Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
SommiHépIm h ?; ms'z^íd ivirnvr* r ■ -r >/rr .p t a». ac s lapja NAPI GONDOK ELSŐ Régi vágyuk teljesült a mosdósiaknak, amikor október 3-án a művelődési otthon épületében megnyitották az öregek napközi otthonát. Csak a tanácselnök számára indult rosszul ez a várva várt nap. Hétfőn reggel még be sem ért a hivatalába, innen is, onnan is hallotta, hogy baj van az öregekkel. — Többen is meggondolták magukat — fogadták a tanácsháza előtt, és nem kellett különösebben odafigyelnie, hogy észrevegye, örülnek is ennek néhányan a faluban. Amikor a fölmérés készült, húsz idős ember jelentkezett. örömmel diktálták fel nevüket, dicsérve az ötlet szerzőjét, hogy végre velük, egyedül maradt öregekkel is gondol valaki. Tíz óra felé gondolt egyet az elnök, felnyalábolta az új szeneskannát, a néhány üres virágcserepet, és átsétált az öregek közös új otthonába Mire odaért, Bemát Ferencire és Révész Dezsőné már mindent elrendezett. Az ablakokon hófehér új csipkefüggöny, az abrosszal leterített asztalokon virág, rend és tisztaság volt mindenütt. A nemrég festett falak, a parkettán a sárga beeresztő a lakóit váró otthonok hangulatával lepte meg. Az asztalokat a földművesszövetkezet adta, az evőeszközöket és az éthordókat Nyugdíjasokat köszöntöttek Négyes névadó ünnepség a Kaposvári Járási Tanácsnál (Tudósítónktól.) Szombaton reggel három tanácsi dolgozótól vett búcsút nyugdíjba vonulásuk alkalmából a Kaposvári Járási Tanács. Bensőséges ünnepségen kívántak hosszú, boldog pihenést Kiss Istvánná volt kiskorpáéi, Kiss Kálmán volt magyaregresi vb-elnöknek, valamint Egervári Lajosnak, a járási tanács volt gépkocsivezetőijének. Szombaton délben Bráz András, Lalák Gyula, Herber József tanácsi dolgozók és dr. Kónya Károly hetesi körzeti orvos gyermekének névadó ünnepségét tartották meg a tanács nagytermében. A végrehajtó bizottság és a pártszervezet jókívánságait Pfeiffer Elemér járási vb-elnökhelyet- tes tolmácsolta az ünnepeiteknek. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek a baposfői úttörők műsora. Ünnepélyes társadalmi esküvő Luilán (Tudósítónktól.) Szombaton tartották meg az első társadalmi esküvőt a kis bulla község szépen földíszített tanácstermében. A járási tanács pártszervezete, végrehajtó és szakszervezeti bizottsága nevében Toriéi Dénes művelődésügyi osztályvezető ünnepi beszéddel köszöntötte az ifjú párt: Kurucz Terézt, a járási tanács művelődésügyi osztályának adminisztrátorát és Szabó Ferenc igali erdőmérnököt. Az ünnepség után Törlei Dénes átnyújtotta a társadalmi szervezetek értékes ajándékait, majd a munkatársak, a KISZ- íiatalok, a rokonok és az ismerősök halmozták el a fiaia- lokat virágokkal, ajándékokkal és jókívánságokkal. a szanatórium, a székeket a pártszervezet. Az első újságot még a tanácsházáról hozta át. A postás oda kézbesítette. Hamarosan itt lesznek a színes hetilapok is — gondolta az elnök. Bosszantotta a hír, hogy négyen visszaléptek. Amíg csak úgy esett szó az öregek napközijéről, mint egy tervről, dicsérték faiu- szerte, most pedig, ahogy az átadás napja közelgett, egyre többen morgolódtak miatt ta. Miért? Nem tudni biztosan. Lehet, hogy csak azért, mert ilyen még nem volt Mosdóson? Néhányan szegénykonyhának csúfolták, míg mások azt hiresztelték, csak arra jó, hogy a szerencsétlen, magukra maradt öregeket kiforgassák kis vagyonkájukból, elvegyék házukat, nyugdíjukat, sőt talán még a háztájit is. Nos, így történhetett meg, hogy többen is elbizonytalankodtak. Akik ismerték a rendelkezéseket, hiába állították az ellenkezőjét, nem sikerült meggyőzni mindenkit. Délig az előszobarészben a szerelők dolgoztak. Koleszár László és barátja társadalmi munkában kötötte be az elektromos fűtőtestet. Az öregek napközi otthonával szemben Balassa Jánosáéhoz kopogtunk be a tanácselnökkel. Az utóbbi napokban róla is azt hiresztelték, hogy még nem döntött véglegesen. Főzés közben találtuk. — De hiszen ma délben már mi biztosítjuk az ebédet — kezdi az elnök. — Gondoltam, az első napokban azért még főzök magam is. Szombaton vágtam egy kövér kacsét, valahogy el kell pusztítani — mondja bizalmatlan tekintettel az idős asszony, és hozzáteszi: — Délben azért számíthatnak rám is. Kérdezősködünk, kitől hallotta a híreket arról, hogy a nyugdíjat, a házat és a háztájit is elveszik cserébe az otthonért. Egy ideig nem válaszol. — Beszélték — mondja röviden —, de az is lehet, hogy csak találgatták. Míg ELlassa néninél pirul a kacsahús, az utca másik felén ebédhéz készülődnek a felszolgáló asszonyok. Húslevest tálalnak. Második fogásként kapormártás kerül az asztalra hússal, burgonyával. Ezután sütemény következik. Az asztalok fölött a sokágú csillár fáradtan csillogó apró szemei meleg fénnyel árasztják el a barátságos kis szobát._ Nagy József Ml VAN JÁTSZOTTUNK. Ez a negyedóra arra való, hogy kiszellőztessék a fejüket az emberek. Ültünk egy pádon, s valaki azt mondta: "Még nyílnak a völgyben a kerti.-« — ... Petőfi Sándor — vágta rá az egyik fiú. Aztán ő kérdezett: »1867?« i— Kiegyezés — mondtam, majd a kérdező jogán: — Piacsek bácsi. Senki sem felélt. Egymásra néztek. A csoportban a legidősebb huszonöt éves volt, a legfiatalabb talán ha elmúlt tizenhat. Azt mondták, könnyitsem a kérdést: ■— Piacsek bácsi babákkal — mondtam. A cím senkinek sem volt ismerős. Folytattam a kérdezést: — Amikor az ember visszaemlékezéseiből éL Kubai revüegyüttes látogat Kaposvárra A La Fornes nevű kubai revüegyüttes magyarországi turnéján Kaposvárra is ellátogat. Október 13-án a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban mutatkoznak be. Az együttessel a dél-amerikai muzsika több neves szólistája is fellép. A havannai rádió és televízió énekes előadói közül szólistaként az együttessel jött Ramoncito Veloz, Coralia Fernandez, Armado Bianchi, valamint a több amerikai revüfilmből ismert Rosttá Fornes, a kubai revü vezető énekese. Fagyártmánytelep Tabon Az Észak-somogyi Erdőgazdaság tabi fagyártmány telepe a környező erdők fatermését dolgozza feL Az első termék szőlőkaró és bányadeszka lesz. Képünkön: A fűrészpor ciklontomyát deszkázzák az ácsok. A RÓMA-HEGYEN? Az egyik lány, vidékről jár az üzembe, közbekérdez: — Festőről van szó? A vonaton láttam ezt a képet. A reprodukció valóban nagyon sűrűn feltűnik a vonat- fülkék képkereteiben. A festő hevét kérdezem. Nem tudják. Másik címet mondok: »Kövezik a kaposvári Fő utcát.« Az egyik fiú rávágja: ■— Rippl-Rónai József. EZEKNEK A FIATALOKNAK a szülei akkor lehettek kamasz odó gyerekek, amikor a szecesszáonizmus első magyarországi nagy mestere eltávozott az élők sorából, s maga után hagyott körülbelül kétezer-négyszáz képet. Halála óta harminckilenc év telt eL Az öregek közül néhányan még biztosan emlékeznek a mesterre, amint a régi piacteret szegélyező vadgesztenyék dús koronája alatt színes krétákkal dolgozott Kortársai nagyon is számoltak vele. Művészete, szug- gesztív erővel ható képei, haladó stílusa állásfoglalást jelentett: »...Művészetének ellenállhatatlan artisztikus megjelenése a magyarországi stílustörekvések élére állította, egyetlen festő sincs, aki a szecesszionizmus nemzetközi stílusához ily zamatos nyelven szólt volna hozzá« — írják róla méltatói. Művészete sok kortársát állásfoglalásra késztette. Képei láttán Tisza István miniszterelnök azt mondta, hogy hányingere van. De Lengyel Géza, a Nyugat műórtő kritikusa a miniszterelnöknek is szemébe vágta az igazságot: »Rippl- Rónai nem alkuszik meg a tömegízléssel, vannak nagyszerű képei, vannak kevésbé sikerültek is, de nincs egyetlen giccse sem..« Ki így, ki úgy, de valahogyan mindenki kénytelen volt Rippl-Rónai művészetéről tudomást szerezni. Miért, hogy sok mai kaposvári ember alig tud róla valamit? Fedig a nagy orrú, kedves Piacsek bácsi hosszú szárú pipájával úgy fest, mintha ma is közöttünk élne. Jellegzetes színfoltja volt ez az öregúr akkor a városnak. Ma már eltűnt. Ügy tetszik, mintha maga a művész is kollégium-, iskola- és utcanévvé fagyott volna. Pedig képei révén ma is itt él a városban. A múzeum körülbelül száz képét, a Róma-hegyi villa is több njiitt hatvan képét őrzi. De a múzeum kiállítási termeit majdnem mindig ugyanazok látogatják. A Róma-hegyre is kevesen járnák. A kis csoportnak föltettem a kérdést: — Ki látta már eredetiben Rippl-Rónai képeit? — Ketten jelentkeztek. Megszámoltam, tizenöten voltunk ... HETEKKEL KÉSŐBB egyik vállalatunk szocialista brigádjának vezetője kezembe adta a díszes kötésű brigádnaplót Ezt olvastam benne: »A brigád tagjai közös kirándulásokat szerveznek a Balatonra.« — A Romár hegyen jártak már? — M3 van ott látnivaló? A múzeum minden évben a látogatók elé tárja a birtokába levő Ráppl-Rónai-képe- ket Aki odajár, megnézheti. De aki még nem jutott el a múzeumig, nem tud ezekről a kiállításokról. Valahogy a múzeum hívó szava nem jut el a munkásokhoz. Egy 1957 őszén kiadott múzeumi katalógusban ezt olvasom: »Szelleme itt él ma is a hegyen, a város fölött. S most e kiállítással, kaposi hagyatékának közreadásával, az állandó Rippl-Rónai Képtár megalakításának kimondásával szülővárosa és a róla elnevezett múzeum újra öt idézi halálának harmincadik évfordulója alkalmából.« Kilenc évvel később valaki megkérdi: »Mi van a Ráma- hegyen látnivaló?« A brigádnaplókba bekerülhetne ez is, a múzeum is. Megérné. A szocialista brigádok tagjainak érné meg... Kercza Imre IVagy tűz Gölíében Hétfőn délután kigyulladt a göllei Béke Termelőszövetkezet hideg levegős szénaszárítóra rakott szénakazla. A lángok megfékezésére kivonult a kaposvári, a dombóvári, a szigetvári és a komlói tűzoltóság több egysége, és részt vett az oltásban a helyi önkéntes tűzoltóság is. Előzetes értesülések szerint a tüzet öngyulladás okozta. A kár megközelíti a 120 000 forintot. A megmentett széna értéke 250 000 forint körül van. A hatóságok tovább folytatják a vizsgálatot a tűz keletkezési körülményeinek megállapítására és a felelős felkutatására. — Halló, rendőrség! — hívta fel egy izgatott hang a párizsi rendőrkapitányságot. — Tudomásomra jutott, hogy a Rue la Rookett 134. szám alatt egész sereg nőt fogva tartanak. A rendőrség percek alatt a helyszínen termett, és megállapította, hogy az ismeretlen telefonáló a színtiszta igazságot jelentette. A Rue la Rockett 134. alatt van ugyanis a párizsi női börtön. * * * A Time című amerikai hetilap két olvasója a következő levelet intézte a szerkesztőséghez: »Miután lapjukból megtudtuk, hogy a világ leghosszabb nevű helysége az új-zélandi Taumatawhata- kaangi hangagoautomateau turipukakapikimaungngaronokupakakakaiwhenau • kitanataha, kérjük, azt is közöljék, melyik szótagján van a hangsúly.« * * * Egy óra alatt kétszer adta össze a pap Ann Med- land és Barry Blyth brin- fieldi fiatalokat. Alighogy az ifjú pár elhagyta a templomot, Gerald Stretfield plébános utánuk nyargalt: — Forduljanak vissza, valamit elfelejtettem! — kiáltotta lélekszakadva. Kiderült, hogy nem kérdezte meg a fiatalasszonyt: "Hajlandó-e követni a férjét jóban és rosszban egyaránt«, s a mulasztás miatt az egész szertartást meg kellett ismételnie. * * * — Igazgató elvtárs, holnap otthon maradhatok? A feleségem azt szeretné, ha segítenék neki a nagytakarításban. — Ne haragudjék, de ilyesmire nem adhatok szabadságot. — Nagyon köszönöm, tudtam, hogy bízhatok önben! — Doktor úr — panasz- kodik a beteg az orvosnak —, valami furcsa dolog történik velem. Kávéávás közben mindig valami nyomást érzék a bal szememben. — Semmi az egész — mondja az orvos. — Legközelebb kávéiváskor először a kanalat vegye ki a pohárból. A skót a gyermekével városba induló feleségéhez: — Ne felejtse el megmondani a gyereknek, j hogy vegye le a szemüve- I gét, ha nem nézeget semmit! * * * — Kérem, mutassa meg a vezetői igazolványt! — szól a közlekedési rendőr az egyik gépkocsi vezetőjéhez. — Parancsoljon, de nagyon kérem, adja vissza, , mert nem az enyém. Somogy! Az MSZ1UT* nv”* Bizottsága é« a Snmogv W" Tanár? lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-lL Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helvi nostahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár« Latinka Sándor utca 6.* /
