Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
Vasárnap, 1966. november 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP KAPOSVÁRI ASSQVÉI KÓRHÁZ 4846 120 év a gyógyítás szolgálatában Díszünnepség a kaposvári kórház jubileumán aposváron, a Május 1. utcában van egy emeletes, ódon sárga falú épület. Vasrácsos kerítés őrzi a sokablakos regi ispotályt, ahol ma tüdőgondozó és egészségügyi szakiskola működik. Százak, ezrek haladnak el naponta falat előtt, s az emberek jóleső érzéssel pillantanak rá; az öreg, múlt századbeli műemléken szívesen megpihen a tekintet. Valaha kórház volt, ma itt a tüdőgondozó: körülbelül ennyi az, amennyit erről az ódon, szép homlokű, de az utca forgatagából szerényen félrehúzódó műemléképületről tudunk. Itt van, közöttünk él, szeretjük, hozzátartozik a városképhez. De többet aligha beszéltünk vagy beszélünk róla. A mai nap kivétel. A mai napon a város, a megye közönsége szeretettel, hálával és megbecsüléssel tekint az egykori vastag falú ispotályra s a mögötte sorakozó épületcsalád — az idősebb és fiatalabb kórházi pavilonok — valamennyi tagjára. Somogy megye kórháza százhúsz esztendős. « * • A JUBILEUM ÜNNEPI HANGULATÁNAK JEGYÉBEN gyülekeztek megemlékező díszünnepségre és Somogy megye egészségügyi dolgoz! díszünnepség meghívott vendégei tegnap délelőtt a Latinka Művelődési Házban. Tíz óra után néhány perccel az emelvényen elfoglalta helyét a díszünnepség elnöksége: a minisztérium, a szakszervezet országos képviselői, megyei párt- és állami vezetőink, valamint a kórház és a megye egészségügyi vezetői. Ott volt a vendégek között dr. Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, egészségügyi miniszter; Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára; Somogyi József, az MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának első titkára; Böhm József, a megyei tanács vb-el- nöke; dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese; Szőke Pál, az SZMT vezető titkára; az Orvos- D Tarján László, az ünnepség szónoka. egészségügyi Szakszervezet J ’ képviseletében dr. Kormos László; továbbá dr. Sós 'Józse . vetette föl először megalakí- műtétnek. a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora; dr. Donhof- fer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora és sokan mások is a tudományos intézmények, valamint a párt- és állami szervek és tömegszervezetek megyei képviseletében. A megjelenteket a díszelnökség elnöke, dr. Berend Ernő, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte. Megnyitó szavai után dr. Tarján László, a Somogy megyei Tanács Kaposvári Kórházának igazgató főorvosa ünnepi beszédében az intézmény százhúsz éves működését méltatta, és történetét ismertette. tében. Mintegy hat és fél évtizeden keresztül az idősebb, majd ifjabb Szigeti Gyula igazgatja és fejleszti a megye kórházát azzal a céllal, hogy a betegek gyógyítására mind alkalmasabbá tegye. Számos javaslatuk azonban csak évtizedekkel később valósult meg. Az írásos dokumentumok Szigeti Gyula János előrelátó egyéniségéről bizonykodnak. Egy ilyen föl- ’"gyzésből derül ki. hogy 1177 óta a betegek már osztályonként szakosított kezelésben részesülnek. Törekvéseik eredményeképpen 1879- ben új épületben helyezték el az. elmebetegeket. Azonban a felszabaduló helyen, a főépület 25 szobájában levő 137 ágy is kevésnek bizonyult. Gyakran kénytelenek a betegfölvételt megszorítani vagy szüneteltetni. Szigeti igazgató-főorvos tovább harcol a kórház bővítéséért. Javaslatára új épületszárnyat emelnek a főépülethez 45 ággyal és műtővel. 1898-ban felépült és megindult az új elmeosztály és a fertőző betegeket befog ’ó épület. Az ágyak száma a századforduló időszakában 30° Dr. Szigeti Gyula János halála után 1901-től fia, Sándor folytatja apja törekvéseit a kórház élén. Ebben az időben két osztályos és három alorvos működik a kórházban. Néhány jellemző adat a gyógyító munkára: Az osztályokon kórrajzot nem vezettek még; egyetlen mikroszkópjuk volt, és a sebészeten a sérvoperáció számított a legnagyobb A szembetegeket 1908-ban nyűt meg a város-. képpen megszűnt a járványve- ban az első tüdőbeteg-gondozó, I szély, és helyreállították a -köz- majd 1912-ben a tüdővészes-1 egészségügyi intézményeket pavilon negyvenhat ággyal. A I Somogybán, nehézségek ellenére a kórház I A felszabadulástól eltelt időfalai köpött szellemi élet, | szak fejlődését jól szemlélteti! -szólásra ezután. Üdvözlő be- korszerű gyó- szédében kiemelte, hogy az gyító munka junk nevében sok szeretettel és tisztelettel köszöntsem a 120 esztendős kaposvári kórházat.« DR SZABÓ ZOLTÁN egészségügyi miniszter emelkedett tásának gondolatát, ez sajnos nem ismeretes. Az első hiteles hivatalos adat az 1336. áprilisi megyei közgvu jegyzőkönyvében található. Eszerint a vármegyei tekintetes karok és rendek határozataként a megye székhelyén közadakozásból kórházat kell létesíteni. Az építkezést i 840-ben kezdték meg W indisch pécsi építőmester tervei szerint Czindery alispán irányításával. A kórháznak fölépítése után 70 ágya volt egészen 1876-ig, és hosszabb ideig az intézet a megyei főorvos szakmai irányítása alatt állt. 1862-ben Töltényt János személyében került az intézmény élére először igaz SOMOGY MEGYE KA- gató-főorvos. 1870-től új kor- POSVÄRI KÖZKCRHAZA szak kezdődik a kórház éle- 120 évvel ezelőtt, 1846. november 2-án nyílt meg. Az eseménnyel kapcsolatban érdemes egy pillantást verni arra, hogy milyen volt hazánkban a kórházak helyzete a múlt század derekán. Men- helyek voltak a kórházak ősei, ahol az elaggottak és a szegények részére betegszobákat is berendeztek. A falusi nép általában ellenszenvet érzett a kórházi ápolással szemben. Hosszú ideig babonák, előítéletek riasztották az embereket és az a hiedelem, hogy a kórházban kísérleteznek a betegekkel, ezért kell meghalniuk. A Dél-Dunántúlon Pécsen, Szekszárdon, Nagykanizsán és Keszthelyen már működött kórház a század első felében. Somogybán Kaposváron, Nagyatádon, Lengyeltótiban azonban még csak bet^gmen- hely ismeretes ebben az időben. A menhelyeken a betegek orvosi ellátásban jobbára nem részesültek. A kaposvári közkórház létesítése a reformkorszak ide- jére esik. Hogy ki és mikor A jubileumi ünnep diszelnöksege. a belosztályon kezelik. Dr. Szigeti Gyula Sándor működése új lendületet hozott a kórház életében. A század első éveiben felépült az új gondnoki épület (a mai szájsebészet), a nul a!, z a boncterem és a laboratórium. S épül a sebészeti pavilon is. A hetvenágyas sebészeti osztály 1906-ban nyílt meg, s a maga korában modernnek számított. Azonban a belgyógyászati és nemibetegosztályon tarthatatlan állapotok uralkodnak főleg a zsúfoltság és a fertőzések miatt Egyre fokozottabb számban jelentkeztek a tüdővészes betegek. Szükségessé vált egy új tbc-pavilonnak a fölépítése és az anyaépület teljes korszerűsítése is. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. néhány számadat: 1945-ben 650, 1947-ben 709, 1956-ban 1213, 1965-beai 1370 az ágyak száma. 1945-ben nyolc és fél ezer, tavaly már csaknem 30 000 beteget ápoltak itt. A fejlesztés főbb állomásai: a bőrgyógyászat, a mosdósi folyik. Vidéki orvosak gyakran bejártak a kórházi osztályokra szakmai megbeszélésekre, önművelésre. A további fejlődéshez azonban új, modem fejlesztésre lett volna szükség. Ezt az első világháború megakadályozta. A Tanácsköztársaság időszakában több intézkedés született a szociális helyzet megjavítására, s a betegek egyöntetű elbírálá- lása, ellátása érdekében. 1921-ben a népjóléti miniszter szükségesnek látja a kórház átalakítását A szavak azonban csak szavak maradtak. 1925-ben az ágyak száma 479. A kórháznak mégis nagy szerepe volt már akkor is a megye egészségügyében. A heveny fertőző betegeknek csaknem száz százaléka bekerült a kórházba. Somogybán és a környező megyék falvaiban jobbára még bába sem volt Ennek a hiánynak a pótlására több száz bábát képeztek ki a kaposvári kórházban a húszas években, és a megye községeiben felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat tartottak a kórház orvosai. Újabb osztályokkal csak a húszas évek végén gyarapodott a kórház. 1927-ben indul meg a szemészet, 1931-ben pedig az új szülészeti pavilon működése. 1939-ben felépül a mai ideg- és elmeosztóly. A második világháború megakadályozta a további fejlődést, és rendkívül nehéz helyzetet teremtett a betegellátásban. Mégis Kaposvár felszabadulásának szinte az első óráitól megindult a párt és a munkásság segítségével a felszabadult területek egészségügyi ellátásának megszervezése, a gyógyszerhiány és a több hónapos frontközelség okozta nehézsó- százágyas tbc-gyermekosztály, 1 n 1" 'a barcsi szülészet, 1950-től a kaposvári tüdősebészet és a szájsebészet. Néhány éve az ország egyik legkorszerűbb gyermekosztálya épült fel Kaposváron, ezenkívül vérellátó alközponttal, urológiával, felnőtt és gyermek fertőzőosz- tállyal is bővült a megyei kórház az utóbbi húsz évben. A fejlődés eredménvei mellett azonban a gondok sem hiányoznak. Ennek alapvető oka az. hogy a fekvőbeteg-ellátottság az ágyak számának tükrében országos viszonylatban az utolsó helyen van a megyék között. Ezen a helyzeten segít maid az új kórházak felépülése. A szakmai nívó további emeléséhez azonban elengedhetetlen a megyei kórház korszerűsítése. »Ezért munkálkodtunk álmodozva és sok szeretettel kórházunk rekonstrukciós tervén, amely tanulmányterv formájában már rendelkezésünkre áll. Nem titkolt vágyaink és törekvéseink közé tartozik az oktató iellegű kórház menvalö- sítása és ezzel a klinikai, nvó- gvíiási szint meaközelit"S". elérése« — mondotta a megyei kórház igazgatója, majd beszédét ezekkel a szavakkal zárta be: »Ebben az ünnepi órában engedjék meg, hogy mindnyáünnepi megemlékezés egyben felelősség is: a cselekvés elhatározását is jelenti a jövőre nézve. Egészségügyünket a gyógyító munka tartalmában állandóság, de ugyanakkor változások sorozata is jellemzi: dologi, személyi föltételekben, a tudományos tevékenységben, a kórház életében és — alapvetően — a társadalom szerkezetében. Ezután a szocialista egészségügy területén, a társadalombiztosításban, az orvos és a beteg viszonyában, az ellátás új igényeiben, a magas szintű felikészültségben és az egészségügyi szemlélet formálódásában megnyilvánuló változások jelentőségét hangsúlyozta az egészségügyi miniszter. Majd köszönetét mondott a kórház dolgozódnak, és sok sikert kívánt a gyógyító munka további eredményeihez. — Legyen szocialista egészségügyünk valóban példamutató intézménye a megye ösz- szes egészségügyi dolgozója számára a 120 éves kaposvári kórház — mondotta felszólalása befejezéseképpen dr. Szabó Zoltán. A továbbiakban a megye vezetői: Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke és Szőke Pál, az SZMT megyei titkára köszöntötték rövid üdvözlő bégek felszámolása. 1945- ben például egy rendkívüli szénszállítmányhoz jutott a kórház, így decemberben már napi négyórai fűtést biztosíthattak a megye kórházában. A széles körű és megfeszített szervező munka eredményeAz ünnepség meghitt pillanata: dr. Cságoly Sándor átveszi a rektor kezéből az aranydiplomát. széddel megyénk jubiláló intézményét, és jókívánságaikat fejezték ki a kórház és a megye egészségügyi dolgozóinak, akik ezekben az ürmepa per- cekben is munkahelyükön teljesítik a gyógyításban vállalt nemes hivatásukat. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a miniszter a megyei kórház három dolgozóján k, Gelencsér János éielmezésve etőnek, d •. Sipos Emilné laboratóriumi a s isztens- nek és Szabó Margit főműtős asz- szisztensnek átnyújtotta Az egész- ségügy kiváló dolgozója kltünte- tést. Miniszteri dicséretben tizenket- len részesültek ezen az ünnepségen. Dr. Sós József, a Búd-pesti Orvostudományi Egyetem rektora m leg s avak kíséretében arany- diplomat adott át megyénk két ’dós orvosának: dr. Kántor Gyulának és dr. Cságoly Sátornak. Mindketten egv fél évszázaddal ezelőtt szerezték m°g dlp’^m»jukat. A jubileum alkalmából beküldött pilvaművek díja’t -s ennek az ün- nc sémik a keret-ben hirdették éS osztották ki. A díszeinekcég el nöko tudományos dolgozatáért tire néry orvosnak és három egészségügyi közénkádernek adott át a tudományos zsűri határozati kéopen 15fl0. "000, illetve 500 *o- rintos pálvadíjat. A meghitt hangulatú ünnepsé dr. Bndosi Mihály főorvosnak r megve' k'rváz lövőiérl megtar t^tt elő dásá at mák1 dr. u**rend Fm" zárszavával fejeződött be. Délután ? ó ko** dr. Ráüss Ká- ••o’y egyetemi és dr Svasttt^ PM egyetemi magántanár előadásával Hib;l°umi tudományos ülést t-rtot'ak a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. W. R.
