Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-05 / 262. szám
Szombat, I960, november 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP KONGRESSZUSI NAPLÓ Tisxüíok — Nézz már meg egyszer bennünket — mondta egyik ismerősöm. — Jó — válaszoltam. — Hol keresselek? — A pucerájban — felelte. A -puceráj«: öntvénytisztító üzem a TRANSZVILL Kaposvári Gyárában. Amikor átléptem küszöbét, arra gondoltam, hogy az üzem legalább olyan csúnya, mint a puceráj szó. A folyosóhoz hasonló helyiségben alig ismertem föl barátomat. Bajuszt, oldalszakállt pingált rá a por. Mosolyogtam. A mosoly azonban az arcomra fagyott. Eszembe jutott ugyanis, hogy ez a por például szilikózist is idézhet elő. A tisztítóban azért dolgoznak csak hét órát a munkások, hogy minél kevesebb port lélegezzenek be. Ezek után azt gondoltam, hogy az üzem dolgozói műszak után sietnek haza. pihennek, szórakoznak. Tévedtem. Ugyanis ez a kollektíva töltött eddig legtöbb időt műszak után az üzem . területén. Például augusztusban 76, szeptemberben 184 órát társadalmi munkát végeztek. Másban is jeleskednek, ösz- szegyűjtik az apróvasat (apróvasnak nevezik az öntvény tisztítása közben keletkező hulladékot). Augusztusban 1968, szeptemberben 2172 kg apróvasat gyűjtöttek ösz- sze. Ilyen eredményeket csak egységes közösség tud elérni. Hogyan sikerült ilyen egységessé kovácsolni a brigádot? — merült föl bennem. Talán szigorú a brigádveze- :o? Nem valószínű. Szigorral fáradt embereket nem lehet rendszeresen többlet- munkára bírni. Az egyik idős munkás szólalt meg mellettem: — Nálunk a lusta emberek 'em sokáig maradtak meg. Azok, akik most a pucerájban vannak, már régóta itt dolgoznak. Az idős ember tulajdonképpen felelt az előbbi kérdésre. A brigádban azért van egység, mert olyan emberekből áll, akik szerelmesed a munkának. Akik akkor érzik jól magukat, ha dolgoznak.. Hogy számukra ez a legfontosabb, azt én is észrevettem. Nem sokat törődtek velem, nem szívesen disku- ráltak munka közben. Ismerősöm is csak néhány szót váltott velem. Ennek ellenére nem bántam meg, hogy ellátogattam hozzájuk. Közelebb kerültem Páris Istvánhoz, Becker Józsefhez,. Bózsa Józsefhez, Jakos Istvánhoz, Horváth Déneshez, Heizin- ger Imréhez, Sárga Mihályhoz, Strókai Jánoshoz, Szentes Lajoshoz, Kazi Józsefhez, Németh Lászlóhoz, Nagy Andráshoz és Várvölgyi Györgyhöz Ha meghallom, hogy a kollektíva negyedszer is elnyerte a szocialista címet, tudom, hogy mit kellett tenniük érte. Szegedi Nándor Növények vallanak Annak idején beszámoltunk arról, hogy Balatonberény mellett felbecsülhetetlen értékű régészeti leletre bukkantak a kutatók: egy háromezer éves sírban körtemaradványt találtak. Balatonszentgyörgy környékén avar kori sírok tucatjaiban fedeztek föl leleteket a rómaiak által meghonosított szőlőművelésről. Mindezek a leletek értékes adatokat szolgáltatnak a kutatóknak a Balaton vidékének növényföldrajzi múltjáról. Dr. Zólyomi Bálint professzor, a Természettudományi Múzeum növénytárának vezetője például a Balaton fenékrétegéből fölvett mintákCl Balaton múltjáról bői állapította meg az egyes növényi kultúrák elterjedését, igy például azt, hogy a dió- termesztés mintegy ezer évvel ezelőtt honosodott meg a környéken. A régészeti leletek adatokat szolgáltatnak a Balaton vízállására vonatkozóan is. A balatonszentgyörgyi feltárásoknál megtalálták az őskori balatoni ember települését. Eszerint — és ezt más, különböző korból származó feltárás is megerősít — a tó vízszintje évezredek alatt nem változott lényegesen, és például a rézkorban hasonló volt a maihoz. Divatos férfi felöltök, változatos fazon és anyagválasztékban 470* Ft-tói 1,490-ig Bőséges áruválasztékkal várják ggf a kaposvári, barcsi, nagyatádi és Balatan-parti konfekció szaküz’eteink. (18271 Szatócsboltból szaküzlet (Tudós.tónktól.) 