemmel Kővári Ferenc iskola- és művelődési- náz-igazgató milyen változá­sokat képes lemérni Niklán. Válaszának részletei figye­lemre méltóak, mivel nem­csak egy falu önmagára eszme- lését, de egy kicsit a mi pa­rasztságunk, a mi fiatalságunk és a mai falu korszerű életé­nek, művelődésének perspek­tíváját is példázzák. — Színdarab tanítással teltek a hosszú téli esték huszonöt íve. betyáros, piros bugyellá- risos népszínművekkel. Volt jzenkívül a katolikus lányegy- .etnek eev kórusa. Ismeretter­jesztő előadásra kettőre em­lékszem ebből az időből. S né­ha vándormozi játszott a kocs­mában — élelmiszerért... Negyvenöt után hosszú évek harcai és meghátrálásai, ered­ményei és tévedései között ve­rteit a közművelődés útja ad­dig, amíg Niklán is már százak szomjuhozták és hallgatták meg az ismeretterjesztő elő­adásokat. S az ezerszáz lelkes faluban tizenöt tv-antennát számolhatunk meg. Esténként, adásnapokon az iskola és a klubhelyiség készüléked előtt is rendszeresen negyvenen-ha t- wanan nézik a műsort — Igazgató elvtárs, mit tart az egyik legnagyobb eredmény­nek? — Az ifjúsági klubot, amely­ben a helybeli fiatalok közül szinte mindenki részt vesz. Ez a fogalom ma már nemcsak a fűtött, parkettás, kulturált he­lyiséget jelenti, hanem a kö­zösséget is. KISZ-politikai .ik­tatás, előadássorozat Példaké­peink címmel, és ami új: dal­tanulás szereped a program­ban. Ez a generáció valahogy nem ismeri a munkáshagyo- mányak dalait Pedig mennyi mindenről lehet beszélgetni egy-egy dal éneklése után! Eredménynek tartom, hogy ma alapvető problémáink nincse­nek a nevelésben. És még va­lami: holnap társadalmi eskü­dő lesz a KISZ rendezésében, öt éve még nem is gondolhat­tunk ilyesmire Niklán. S ez is eredmény... * * » A falunak rangos neve van a •iag, ar irodalom ö t netben. S a nikla! változások közt ennek ha­tását is érdemes észrevenni. Ber­zsenyi pátriájában a Berzsenyi né. egy negyedszázada még csupán nagybirtokost és nagybirtokot je­lentett. Ma egy úttörőraj ápolja a költő sírját, és a KISZ-szervezet nunkatervében szerepel a mú­zeumkúria környékének rendben artása. A falu népe büszke a relikviák­ra, Nikla irodalmi emlékére. Ber­zsenyi kultusza tudatos, létekből fakadó hagyomány lett az egykor nagybirtok helyén. Wallinger Endre HARMINC ÉVE TÖRETLEN SZÍVVEL Mozdulatai, szavai kimér­tek. Azt hin­ném, ha nem ismeretlenül ko­pogtam volna be ajtaján, hogy »készült“ a kérdéseimre. Tatár Imréről, a gyékényes! tsz könyvelőjé­ről, párttitká­ráról Csurgón hallottam elő­ször, s ajánlot­ták is, hogy lá­togassam meg. Sokat tesz a falu fiataljai­nak szórakozá­sáért, művelő­déséért. Egy színjátszó cso­portot vezet. Szinte érezni lehet, hogy mi­kor borítja be az este a tájat teljesen. Nem néztem meg az órámat, de úgy fél öt felé tárhat az idő. Most a legrövi­debbek a napok. Az udvarról a lakásba menne, amikor meg­szólítom az utcáról. Röpke képet szeretnék raj­zolni róla. (A foton porter is már villogat a lámpájával...) — Mikor kezdődött ez a nemes barátság a színjátszás­sal? — Harminc-valahány éve 'éptem először a közönség elé mint szfniátszó. Szedetem a művészeteket, a könwet, a mozit, a színházat. Mindent imi az emberekről valamivel többet elmond, mint két is­merős. — Emlékszik még az első 'ellépésre? Miben játszott elő­ször? — A Sárga csikó volt. Az- *án annyit játszottam, hogy meg se tudom mondani. Ren­geteget. Eleinte csak szereplő voltam, aztán mindjobban vonzott a rendezés Is. A fel­szabadulás óta már inkább ez utóbbival foglalkozom. — Mit rendezett először? — A Borúra derűt. — A harminc év alatt min­iig dolgozott ezen a terüle- 'en? — Néhány év — talán ket- ő-három — kiesésem volt, ’mikor nem értem rá. De most íjra csinálom, s ez a fontos. Szeretem a fiatalokat, és úgy 'rzem, hogy ők is szeretnek. — A munka mellett nerr árasztó? — A sok munka után ez köti le az időmet. Meg a gye­-ek. Ma például háromnegyed öttől háromnegyed hétig a gyerekkel leszek, aztán pró­bára megyek. — Mi lesz a próba program- la? — Ma megyünk először színpadra. A gyerekek már megtanulták a szöveget, s most összekötjük a mozgással, 1 színpaddal. — Akad-e segítség? — Tóth József általános is­kolai igazgatóval közösen csi­náljuk. — Könnyebb-e ma a szín­játszás megszervezése, mint korábban? — Ma nagyon nehéz. De megéri... n. b. A minaret ismét egyenesen áll A szamarkandi »ferde mina­ret« problémája régóta foglal­koztatta a szovjet építészeket. Különösen aggasztóvá vált a XV. század elején épült dél­nyugati torony helyzete. Felső része 178 centiméterrel elhaj­lott a függő'égéstől. A 33 mé tér magas és több mint ezer tonna súlyú minaret kiegyene sít&séhez az Üzbegisztánban elég gyakori földrengések eile nére hozzáfogtak. Tizenkét óra. lassú emelés és új alapozás ■itán a minaret ismét egyene­sen áll. NAGYOBB HELY A KICSINYEKNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom