Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

? MSZMP MCGvFI rtITDTTÉÁr> FF>A MCGVEI TAMÄCS LAPJA „Angyali" munkafegyelem Egyik járási székhelyünk klubjának éttermében üldögél­tünk csütörtökön este. Kilenc óra tájt a vendégek többsége átment a szomszédos teremne tv-t n zni. A szerződés című Angyal-film kezdetekor a ze­nészek is lerakták tnng szerei­ket, s ha marost a főúr is meg­jelent: — Uraim, ha még valamit fo­gyasztani óhajtanak, most ren­deljék meg, mert én is szeret­ném megnézni a tévét! — szólt és távozott. Mi maradtunk, mi­vel biztosak voltunk a népsze­rű Angyal győzelmében. Néhány gondolat azonban felvetődött bennünk: A kiszolgáló személyzet és a zenészek szolgálatban voltak. Helyükön kellett volna marad­niuk még akkor is, ha vala­mennyi vendég a tv-t nézi. Mi volna, ha a filmre hivat­kozva leállnánnk az üzemek és a gyárak, mivel a dolgozók kíváncsiak az Angyalra? Nem nézhették volna meg a filmet az alkalmazottak pénte­ken délelőtt? D. S. Vasárnapi beszélgetés (MTI foto — Lajos György felvétele) Megkezdődött a pártoktatás a tabi járásban Megkezdődött az 1966—67-es pártiskolaá oktatási tanév a Tabra kihelyezett Marxizmus —Lenindzmus Esti Egyetem három évfolyamán. A tavalyi harminckét hallgató helyett az idén már hatvanegyen vesznek részt a három évfolyamos, egyetemi szántű oktatásban. Tavaly a járásban egyedül Ta- bon működött egyéves közép­iskola, ahol 18 tanuló végzett, az idén már Törökkoppámy- ban — a Koppányvölgyi köz­ségek székhelyén — külön kö­zépiskolát szerveztek 25 hall­gató bevonásával. Az idejében elkezdett és a korábbiaknál helyesebb szer­vező és meggyőző munka ered­ményeként mind az alsóbb fo­kú, mind pedig a KlSZ-okta- tásra jóval többen jelentkez­tek, mint a korábbi években. A gazdaságpolitikai tanfo­lyam mezőgazdasági tagoza­tán és a szocializmus építésé­nek kérdései tanfolyamon mintegy 500, az időszerű kér­dések tanfolyamain pedig több mint 850 párttag és párton kívüli vesz részt. Az önálló KISZ-oktatás az idén 28 köz­ségben indul meg mintegy 1020 részvevővel, míg további 10 helységben, ahol nem vol­tak adottak az önálló oktatás lehetőségei, a fiatalok egyéb politikai oktatásban vesznek részt A tavalyi tapasztalatokon okulva az illetékes pártszer­vek az iskolák előkészítésére komolyabb gondot fordítottak. A járási pártbizottság a szer­vezett oktatásokon kívül célul tűzte ki a nyilvános pártnapok gondos megszervezését ahol a hallgatókat a legaktuálisabb bel- és külpolitikai kérdések­ről tájékoztatják. A télen előtérbe kerül a me­zőgazdasági tárgyú televíziós adások vitáinak megszervezése és lebonyolítása egy-egy szak­ember közreműködésével. „Minden gyermek az én gyermekem” Oj tartalommal bővült a kaposvári IL Rákóczi Ferenc Általános Iskolában a szülői munkaközösség munkája. Az iskola vezetősége imertette az 1966—67. évi nevelési munka­tervet, és azt a szülők osztály­értekezleteken tanácsaikkal, javaslataikkal kibővítve iskola szülői értekezletre vitték, ahol összegezték a problémákat. Ja­kab Lászlóné iskolaigazgató és Pointner Miklósné, az iskola szánk elnöke elmondotta, hogy a korábbi években nem volt megfelelő kapcsolat a szülők és az iskola között. Igaz, hogy ez az iskola jellegéből is kö­vetkezett — a tanulólétszám 90 százaléka munkásszülők gyer­meke, sok a vidéki osztály, ahonnan probléma a szülők beutazása —, de a pedagógu­sok sem erőltették a szülőkkel létesítendő szorosabb kapcso­latokat. Az iskolai szülői munkakö­zösség most egy 12 pontból ál­ló tervezetet dolgozott ki, melyben összefoglalják mind­azokat a lehetőségeket, ame­lyek elősegíthetik a tanulók is­kolai és otthoni munkáját. Mozgalom indult «Minden gyermek az én gyermekem-“ címmel, amelyben a szülőkre