Somogyi Néplap, 1966. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

Csütörtök, 1966. aoveffiber 21. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGYSÉGES VEZETÉST! A PÉLDÁT még a cukor­gyári kampány megindulása mag a Kaposvári Cukorgyár a kampányt. A főmérnök, mint előtt hallottam az igazgatótól. A karbantartást, az új beren­dezéseket ellenőrizték a főmér­nökkel és a többi vezetővel a - üzemiben. A kommunista fő­mérnök elégedetlen volt az ud ­var rendjével, s csak annyi1 mondott: — Kijövünk, s rend­be tesszük a gyárat. — Az igazgató hazament, megvacso- rázott. Közben eszébe jutott a főmérnök megjegyzése. Eszé­be villant, hogy ezt komolyan gondolhatta, s talán már taka­rítanák is. Így is volt: vezetők és munkások ócskavasat szed­tek, építőanyagot hordtak. Az egész gyár megmozdult, min­denki részt vett a nagytakarí­tásban. Ez a mozgalom hozzá­járult ahhoz, hogy sakkal ren­dezettebb udvarral kezdhette Téli szakoktatás a Megkezdődött a téli okta­tások ideje a falvakban. Tanfolyamok, ismeretterjesztő előadássorozatok indulnak, és szakkörök kezdik meg műkö­désüket megyeszerte. A me­zőgazdasági szakoktatás ter­véről érdeklődtünk Szlávik Józseftől, a Kaposvári Já­rási Tanács Mezőgazdasági Osztályának előadójától. Meg­tudtuk, hogy december első napjaiban több községben in­dul mezőgazdasági képzés. Göllében most kezdődik tizenhét részvevővel a három­éves növénytermesztő szak­munkásképző tanfolyam utol­só periódusa. Ezek a hallga­tók márciusban fejezik be tanulmányaikat. Ugyanitt ha­tni ncan most kezdik el a ta­nulást a növénytermesztő gé­pészképző szakon. A növénytermesztő gépész szakma egyre népszerűbbé válik a járásban. December elején Cserénfán indul ilyen oktatás harminckét hallgató —• köztük hét nő — ré­szére. Hasonló témakörben kezdődik szakmunkásképző tanfolyam Somogyszilban harminckét, Somogy iádon hu­szonhét hallgatóval. Szentgá- loskéren huszonöt nő rész­vételével baromfitenyésztő szakmunkásképzés indul; Mosdóson huszonketten az általános növénytermesztés utolsó, harmadik évét kez­dik, hogy a tavasszal meg­kapják a szakmunkás-bizo­nyítványt. Huszonötén a nagyüzemi szőlészkedés tud­nivalóival ismerkednek majd Nagyberkiben: a Pannónia Kincse Szőlészeti Társulásnál kezdik meg a szakmunkás- képzést. A járás tíz községében a jövő hónap elején százötven órás előkészítő tanfolyamok indulnak. A meglevő öt szak­körön kívül még ötöt ala­kítanak. E cél elérésének azonban gátja lehet az elő­adók hiánya, ugyanis az ag- ronómusoknak nincs erre elég idejük. A szakoktatás idei tapasz­talatait összevetve kitűnőt, hogy csökkent a jelentkezők száma. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a fiata­labbak már tovább képezték magukat a különböző mező- gazdasági szakmákban, más­gazdasági vezető elrendelhet­te volna a rendezést. Mint kommunista és mozgalmi em­ber azonban célravezetőbbnek találta személyes példa muta­tással és politikai módszerek­kel megmozgatni a cukorgyá­riakat. Sok példát lehetne még idéz­ni a gyár életéből, s az idei eredményekkel is alátámaszta­ni, hogy nem lehet elválaszta­ni az életben a gazdasági és a politikai vezetést. Ez természe­tes is, hiszen nincs tisztán gaz­dasági és tisztán politikai kér­dés, feladat. Át- meg átszövi egymást a kettő. A cukorgyári példára visszatérve: a főmér­nök mint a pártvezetöség tagja indította el ezt a mozgalmat. S hogy példáját olyan lelkesen kaposvári járásban részt az idősebbek — noha érdeklődnek — az ötszáz órás elméleti és gyakorlati oktatási idő miatt húzódoz­nak a szakmunkásképzéstől. A téli szakoktatása tervből hiányzik az állattenyésztő szakmunkások képzése. A szentgáloskéri baromfite­nyésztő-képzésen kívül sem­mi sincs. Állattenyésztőket ugyanis csak betanított mun­kássá oktathatnak ki. Nagy kár ez, hiszen a kaposvári járásban, különösen a Ka- posvölgyében fontos szerepet játszik a szarvasmarha-te­nyésztés. Fejlesztéséhez több szakemberre van szükség, mint amennyi hozzáértő ál­lattenyésztő jelenleg van a termelőszövetkezetekben. Még a tél elején módot kellene találni arra, hogy a járás falvaiban megkezdődjön az állattenyésztő szakmunkások képzése. Mekkorát tud előrelépni egy falu? Hogyan kovácsoló dik ki a közös célokért küz­deni képes közösség? Mi ad erőt a csüggedőknek? Hallgatom a számokat, és ? beszélők arcát nézem. Négy éve, egy zimankós téli na­pon a csüggedés, az elkese­redés okait kutattam Tengő­dön. Nem tudtam elhinni, hogy az itteni parasztembe­rek rosszat akarnak önma­guknak. A keserűség rossz tanácsadó. Ahol a bizalmat- janság és a keserűség ver tanyát, ott az akarni és a józan ész nehezen tud felül­kerekedni. Tengődön nem hittek és nem bíztak az emberek. A járásnál ezt a véle­ményt hallottam a faluról. — Annyifelé húznak, ahá- nyan vannak. Mindenki mást akar. A vezetőség sehogy sem tudja közös nevezőre hozni a dolgokat. Vezetők jennek, vezetők mennek, és a bajokat képtelenéit orvosol­ni. Ebben a faluban mahol­nap már nem ismerik azt a szót. hogy tekintély. követték a hivatalnokok, a munkások, a műszakiak, bizo­nyítja, hogy megértették, mi­lyen fontos a kampány sikere érdekében a rend. • Néhány évvel ezelőtt még nem volt ilyen együttműködés, ilyen szoros kapcsolat a veze­tők és a pártszervezet között. Az utóbbi időszakban szűntek meg a súrlódások, javult meg a munka. Most kezd általános­sá válni minden szinten, hogy a politikai munkát nem lehet csak a pártvezetőségének tu­lajdonítani, s páholyból nézni, hogyan valósítják meg a párt politikáját. Ez minden vezető­nek kötelessége és feladata. Amióta kialakult a cukorgyár­ban ez az egység, a munka is jobban és könnyebben megy. NÉHÁNY HÓNAPPAL EZ­ELŐTT riportot írtam a Nagyatádi Konzervgyár üzem­szervező közgazdászáról. Mun­káját eleinte bizalmatlanul és értetlenül szemlélték, nem tá­mogatták megfelelően. A gyár pártszervezete fölismerte, hogy nem puszta gazdasági problé­ma ez, politjkai oldala is van. Mellé állt a közgazdásznak, segített megváltoztatni az em­berek szemléletét, hogy szabad utat nyisson a gyárban eddig ismeretlen üzemszervezésnek. S hogy miben lehetett lemérni ennek a munkának a hasznát? Több mindenben: egyrészt szo­rosabbra fűződött a pártszer­vezet és a vezetés kapcsolata, sikerült helyes irányba terel­ni az emberek gondolkodását, s ami szintén nem mellékes, az üzemszervezéssel majd egy­millió forintot nyert a gyár. Vagy vegyük a Barcsi Fű­részüzemet. Ebben a gyárban o gazdasági vezetés közösen a pártszervezettel határozott lé­péseket tesz az új gazdasági mechanizmus szellemének meghonosítására. A pártszer­vezet politikai segítsége nél­kül nem ért volna el ilyen eredményt a fűrészüzem veze­tősége. Az egységes vezetésnek köszönhető, hogy fentiről le s leniről fölfele kialakult a Beszéltem öregekkel és középkorúakkal. Indulatos, keserű válaszokat kaptam a kérdésekre. — Ki dolgozna szívvel-lé­lekkel tizennégy ’'ormiért? Aki azt teszi, az kötözni való bolond! — Ha mindenki becsület­tel helytállna, akkor... Nem engedték befejezni a mondatot. — Nálunk? Az csoda len­ne! Egy tisztességben meg- őszült parasztember szavait idézem: — Ott kezdődött a baj, hogy néhányan széthúztak. Hiába könyörögtek nekik, nem jöttek dolgozni. Erre aztán egyre többen gurultak méregbe mondván, hogy a közös éppen úgy a széthú- zőké, mint az övék. Ha nekik lehet lógni, akkor minden­kinek lehet. Amikor megjött az istálló építéséhez rendelt anyag, az elnök meg az ag- ronómus, sorra járta a háza­kat, és a szó szoros értel­mében véve könyörögtek, hogy jöjjenek, segítsenek. Mit gondol, elment valaki? Nem. Senki. Akkor is min­denki a másikat leste. Én is azt néztem, hogy megv-e a szomszéd. A szomszéd meg engem figyelt. Éppen itt volt a járástól egy pártmunkás. Csöndes, nyugodt szavú em­ber. Nem szólt az senkinek semmit, csak intett az elnök­nek meg az agronómusnak, és nekiállt dolgozni. Előszcr nevettünk, azután azt hi­szem, szégyenkeztünk... Hallgatom a számokat, ff közben arra gondolok, hogy r.V minden van mögöttük. Mennyi akarás, mennyi kür • delem. __ A búza 15 mázsával cí • z etetit holdanként. .. Annyi hízót adtunk el, Hogy az Ál­latforgalmi Vállalat Hkiil- tíötte is csodálkozótf. Tengő­mennyiségi szemlélet helyett _ minőségi. Természetesen ez nem ment máról holnapra, s még mindig nincs azon a fo­kon, amelyet elgondoltak a fű­részüzemiek. A jó indulás nél­kül azonban még itt sem tar­tanának. Hagyomány szinte a fűrészüzemben, hogy minden nagyobb gazdasági döntés elölt kikérik a kommunisták véle­ményét, közösen vitatják meg, milyen megoldásra váró fel­adatok állnak az üzem előtt. Így történt ez a régi módsze­rek megváltoztatása előtt is. S amit a fűrészüzem gazdasági vezetői elgondoltak, azt a párt­tagság elé tárták. Megmagya­rázták, miért van szükség a változtatásra, milyen haszon­nal jár, s milyen gondökat je­lent. A taggyűlés után meg­kezdődött a politikai munka. Egyformán agitált a párttitkár, az igazgató, a főkönyvelő, a személyzeti vezető, az szb-tit- kár, a főmérnök. S ez az egy­séges állásfoglalás teremtette meg a kedvező légkört az üzemiben a régi módszerek elvetéséhez, az újabbak beve­zetéséhez. Azt hiszem, szükségtelen to­vább szaporítani a példákat. Az eddig elmondottakból is vi­lágosan meg lehet állapítani, hogy ott lehet igatón ered­ményt elérni, ahol szoros mun­kakapcsolat alakult ki a párt- szervezet és a vezetés között, ahol nem húznak választówna- lat a gazdasági és a politikai munka közé. A GAZDASÁGI MECHA­NIZMUS REFORMJA még jobban megköveteli ezt az egy­séget. Hiszen nő a vállalatok önállósága, s a helyi politika jó módszerei, következetessége nagyban hozzájárulhat a jobb gazdasági eredmények elérésé­hez. Az élet követeli meg majd, hogy minden vezető egyben jó poútikus is legyen, mert epéi­kül nem irányíthatja eredmé­nyesen a rábízott közösséget, nem lelkesítheti a gazdasági célok elérésére. . _. Lajos Géza ejön még sohasen; volt any- nyi tej, mint az utóbbi idő­ben. Még akkor sem, ami­kor az állami gazdaság is ide hordta. Naponta hatszáz litert ad a közös, ugyanany- nyit a háztáji állomány. Most kétszáz süldőt tudnánk elad­ni. Búzából négyszázezer, tej­ből száznegyvenszer, hízott disznóból kétszázezer formt a többletbevétel. összesen több mint egymillió egyszáz­ezer. Az idén veti ói k egy kombájnt, igaz, szép pénzt fizettünk érte, de megéri. Három éve tizennégy fo­rintot ért egy munkaegység. Több mint félmillió forintos mérleghiánnyal zárták az évet. Tavaly harminkét fo­rintot fizettek. Az idén meg­lesz a harmincnyolc. A ré­szesedéssel együtt kijön a negyvenöt forint. Járjuk a határt. A járási pártbizottság első, titkára szélesen mosolyog. — Azelőtt a gazdaság ve­téseit mutatták a szemléken. Most már nincs szégyenkez­nivaló ... A szomszédos Bedegkéren így vélekednek a tengődi szövetkezetről: — Megfelelő emberek ke­rültek a vezető posztokra. Az elnök: Barkóczi József. Középkorú, csöndes szavú parasztember. A mezőgazdász: Tringer József. Mozgékonv. harsogó életkedvű fiatal. Még innen van a harmincon. A ho- gvan?