Somogyi Néplap, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1966. december tL Vevők és eladók December elejének egyik napján zsúfolásig megtelt a megyei tanács nagyterme: az állami és á szövetkezeti keres­kedelem vezetői, dolgozói fo­gyasztói érdekvédelmi konfe­renciára gyűltek össze. Az eseményről akikor hírt adtunk, s jeleztük, hogy a tanácskozás részletes ismertetésére vissza­térünk. Hiszen a téma vala­mennyiünket érint, mert nincs olyan nap, hogy meg ne for­dulnánk az élelmiszer- vagy iparcikküzletekben, és sajnos, nagyon sokszor saját bőrünkön — illetve pontosab­ban pénztárcánkon — érezzük: valami nincs rendben a fo­gyasztói érdekvédelemmel. »*A kereskedelem árufor­galmának, kulturáltságá­nak növekedésével saj­nos arányosan nő a visszaélé­sek, a fogyasztók megkárosítá­sának száma is ...« — így szól a beszámoló egyik mondata. Milyen jellegzetes formái vannak a fogyasztók megkáro- sításánaik? Árdrágítás, több­számolás, súlycsonkítás, mi- nőségrontás. Legtöbb a pannsz a vendéglátásra és az élelmi­szer-kereskedelemre, kevesebb a reklamáció az iparcikikszak- roában. Az igazsághoz tartozik, hogy a fogyasztók megkárosí­tásának egy tetemes hányada már az iparban megkezdődik. Alapvető élelmezési cikkeink közül leginkább a sütőipar ter­mékei kifogásolhatók. A sütő­ipar a megengedett plusz—-mí­nusz tűrési százalékot kizáró­lag negatív formáiban alkal­mazza — saját hasznára —, mert a legmagasabb átlagsúly az 1 kilós kenyérnél 98,3 deka, a 2 kilósnál pedig 197 deka. Ezt a megyéd minőségvizsgáló intézet állapította meg. Az eszmei 1—2 kilós súlyon felül a vizsgálatok egyetlen esetben sem tapasztaltaik súlytöbbletet. A sütemények minősége is erősen kifogásolható: áltálában fakó színűék. alaktalanok, s hosszú idő óta nem láttunk Kaposváron friss, ropogós sü­teményt reggelente. Amelyik boltvezető szól emiatt, a kö­vetkező napokban jóval később kapja meg a megrendelt árut. Sajnos a sütőipar nem okul a jogos bírálatokból, állandóan kibúvókat keres. Pedig ez az állapot nem tartható fenn so­káig. 0 »A húsnál és húskészít­ményeknél Jelentős mér­vű visszaélés volt a feb­ruári árváltozás előtt is, de saj­nos az árváltozás után ennek fokozódásáról beszélhetünk. Ezt a megállapítást igazolja az EKV által végzett vállalati, az fmsz-ek és az AKF, valamint a megyei tanács vb kereskedel­mi osztálya és a MÉSZÖV ál­tal végzett közös megyei vizs­gálat .. . ■» van valami, hiszen ma me^ elhangzik itt-ott, hogy »vagy viszi, vany nem, ne válogas­son«.-Zöldsége,ittasunk minő­ségi j i v uhu: val pái„u :a mosan csökken az ár zín vonal. A helyi ái-aalapok feltá­rásának és a jobb m.nkzsze - vezésnck az e.edmén e, hegy az EKV az elv i három,gye i évben 39 százalékkal több zöld­séget értékesített, mint a múlt év hasonló id é szakiban ... « Gyakori azonban, hogy a ki­fogástalan áru bemutatása mellett csökkent értékű ter­mék kerül a vásárlókkasará- ba. Az ÁKF vizsgálata megál­lapította, h:gy a MÉK által forgalomba hozott áruik nagy százaléka jelenleg sem fele; meg a szabvány előírásainak. A .termékek nagy résziét a megengedettnél egy-két osz­tállyal magasabb áron hozzák forgalomba. Mit lehet ilyenkor tenni? Elsősorban szigorítani kell az ellenőrzést, és egyszer s mindenkorra figyelmeztetni kell az érdekelt vállalatokat, hogy ne ilyen módon próbál­janak több-letbevételnez jutni. 