különösen sok feladat hárul. Az akció kiterjed a gyerme­kek iskolán kívüli viselkedésé­nek ellenőrzésére, valamint a járműveken, üzletekben és más nyilvános helyeken a megbecsülésükre. A felső tagozatban komoly problémát okoz az orosz nyelv tanulása. Az szmk kérésére korrepetálásokat szerveznek és ún. »-nyílt“ órát tartanak, ahol a szülők meggyőződhetnek gyermekük orosz nyelvi felké­szültségéről. Az iskola vezető­sége & tanári kara komoly eredményeket vár — elsősor­ban tanulmányi fé-pn — a mozgalomtól. Demeter Hedvig is Simon György kedden délelőtt érke­zett Kaposvárra. Az első út­juk a színházba vezetett, mely­nek új tagjai lettek. Másnap a múzeumban adtunk randevút egymásnak. Miért éppen eb­ben a »szentélyben“? Mert a színház mellett ez a másik ott­honuk. A múzeum bejáratánál De­meter Hedvig örömmel mond­ta férjének: — Nézd, Gyur­kám, szarkofágok! — És újsá­golta máris nekem: — Ilyen egyszerűen faragott szarkofá­gunk nekünk is lesz, csak túl súlyosak, ezért gond a szállít- tatásuk. Meglepetten kérdez­tem: — Bs hol tartják? — Hát a sziklakertben, ott­hon, persze. A kaposvári színház új mű­vészeivel most ismerkedem. A sziklakertet elém varázsolják. — Vannak ott szép szobrocs­kák is. ßs Európa valameny- nyi hegyéből kövek, sziklák. Megkérdeztem, hogy földré­szünkön merre jártak eddig. A felsorolás helyett inkább azt mondják el, merre nem voltak még. A Skandináv-államok- ban és Spanyolországban. — Képzelje el, hogy néztek ránk a vámnál, amikor a cso­magtartóban meglátták a Kö­veket — mondja a művésznő. A kiállított tárgyak szinte vonzzák őket Simon György megáll egy csodálatos szépsé­gű korsó előtt és hangosan ol­vassa a bekarcolt írást: — Var- gya ... Látod — mondja a fe­leségének —, Vargya és nem Varga. Majd Demeter Hedvig lepi meg egy szép verssel, ami a falra van írva. Betyárvers. A különös varázst lehellő termekben séta közben meg­kérdezem: honnon, s mióta ez a nagy vonzalom a régészet, a népművészet és a színházon túli művészetek iránt? — A férjemnek jó kézügyes­sége van — magyarázza De­meter Hedvig. — A fogságban faragott is. Én pedig elmélet­ben foglalkozom diákkorom óta a művészetekkel. Érdekes és értékes találko­zás. — Folyton azt keresem, hogy miért éppen így festette meg a művész az adott képet. És nem mindig értem meg — mondia Simon György. — Én a reneszánsz és a klasszikus görög művészetet szeretem, harmóniát sugároz­nak felém, s bennem Is meg­nyugvás kél tőlük — mondja Demeter Hedvig. BESZÉLGETÉS A »HŐSÖKKEL« Egy szemet kápráztató kép­re néz, majd így folytatja: — Nagyon egyszerűen kell csi­nálni mindent. A színésznek úgy kell beszélni, mint most én magával teszem. Megérti, amit mondok. Ez a modernség. Most már gőzölgő kávé mel­lett folytatjuk a beszélgetést. Színházunkban már elkezdőd­tek az Otelló próbái. Mind­ketten játszanak benne. Álta­lában játszanak-e együtt? — Ha együtt játszunk, az nagyon jó hatással van ránk — mondják. Demeter Hedvig: — Egy művészi nyelvet beszé­lünk. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem vitázunk egy­mással. Éppen a gondolatok kicserélése a haszon. Mi egy kis összeszokott társulat is vagyunk... Az Egerből Kaposvárra szer­ződött színészházaspártól kü- lünö-külön megkérdezem, me­lyik szerepükre emlékeznek vissza a legszívesebben? Si­mon György hosszas latolgatás után így válaszolt: — Max Frisch És a holtak újra éne­kelnek című darabjában a Ka­pitányt játszottam. 