Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

CstttSrtök, 1966. november 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fokozzuk a népművelés hatékonyságát interjú tlr. Várkouyi Imrével, a megyei tanács vb-elnökhelyettesével Számolhatunk-e a tervezés módszerének változásával? A napokban fölkerestek dr. Várkonyi Imrét, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesét, a So­mogy megyei Népművelési Ta­nács elnökét, és megkértek: tájékoztassa olvasóinkat a népművelési évad kezdetén a legfontosabb célkitűzésekről, tervekről. O Mi az 1966—67-es népműve­lési évad fő eszmei, politi­kai célkitűzése; hogyan kí­vánják fokozni a világné­zeti nevelést? — A népművelési évad fó célkitűzéseit a megyei tanács vb által elfogadott irányelvek tartalma/Mik. Ezeket az irány­elveiket megküldtük minden járásnak, és ezek alapján ké­szülnek a községi tervek is. Azok a célkitűzések, amelye­ket az irányelvekben megfo­galmaztunk, több tényezőn alapszanak. Ilyenek: a VIII. és a IX. kongresszus anyaga; az' 1964-es agit.-prop. bizottsági állásfoglalás; a Központi Bi­zottság ideológiai irányelvei; a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Népművelési Tanács irányelvei; és a ma­gunk tapasztalatai speciális helyzetünknek, adottságaink­nak megfelelően. Fő célkitűzésünk az, hogy fokozzuk a népművelés haté­konyságát. Nagyobb offenzívat akarunk indítani már ebben a népművelési évben isi Nevelési céljaink közül csak egy-két fontosabb területet emelnék ki. Legfontosabbnak tartjuk a szocialista erkölcs alapjainak megteremtését az emberek magatartásában. Ezen belül szeretnénk fokozni a szocialista hazafiság érzését mindenekelőtt az egészséges lokálpatriotizmus kialakításá­val. Az igazi hazafiság a szü­lőföld szeretetéből indulhat csak ki, ez fejlődhet országos, majd nemzetközi méretűvé. Célunk a közösségi érzés el­mélyítése az emberekben. Eb­ben — úgy vélem — már van­nak is eredményeink. Előreha­ladás mutatkozik az interna­cionalista gondolkodásmód ki­alakításában is. A népek ba­rátságának elmélyítésére ba­rátsági esteket terveznék sok helyen. A népművelésben olyan konkrét politikai és aktuális gazdasági témák is napirendié kerülnek, mint például a gaz­dasági mechanizmus reformja. Fontos célkitűzéseink van­nak a módszerek megválasztá­sában is. A világnézeti neve­lésben például az indirekt módszer kerül előtérbe. Nem érthetünk egyet azzal a felfo­gással, amely szerint hibának tartják egyesek, ha pl. az is­meretterjesztésben sok az egészségügyi téma. Hiszen a világnézeti nevelésnek ez is fontos része lehet, ha úgy ad­ják elő. Hogy az ismeretter­jesztés változatosabb legyen, a szemléltető oktatást, a szem­léltető ismeretterjesztést he­lyezzük mindinkább előtérbe. Nagy gondot fordítunk a kis­csoportos vitákra. A nagyobb csoportokban nem nagyon tudnak megnyilvánulni az em­berek. Időszerű kérdésekről ankétokat is szeretnénk tarta­ni megyeszerte. Az idegenforgalmi területen nagy gondot fordítunk a lakos­ság politikai és ismereti föl- Izészítésére. Az ismeretterjesz­tésben például — ezekben a községekben — fontos helyet foglalnak el a más népek éle­téről szóló témák. Elsősorban a baráti országok életét szeret­nénk bemutatni a vendéglá­tóknak. Az a célunk, hogy a baráti országokból hazánkba látogató emberek életét, politi­kai helyzetét, az ottani embe­rek szokásait, erkölcseit tár­sadalmi rendjüket megismer­jék. Szeretnénk ezekben a köz­ségekben alapfokú nyelvtanfo­lyamokat is indítani. A fellazí- tási taktika elleni harcra is elő kell készíteni az embereket. Ezért a programokba ilyen jellegű előadásokat, vitákat is be kell iktatni. — Igen. A tervezés módsze­e egyrészt azáltal változik, hogy a jövőben több évre szó­ié, perspektivikus terveket ké­szítünk és nem éveseket, ahogy eddig volt. Az éves ter­vezés ugyanis nem adott táv­latokra szóló feladatokat a népművelés számára sem a népművelés szervezési kérdé­seit, sem ennek tartalmát ille­tően. Ezért úgy látjuk, hogy helyesebb lesz több évre szóló terveket készítem, és a címsza vas tervezésről áttérni a fel­adatokban való gondolkodásra. Ennek jegyében készültek már az idei irányelvek is. amelyek öt évre me>gszabták főbb tennivalónkat. Természe­tesen a távlati tervezés nem lehet eléggé konkrét. A kiadott irányelvek sem ilyenek. Ezért továbbra is szükséges, hogy a perspektivikus tervet kiegészít­sék az évenként jelentkező ak­tuális feladatokkal. A tervezés módszeréinek más irányú változtatását egyelőre csak szükségesnek tartjuk, a gyakorlatban ugyanis nehezen jutunk előre. Eddig az volt a gyakorlat, hogy minden olyan szerv, amely a népműveléssel foglalkozott, egymástól elkülö­nülten tervet készített. Ennek utólagos összehangolása nagy gondot okozott. Véleményünk szerint helyesebb lenne, ha az általunk kiadott irányelvek szellemében készülnének e szervek konkrét népművelési tervei is, mert csak így bizto­sítható a tökéletesebb együtt­működés. A népművelés fellendülésé- nek kezdeti jelei mutatkoz­nak. Milyen több intézkedé­sek, elképzelések valósul­nak meg az évadban? — A népművelés fellendülé­sének kezdeti jelei valóban je­lentkeznek. Ennek természete­sen megvannak a különböző okai. Ezek közül néhányat sze­retnék megemlíteni: A közelmúltban személyi változások történtek az irányí­tásban. A korábbi intézkedések most kezdik éreztetni hatásúikat. (Pl. a megyei művelődési ház lét­rehozása.) Javultak a tárgyi ,és a sze­mélyi föltételek a végrehajtás területén is. Űj járási, közsé­gi könyvtárak és művelődési házak kezdték meg működésű­ket az utóbbi hónapokban. A személyi föltételek is javultak, új népművelő szakembereket kaptunk, ha nem sokat is. A tv- és rádiós vetekedő sikerei nagy érdeklődést kel­tettek megyeszerte, ami által kedvező közhangulat alakult ki a megyében a népművelési munka fokozására. Ezek a ve­télkedők elősegítették a koráb­ban említett lokálpatriotiz­mus felélesztését is. Ügy látszik, az újabb ser­kentő intézkedések is eredmé­nyesek. Pályázatokat hirdet­tünk különböző népművelési témák kidolgozására, irodalmi színpadi összeállításokra és — az üzemekkel együtt — kép­zőművészeti alkotásokra. A felszabadulás 25. évfordu’ójá­ra való felkészülés jegyében szeretnénk erősíteni a honisme­reti mozgalmat. Ebben az év­ben fejlődést akarunk elérni a közhasznú szakkörök működé­sében is, amelyek a lakosság nagy érdeklődésére tarthatnak számot O A megyei tanács művelő­désügyi osztálya hogyan kí­ván fokozottabban eleget tenni művel úési életet irá­nyító, ellenőrző funkciójá­nak főként a tanácsi irányí­tás alá nem tartozó intéz­ményekben és a tömegszer­vezetekben? — Ezt a művelődésügyi osz­tálytól kell megkérdezni, fin az osztály nevében nem nyilat- kozhatom. Annyit mégis meg­jegyeznék, hogy a megyében folyó népművelési munkát a megyei művelődésügyi osztály­nak kell irányítania, s ezt tu­domásul kell vennie valameny- nyi szervnek, amely népműve­iéssel foglalkozik. Ennek tudo­másulvétele nélkül csak fél eredményeket érhetünk el, mert a párt által megszabott elvek gyakorlati végrehajtásá­ra nem tudjuk biztosítani az össztüzet, csak szétszórt állá­sokból lövöldözünk. © Mi a véleménye a népmű­velés jeleníegi káderhelyze- tíről és milyen további ja­vulás várható? — A népművelés káderbely- zete nem megnyugtató, és elő­reláthatólag a jövőben is sok gondot fog okozni. Ez abból következik, hogy egyetemeink, főiskoláink nagyon kevés nép­művelőt bocsátanak ki, ennek következtében ezeket általában irányító funkcióba kell helyez­ni. Azonban nincs gyakorlati képzettségük Ezért a munká­ban néha nem is tudnak a kö­vetelményeknek megfelelni. A gyakorlat embereinek viszont kevés a népművelés-elméleti ismeretük. E gondjaink meg­oldásához még nagyon hosszú időre van szükség, és csak na­gyon lassú javulás várható. A javulást egyrészt a szakem­berképzés fokozásával tudnánk biztosítani és olyan intézkedé­sekkel, hogy minden pedagó­gusképző intézményben na­gyobb helyet kapjon a népmű­velési ismeretek oktatása. Ad­dig is igen nagy gondot kell fordítanunk a népművelők színvonalas továbbképzésére. © Hogyan akarjak megszün- tet-J az á.fedése—et, a au 1 - * i ..ralis eiet b.zonyos túl- szervezettsegét, ami kétség­kívül gátolja elorenaiaua- s unaat? — Valóban van túlszerve- zettség, és ennek következté­ben sok az átfedés. Így van ez már az irányításban is: túl sok az irányító (minden tár­sadalmi szervoen van ilyen), és nagyon kevés a végrehajtó. Véleményem szerint ezt a szét­tagoltságot egyelőre nem lehet megszüntetni, r#ert ez társa­dalmunk szervezeti mechaniz­musának velejárója. Más kér­dés, hogy valóban szükségsze­rű-e, hogy így legyen. Addig is, amíg a kérdés országos szin­ten el nem dől, nekünk az erők összefogására ke.l összpontosí­tanunk. Hogyan? Irányító szinten a népműve­lési tanácsok megalakításával és tartalmas munkájával. A Megyei Népművelési Tanács már megalakult, és megkezdte működését. Alakulóban van néhány járásban a Járási Nép­művelési Tanács is. Ezeknek éppen az a céljuk, hogy a szét­tagolt népművelési erőket ösz- szefogják, biztosítsák az egysé­ges művelődési szemlélet érvé­nyesülését, a szellemi és az anyagi erők koordinálását. Csak egy ilyen szerv tudja megvalósítani az előbb elmon­dott feladatot, azt ugyanis, hogy egy népművelési cél van, és ezt egységesen kell végre­hajtania mindenkinek a maga területén. Alsóbb szinten az erők összefogását mindenek­előtt o művelődési intézmé­nyek közös fenntartásbavétcle eredményezheti. A következő években szeretnénk itt is na­gyobb előrehaladást elérni. Ebihez a gazdasági vezetők szemléletének megváltoztatá­sára is szükség van. O Hogyan ítéli meg a közös fenntartásba vett megyei művelődési ház helyét, sze­repét, eddigi tevékenységét, a szakszervezeti és a taná­csi irányítók együttműkö­dését? — A jó működés kialakulá­sához bizonyos átmeneti időre feltétlenül szükség volt. Meg kellett szervezni a személyi állományt és a legcélszerűbb módszerek kialakítását. A mi megyei művelődési házunk 1966. január 1-én alakult, s az eltelt időt mi átmeneti időnek nevezzük. Véleményünk sze­rint azonban az átmeneti idő­nek vége van, a jó munka föl­tételeit eddig már ki lehetett alakítani. Most már meg kell kezdeni a funkciónak megfele­lő munkát. Véleményem sze­rint a megyei művelődési ház helyi tevékenysége jól alakul, bizonyítják ezt a szabadegyete­mi rendezvények, a hangverse­nyék, a szakkörök kezdeti si­kerei. De a művelődési háznak ezenkívül még járási és me­gyei funkciót is el kell látnia. Ez a munka azonban még nem bontakozott ki, s ezen i sürgősen változtatni kell. Nem értek egyet azokkal, akik a te­rületi munka hiányát objek­tív akolira kívánják hárítani. Igaz, hogy a népművelésnek objektív eszközökre is szük­sége van (pl. gépkocsi), azon­ban nem szabad csak erre le­szűkíteni a munkában mutat­kozó hiányosságok okait. Az is tény. hogy a megyei művelő­dési ház munkája éppen a ket­tős irányítás miatt nehéz. A két irányító szerv, a tanács és a szakszervezet közötti együtt­működés elég jól indult, s en­nek gyümölcsei megmutatkoz­tak a tervkészítésben és a he­lyi gyakorlati munka eredmé­nyeiben. Azonban sok a prob­léma is, és ezeket türelmesen, egymást megértve, a kölcsönös bizalom alapján kell megolda­ni. A népművelés melyik terü­letét akarják elsősorban megerősíteni ebben az év­ben? — Legfontosabb az elvi irá­nyító munka javítása. Ezen túlmenően — véleményünk szerint — a területek között nincs fontossági sorrend, mert mindegyik munkaterületünk egy célt szolgál. Mégis megje­gyezném, hogy a klubmozga­lomban kívánunk nagyobb eredményeket elérni, és az idén meg szeretnénk honosítani véa- legesen a színvonalasabb, szemléletesebb ismeretterjesz­tést, amiről már korábban is sokat beszéltünk. © Miiben új tevékenységi for­mák bevezetése várható? Miben látja a klubmozga- lom továbbfejlesztésének le hétvégét? várható-e lénye­gesebb javulás a művészeti ismeretterjesztésben? — Teljesen új tevékenységi formák nincsenek. Inkább a már kialakult formák tovább­fejlesztéséről lehet szó a kö­vetkező művelődési években. Elsősorban az ifjúsági klubok számát szeretnénk szaporítani és működésüket színvonalasab­bá tenni. Ez ugyanis egy másik nagy gondunkkal van össze­függésben: az ifjúság falun maradásával. Nagy gondot for­dítunk a szakmai klubokra, el­sősorban a mezőgazdasági és a különböző közhasznú, tech­nikai klubok és szakkörök mű­ködésére. Ezekben növelni kell a termelőszövetkezeti tagság részvételét. Olyan gyakorlati ismeretekkel és készségekkel kell ellátni falusi lakosságun­kat, amiket a mai fejlett tech­nika alkalmazása megkövetel. Tudjanak a falusi emberek is pl. villanykapcsolót szerelni, biztosítékot, villanyvasalót ja­vítani; értsenek a mindennapi háztartási gépek szabályos működtetéséhez, egyszerű ja­vításához, tudják a motorke­rékpár egyszerűbb hibáit kija­vítani, értsenek a kerékpár és az ajtózár szerelésiéihez stb. Ezt a célt szolgálnák ezek a technikai szakkörök. A művészeti ismeretterjesz­tést — mint ahogy azt a ki­adott irányelvek is tartalmaz­zák — a következő években fokozni szeretnénk: mindenek­előtt több kiállítás rendezésé­vel, különböző vetítettképes előadásokkal, változatosabb ze­ned program összeállításával és ezekhez kapcsolódó előadások­kal. « h. A mükertvelő művészeti [B csoportok belső nevelőmun- — kéjéről jobbéra csak be­szeltünk értőig, kevés ered­ménnyel. Milyen elképzelé­sei vannak ezzel kapcsolat­ban? — A művészeti csoportok munkájának eddig az volt a jellemzőié, hogy csak produk­ciókra készültek, mindenek­előtt technikai szempontból. A lövőben szeretnénk biztosítani, hogy ne csupán a fellépésre * készüljenek. Fontosnak tartom, hogy a bemutatott művek ala­pos elemzésén keresztül a mű­vészeti csoportok tagjai meg is értsék a mű tartalmát, mon­danivalóját. Azáltal, hogy a felkészülés idején szóba kerül a szerző és a kor kapcsolata, egy adott időszak társadalmi problémáival is megismerked­nek a csoport tagjai. Ez hozzá­járul gondolkodásmódjuk ala­kulásához is. Az elemzés alap­ján formálódik, fejlődik mű­vészi ízlésük is. E munkára azonban alkalmassá kell tenni a csoportok vezetőit. Ezért a jövőben a csoportvezetők to­vábbképzésére nagy gondot kell fordítanunk, tanfolyamai­kat tartalmasabbá átgondol­tabbá kell tennünk. O Véleménye szerint hogyan lehetne előbbre jutni a két­százalékos szociális, kul­turális alapok tervszerű és ésszerű felhasználásában? — Nagyon nehéz kérdés. A termelőszövetkezetek ugyanis önállóak, a kulturális és a szo­ciális alap felhasználásáról a közgyűlés dönt. Intézkedések­kel tehát ezt a problémát megoldani nem tudjuk. Egyet­len lehetséges megoldás mu­tatkozik, az, hogy különböző módokon, különböző szerveze­teken keresztül fokozzuk fel- világosító tevékenységünket A tsz-ekben lévő kulturális alap nagyon alkalmas a falusi könyvtárak fejlesztésére, a községi klubok és szakkörök támogatására. Sokan kifogásolják, hogy a termelőszövetkezetek kirándu­lásokra használják föl ezt az alapot. Véleményem szerint ez csak akkor hiba, ha a kirándu­lásnak kizárólag szórakoztató jellege van. A jól szervezett kirándulás ugyanis hasznos, tartalmas is lehet hiszen sok ismeretre tehetnék szert a ki­rándulók. Megismerkedhetnek hazánk tájaival, műemlékeivel, múzeumaival, és ez nagy je­lentőségű a világtól elzárt fa­lusi lakosság életében, művelt­ségének alakulásában. Termé­szetesen csak akkor, ha a terv- szerűséget és a szakszerű ve­zetést biztosítani tudjuk. Hogy a kulturális alap célszerűbb és hasznosabb felhasználásához segítséget adjunk a termelő­szövetkezeteknek, úgy gondo­lom, célszerű lenne egy ajánló jegyzéket összeállítani szá­mukra, amely tanácsokat ad­na az alap felhasználásának különböző lehetőségeire. Sze­rintem a sajtó is sokat segít­hetne abban, hogy ezen a téren változás álljon be. Milyen nagyobb rende ,vé- nyekre számíthatunk, ame­lyek jobban bekapcsolják megyénket az ország vérke­ringésébe? — A jövőben szeretnénk egy kicsit előbbre lépni. 1967-ben első ízben rendezzük meg a somogyi heteket. Ennek során József Attila-szavalóversenyt rendezünk. Kaposváron meg­rendezzük a vidéki színházak fesztiválját, amelynek kereté­ben mai magyar drámákat mutatnak be. 1967 tavaszán bo­nyolítjuk le első ízben a diák színjátszó napokat is. A bala­toni műsor kiemelkedő esemé- ménye a balatonföldvári Nemzetközi Folklór Fesztivál. Terveinkben szerepel egy nem­zetközi filmvígjáték-fesztivál megrendezése is. Ezenkívül több más rendezvényre is szá­míthat megyénk lakossága. Végezetül azt is megemlí­tem, hogy a közelmúltban Bu­dapesten megalakult a Somo­gyiak Klubja, amelynek az a célja, hogy összefogja a fővá­rosban élő somogyiakat. Szer­vezetten és rendszeresen tájé­koztatjuk őket megyénk fejlő­déséről, problémáiról, és idő­közönként somogyi műsorokat is bemutatunk számukra. Amint az elmondottakból is érezhető, megyénk népművelé­sében egészséges fejlődés in­dult meg. Reméljük, közös ös­szefogással a lendület tartós és munkánk egyre eredménye­sebb lesz — fejezte be nyilat­kozatát a megyei tanács elnök­helyettese. J. B. Jól jár, ha egyszerre két pár azonos színű nylonharisnyát vásárol. Kapható az állami és a földművesszövetkezeti boltokban. (1768)

Next

/
Oldalképek
Tartalom