0 »A fogyasztók érdekvé­delmében jelent meg az 1/1:64. Bk. M. sz. rende­let, valamint a vőgrehajtá ról riadóit 41/19GJ. Bk. M. — SZÖVOSZ együttes utasítás, mely a vásárlói kifogások In­tézéséről és a minőségi hibák elszámolásáról szól.;. -« Köztudomású, hogy némely ipari termék minősége nem ki­elégítő, például sok a reklamá­ció a cipőkre, az esernyőkre, a bőrdiszművekre, a kötött im- vortárukra, a fehérneműkre. Hasonlóan gyakori a kifogás több vegyesiparcikkre, játékra, golyós- és töltőtollra. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának állandó bizott­sága négy járásban és Kapos­váron ellenőrizte a vásárlók reklamációinak sorsát. Adataik szerint főleg a földművesszö­vetkezeti boltok nem tartják meg az utasításokat. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a hibás árukat a fogyasz­tók reklamálása esetén nem veszik vissza, illetve kártala­nítási jegyzőkönyv nélkül cse­rélik ki és adják vissza a nagy­kereskedelmi vállalatoknak, ahol aztán a vállalati költség terhére megjavítják, illetve sokszor újra teljes értékűként küldik vissza a kiskereskede­lemnek. 0 »A fogyasztói megkárosí­tások száma olyan nagy, hogy az ellene való küz­delmet társadalmi üggyé kell tenni ... « Kereskedelmi miniszternek és i SZÖVOSZ elnökének együt­tes utasítása jelzi. Eszerint a hálózati dolgozóknak működé- á bizonyítvánnyal kel] rendel­kezniük. Ez az utasítás ki­mondja, hogy azok a kereske­dők, akik a fogyasztókat vagy a társadalmi tulajdont ismé­telten megkárosítják, nem al­kalmazhatók olyan munkakör­ben, ahol károsító tevékenysé­güket folytathatják. Ezért n,ein i.lkalmazható az állami és a földmű vesszövétkezoti Keres­kedelemben az, akit jogerős bírósági ítélettel foglalkozásá­tól eltiltottak; akiket károsító tevékenységük máa-tt fegyelmi­vel elbocsátottak, és még a fegyelmi büntetés hatálya alatt állnak; akiket az ÁKF vagy más szabálysértési hatóság két éven belül három alkalom­mal megbírságolt a társadal­mi tulajdont vagy a fogyasz­tókat megkárosító magatartás miatt. Ha már a szép szónak nem sck foganatja volt, talán a szigorú szankciók megteszik hatásukat. Félreértés ne essék: egyetlen szóval sem általánosítunk a kereskedelmi dolgozókra. Jól tudjuk: többségük becsületes, tisztességes ember. Hogy most mégis kizárólag a hibákról szóltunk, annak egyetlen oka a fogyasztók megkárosításának szaporodása. S ezen feltétlenül mindenkinek el kell gondol­koznia. Polesz György Gazdaságosan Szocialista címért küzdő bri­gádot alakítottak a Kaposvári Cukorgyár répaosztályán dol- jozó műszákiak és adminiszt­rátorok. A IX. pártkongresz- >zus tiszteletére egyetlen célt tűztek maguk elé: minél gaz­daságosabb legyen a cukorré­pa termeltetése és átvétele. A jyár nyersanyagellátásának biztosítására vállalták, hogy 1967. február végére teljesítik szerződéses előirányzatukat. Tövő évi tervük halszáz hold­dal nagyobb, mint az idei volt. A felajánlást már teljesítet­ték. Sok gondot okozott a rako­dás, s nagyon emelte a gyár költségeit. Bár a, rakodógép­park nem nőit, elhatározták, rogy az eddiginél kevesebb idegen gépet használnak ra­kodásra. Ezzel ötszázezer fo­rintot akarnak megtakarítani. A karbantartási időszakban tizenkét átvevő állomás rakte- ületét rendezik. Számba-vet- tek valamennyi lehetséges költségcsökkentő tényezőt, s arra törekszenek, hogy minél olcsóbban jusson el a gyárba a cukorrépa. Az osztály dolgozói azt is vállalták, hogy a cukorrépa- termelés új módszereit igye­keznek népszerűsíteni a ter­melőszövetkezetekben. Minden erőfeszítésük arra irányul, hogy a cukrot olcsóbban, gaz­daságosabban állíthassa elő a gyár. Holdanként csaknem 43 mázsa kukorica termett Tapsonyban Nem lesz abrakgond— Sok terményük fizetett a járási átlag fölött ( Tudósítónktól.) Esztendőkön át abrakhi- ánnyal küszködött a tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezet. Emiatt csökkenteniük kellett az állatok számát. Ebben az évben viszont már termés-, többlettel számolhatnak. 491 hold hungazinos kukoricájuk­ról holdanként csaknem 43 mázsa csöves, májusi mor- zsoltban számítva pedig 27.69 mázsa termést takarítottak be. Rekordtermés ez, 8—10 mázsával felülmúlja a mar­cali járás átlaeát. Gondos és szakszerű mun­kával teremtették meg a jó hozam előfélté+rteit. A ta­vasszal és az ősszel hunffa­zinoztak, az egész területet mélyszántották, és 84 hold kivételével igen jó talajerőben lévő földbe került a mag. Át­lag 120 kiló nitrogén-, 130 kiló szuperfoszfát- és 30 kiló káldműtrágyát adtaié a kuko­ricának. A teljesen gépesí­tett gazdaságban mindig üzemképesek voltak a gépek, így sikerült minden feladatot tó minőségben és kedvező idő- hen elvégezniük. Más termények is dicső­nk a jó munkát. Míg pél­dául búzából a járási átlag 10,9, itt több mint 13,5 mázsa volt. A búzás keverék 16,4. a zab 10 3 mázsával fizetett Százalékban kifejezve: a bol­tok 50—60 százalékában vala­milyen formában megkárosí­tották a vevőket. A többszá­moláson és az árdrágításon kí­vül a legnagyobb visszaélés a tőkehús szabálytalan bontása. A sertéshúsnál az oldalasból a karajhoz vágnak néhány cen tát, megfaragják az oldalast, a tarját a 3—4. borda között vá­lasztják szét a tarajtól, s így az olcsóbb tarja a drága ka­raj árán kerül forgalomba. A karajról nem vágják le a grád- csontot, a combban benne hagyják a diócsontot. Hasonló lehetőségek vannak a marha­hús felbontásánál is azzal a különbséggel, hogy némely esetben a fagyasztott húst — ennek olcsóbb a hatósági ára, mint a frissnek — a friss hús árán hozzák forgalomba. Min­derre lehetőséget ad az ellen­őrzés hiánya és a lakosság magatartása is, mert reklamá­ció esetén fél a hátrányos megkülönböztetéstől. És ebben Általános gyakorlat, hogy a vállalati és fmsz-i vezetők egy része liberálisan ítéli meg a feltárt szabálytalanságokat. A Somogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottsághoz panasz érke­zett az ÉKV 355-ös büféjére. A vállalati ellenőr nem állapí­tott meg fogyasztói érdekvé­delmet sértő cselekményt, a NEB kérésére, az ÁKF azon­ban kiderítette, hogy egy ren­dezvényen IV. osztályú ár he­lyett III. osztályú á-at számí­tottak, s így a vezetőnek mint­egy 700 forint jogtalan bevé­tel ütötte a markát. Enyhe a felelősségre vonás a Vendéglátó Vállalatnál is. , A megyei kereskedelem osztály közelmúltban végzett vizsgá­lata megállapította, hogy a vállalat több dolgozó a soro­zatosan megkárosította a fo­gyasztókat, komoly felelősség­re vonás azonban nem történt. Hogy a fogyasztók érdekvé­delmének. a társadalmi tulaj­don védőimének és a becsüle­tes kereskedelmi dolgozók ér­dekvédelmének miiven fontos­sága van, azt legjobban a bel­Gyűjtsük a tökmagot! Magas átvételi árak: egészséget* takarmány tökinag 7.— Ft kg*ként egvéb tökmaír 4.50 Ft kg-ként Átveszi a föld művesszövetkezeti felvásárló. (5570) A 6-OS ÚTON dolgoznak a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat munkásai. Istvándi és Barcs között 2,5 méterrel szélesítik az úttes­tet. Képünkön: A D4K vontatta talajfelszakító eke után az alépítmény árkát készítik. SZERELIK A GÉPEKET a Csurgói Napsugár Ktsz új vegytisztító üzemében. 500 000 forintért vásároltak masó- és vegytisztító gépeket az NDK- ból. Vasaló gőzbábukat is vet ek, így a tisztításra, mosás­ra átvett ruhákat gondosan kivasalva adhatják vissza. Szakembereik Kaposváron és Nagykanizsán tanulták meg a nagyüzemi mosás és vegytisztítás tudniva’óit. A munka hamarosan megkezdődik az üzemben. Ezzel nagy gondot vesznek le a járás lakéinak válláró’, eddig ugyanis Ka­posvárra vagy Nagykanizsára kellett vinniük ruháikat mo­sásra, vegytisztításra. 3,5 vagon házinyúl exportra (Tudósítónktól.) A lengyeltóti fmsz 1963-ban kezdte el a házinyúl felvá­sárlását. Aztóta az fmsz kör­zetében nagyon megkedvel­ték a háztáji nyúltenyésztésit. Míg 1963-ban csak néhány száz, 1964-ben már 2300, 1965- ben pedig 5800 nyulat szál­lítottak el a körzetből. Az el­ső szakcsoport 1964-ben So- mogyváron alakult meg. Egy év múlva a lengyeltótiak kö­vették példátokat. Az idén stornogyvámoson. öreglakon tó Posztaszentuvörevön tömö­rültek szakesomor+okba a te- nvéertők. Az öt csooortnak 1?3 tagja és csaknem laoo <toT-al-,r\s törrs őilománvc van. jTedvecő a htóinvú! á toéte- II ára. Af^»n rt formtet Van­nqjr C, pXTttl Víl r%4ŐA**+ ffO n>rínV 3 ni» form finnt Ta rfí TTl^K"**** aT fi\r­a ere* r: ffrr'om »n/p (»••*■ farrá r*? ,-y^v " /l Acnl-nn rt n.r%fnr»T- _ í cf 1 O ncffnV A+ »a felvásárlóknak, s további 400 nyúl átadása várható. Ez azt jeleníti, hogy az idén a len­gyeltóti fmsz körzetéből 3,5 vagon nyulat exportálnak, és ezért a tenyésztők mintegy ’0 000 forintot kaptak. Ma­gyar Nándor és Szabó Lajos somogyvári, Visnyei Géza so- mogyvámosi tenyésztő pél­dául 300—300 , nyulat értéke­sített. 15—15 0Ó0 forintot kap­tak érte. Felhasználták a te­nyésztéshez a régi gazdasági épületeket: istállókat, pajtá­kat, sertésólakat. A nyúlket- receket hulladék anyagból készítették. 1967-ben tovább növekszik a szakcsoportok tagjainak száma. A föltételek is kedve­zőbbek lesznek. Az érdeklő­désre jellemző, hogy a ka­posvári nyúl- és galambki­állítást a lengyeltóti körzet­ből 120 tenyésztő tekintette meg, két szakcsoporttag első díjait is nyert. A japán űr kísér let kudarca A kozmikus térség kutatásá­val foglalkozó tokiói űrkutató és aeronauti kai intézet csen­des-óceáni kísérleti telepéről megkísérelte Föld körüli útra felbocsáitani a Lamba 42 el­nevezésű műholdat. A kilövés után a rakéta nem tudta be­kapcsolni negyedik fokozatát és a föltevések szerint a ten­gerbe hullott. A japán tudó­tok első, szeptemberben vég­zett kísérlete sem volt silke- °s. (MTI) Állandó munkára felveszünk kőműves, festő-mázoló, vízvezeték-szerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat I ,. ■ V ; ■■ tó- | Jelentkezés: Siófok és Vidéke Körzeti Fmsz, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. sz. (4358)

Next

/
Oldalképek
Tartalom