Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

* * * * * .a-Vfff/W6K6M4V-A AA A A ^ A A A ^ Szerjózsa Petrográdban, a mai Lenin- grádban lakott nagyanyjával, közel a Néva partjához. Édesapja ten­gerész volt, méghozzá kronstadti, akikre ügy számíthatott Lenin, akár saját fiaira. Ebben az időben — 1917 novemberében — Szerjózsa édesapja az Auróra nevű cirkálón telje­sített szolgá­latot, s kisfia örömére a htv- jó már máso­dik napja ott horgonyzott a Téli Palotával szemben. Ha Szerjózsa le­szaladt a partra, láthat­ta erős árbocait, magas ményét, s fedélzetén ágyúkat is. (Szerjózsa A Szmolnij. Innen irányította Lenin a forradalmat. A hálás utókor nap mint nap Balti-tenaertöl a lerója kegyeletét a forradalom dicsőséges vezérének. y a tFotó: v. J.) gerig a miénk. Szerjózsa hirtelen kiugrott az agyból, magára kapta a kabátkáját. — Nagymama — gye­rünk... Az öregasszony ránézett az unokájára — megértette, ho­va akar menni. A víz part­jára, mert nemcsak hallani akarja a hajót, hanem látni is. — Gyerünk... — mondotta hirtelen ő is — kendőt ka­pott magára, és kisiettek az ajtón. Alig értek a partra, amikor hirtelen meg kellett állniuk. Az Auróra ... Meg­szólaltak az Auróra ágyúi... Dörrenésük mintha nemcsak Petrográdnak, az egész vi­lágnak hirdette volna: új korszak kezdődik most! S mintha csak erre várt volna, felszakadt Petrográd felett a köd, a forradalmi csapatok megszállták a pályaudvart, a postát, a távírót, és körül­vették a Téli Palotát. Bizony újból este lett, mire Szerjózsa találkozhatott végre édesapjával. Találkoz­tak — az édesapja magasra emelte... — Szerjózsa, kisfiam ... Sohasem hoztam neked olyan gyönyörű ajándékot, mint most... Szabadok vagyunk! Ez az ország most már a Fekete-ten- Az enyém meg a tiéd is. A népé. ké- — előkelő nevelőintézet az feküdt Szerjózsa is — fi- Szerjózsa hunyorgó szem­az úri gyerekek számára. ^ gyeit. Órák teltek el így. mel, boldogan nézett föl ap­November hatodika volt - szólalt meg“-’Mi *íen£ ha ^Ztin lassan hajnalodul kéz- jára. Az Auróra árbocára pe­erősen alkonyodott — édes- elmennék hozzá, és tőle kér- űett! Köd ült a Néván! dig újra felhúzták a zászlót, apját már két napja nem dezném meg, mikor jönnek A városra furcsa csend bo- A sarló-kalapácsos vöröslő­látta. Lement a Néva partja- haza. a tengerészek az Auró- rult. Most már puskaropogás bogót! Évfordulók novemberben 1 2 3 4 ■■■■ ■■■■ 1 IMI Is b 7 8 9 10 •aaa | MM MM ■■■a U siti ■ ■■■ 12 :::: ■■■■ 13 14 ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 15 lb m 17 18 nn 19 ■■■■ ■■■■ ■aaa 20 21 ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ 2b 22 23 *sss ■■■■ 24 25 L CM ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ 28 ■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■■■■ 29 30 ■ ••■ ■ ■■■ :::: 31 ■ Ml ■ ■■■ 32 33 j :::: :::: 34 ■ *■■ ■ ■nn ■■■■ 35 ra, a szürkületben meg is ráról? pillantotta a part közelében — ide hallgass... — horgonyzó hajót, de a cir- mondta a katona. — Lenin kálón nem mozdult semmi, biztosan szívesen fogadna, de nem szállott füst a kéményé- most nagyon sok dolga van .. bői, árbocáról hiányzott a Ne zavard Lenint, zászló. Sehogy sem értette, Szerjózsa nagy szemekkel ha ilyen közel van a hajó a nézett új barátjára: parthoz, miért nem jön haza Azt mondod, ne zavar­os édesapja, mint az előző jam? De hát akkor ki mond- napokban? Elhatározta, hogy ja meg nekem, hogy édes- ezt megkérdi valakitől. apám mikor jön haza? A tereken hosszú fahasá- A katona hirtelen szembe­bokból tüzeket gyújtottak a fordult a kisfiúval: katonák. Egy széles vállú, — Szerjózsa... Kronstadti szőke, szakállas katona ma- tengerész fia vagy, kell gához intette: hát, hogy te is tudd... Mi — Gyere, kis barátom... itt mindannyian azt a hajót Ülj ide a tűzhöz, melegedjél! figyeljük, amelynek fedélze­Szerjózsa engedelmesen tén a te édesapád is ott van. odakuporodott. A szakállas Megértetted, Szerjózsa? katona egy ideig nézte, aztán Mindannyian! De nem csak egy darabka kenyeret kotord- itt, ezen a téren, az őrségek szott elő a zsebéből. is a gyárak körül, a hidak ­— Nesze — mondotta Szer- nál, vasúti sínek mellett — iőzsának —, egyél . z valamennyien egész Petro­Szerjózsa csak most vette grádban! Onnan várjuk a észre, mennyire éhes. Még jeladást! Ha az ágyúk meg- nem evett ezen a napon. A szólalnak, azt jelenti, meg- háború akkor már negyedik kezdődött a forradalom! És esztendeje tartott, kiürültek mi mindannyian elindulunk az élelmiszerraktárak, és a Téli Palota felé, hogy ki- Petrográdban éhínség puszii- kergessük onnan is az el­főtt. Tudta ezt Szerjózsa is, lenségeinket! sem hallatszott. A. K. VÍZSZINTES: I. Jó tűzifa. 5. Nem látnak. 9. November 3-án 30 éve halt meg Kosztolányi Dezső; egyik regényének címe. II. Névelő. 12. Sima, egyenletes. 13. Iromány. 15. Takarmánynövény. 17. Dob betűi keverve. 18. Szomszédos megye. 19. Lángol. 20. ö oroszul. 21. Allatlakás. 22. Megfagyott víz. 24. Mag betűi keverve. 25. Ezen sétálunk. 27. A magasba. 28. Lírai szólóének az operá­ban, ékezethiánnyal. 29. A madár gyomra. 31. íme, röviden. 32. Nagy magyar matematikus, november 20-án 110 éve halt meg. 33. Kicsinyítő képző. 34. Marx fő műve. 35. T. D. FÜGGŐLEGES: TÖRTÉNETEK VÖRÖS ZÁSZLÓRÓL Körletek bizonyára sokan jártak már Budán, a várban. Ott, ahol a bástyasétányon kis tuskókra ágyúcsöveket raktak, sőt igazi ágyúk is néznek a szemben levő hegy­re: itt van a Hadtörténeti Múzeum. Ebben az épületben dolgozik Kerekes Zoltán al­ezredes, akiről az a hír jár­ja, hogy hazánkban ő isme­ri legjobban a magyar törté­nelem zászlóit. Mikor mon­dom ezt neki, szabadkozik egy kicsit, de aztán mégis kötélnek állt« és elmesélte a következő történetet: Ax utolsó csepp vérig Bizonyára sokan art hiszik, hogy a vörös zászló csak a munkásmozgalom idején vált az internacionalizmus jelvé­nyévé. Pedig egykorú feljegy­zések tanúsítják, hogy már az ókorban a görögök és a római légiók is használták ezt a színt. Mit is jelentett ez? Elsősorban azt, hogy a zászlók alatt utolsó csepp vérükig küzdenek. Azonkívül a piros szín feltűnő, jól lát­ható a csatában. Magyaror­szágra német közvetítéssel talán a X—XI. században került. István király és László király hadjáratain is feltűnt a kék és fehér zász­lók mellett a piros is. Ugyan­így a XVI—XVII. században is. Ekkor a végvárak kapitá­nyai kaptak a királytól piros színű zászlót. Mikor a történet mesélésé- ben ide ért Kerekes Zoltán, a szobából nyíló kis raktár- helyiségből piros anyagot ho­zott ki. — Mit gondol, mi ez? — Nem tudom. — Nemrég vidékről hozták. Állítólag Bethlen Gábor er­délyi fejedelem piros színű zászlója volt. — Ezt miből állapítják meg? — A kutatók dolga, hogy a szövés, a festék vegyelem­______ ______ zése útján és összehasonlító n agyanyjával, ügy mondták rográdban. Nyitott szemmel i kutatás alapján eldöntsék, Az Auróra, amelynek ágyúi új korszak megszületését hirdették a világnak. Szerjózsa közelebb húzó­dott a katonához, mintha a tűz melege egészen a szívéig a. katonatol: hatolt volna. Különös, isme­nem tudják-e, miért nem jön- rétién büszkeség fogta eL nek ma haza a tengerészek — Lenin akarja igy? ezért hát nem. is panaszko­dott. ' Megkérdezte a katonától: az Auróráról. Mert az ő — Lenin, Lenin és a nép a katona. apja is ott van. De mielőtt a __ mondta k atona válaszolhatott volna, __­a ■ r in a* i äjst&ä hír kigyúíó arccal adta to- é>szaka’ ™0V vább mindenki: - Megérke- Szerjozsat a katonák meg zett Lenin! A Szmolnijban e&te hazavittek. ^ kisfiú van! Kezebe vette a forrada- “ lom vezetését! Most már biz­valóban az erdélyi fejedelem zászlaja volt-e? A kiömlő vér jelképe tosan győzünk! Szerjózsa csak ült össze­kuporodva a tűz mellett. a tűz körül hallott, egy szót sem szólt nagyanyjának. De alighanem nagyanyja is tud­hatott valamit, mert amikor betakarta, azt mondta neki: — Ne félj, Szerjózsa ... rád — Szmolnij, Szmolnij — ismételgette magában -, s Édesapád vigyáz most eszébe jutott az a magas, az Auróráról, vaskerítéssel körülvett épület, Az éjszaka leszállt, de amely előtt sokszor elsétált senki sem aludt akkor Pet­A piros zászlót tehát so­kan használták a független­ségi mozgalmak idején. II. Rákóczi Ferenc a tiszaháti jobbágyküldöttségnek ugyan­csak piros zászlót adott, és azt mondta, majd a hívójelre ez alatt vonuljanak a császár ollen. A reformmozgalmak ide­jén, 1830-ban például a Ma­darász testvérek, akik nyíl­tan republikánusoknak val­lották magukat, ugyancsak vörös zászlót választottak jelvényükül. 1848. március 30-án a múzeumkerti gyűlé­sen respublica kiáltások kö­zepette emelték magasra a vörös zászlót. A honvéd had­sereg a dicsőséges szabadság- harc idején ugyancsak hasz­nálta, s Vasvári Pál szabad- csapata ez alatt harcolt. Bi­zonyára a pajtások is hallot­tak arról, hogy a cári hadse­reg a szabadságharc leverése után 56 zászlót zsákmányait a honvédektől. Ezeket a Szovjetunió 1941-ben vissza­adta, sajnos azonban a kö­zöttük levő két vörös zászló a háború viharában eltűnt. A munkásmozgalom kiala­kulásának idején, különösen 1867 után, mikor a munkás- egyletek alakultak, egyre több helyen tűzik ki ezt a zászlót. Egyik nagy munkás­gyűlésein ilyen felirait szerepelt a zászlón: »Egyesüljetek, mun­kások!■* A május elsejéken az ag­rárszocialista mozgalmak tag­jai Orosházától Hódmezővá­sárhelyig mindenütt a vörös zászlót emelték magasba. Vol­tak, akik azt mondták rá­juk: hazaöatlanok, mert ilyen zászlót használnak Eu- rópa-szerte mindenütt. — Mit válaszolhattak erre akkor? , ■=. Azt, amit ma. Hogy a munkások Európa-szerte, világszerte a haladásért, emberi jogokért küzdenek, kiömlő vérük jelképe ez zászló. 1905 és I960 1. Egyik szülő. 2. Ugyanaz, mint a vízszin­tes 33. 3. Ácsmunkát végez. 4. November 7-ét ünnepli Ma­darász Emil ebben az elbeszélő költeményében. 5. V. R. 6. Attila becézve, ahogy ejt­jük. i. Vágófegyver. 8. Magyar író, november 11-én 175 éve született. 10. Kicsinyítő képző­14. összerakott szénát névelő­vel és ékezethiánnyal. 15. Más néven váltóláz. 16. Nem mostanában, röviden. 18. Szovjet partizánlány, no­vember 29-én 25 éve végezték ki a fasiszták. 23. É. A. 24. Halad. 26. Verskellék. 27. Meghatározott része vala­minek. 29. Széptevés. 30. Ide a betűk keverve. 32. Tágas. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 9., 32. és a függőleges 4., 8., 18. Beküldési határidő 1966. novem­ber 11-én, péntek délig. A szük­séges sorokat levelezőlapon küld­jétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Sok kicsi sokra megy; Bélyeg betétben. Rónaszegi Miklós Áz indián hercegnő című könyvével jutal­mazzuk a következő pajtásokat: Nagy Ildikó, Csizmadia István, Sebestyén Attila, Kaposvár: Papp Magdolna, Kapoly ; Hargitai Lász­ló, Zamárdi. A könyveket postán küldjük el. Fekete Gyula: A kisfiú meg a ceruza — Hosszú utat tett meg az emberiség az első piros színű zászlótól napjainkig.l Akik ma a vörös zászló út­ját követik — az úttörőszer- vezetek tagjaiként — talál­kozhatnak olyanokkal is, akik még emlékeznek az 1905-öt követő eseményekre. Sokat tudunk erről, de sajnos még nem mindent. És mi — mon­dotta Kerekes Zoltán — örü­lünk annak, hogy a pajtások is segítenek e kutatómunká­ban. A dicsőséges Tanácsköz­társaság ideje alatt mint­egy 100 000 magyar sorakozott fel a vörös zászló alatt a proletárhatalomért. A Szov­jetunióban, de Európa-szerte ekkor már magasan lobogott a vörös zászló. Magyarorszá­gon a Tanácsköztársaság ide­je alatt — és talán jó, l,a ezt tudják a pajtások is — a hadügyi népbiztos rende­let« alapján vörös zászlót kaptak a munkásezredek. Itt a Hadtörténeti Múzeumban őrizzük például a Vasas Vö­rös Hadosztály zászlaját, a csepeli II. Munkászászlóalj és a Harmincegyes Vörös Ez­red zászlaját, amelyet Kun Béla adományozott az ezred­nek az északi hadjáratban való helytállásukért. — Tudunk arról, hogy Sze­geden például a Móra Ferenc Múzeumban őrzik azt a zász­lót, amelyet Horváth Mihály internacionalista katona ho­zott haza a Szovjetunióból, j Borsi D. József: hogy itthon hívja harcba tár­sait a magyar munkáshata- lomért. :— A Tanácsköztársaságot követő időszakról és a máról bizonyára sok emléket tudnak összegyűjteni az úttörőkutia- tók, és biztosan lesz olyan úttörőcsapat, amely ma még számunkra is ismereti f’n tör­téneteket, eseményeket dol­goz fel — mondotta befeje­zésül Kerekes Zoltán alezre­des. Dóczi Imre Ha nagy leszek, úgy min* most, szakitok egy papirost, írom, írom, teleírom, amíg a két karom bírom . . . — Valami csak lesz belőle, ki láthatja azt előre? Honnan tudjam, anyuka, miket tud a ceruza? — Ha rajzol, hát rajzolok, az sem olyan nagy dolog! Ha meg ír, hát írok szépet, versikéket és meséket... Olvashatja bárakárki, nem lesz ilyen irka-firka! — Szebbet írok, mint a bácsi, aki ezt a verset írta. Napjáték Mint aranygomb száll a Nap Felhőlányck játszanak, Szélfiúk is kergetik, Míg az égről leesik. Este ezüst labda száll, Kék réten a Hold kószál. Alusznak a fellegek, Egy .álmosan ellebeg... Aztán ébren már a szél, A lombokkal elbeszél. Hajnal van már, csudmzépk A Nap enyhe pírban ég...

Next

/
Oldalképek
Tartalom