1953 óta ugyanaz az eladó- gáirda fogadja a vevőket Ho- mokszentgyörgyön a földmű- vesszövetkezet 1. sz. boltjában. Az elmúlt 13 év alatt a vevők alaposan megismerték Bojtor József üzletvezetőt, Meilinger Ferenc és Bék Ti- borné eladókat s az 1963-ban új tagként odakerült Borbás Mária pénztárost. Elsősorban ennek a jól összeszokott gárdának köszönhető, hogy a kezdeti szatócsboltból komoly iparciikk-szaküzlet lett, s hogy ma már több mint egvmilüó forint értékű raktárkészlettel rendelkeznek. Az űriét dolgozói is bekapcsolódtak a szocialista címért indult versenybe és Bojtor József vezetésével ki is érdemelték a kitüntető cipóét. Mivel a szocialista brigád cím kötelez, az év eleH terv-megbeszélésen a brigád úgy döntött, hogy a 3 100 000 forintos tervet öt százalékkal túlteljesítik. Minden remény megvan arra, hogy november közepére teljesítik az évi tervet. Vállalták, hogy az év utolsó hetedben a tervezettnél 400 000 forinttal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. A Bojtor-brigiád minden tagja méltó a megbecsülésre. Remélhető, hogy a jövő évben is címükhöz méltóan fognak élni és dolgozni. Elgondolkoztató példa HÁROM ÉVVEL EZELŐTT találkoztam Balatonbogláron a szántóföldi növénytermesztő szakmunkásképző tanfolyamon egy ambícióval teli, lelkes, a mezőgazdaságot szerető kislánnyal, a boronkai C-ombócz Erzsivel. Végigszurkoltam vele együtt a vizsgát; kitűnő eredménnyel szerzett szakmunkás-bizqpyít- ványt. Már akkor hallgatója volt a mezőgazdasági technikumnak. A napokban ismét fölkerestem; kíváncsi voltam, mi lett elképzeléseiből, hogyan állja meg helyét mint mezőgazdasági technikus, megtalálta-e számítását a helyi termelőszövetkezetben? Kint a répaföldön találtam rá. — Édesanyámnak segítek a szedésben, ő nem tudott kijönni — mondta. — Különbéin megváltam a tsz-től. Sokat változott. Fáradtnak, fásult nak látszott, hiányzott belőle a három évvel ezelőtti lendület. — Mi történt? Mi baj van? — faggattam. Elmondta, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után két növényvédő tanfolyamot is elvégzett, tavaly érettségizett a mezőgazdasági technikumban. Árukor elkezdte a munkát a tsz-ben, havonta húsz munkaegységet kapott. Az akkori 'tsz-elnök kilátásba helyezte, hogy később, ha leérettségizik, megemelik majd a munkaegyséA „papa“ nyugdíjba ment Hat évtized, ci még nein te meg, n am tudja felfog- mályen mér- tetlenül hosz- x, ugyanakr milyen rö- 1 idő is ez. ebből a hat tizedből gyven év Ke- *ny munka, rvább is BZhatnánk a rmokkal, de száraz és rumi tmondó *yek mögül m bukkanna í az ember, a éves szaK- jjakás, aekit myló rizling- l búcsúztatok eA egy 5s szombat tan. ♦papát« sokan isménk a ében. A gépkocsivezetők tája hasonlít a tengeréihez. Egyszer itt, másszor mindig úton, állandóan i és éberen, mert embe- szállít. akiiknek életéért felelős. Negyven év a vo- mögött... Ezt a címet is ttam volna e cikknek de tettem. Talán többen ölik volna el, mint így, oe % Béla bácsinak nincs fege a népszerűsítésre, hi- kocsdja és derűs lénye a re határain túl is ismert, ítrajza sok »csemegét« tartalmaz. Baléban szüle- lakatosmunkás lett, majd -ban volán mögé ült, hogy ven éven keresztül biztos jl forgassa a kormányke- k. Régi munkása a szak- rezetnek, így nem vélefcie- »sett rá a választás 14 év- izelőtt, amikor gépkocsi ve- kerestek az SZMT-be. Nem akarunk véglegesen /álni tőled... — mondta gyifc ünnepi szónok, s a «lévők .tekinteteiből a tisz- és a megbecsülés sugár- az asztalion ülő deresedé