Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-12 / 241. szám

Somogyi Néplap MS7MD" Mérvei t-inTTfí-'í MC<5VE' TANÁCS LAPJA cAz, tislí LakÁk Miről ír a Pártélet októberi száma? ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA HELYEZTÉK A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX- kongresszusára való készülődés megannyi formája, módszere adja a Pártélet című folyóirat októ­beri számának gerincét. Né­meth Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára ar­ról számol be, hogy pártunk teljesíti történelmi hivatását. >-Párttagságunk számvetése a Vili. kongresszus határoza­MÚZEUMI HÓNAP író-olvasó találkozó Tabon Takáts Gyula József Atti- la-dijas költő látogatott el tegnap szülőfalujába, Tab- ra, hogy találkozzon és el­beszélgessen olvasóival. A beszélgetés és a vita talál­kozott a részvevők érdeklő­désével és igényével, s igy közelebbről megismerték a József Attila-díjas lírikust. A beszélgetés folyamán többen kérték véleményét a mai magyar költészetről. Takáts Gyula szerint is az alkotásnak mindig a tökéle­tes igazságot kell tartalmaz­nia, mert ellenkező esetben hamis, giccs. A költő jelen­leg gyermek- és ifjúsági munkákon dolgozik, de ha­marosan ismét találkozha­tunk új verses kötetével: A villámok mértanival. fainak végrehajtásáról azt mutatja, hogy a párt vezeté­sével, a kommunisták aktív részvételével a főváros dol­gozói is sikeresen oldották meg a szocializmus építéséről rájuk háruló feladatokat. Párttagságunk egységesen hi­tet tett a Magyar Szocialista Munkáspárt immár egy évti­zede folytatott politikája mel­lett. Ezen az úton tovább ha­ladni — ez a pártonkívüli tö­megek véleménye is. A he­lyeslés és támogatás azon a tapasztalaton alakul, hogy az elmúlt egy évtized alatt pár­tunk becsülettel teljesítette a munkásosztállyal, a dolgozó néppel szembeni kötelességét.« Tapasztalatok gazdag soka­sága címmel három megye — köztük Somogy — vezető­ségválasztó taggyűléseiről is szerepel egy összeállítás a fo­lyóiratban. Somoskői Gábor, a SZOT titkára a szakszerve­zetek, a szakszervezeti bizott­ságok növekvő feladatait elemzi. Rózsa József, a Mun­kaügyi Minisztérium osztály- vezetője az anyagi érdekelt­ségről irt tanulmányt. Ebben a többi között kimondja: »A gyakorlatban is meg kell va­lósítani azt a közismert el­vet, hogy ami anyagilag ked­vező a népgazdaságnak, az legyen anyagilag előnyös a válallatoknak és az egyének­nek is.« Valószínű, sokakat érdekel A lengyel katolikus egyház és az állam közötti viszony című írás, és nemkülönben közérdeklődésre tarthat szá­mot A lakosság életkörülmé­nyei című tanulmány is. Szántó Józsefet, a Barcsi Vasgyár vezetőjét. Tegnap beszámoltunk róla, hogy va­sárnap délután Középrigócnál súlyos közlekedési baleset történt: a Barcsi Vasas Da ráinyba tartó labdarúgócsapa­ta tehergépkocsival az árokba fordult. A teherautót Szántó József vezette, noha nem volt meg a tehergépkocsira érvé­nyes vezetői jogosítványa, és gyakorlattal sem rendelke­zett. Tegnap délután érkezett a hír, hogy a baleset sérültjei közül Kovács Ferencné 23 éves. barcsi lakos a kórház- ban meghalt. Három sérült állapota továbbra is válságos. Az esti órákban beszéltünk a kaposvári kórház baleseti osztályával is, ahol közölték, hogy a beszállított sebesültek közül még öt személyt kezel­nek. Ezek állapota javul. A többiek — minthogy sérülésük csupán könnyebb természetű volt — már eltávoztak. Elkészült a huszonhét lakásos háromemeletes lakóház Nagy­atádon. A boldog lakástulajdonosok megkezdték a beköl­tözést a várva-várt lakásokba. Képünkön: Az első lakók. EGY TÁVOZÓ e's egy érkező orvos TTTT T-1 egy magas 1920 nyaran | tefmetú talember érkezett Kéthelyre. »Az új orvos« — mondták a falubeliek, ő pedig vegyes ér­zelmekkel lépte át az orvos­lakás küszöbét. Vajon milyen emberek közé jött régi közsé­géből? Akkor ugyanis már hét év tapasztalatai álltak dr. Batáry Károly körorvos mö­gött „Színésszé a közönség által válik az ember“ Mindent játszottam Miskolcon. Drá­mai szerepeket és vígjátékokban egyaránt: itt-ott még énekeltem is. De ezt talán hagy­juk, mert pont az én esetemben ez kevésbé jelentős... Hogy alkati sajátosság? Igen, mert ha valaki »mindent játszik«, az követ­kezik abból, hogy valamilyen küllemben vagy liarakter sajátossága nem zárja egyfajta sze­repkörbe. De hogy szerencsés-e? Nézze, amennyire szerencse, annyira kevésbé sze­rencsés egyben... — Fárasztó?... — Miért tagadjam? De kétféle fáradtság van: értelmetlen és értel­mes. Az egyiket akkor érzi a színész, ha sü­ket fülekre talál, ha nem sikerül, amit akar. A másik az, amikor — ha csak egy mondat erejéig — tudok valamit nyújtani. Ilyenkor jóleső a fáradtság... — Biancát játszom az Otellóban, de jobban tartok tőle, mint egy főszerep­től. Bianca: utcai nő, A szerep­nek van drámai funkciója, s ez fontos, hiszen ettől függ, hogy érdekes-e a feladat vagy sem. — Mitől tart különösképpen ebben? , — ... Elmondok magának, egy esetet. Németh László Nagy családjában hasonló sze­repet kaptam. És ki kellett mondanom azt a szót. Hogy igen, ez vagyok ... Én követ­kezetesen végighallgattam az előző felvonást, minden alka­lommal. Minden idegszálam­mal a darabot és a közönséget figyeltem. Hogyan mondjam a szövegemet? ... Érti, mire gondolok? Funkciója volt an­nak a szónak, és ezen állt vagy bukott a szerepem. — És?... — És győztem. Sikerült. •. Én nagyon sokat tanultam akikor. Mindenekelőtt azt, hogy kinek játszom, kik ülnek ott a nézőtéren? Mert színésszé a közönség által válik az emz Közte és a falu között meg­lepően gyorsan feloldódott a kezdeti idegenkedés. Az em­berek bizalmukba fogadták, ő pedig tudása, hivatása legja­vát igyekezett nyújtani a rá­szorulóknak., S később sem csalódtak egymásban. Most negyvenhat év múltán több mint négyszázan zsúfo­lódtak össze a kéthelyi mű­velődési házban, hogy elbú­csúzzanak tőle, és üdvözöljék a község új orvosát. Tanácsi vezetők köszöntötték öt ebből az alkalomból, majd az ün­nepség után baráti körben be­szélgettünk: 53 éve vagyok orvos. bér... Ügy érzen tásunk talán egy kicsit az or­voséhoz hasonló. Valahol mi is gyógyítunk, azaz gyógyítani, változtatni szeretnénk a lélek mélyén. Ha valami újat, vala­mi szépet adhatunk önma­gunkból. Ez a vágy, ez a törek­vés bennünk van... Én ja­nuár óta Pesten dolgoztam. Minden oda kötött: a család, az otthon; a pálya sok lehető­sége a fővárosban. S akarja tudni, miért jöttem Kaposvár­ra? — Mi, öten-hatan újak há­rom-négy éve együtt végez­tünk a főiskolán. Tudtam, hogy ők is ide szerződtek. Itt találkoztunk, és most úgy ér­zem, hogy együtt és együtt az egész társulattal ebben az évadban elkezdhetnénk vala­mit ... Ezért jöttem, amikor hívták. Pedig Kaposvárról jó­formán csak annyit tudtam, hogy »virágos«... De azért hadd mondjak el egy kedves epizódot; érkeztem. Befordulok az első utcába, megállók, lecsavarom az ablakot, és egy járókelőtől — negyvenéves forma férfi volt — megkérdezem, hogy merre van a színház. Rám néz, elmosolyodik: »Jé, maga az? Láttam a múltkor a ív­ben, nagyon kedves volt, gra­tulálok« — mondta. Nem tu­dom válaszoltam-e. De ez olyan váratlanul jóleső volt, s annyira zavarba jöttem .. Utána még fél óráig kerestem a színházat. Nézze: színészek vagyunk, hiúk vagyunk, em­berek vagyunk... * * * Lendület, határozottság és valami feszült vibrálás árad egyéniségéből. Szenvedélyes válaszkeresés a világ, az em­berek, az élet, a közélet jelen­ségeire, kapcsolataira, ffiénk reflexiókban gondolkodó mű­vészembernek ismertem meg Telessy Györgyit, a Csikj Ger­gely Színház új tagját. WaJlinger Endre Az utóbbi negyvenhat eszten­dőt Kéthelyen töltöttem egy­huzamban. Körzetem a felsza­badulás előtt kiterjedt a kör­nyező községekre is — mond­ta dr. Batáry Károly, majd további érdeklődésünkre így folytatta: — Alapelvem mindig ez volt: szeretni kell az embere­ket. Talán ez adott nekem erőt... Sokszor, amikor ha­zaérkeztem külterületről, már két-három fogat is várt rám. Vártak a betegeim... S a tá­volságok, a rossz utak korsza­ka bizony nem sok szabad időt engedett. — Hány újszülöttet segített világra itt, a körzetben? — Pontosan nem tudom, de sok ezren voltak ... A háború alatt a község­ben megszervezte a vöröske­resztes mozgalmat. Felesége ebben is segített neki. Nél­küle nem tudta volna hivatá­sát ilyen eredményesen ellát­ni — mondta Eiitáry doktor, aki a község társadalmi éle­tének minden mozzanatában részt vett, s ettől csak a be­tegeinek a gyógyítása vonta el. — Mi a legkedvesebb em­léke a 46 év alatt? — Az életmentés felett ér­zett öröm és az a szeretet, amelyet most a búcsúzáskor fejezett ki a lakosság. Nagyon örülök, hogy áz utódomat is olyan melegen fogadták a községben. Bizalommal adom át neki a munkámat.». — Mit kíván neki és a töb­bi fiatal kollégának? — Ugyanilyen meleg érzé­sekkel vegyenek majd bú­csút orvosi működésüktől; még magasabb életkorban és még jobb egészségben, mint én. A városból a falura költöző fiatal orvos helyzete nem könnyű. Erről beszélgetünk az utóddal, dr. Fejes Istvánnal és felesé­gével. — Mi szeretjük a falut. Sok­kal több szórakozásra a mun­ka miatt eddig sem futotta az időnkből. De itt is van mozi, tv és van a faluban fia­talság, amelynek a kulturális életében magunk is szeret­nénk részt venni. Az első be­nyomásaink nagyon jók. Ez a kedves ünnepség és az embe­rekkel való eddigi kapcsola­taink is nagy bizalommal töl­tenek el. Ügy gondolom — és bizonyára a faluban is így vélekednek —, nem lehetet­len, hogy tőlünk is egyszer majd olyan szeretettel fog bú­csúzni Kéthely lakossága, mint most Batáry doktor úr­tól... Üst Géza CIKKÜNK NYOMÁN Lesz idegen nyelvű tolmács? »Ki igazítsa útba a külföl­dieket?« címmel lapunk au­gusztus 30-4 számában meg­írtuk, hogy a Balaton-parti vasútállomásokon nincs ide­gen nyelvű felvilágosító. Emiatt sok bonyodalmat okoz a külföldi vendégek útbaiga­zítása. Dr. Szabó Tibor, a MÁV pécsi Igazgatóságának vezetője cikkünkre válaszol­va közölte, hogy az elmúlt idényben a siófoki állomáson munkaszünetes napokon né­met és orosz nyelvet beszélő dolgozót foglalkoztattak. A felvilágosítást nehezíti, hogy a munkanapokon a siófoki vasútállomáson nincs idegen nyelvet beszélő vasutas. Az állomásnak sem létszáma, sem béralapja nincs, hogy ilyen embert foglalkoztasson. »Keresni fogom a lehetőséget — írja — a kérdés megoldá­sára. Az újságcikkben foglalt kívánságot a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak is jelentem." Reméljük, a minisztérium is méltányolja a Balaton-par­ti vasútállomások gondját. Morzsák TUDATLANSÁG Professzor a hallgatók­hoz: Háromfajta tudatlan­ság van: amikor valaki semmit nem tud, amikor rosszul tudja azt, amit tudni kellene, illetve, ami­kor mást tud, mint amit tudni kellene. NEM VOLT MÁS VÁLASZTÁS Fiú az apához: — Valaki azt mondta nekem, hogy úgy hason­lítunk egymásra, mint két vízcsepp. — S mit válaszoltál ne­ki? — Semmit, jóval erő­sebb ugyanis nálam. OK A cellában két rab be­szélget: — Miért kerültél ide? — Több tucat esküvőn vettem részt. — S ezért bebörtönöz­tek? — Igen, mert minden alkalommal mint férj szerepeltem. INDOK A válni akaró asszony vallomása a tárgyaláson: — 25 éves házasságunk alatt állandóan meg kel­lett mosnom a hátát. — Ezt válási indoknak tartja? — Nem, de egy hónap óta tiszta a háta. MEGOLDÁS Az egyik skót vándor- színház művészének kéré­se az igazgatóhoz: — Előleget szeretnék kérni az igazgató úrtól. — Mire van szüksége ebben az isten háta mö­götti helységben? — El kell mennem bo­rotválkozni. Ilyen szakál­lal nem játszhatom este Rómeót. — Jó, akkor helyette Otellót tűzzük műsorra. TÁVOLSÁGI AUTÓBUSZON TÖRTÉNT A zsúfolásig megtelt autóbuszokra erőnek ere­jével fel akar jutni egy férfi. A sorban álló utasok tiltakoznak: — Ne tolakodjék, ké­rem. Nem látja, hogy már nincs hely! Mit gon­dol, hogy ki maga?'. — A vezető! AJÁNLÁS Két barát beszélget: — Mi van azzal a ker­tésszel, akit olyan mele­gen ajánlottál nekem? — Képzeld el, megszö­kött a lányommal! — Micsoda? A tiéddel is? MAGYARÁZAT A kis nyúl megkérdezi a nyúlanyótól: — Mondd, honnan jöt­tem a miágra? —• A bűvész kalapjából. Somogy* Az MSZMP Somn?t meu í Bizottsága é« a ^omogv mes' Tanár* (apja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-1L Kiadja a Somogy megyei Laobiadó Vállalat. Kanosvár* Latinka S. a. 2. Telefon 15-16* Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nerr. őrzünlE meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nosta hivataloknál és postisbézbesítőknél. Előfizetési df.i egy hónapra 12 Ft. index: 25057. * I Készült a Somogy megyei Nyomda- I ipari Vállalat kapóson üzemében* I Kaposvár* Katinka Sándor utca &

Next

/
Oldalképek
Tartalom