-ra a mezőgazdász fe­lel: — Mindig megbeszélünk mindent. A tagsággal egyet­értésben döntünk. Ez lenne a miért?-ek mö­gött? Ez indította el ezt a falut az utolsó helyről az elsők közé? Ez adott erőt a süggedőknek? Szerény a válasz: — Ez. Németh Sándor Az ÉM Vas megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari főépítésvezetősége FÖLVESZ szakképzett hőszigetelő, üveges és parkettás szakmunkásokat. Bérezés, szociális juttatások az érvényben lévő rendelkezések szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a szakipari főépítésvezetőségnél, Szombathely, Wesselényi utca 34. sz. alatt. (Í5950) Tért hódít a gépészképzés a tsz-ekben H. F. TENGŐD A SZÁMOK MÖGÖTT Gyorsan telnek a ládák a finom starkingalmával. A pincében nagyon hideg van, de legalább nem fúj a szél, és a mindent betöltő almaillat elfelejteti az em­berrel a novembert. A válo­gató asszonyok bekecsben, teljesen bebugyolálva dolgoz­nak. Szaporán jár a kezük, telnek a ládák; a mosolygós jonatán, a jóízű starking, az illatos batul nagyság szerint sorakozik a rekeszekben. Horváth Józseffel, a kiren­deltség vezetőjével beszélge­tünk az almásládák között. — Még október közepén értesítettem a termelőszövet­nek fizetünk a tárolásért, illetve azért, mert nem jut­tatta el idejében raktárunk­ba A most beszállított bur­gonya érthetően nem olyan jó minőségű, mint amilyet vártunk. Tíz-tizenkét ember válogatja, dobálja ki a fa- gyottat A sok probléma mellett azonban van öröm is. 30 va­gon almát válogatnak szét az asszonyok. Az almát álla­mi gazdaságokból és a por- rogszentkirályi termelőszövet­kezetből szállították ide. Na­ponta 3—400 ládányi gyü­Fontosan kell mérni a cseresznyepaprikát. mezeteket, hogy a burgonyá­jukat október 31-ig szállít­sák be telepeinkre. Az idő jó volt, nem nagyon törőd­tek a felszólítással, és nem jött be egyetlen tétel bur­gonya sem. Amikor beállt az első fagy, jöttek a levelek: Mikor és hogyan juttassák el a krumplit a MÉK-hez? Je­lenleg a szerződéses burgo­nyának csupán 60 százalékát tároljuk; még mindig vannak olyan szövetkezetek, melyek­mölcsöt vizsgálnak át a bri­gád tagjai. Ezután egy másik »illatos« pincébe kalauzol a kirendelt­ségvezető. A savanyítókádak­kal és hordókkal teli helyi­ségben cseresznyepaprikát raknak üvegekbe, címkéznek, csomagolnak. A tele ládák út­ra készen sorakoznak, várva, hogy elvigyék a böhönyel sa­vanyúság jő hírét szerte az or­szágba. Kovács Lajosné szo­cialista brigádja már három éve e kitüntető cím birtokosa. A hattagú bri­gád most újabb dolgozókkal bővült, mert egyébként nem győznék a munkát. Na­ponta körül­belül kétezer üveg cseresz­nyepaprikát dolgoznak fel. A hónap köze­péig 200 má­zsát szállítot­tak el. A sava­nyúságok közül az uborka a legkedveltebb, 500 mázsát dol­goznak fel be­lőle. Teljes üzem­ben dolgozik a kápo zt asze­letel ö n is. A képen látha­tó trió naponta 100 mázsa ká­posztát szel le a géppel. S. G. A szeletelőgép falánk késeinek napi 100 mázsa káposzta meg se kottyan. 39 ezer olaj kályhát ígér a gyár a jövő évre A mostani fűtési idény z létékor sokan ismét hiá­ba keresték a vasboltokban az olajkályhát, pedig az idén 25 ezret, a tavalyinál négyezerrel többet szállított belőle a Mechanikai Művek a belkereskedelemnek. A gyár a jövő évre már 39 ezer olajkályhát ajánlott fel a ha­zai kereskedelemnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom