Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

Péntek, 1966. november 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP Uj módszerek a juhászaiban MIKEI ÖSSZEF GÁS Szuperfoszfátos alomkezelés — Takarékos etetőberendezések Oj tartási módszereket dol­gozott ki a juhtenyésztés ren­tabilitásának fokozására a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola állattenyésztés-tani tanszéke. Több somogyi ter­melőszövetkezet tart kapcso­latot a tanszékkel, tanácsokat, szakmai segítséget kérnek tő­le. Megkértük dr. Mitterstiller József egyetemi docenst, tá­jékoztasson az új módszerek lényegéről. — Ml volt a kutatások célja? — Tapasztalataink szerint a juhtenyésztés a többi állatte­nyésztési ágazathoz viszonyít­va nem fejlődik kellőképpen. Pedig minden lehetőség meg­van arra, hogy a juhtenyész­tés is rentábilissá váljon. Nö­velhetjük a gazdaságosságot, ha kedvező tartási föltételeket csökkenti az alom bemelege- dését, és így gátolja a lábvég- gyulladást meg a sántaságot A szuperfoszfát savas hatása keményíti a körmöket. — Mit javasoltak a hi­giénikus fejes bevezetésé­re? — Fokozható a juhtartás rentabilitása azzal is, ha az anyaállományt a leváá .tus után 80—100 napig fejik. A fejessel nyert tej értéke 1—1,5 kiló gyapjú értékének felel meg. Erről a bevételről egyet­len gazdaság sem mondhat le. A juhtejet három tiszta­sági fokozat szerint értékelik és veszik át. Az árdifferencia indokolja, hogy a gazdaságok tisztább, csíraszegényebb tej előállítására törekedjenek. A tökéletes tisztaságot biztosító gépi fejés bevezetéséig követ­sz alomba hullik, ezáltal kár­ba vész. A tanszék olyan ete- leberendezést (függesztett, il­letve teleszkóplábas körrácsot) készített, amely kiküszöböli a jelenleg alkalmazott rácsok hátrányait. Az új etetőberen­dezésekkel egy téli takarmá­nyozási időszakban nyájan­ként egy-két vagon szálas ta­karmányt lehet megtakaríta­ni. Ez a rácstípus alapterüle­tet is szabadít fel, csökkenti az állomány zsúfoltságát. Eb­ből a rácsból a szálas, az ab­rak- és a gumós takarmányo­kon kívül silótakarmányok is etethetők. Ez azért jelentős, mert a jelenleg használt rá­csos jászlakból a silótakar­mány kihullik, befülleszti az almot, és sántaságot idéz elő. N. S. »Dicsekvés nélkül állítha­tom, hogy a Hazufias Nép­front igen sokat tett köz­ségünkben a társadalmi munkáért. Nem kis részünk van abban, hogy Mike a második lett a járási ver­senyben.*« (Bérdi M'hály népfrontelnök taggyűlési felszólalásából.) __I csak átutazóban i .. MIKEN j jár az ember: ha Nagyatádra vagy Barcsra visz az útja, keresztülrobog a falun. Nem sejtet sok látni­valót az utat övező házsor, csak a kényelmesen sétáló li­bák késztetik némelykor las­sításra a gépkocsit. Megállni? Minek? — intézi el az ember önmagában a kérdést. Este meg? Néhány pislákoló lámpa jelzi, hogy élet is van a fa­luban, egypár fénylő afotek sejteti, hogy olvasó, pihenő vagy éppen otthon is munka-1 val foglalatoskodó emberek la­kóhelyén jár a vándor. teremtünk, és javítjuk a ju­hászat termékeit. — A somogyi termelőszö­vetkezetekben is sokat be­szélnek mostanában a tan­szék által bevzetésre ja­vasolt szuperfoszfátos alomkezelésröl. Mi ennek a gyakorlati jelentősége? — Juhaink télen szinte ál­landóan, nyáron pedig éjjel hodályban vannak. Az állatok mélyalmon tartása a teli idő­szakban veszélyezteti a gyapjú minőségét; A felgyülemlő alom bemelegszik, és az istál­ló levegőjét párával, ammó­niával szennyezi. A gyapjú el­veszti eredeti fehér színét, megsárgul. Ez nagy vesztesé­get okoz. Mivel a hodályokban a kívánatos légcserét a fel­gyülemlő alom nagy tömege miatt igen nehéz lenne meg­oldani, olyan eljárást kellett keresni, amellyel meggátoljuk a gyapjút kedvezőtlenül szí­nesítő gázok képződését, vagy amivel el tudjuk nyeletni a képződött gázokat. Ezt a ha­tást a szuperfoszfát folyama­tos alomra szórásával érhet­jük el. Ez azért is előnyös, mert a szuperfoszfát a szer­ves alommal összeérik, és a foszfor szerves kötésbe megy át. A saiuperfoszfátas alom nem rontja a gyapjú minőségét, kező módszert javasoljuk: A fejősajtár száját fedjük be szűrővászonnal, és arra fejjük rá a tejet. A fejőhegyen füg­gesszünk fel egy gumisa va- csot, ezzel a juhász fejés előtt törölje át a juhok tőgyét. A juhász mellett egy vödörben 2 százalékos nitrogenolos ol­datot helyezzünk el. A juhász minden 5—6 juh után mártsa az oldatba a szivacso t, és utána facsarja ki. így a tej tiszitasá- gát legjobban veszélyeztető té­nyező: a juhász keze és a juh tőgye állandóan tisztul és fertőüenítődik. A tejesedénye­ket ugyanilyen nitrogenolos oldattal kell fertőtleníteni. Ez az eljárás nagyon egyszerű, nem hosszabbítja meg a fejés időtartamát, viszont emeli a tej tisztasági fokát, ezzel együtt az átvételi árat. A nit­rogénül puhítja a tőgyet, meg­könnyíti és lehetővé teszi a szárazfejést. — Hogyan lehet takaré­kosan takarmány ózni? — A tanszék vizsgálatai megállapították, hogy a juhok számára adagolt szálas takar­mányok nagy része az eddig használt etetőberendezésekből GYÜMÖLCSFA-KOZMETIKA A Balatonboglári Állami Gazdaság péntekhelyi üzemrészé­ben nyesik a szilvafákat. A mintegy nyolcvanöt holdnyi, 14—J5 000 szilvafával negyvenöt. dolgozó kb. két hét alatt készül el. Kadarkút! kezdeményezés A jó és a mindig jobb kere­sése örök emberi törekvés. Az átalakuló, fejlődő faluban e egy esetleges megbetegedés, el­hullás nagy kára lenne a gaz­dáknak is, a népgazdaságnak is.-« MEGSZÜNTETTÉK A SÁRTENGERT A múlt hónapban adták át a 4,3 kilometer hosszú kőkuti bekötő utat. A laza homokta ojón cementaljazatra készült a betonút. Az 520 000 forintos beruházás megvalósulását 72 000 forint értékű társadalmi munkával segítettek elő a kőkútiak. Azonnali belépésre felveszünk KUBIKOSOKAT, férfi segédmunkásokat dé.ezés a teljesítmény alapján. Munkásszál­lást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezés 9,20 Ft térítés ellenében. A jogosul- j tak részére az épít íiparra meghatározott föl­emelt különélési p l-tlékot és 24 munkanap le­dolgozása után a haza- és visszautazás költ­ségét megtérítjük. Ha a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés az ÉM Fejér megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkaügyi osztályán. Székes- fehérvár, Ady Endre u. 13. (4253) törekvésnek számtalan meg­nyilvánulásával lehet találkoz­ni. Kiváltképpen meet, amikor egyre többet kerül szóba a jö­vő, s öltenek mind haitározot- tabb formát a tervek. Többet adni — ez a mozga­tórugója az új terveknek. De hogyan, milyen módszerrel? Ekörül folynak a viták, az esz­mecserék. — Sokszor nem is az a nehéz, hogy egy elképzelést megvaló­sítson az ember — mondta az egyik szövetkezeti vezető — hanem az a folyamat, amíg megszületik az elhatározása... Kadarkúton most formáló­dik, bontakozik ki egy új terv. Faluszerte beszélnek róla az emberek, a legkisebb részletet is meghányják-vetik, mérlege­lik a lehetőségeket, számolgat­nak. Nehéz lenne megmondani, mikor került szóba először, hogy sok kihasználatlan, üres gazdasági épület van a faluban, melyeket hasznosítani kellene. Az első, amire gondoltak, hogy legcélszerűbb lenne ezeket az épületeket baromfival benépe­síteni. A tagoknak is, a szövet­kezetnek is gazdaságosabb lenne, ha ez az ágazat a ház­tájiba kerülne át. Több érv szólt emellett, egyebek között például az, hogy azok az idős parasztemberek, akik a közös­ben már nem tudnak dolgozni, nagyobb jószág tartására sem vállalkoznak, a megüresedett intállóban vagy ólban szívesen nevelnének csibéket. De a be­szélgetéseken az árnyoldal is szóba került Akadtak, akik azt mondták: »Helyes és min­denképpen hasznos ez, csak­hogy a napos baromfi val külö­nösen az első időben nagy a kockázat. Kényesek az aprói ó- szágok. az épületek eredetileg mégiscsak más célra készültek, A szövetkezet vezetői nem hagyhatták figyelmen kívül ezeket az észrevételeket sem. Töprengtek, mit lehetne tenni. Elgondolásukat tetszéssel fo­gadták a Szabadság Tsz-ben. A gazdaságnak van két baromfi- nevelője, Kilenc-tízezer csibét lehet elhelyezni bennük, ösz- szeírják az igényeket, átveszik az aprójószágot, és egyönte­tűen, nagyüzemi módon előne­velik őket 40—50 dekás súlyig. Az előnevelt csibéket aztán ki­adják a tagoknak a háztájiba. Ilyen korban már szívesen fo­gadják őket, s biztosabb annak lehetősége, hogy egyöntetű lesz az állomány. Az értékesítés szempontjából igen fontos ez. Mert az a terv, hogy közösen értékesítik, ezzel is gondot vesznek le a gazdák válláról. — Jövőre föltétlenül beve­zetjük ezt — mondta Varga János, a szövetkezet főagrooó- musa. — Most beszélgetünk az emberekkel, mi a véleményük, elképzelésük. Most kezd ki - alakulni a végleges forma. Az már megállapítható, hogy szívesen fogadják a kezdemé­nyezést az emberek. Arról is beszélgetnek, hogy jó lenne, ha baromfitápot is kaphatnának. Ez is megoldható. A szövetke­zet a közeljövőben megkapja a keverőberendezést. Ha sikerül megfelelő koncentrátumot sze­re zni, távlati elképzelésként már ez is szóba kerülhet. Egy új módszer honosodik meg, ha a kadarkútiak a jövő évtől valóra váltják tor tóikét. Kezdeményezésük hegyesnek, jónak ígérkezik. Vörös Márta i Most mégis megáll.am Mi­kén; kedves jó barát várt az országút mentén, ó kalauzolt a faluban, hogy megismerjem életüket, küzdelmüket. Végig­sétáltunk nem is egyszer az utcákon; régi szokás: össze­súgtak az emberek, hogy va- ! jen mi járatban az idegen, csodálkozó pillantások próbál­ták kideríteni, kihez jött, s mit akar; lementünk a ha­lastavakhoz — festői környe­zet! —, ültünk kapu előtti kispadon. Nehéz volna most mikei krónikát írni, s végeredmény­ben a célom sem ez. Olvas­tam egy tájékoztatóban, hogy jól sikerült a mikei kommu­nisták vezetőségválasztó tag­gyűlése. A többi között föl­szólalt a helyi népfront bizott­ság elnöke, Bérdi Mihály. A Népfront munkáját elemezte, az összefogás példáival bizo­nyított. Ott hangzott el, hogy milyen szép eredmé­nyeket könyvelhetnek el a társadalmi munkában. — Igen, Mikéiben jól men­nek a dolgok, érdemes volna meghallgatni őket, hogyan csinálják — indított útnak a járási pártbizottság első tit­kára is. volt