beszédeik, a pohárköszön- márelhangzottak, mikora a« könnyes szemmel állt hogy válaszoljon a meleg akra. Én... én nem fogok ín- elmenni... Szóval... szó- .. köszönök mindent.,. gét. A szövetkezetben mindent csinált: leltározott, területet mórt, ha szükséges volt, ő intézte a munkára kirendelést, a növényvédő tanfolyam elvégzése után pedig vegyszerezett. Mérgekkel bánni veszélyes és felelősségteljes munka. Kérte Proics Ernő tsz-elnököt, hogy a vegyszerezésért adjanak még tíz munkaegységet. Az elnök megígérte, a bérszámfejtőnek viszont azt mondta, hogy ne számfejtse. — Hát így volt. Akkor megtudtam, hogy az elnök csak ígérgetett, ezért szóltam neki, hogy felmondok. Igaz, nagyon szeretem a munkámat, de húsz munkaegységért azt, amit várnak tőlem, nem tudom megcsinálni. írásban kaptam két felszólítást, hogy menjek vissza. Egyikben sem volt szó a munkaegységről. Nem mentem, így aztán büntetésből megvontak tőlem három munkaegységet, s én eljöttem. Különben elég nehéz ember a tsz-elnök, nagyon ért hozzá, hogy elvegye az ember munkakedvét. A TSZ -IRODÁBAN az elnök mogorván fogadott, bennünket. Amikor megkérdeztem: olyan jól áll a termelőszövetkezet, hogy egy mezőgazdasági technikusra nincs szükség? — kifakadt: — Mit csináljak vele? Brigádvezetőnek nem felel meg, mert az férfinak való munka. Nem dolgozott semmit, még azt a húsz munkaegységet sem érdemelte meg. .. — Ha egyszer úgy látták, hogy nem állja meg a helyét, miért nam foglalkoztak vele? Közömbös a tsz-nek, hogy egy fiatal szakember segítség nélkül elveszti a talajt a lába alól? Az elnök kiabálva válaszolt: — Hogyan néz az ki, hogy én személyenként foglalkozzam az emberekkel? Nincs nekem arra időm! Miért foglalkozzam velük? — Erzsi elmondása szerint úgy tudom, becsületesen dolgozott a szövetkezetben. Rábízhattak bármi munkát, vegyszerezett is, amiért az elnök elvtárs megígérte neki a tíz munkaesységgt... — Nem ígértem semmit. Hogy vegyszerezett? Irányítás mellett két-három napot. * Erzsi véleményét • kértem. Elmondta, hogy mennyi gabona- és kukoricaterületet vegyszerezett. Befejezni nem hagyta az elnök, mert rákiabált: — Erzsi, ha hazudsz, akkor én!... — Elnök elvtárs. hát hadd fejezze be, hallgassuk végig... Proics Ernő felugrót:, s szikrázott a szeme a dühtől: — Hát akkor csak beszéljenek! — sziszegte, s bevágta maga mögött az ajtót. Erzsi rám nézett. — Mindig ilyen... — jegyezte meg sírós hangon. CSAKVARI CSABA AG- KONÖMUSSAL folytatjuk tovább a beszélgetést. Fiatal, szimpatikus ember, jóval higgadtabban látja a körülményeket, mint az elnök. Amikor elmondtam, bog«- az imént mit tapasztaltam, hogyan viselkedik a t"z-olnök, csöndesen megjegyezte: — Ne haragudjon .. . Nem mindig ilyen az elnökünk. A kényes kérdések idegesítik .. . Elmondta az agrorómus, hogy nagyon elégedett volt Erzsi munkájával. Véleménye szerint kevés nő alkalmas technikusi, agronómusi pályára, s Erzsi ezek közé a eevesek közé tartozik. — Jól ellátta a vegyszerezést. Ért hozzá, nyugodtan rábízhattuk. Nyolcvan hold búzát, az összes kukoricát, negyven hold kivételével az összes . őszi árpát, hatvan hold burgonyát vegyszerezett meg. Tudtam arról, hogy az elnök megígérte a tíz munkaegységet, s arról is, hogy nem kapta meg Erzsi. Egyetértettünk abban * is, hogy nem megfelelő bánásmódban részesítették Erzsit a tsz-ben. Óvatosan beszélt az agronómus, inkább saját magát marasztalta el, mentette az elnököt. zEzek után milyen perspektívája van Erzsinek? Egyelőre nem tudja. Talán elmegy a faluból. ERZSI PÉLDÁJA elgondolkoztató. Most, amikor arról beszélünk, hogy minél több fiatal válassza szakmául a mezőgazdaságot, szorgalmazzuk a szakmunkásképzést, nagyon rossz hatást vált ki ez az eset. Pedig ezekre a fiatalokra nagy szükség van. Strubl Márta Miről ír a Pártélet novemberi száma? Aztán visszaült a székre, és a ráncos fórfiarcon végi eperegtek a meghatottság köny- nyei... Beszélhetnénk még eredményeiről, arról, hogy több mint egymillió kilométert vezetett a negyven év alatt; megemlíthetnénk, hogy a balesetmentes közlekedésért bronz, majd ezüst fokozatott kapott; mondhatnánk, hogy brigádvezetőként miniden munkatársa és kollégája tisztelte és szerette; minősítése majdnem végig felsőfokban készült; és arról, hogy a 102 000 kilométert futott Warszawa kifogásteian állapotban várja új gazdáját. Ezek mind tények, anélkül, hogy dicséretnek hangzanának. De ő nem is akarja, hogy dicsérjék. Koccintásra kész pohárral a kezében így fogtállá össze véleményét magáról, munkájáról: — Sokat dolgoztam, de nem eleget! Az elmúlt negyven év bebizonyította számomra, hogv érdemes az emberekért dolgozni. * Béla bácsi, elbúcsúzunk. Megköszönjük a sok-sok derűs percet, amit szereztél nekünk, és hidd el, hiányozni fogsz ... Az élet pedig meg’- tovább, számodra is tartogat még újat, csupán a ritmusa lesz lassúbb... i Sal.v Géza ■Több hónapos előkészítő munna után e hó végén tartja kongresszusát pártunk, a magyar munkásosztály élcsapata. Nyugodtan mondhatjuk, egész népünk életében, továbbfejlődésében fontos állomást jelent a kongresszus. A párt e legfelső fórumán számvetés készül a- megtett útról, az elért eredményekről s a további teendőkről. Bár a kongresszus önmagában is ünnepi érzést kelt, sőt külsőségeiben is bizonyos ünnepélyességgel jár, az igazi tiszteletet és nagyrabecsülést — a kérdések alapos megtárgyalásával —, mégis a kongresszus munkajellege vívja ki.« így kezdődik az MSZMP Központi Bizottsága folyóirata novemberi számának vezércikke, amely Köszöntjük pártunk IX. kongresszusát! címmel jelent meg. A folyóirat többi anyaga is kapcsolódik valamilyen formában a közelgő pártkongresszushoz, hiszen elemző írás szól a vezetőségválasztó taggyűlések néhány tanulságáról, a kongresszusi munkaverseny szép eredményeiről. A pártmunka időszerű kérdései rovatban A zárszámadási agitáció előkészítése címmel olvashatunk érdekes írást. Egy másik cikk arról szól, hogyan sikerült valóra váltani a VIII. pártkongresszus határozatát a gazdasági vezetés megjavításáról, a gazdasági vezetők továbbképzéséről. Ebből idézünk: »A vezetési színvonal javítását — amely a szocialista fejlődésünk minden szakaszában fontos feladat — most különösen az új gazdaságirányítási rendszer teszi szülcse- gesse. Az új rendszer sikeres bevezetésének és működésének igen fontos föltétele, hogy a nagy gazdasági egységek (ipari, építőipari, közlekedési, kereskedelmi trösztök, vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek) vezetői olyan tudással rendelkezzenek, amelyek újszerű feladataik megoldásához nélkülözhetetlenek.« Mezőgazdasági jellegű a folyóirat következő cikke Parasztságunk téli művelődése címmel látott napvilágot. Érdekes cikket írt Az európai biztonság ügye címmel Sütő Ottó egyetemi docens. «Viharosan zajló világunk, különösen az Egyesült Államok kegyetlen, imperialista háborúja a vietnami nép ellen, számos nemzetközi kérdést kiélez. A világesem,ényekkel összefüggésben Európában is szükség van a feszült, bonyolult helyzetből kivezető utak keresésére« — írja a többi között a szerző, majd a történelmi tapasztalatokból kiindulva az európai biztonság megteremtésének konkrét feladatait sorolja fel. Több beszámolót olvashatunk a folyóiratban a pártszervezetek életéről, és karcolatokat. megjegyzéseket is közöl a Pártélet novemberi szá-