0 gy érzem, a Kapitány megformálása mérföldkő számomra. — Tudod, hogy most meg­leptél — csodálkozik Demeter Hedvig. — Én egészen másra gondoltam. — Először találkoztam olyan feladattal — folytatja a hős —> hogy amikor megjelenek a színpadon, már nem élek. A Kapitány a túlvilágon ébred rá, hogy másképp kellett vol­na élnie A darab filozófiája háborúellenes. »-Egy hulla em­beri gondolatai« — volt az iz­galmas számomra. A figura megformálásába a megírtakon kívül több saját dolgot is be­lejöhettem. Beleszőttem a sa­ját véleményemet is. Capek Fehér kór című da­rabjáról beszélt még. Abban a Marshallt játszotta. — Sokat foglalkozom ennek a kornak a történelmével — mondja Simon György. — Eb­ben a darabban a H. világhá­borúról van szó. Mielőtt Demeter Hedvig vá­laszolna kérdésemre, férje köz­beszól: — Most te lepsz meg? Demeter Hedvig pályájának első kilométerkövéről beszél, Shariden egy darabja volt szí­nészi pályájának meghatáro­zója. A darabot még Gellert Endre rendezte. — Hősnő vagyok. Gertrudis szerepére mindig szívesen em­lékezem vissza. Gertrudds egy intellektuális dolgozó nő, ezt kívántam megfogalmazni. Egy intellektuális dolgozó nő — uralkodó. A tragédián kívül szeretem a vígjátékot is. Sok könnyed­séget ád, oldódást. Ezért szere­tem például Tahi Különleges világnap című vígjátékát. Eb­ben egy színésznőt játszottam. És a férjem játszotta a férje­met... Este két óra. Jó ég, délután háromkor kezdtük el a beszél­getést! Horányl Barna iSOfiOK Forgács Enyhítő körülmény B.-nek, igaz, rengeteg volt a füle mögött, de szolgáljon mentségére, hogy őszintén bevallott mindent, amit csak rá tudtak bizonyítani. Preventíva Az önkritika olyan, mint a védőoltás: kevés­ke fájdalommal jár ugyan, de elejét veszi a na­gyobb bajoknak. Evulóció Az ember lejött a tölgy­fáról, hogy felmásszon — az uborkafára. Csimborasszó X. akkora talpnyaló, hogy még akkor is bol­dog, ha a főnökétől — náthát kaphat • • • Giuseppe Fachineri mi­lánói fiatalembernek el­lopták az autóját A kár­vallott legény erre föl- rendelte húsz rokonát egy szicíliai faluból, hogy segítsenek megkeresni, mert ő bizony nem bízik a rendőrségben. A rokonhad négy álló napig talpalt a városban — hiába. Fachinert végül is ráfanyalodott a rend­őrségre — és nem hiába. Megtudta, hogy az elve­szettnek vélt autó már három napja vár rá. A családi nyomozás mérlege: húsz rokon úti­költsége és négynapi el­látása 400 000 líra, az autó értéke — 360 000. » • • A St. Louis-i Post Dis­patch című lap a követ­kező házassági hirdetést közölte: »John J. Morgenthaler- nak, az 5027-es számú Pi­per Comanch repülőgép pilótájának szolgálati nap­lója: Ma, 1966. augusztus 9-én, St Louisból útban Jefferson City felé, 1800 méter magasságban, dél­után 3 óra 30 perckor Phylis Ann Waller 25 éves, 166 centiméter magas, 53 kilós (jó, szép és intelli­gens), vörös hajú leány beleegyezett, hogy felesé­gül jön hozzám, miután a következő választás elé állítottam: vagy a fele­ségem lesz, vagy nekive­zetem a gépet valami­nek.­* • « Különös látvány szem­tanúi voltak Levi town amerikai város egyik ut­cáján a járókelők: Sstty Dooph asszony az orrá­val gurigázott végig egy diót a járdán, férje pe­dig — aki megnyert véle szemben egy fogadást —, vigyorogva állt mögötte. — Kérem, én hajlandó lettem volna elengedni neki ezt a tortúrát — magyarázta az érdeklő­dőknek —, ha megígéri, hogy a jövőben sohasem mond ellent, erről azon­ban hallani sem akart Hát csak csinálja. Somogyi Néplap Az MSZMP Snmosrv meeveí Bizottsága é« a Somogy megye* Tanára lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kaposvár Latinka S. n. 2. Telefon 15-ltí Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kn-^ratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magvar Posta. Elő­fizethető a hefvi nőst*hivataloknál és ipostiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft. Index: 85067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üz-emébenj Kaposvár, Latinka Sándor utca l

Next

/
Oldalképek
Tartalom