Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
Kedd, 1966. november 15. 3 80 M OG TI NÉPLAP Kedveső lehetőség A komplex brigád két éve Az év vége közeledtével háztáji gazdaságokban számvetést készítenek, pirt, ceruzát fog a mérlegeli, számolja, adott a háztáji, mivel mes foglalkozni. Hasznos ez a számvetés, hiszen vitathatatlan, hogy a háztáji termelésre szükség van. Érdeke ez a gazdaembernek — hiszen ezzel is növekszik jövedelme —, és érdeke a népgazdaságnak. Ezért hozzák az olyan intézkedéseket, amelyek a háztáji termelés fejlesztését szolgálják. A támogatás kétirányú. Egyrészt maguk a szövetkezetek segítik tagjaikat, másrészt az állam teremt igen kedvezményes, ösztönző lehetőségeket. Az előbbire néhány példa a sok közül: a gazdaság házhoz szállítja a zöldtakarmányt, ahol nincs közös legelő; kaszáló területek kimérésével elegendő szálast termelnek a háztáji jószágnak is; hibridkukorica- vetőmagot, jó minőségű vetőburgonyát biztosítanak. Ha ésszerűen él a parasztember ezekkel a lehetőségekkel, jövedelmezően gazdálkodhat a háztájiban. A központi intézkedések közül ez alkalommal egyet említünk: a kedvezményes vemhesüsző-akciót. Ez az egyik legnagyobb jelentőségű intézkedés, amely azt célozza, hogy valóban jó minőségű tenyészállatokat tartsanak a gazdák. Igaz, hogy nem új keletű akció ez, de most, hogy fokozódnak a háztáji gazdaságok feladatai, érdemes ismét a figyelmet erre fordítani. Hiszen ezen az úton kedvezménye sen vásárolhat az Allatforgalmi Vállalattól Szófia egyik új negyedében emelkedik a modern hétemeletes irodaház, amelynek kapujában kétnyelvű tábla hirdeti: „BOLGARO—UNGARSZKO ORUZSESZTVO INTRAHSZMAS“ „IRTRANSZMAS BOLGÁR-MAGYAR társaság" ötszázötvenen dolgoznak ebben a csupa ablák épületben, a közös vállalat irodaházában. Mi a célja ennék a társaságnak? Röviden összefoglalva: Az 1964 decemberében született »Intranszmas« célja, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség alapján meggyorsítsa az üzemeken belüli szállítás fejlődését és tökéletesítését. Az »Intranszmas« a Bolgár Népköztársaságban működő szakosított »Transzpo- demas« tervezővállalatra és a hazánkban működő tervezővállalatok üzemen belüli szállítással foglalkozó osztályaira épül. Az »In traQSzmas" részben külföldön — Franciaországban, a Szovjetunióban, az NDK-ban, Angliában — működő hasonló vállalatok példájára létesült, hogy a legkorszerűbb technológiát dolgozza ki nemcsak az ipari üzemek, hanem a kikötők és a 1 kereskedői mi vállalatok belső anyagmozgatásának megszervezésére. A fő feladat természetesen a bolgár és a magyar igények kielégítése, de elmondhatjuk, hogy az Meghívjuk kedves vá- i sárióinkat f. hó 17-én, ! csütörtökön, 18-án, pénteken és 19-én, szombaton boltunkba saját üzemeink hidegkonyhai és cukrászati bemutatójára Kóstolja meg különlegességeinket! 120. sz. Csemegebolt, Kaposvár, Május 1. u. 16. vemhes üszőt minden olyan gazda, akinek háztájijában nincs üsző vagy tehén. Csúfén egy erre vonatkozó igazolást kell beszereznie a tanácstól, és a neki legmegfelelőbb jószágot választhatja i vállalat meghirdette vásáron. Hogy mennyire kedvező sz a lehetőség, azt bizonyítja az is, hogy a háztáji vemhes üsző vásárlásához háromezer forint állami támogatást is biztosítanak, bár ebből 200 forintot válla'ati árrés címén levonnak. Ez azt jelenti, hogy ha például valaki 10 500 forintos vemhes üszőt szándékozik venni, akkor a jószágot 7700 forint készpénzért megkapja. Nem kisebb a jelentősége annak sem, hogy OTP-hitellel is lehet vemhes üszőt vásárolni. Érdemes fontolóra venni ezt a lehetőséget. Sok száz> parasztembernek hozhat ez kedvező fordulatot a háztáji gazdálkodásban, ha élnek az, alkalommal. Mert tény, hogy az utóbbi években elég sok helyen üresedett meg az istálló, mondtak le a tehéntartásról. Többféle okkal magyarázzák ezt, de egyik sem egészen elfogadható. Sokfe'é hivatkoznak arra, hogy nőnek az igények, a fiatalabb generáció tagjai már nem szívesen foglalkoznak otthon jószággal. Lehet, hogy vannak ilyen jelek. De ha megfordítjuk a dolgot: a növekvő igények kielégítésére, a lakáskultúra fejlesztésére mind nagyobb jövedelem kell. Tehát ha többet akar magának a gazdaember, feltétlenül többet kell tennie nemcsak a közösben, a háztájiban is. Megemlíthetném a híres állattartó községeket — »Intnamszmas« kapcsolatai máris Európa legtöbb országára kiterjednek. Ezt nemcsak a vállalat szófiai központjában dolgozó több mint félezer ember végzá, hanem a budapesti kirendeltség másfél száz alkalmazottja is. A budapesti kirendeltség székhaza 1963-ban épül fel. Ezenkívül a bolgár fővárosban kísérleti üzemet és laboratóriumot is felállítanak, ahol majd kipróbálhatják a saját tervezésű berendezések prototípusait. Az «-Intranszmas« lehetőséget nyújt arra, hogy a két ország egyesítse és minél ésszerűbben használja fel műszaki kádereit és anyagi erőforrásait, s hogy közös erővel új megoldásokat dolgozzon ki az üzemen belüli szállítás gépesítésének és automatizációjának. valamint az ezzel összefüggő felvonó- és szállítási technikának a kérdéseit. Az »In transzma s-< kiterjedt tevékenységének ábrázolója többek között az a megrendelés, amely az Almásfüzitői Timföldgyár kül- sőraktár-terveinek elkészítésére vonatkozik. De ugyancsak erre a vállalatra hárul az Óbudai Gázgyár rekonstrukciójával kapcsolatban a szállítási rendszer kidolgozása és Bulgáriában a szófiai Vitosa- hegyen lévő drótkötélpálya meghosszabbításának feladata. Az »Intranszmas« eddigi munkájának eredményességét mutatja, hogy egyes feladatokat a korábbi költségeknek feléért végzett el. Az »Intranszmas« az egyik legjobb példa a bolgár és a magyar gazdasági együttműködésre, s életrevalóságát bizonyítják azok a megrendelések, amelyek a foglalkoztatott mérnökök, technikumok és más szakemberek létszámának további emelését indokolják. Ha ehhez hozzátesszük, hogy világszerte hiány van szállítómunkásokban, akkor megállapíthatjuk, hogy az »Intranszmas« sok tízmillió forint, illetve leva megtakarításához juttatja a két ország népgazdaságát.. S. T. Zimányt, Göllét, Büssüt, Ka- pospulát —, ahol jól Fizet a termelőszövetkezet, mégis magas színvonalú háztáji állattenyésztést is folytatnak a tagok. Semmivel sincs kevesebb szarvasmarha az ' istállójukban, mint volt egyéni korukban. Elhatározás, megfontolás dolga ez. S a mostani számvetéseken erre is érdemes figyelmet fordítani. Az elképzeléseket, a terveket terme* szetesen össze kell hangolni a szövetkezet vezetőivel. Mert az állami kedvezményeken túl mr,g' o. közösség is sokat tehet azért., hogy szaporodjon a háztájiban tartott tehenek száma, hogy a háztáji állattenyésztés is elősegítse az ország jobb hús-, tej- és tojásellátását. Négy évvel ezelőtt Andocs- ra érkezett egy magyar író. Körülnézett a tájon, sok emberrel beszélgetett, ismerkedett: anyagot gyűjtött készülő történeti munkájához, amelyben a magyarországi búcsújáró helyek keletkezését és szerepét kívánta feldolgozni. Néhány napja ismét visszatért ide Nyárády Gábor, a Búcsúsok című, nemrégen megjelent kötet szerzője, hogy este író-olvasó találkozón beszélgessen az andocsiakkal. Mintegy félszázan gyűltek össze a községi tanács termében, különösen a regényes köretbe ágyazott történeti mű keletkezése iránti érthető kíváncsisággal. Mi adta az indítékot a könyv megírásához? Nyárády Gábor elsősorban erről szólt előadásában. 1948-ban, a fordulat évében Mindszenti bíboros hercegprímás harcot hirdetett rendszerünk ellen. Szószékről, tömegdemonstrációkkal szerte az országban, különösen a búcsújáró helyeken. Hatására nemegyszer tömeghisztérikus megnyilvánulásokra, tüntetésekre került sor. Pócspetrin a fölhecceit búcsúsok megölték egy rendőrt. Az író ekkor — tehát tizennyolc éve — határozta el és kezdte meg a magyarországi búcsúk történetének megírását Megdöbbentő fölfedezésre tett szert: valamennyi búcsú- járó helyünk az ellenreformáció hatására »kegyhely támaszpontok-« céljából keletkezett, a jezsuiták és az osztrák császáriak törekvéseire, az elveszett birtofcterületek visszaszerzése érdekében. A Búcsúsok című kötet ennek bizonyítása korszakonként és búcsújá- ró helyenként. Az andocsi kegyhely története is ebbe a folyamatba illeszthető bele. Az 1700-as évek elején keletkezett, a Rákóczi - szabadságharc után. Kifejezetten »ferences csodáról« van szó ebben az esetben; az ar.Jött FT ÉVVEL EZELŐTT ■ lakúit meg a kaposvári vasútállomáson a MÁV—AKÖV komplexbrigád. Jó munkáját azzal lehet leginkább jellemezni, hogy megalakulása óta nem volt úgynevezett dugulás az állomáson, a vasúti kocsikat idejében kirakták, megrakták. 1964 harmadik negyedévében még 126 232 forintra rúgott a kocsiálláspénz, 55 616 forintra a fek- bér. A komplexbrigád ösz- szehangolt munkájával 1965 harmadik negyedévében 73 210 forintra csökkent a ke esi álláspénz, 13 865 f rint- ra a fekbér. Ugyanakkor növekedett a rakodási idő, mert tömegesen érkezett üveg, bútor, vasbeton stb. A BELEPED tői átvett fizikai dolgozók átlagbére 1400—1800 forint között mozgott, s ezért gyakran cserécsi kegyhely alapja a loretói legenda egyik variánsa. A továbbiakban a könyv megírásáról, a kutatómunka jellegéről és módszereiről szólt az előadó és a különböző néphiedelmekről is, amelyeknek tárgyi emlékei földrajzi nevekben Andocson és környékén, magának a legedának a tételei pedig a hivő emberek tudatában ma is megvannak. Az író célja a felvilágosítás, a határozott szembenállás és harc — nem a hivő emberekkel, hanem nézeteikkel, a vallásos ideológiával. A könyvet is ennek jegyében törekedett Nagy munka végére tettek pontot a somogyegresiek, amikor végeztek az őszi kalászosok vetésével. Több száz holdon került földbe az ősziek magja. A kenyérgabona vetésterülete meghaladja a 400 holdat. Betakarították és elszállították a gyárnak összes cukorrépájukat, burgonyájuk sincs már szedetlen. Mostani tennivalóikkal úgy igyekeznek, hogy ne kelljen a téli hóban, fagyban a mezőn dolgozniuk. Sok szövetkezeti gazda a kukoricát töri. 242 hold kukoricája van a közösnek, ennek kétharmadáról a múlt hét közepéig letörték és behordták a termést. A szárat géppel és kézi erővel vágják. A kézzel letakarított szárat takarmányként hasznosítják a télen, a géppel felaprított kukoricaszárat talaj gazdagító szerves anyagként szántják le a trakorok. Jól fizet a kukorica a Március 15. Termelőszövetkezetben. Előzetes becslések szerint — májusi morzsoltban számítva — 5—8 vagonnal lődtek az emberek. Ez meg- m hezítette a rakodást, ezért fontoí? feladat volt az AKÖV törzsgárdájának kialakítása. A szakszervezet megvizsgálta az Autóközlekedési Vállalat dolgozóinak keresetét. Olyan bérezési formát alkalmaztak ennek nyomán, hogy a »lapátosok« havi keresete 2000— 3000 forint lett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly 63 918 vagont raktak ki és be a kaposvári pályaudvaron. Ez több mint egymillió tonna áru elszállítását, illetve vasútra fuvarozását jelenti. MÉG TAVALY DECEMBERBEN szóba került, hogy szocialista címért küzdő brigádot alakítanak közösen. Ez 1966. január 16-án valósult meg. Szerződésben rögzítette a MÁV—AKÖV komplexbrigád, hogyan javíthat munkáján. Az állomás huszonsok című könyvét dedikálja andocsi olvasóinak. — Remélem azonban, hogy senkit sem bántottam meg, és egyetlen becsületes embert sem taszítunk el magunktól ezzel a munkával — mondta előadása befejezéseképpen Nyárády Gábor író. Az előadás után a könyvnek a világnézeti nevelésben való felhasználásáról és a még ma is föllelhető helyi babonákról, népi hiedelmekről beszélgettek több termést takarítanak be, mint amennyit előirányoztak. A tárolási gond enyhítése céljából kiadták a-gazdáknak a szeptember végéig teljesített munkaegységekre járó kukoricát: négy kiló csövest kaptak munkaegységenként. Kiosztották a részt és a prémiumot is. A töréssel egy időben szállították a Gabonafelvásárló és Fel dől goró Vállalattal leszerződött termést is: folyamatosan hordták a járművek a kukoricát Tabra. négy óránként három menettel szolgálja ki a brigádot, hogy kevesebbszer zavarja a rakodást, biztosítsa az AKÖV folyamatos munkáját. A vasút a rakodó 1. vágányt az autóközlekedésiek rendelkezésére bocsátotta, az itt levő vágányhídmérleget csak a legszükségesebb esetben használják, é.ijel cetig a malmi mérlegen mérnek, így nem szünetel a rakodás a mérlegelés ideje alatt. Ez bizony azelőtt egy-három órát is igénybe vett a kocsik számától függően. A vasút a rakodó csonkán csak AKÖV- kocsiikat tárol, mert lehetőség ven a kétoldalas rakodásra (tizennégy kocsi fér el). Az AKÖV-ösők vállalták, hogy soron kívül kirakják az idegen kocsikat. A tolaitós csapatok abban segítik őket, hogy ezeket a vagonokat a csonka vagy az 1. sz. vágány elejére teszik. A szerződés óta megszűntek a fölösleges tolatások, nem hátráltatják munkájukban ■ áz AKÖV dolgozóit. A vasutasok kora reggel az előjelen- tések alapján közük, hány vagon, mennyi és milyen áru várható, hogy a gépkocsielosztásnál az AKÖV ezt figyelembe vehesse. Ezzel kiküszöbölik, hogy reggel hattíz teherkocsi van a rakodónál, délben pedig, amikor befut esetleg húsz vagon, se elegendő gépkocsi, se elegendő rakodó nincs. Az elcjelentés lehetővé teszi, hogy a tehergépkocsik máshol fuvarozzanak addig, amíg a vagonok nem futnak be. A balesetek elkerülése végett a tolatást végző vasutasok értesítik az AKÖV-ösöket a tolatások megkezdéséről és befejezéséről. A társadalmi tulajdont óvják azzal, hogy kölcsönösen felhívják egymás figyelmét a kényes áruval rakott kocsikra. A MÁV—AKÖV SZOCIALISTA BRIGÁD az intézkedések eredményeként teljesítette az idei szállítási feladatokat. Több mint nyolc- ‘ ezer vagont kezelt az idén az AKÖV (tavaly egész éyben 7429 vagont). Míg tavaly 263195 forint volt a kocsiálláspénz, az idén 97 253. Felére csökkent tavaly óta a fekbér is. Ezek az adatok a szocialista brigád jó munkáját bizonyítják. Az AKÖV naponta 18—19 gépkocsival, kél ragodógéppel és huszonnégy fizikai dolgozóval végzi a rakodást. A gépkocsik naponta hét-nyolc fordulót tesznek meg, a billenősök pedig tizenhatot-tizennyolcat. Az utóbbi gazdaságosabb ömlesztett áru esetében. Az AKÖV forgalomirányítói ezt figyelembe veszik. Nagyon megkönnyítené az AKÖV munkáját, ha a vagonokból mindjárt gépkocsira rakhatnák az árut. A rakodógépeknek és az embereknek nem kellene kétszeres munkát végezniük, a munkagépet és_ a munkaerőt újabb vagonok kirakására használhatnák fel. Ennek előfeltétele, hogy meg felelő gépkocsit irányítsanak az érkező áruhoz, gondoskodjanak a gépkocsik szabad mozgásáról a rakodó területén. A földre kirakott áruk között, a szűk helyen sok időt vesz igénybe, amíg a gépkocsik odaállnak a vagonokhoz. Nagyon meggyorsítaná a gépkocsik fordulóját az odaállási idő csökkentése és több markoló beállítása. A MÁV—AKÖV szocialista brigádot dicséri, hogy az idegen kocsikat két órával előbb továbbították az állomásról, mert mindet kellő időben kirakták. a is Pa- gazda, mit érdé„Intranszmas" Vörös Márta A BOCSOSOK ANDOCSON Nyárády Gábor író Búcsúmegirm. az ankét részvevői. W. E. Igyekszenek a betakarítással a somogyegresiek Lajos Géza A zselickislaki Szorgalom Termelőszövetkezet fűrészüzeme megindult. Saját erőből származó fenyő és hars épületfa és palló, deszka és tetőléc, fürészporhulladék eladása minden mennyiségben! Mérsékelt árak! Figyelmes kiszolgálás! (1396)