szó, hogy orvost kap a falu — ez aztán mindenkinek szívügye volt, mindenki érez­te jelentőségét —, lakás, az akadt, de rendelő nem. Nos, itt nem sokat kellett beszél­ni: részben társadalmi mun­kával megépült a rendelő, és sikerült orvoshoz jutnunk. Az­tán egy másik eset: kicsinek bizonyult az óvoda, bővíteni kellett. A pénz persze mindig kevés, sok mindenre kell azt a kevés községfejlesztési ala­pot fordítani — csupán 65 000 forint évente —. a fokod­tól kellett segítséget kérni. És ezt is megkaptuk. — De a járdaépítés már nem ment ilyen simán .. — Hát az nem. Viszont az idén már minden utca egyik oldalán szilárd járdán mehet­nek az emberek, mert akik eleinte húzódoztak tőle, most azok sem járnak a sárban, hanem átmennek a jó oldalra. És ezzel lehet megfogni az embereket, a tényekkel rá­bírni őket a jóra. Ügy mon­danám, hogy nem mindegy, honnan szagoltatjuk a kölnis­üveget az emberrel, hogyan hozzuk tudomásukra, mire van szüksége a közösségnek. BERDIEKNÉL ra, a házigazda rám néz: — Kérdezzen... bor kerül az asztal- várakozóan — Mi van a második hely mögött? — Nehéz ezt röviden el­mondani. Évekkel ezelőtt azt sem tudták ez emberek, hogy mi fán terem a társadalmi munka. Különösebben senkit sem izgatott, hogyan fejlődik a falu. Járdát akartunk épí­teni? »El tudtunk járni a földes járdán évszázadokon át, minek ide más? ...« — ez volt a válasz nem is egy he­lyen. Szeretik a sportot a mi­keiek, de amikor szóba került, hogy öltözőt kellene építeni a gyerekeknek, ne a sáros, vi­zes földre rakják a ruháju­kat, még a falu vezetői is húzódoztak: »Nincs rá pén­zünk, Miska bácsi, nem megy a dolog .. .•« Mondom akkor a fiamnak: te gyerek, elmész a barátaidhoz, a társaidhoz, be­szélsz velük. Én a felnőtteket Aztán még valami: a tömeg­szervezetek közötti kapcsolat. Ha ez nem jó, akkor nem ér semmit a tudomány! Mi min­dig megbeszéljük mindenki­vel — talán ez adja a munka népfrontjellegét — hogy mi a program. A pártszervezettel, a KISZ-szel, a nőtanáccsal. Mindenki szervezi a saját em­bereit. — És min szoktak civakod­ni egy-egy tervtárgyaláson? — Hát nagy veszekedés, az soha nincs, vita viszont van, és ez jó. Ha hallgatnak az emberek, akkor én már rosz- szat sejtek ... Fersze, a vitá­ra is buzdítani kell sokakat. Nem titok, jól tudja minden­ki, hogy akad a faluban olyan tanácstag, akinek még egyet­lenegyszer sem hallottuk a hangját, pedig lassan lejár a mandátumuk. Hallgatással azonban nem lehet előreha­ladni ... vállalom... És vasárnap reg­gel annyian lettünk a vásár­téren, hogy alig fértünk el rajta. Az öltöző pedig fel­épült! — Vagyis a szervezésen fordul meg minden? a vö­rös borral, ez a. pecsét az elhang­zottakra. Ami viszont még sokáig motoszkál a fejemben: jó látni és hallani, hogy az őszinte emberi szó, az ösze­KOCCINTUNK — Meg az igényeken is azért. De a legfontosabb, hogv bizalmat szerezzen az ember a többiek előtt. Ha ez meg­van, akkor egyszerű szavak­kal is meggyőzhetők valami­nek a szükségességéről. Mon­dok egy példát. Amikor arról fogás milyen szép példákra képes. És ezt a falun keresztülro­bogó autóból még csak nem is sejtheti az ember. Polesz György Freskó férfi ing 54,— Ft-tól Színes zefir férfi ing 61,— F*t-tól Freskó fiú ingek 19,— Ft-tól 46,— Ft-ig Festett zefir fiú ingek 19,— Ft-tól 53,— Ft-ig kaphatók az áruházakban és szaküzietekben. (4362)

Next

/
Oldalképek
Tartalom