Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
C S'TO VIHÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI AS4. SO FBLÉB Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 235. szám. 1966. október 5., szerda A VB- ÜLÉS NAPIRENDJÉN * _ IN lEZcT * j Á képzőművészeti és a zenei élet Somogybán Ideológiai és kulturális ne- yelőmunkánk két fontos területéről tanácskozott tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága: a képző- művészeti és a zenei élet helyzetéről, hiányosságairól és fejlődésének elősegítéséről. Az erről szóló jelentés megállapítja, hogy a kibontakozás kerékkötője elsősorban a tárgyi föltételek és a helyi ösztönző erők hiánya. Nincs megfelelő kiállító helyiség és műtereim, s az ipari termelőüzemek nem támogatják pályadíjakkal, szocialista szerződésekkel a képzőművészeket, jóllehet a megyében igen gazdag és értékes alkotó munkát végez hét fiatal hivatásos képzőművész, és önálló fővárosi és helyi tárlatok fémjelzik más, képzőművészettel foglalkozó művészek alkotómunkáját is. A zenei élet ' fő fogyatékosságát a koncertlátogatottság elmaradásában s a tárgyi és személyi föltételek hiányában summázta a jelentés. A vita abban csúcsosodott ki, hogy az alapvető probléma nemcsak itt keresendő. Merő Béla hozzászólásában öszefoglaita a művelődésügyi állandó bizottság álláspontját: keveset tettünk az ízlésformálásért; a zenei és a képzőművészeti élet irányítása nincs megfelelően kézben; pang a kóruskultúra; szeméMegalakult a Nagyatádi lárási Népművelési Tanács (Tudósítónktól.) Szombaton délelőtt a Gábor Andor Járási Művelődési Házban megtartotta alakuló ülését a Népművelési Tanács Az ülésefi Gulyás József népművelési felügyelő szólt a tanácsra háruló feladatokról. Elmondta, hogy legfontosabb teendőik közé tartozik a járás 1966/67-es művelődési terve végrehajtásának előseföbb célkitűzéseit, feladatait ismertette. Horváth István művelődés- ügyi osztályvezető hozzászólásában arra kérte a testület tagjait, hogy aktívan kapcsolódjanak be a népművelési munkába, segítsék a községeket. A Népművelési Tanács elnöke Hamvas János, a járási gítése. Ezután az éves terv | tanács vb-elnökhelyettese lett. ŐSZI JELENTÉS MOSDÓSRÓL Holdanként 163 mázsa burgonyát takarítottak be Zöldell az őszi takarmánykeverék Az árpa után rövidesen íoklbe kerül a búza is a mosd ősi Alkotmány Tsz-ben. A húszholdas őszi takarmánykeverék már zöldellt, amikor a napokban hozzákezdtek a búza vetéséhez. Az idén csaknem 400 holdat vetnek be búzával. Szép burgonyatermést takarított be a tsz. A somogyi sárgából holdanként átlagosan 163 mázsát szedtek föl. A harmincholdas burgcnya- táblán az idén használtak először gépet a betakarításhoz. Jó termés mutatkozik cukorrépából is. Eddig húsz hold termését szállították el. A hátralevő negyven hold előreláthatólag túlszárnyalja majd az eddigi kétszázötven mázsás holdankénti átlagot. Végeztek a rövid tenyészidejű kukorica törésével, jelenleg a »górézása« ad munkát. Bár 240 hold kukorica sze • dése még hátravan, a tsz jól áll a mezőgazdasági munkákkal. A vetéssel, a betakarítással, a talaj-előkészítéssel egyidejűleg a háztáji gazdaságokban megkezdődött a szüret és a kukoricatörés. lyi ellentétek gátolják a közös cél elérését, és szegényes a propagandánk. Ezekkel a megállapításokkal a végrehajtó bizottság egyetértett. Honfi István, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyettese felszólalásában hangsúlyozta : — Nem szabad elhallgatni', hogy a megyénkben élő művészek a párt ideológiai és kulturális irányelveinek szellemében alkotnak. Voltak jelentős esztétikai viták, ismeretterjesztő rendezvények is a városban. Azonban a tömegek ízlésnevelése a továbbiakban is — szélesebb alapokon — fontos középponti feladat — mondta a többi között Honfi elvtárs, majd Böhm József elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke összefoglalta a napirend vitáját. Megállapította: a zenei és a képzőművészeti életről való tanácskozás politikai céljaink elérésének eszköze. Sajnos, korábban nem éltünk kellően a lehetőségekkel, és a vb sem. támogatta megfelelően ezt a területet. A vb ezúttal a határozati javaslatok elfogadását későbbi időpontra elnapolta. Viszont a végrehajtó bizottság elnökének javaslatai alapján összegezte, hogy mi szükséges a zenei és a képzőművészeti élet kibontakoztatásához. Mindenekelőtt: az ötéves terv időszakában meg kell teremteni a megyében élő j művészek alkotó munkájához szükséges anyagi és technikai föltételeket. A többi között 1968- ig két műtermes lakást, 1969- ig állandó kiállító terem létesítése szükséges. Országosan meg kell hirdetni a fölemelt Rippl-Rónai-dijat, s oda kell hatni, hogy az üzemek, vállalatok vásárlással, szocialista szerződésekkel támogassák a somogyi művészeket. A zenei élettel kapcsolatos feladatokról novemberben dönt majd a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Ájtai Miklós nyilatkozata Legközelebb 1969. április 4-e alkalmából ítélik oda az Állami Díjat és a Kossuth-díjat — Soron kívül is kiadhatják — A kiválóak közül is a legkiválóbbak kapják A jövőben háromévenként adományozzák a Magyar Népköztársaság Állami Díját és a Kossuth-díjat — így módosította a közelmúltban az Elnöki Tanács az 1963. évi 36. számú törvényerejű rendeletet, amely egyebek között úgy intézkedett, hogy ezeket a kitüntetéseket évente, a felszabadulás évfordulója alkalmából adják ki. Az Elnöki Tanács ezenkívül úgy döntött, hogy a Magyar Népköztársaság kiváló, illetve érdemes művésze címeket ezután a művelődésügyi miniszter javaslatára adományozzák. Dr. Ajtai Miklós, az Állami Díj és Kossuth-díj Bizottág elnöke ebből az alkalomból válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire. I Tanácskozik a KGST végrehajtó bizottsága Kedden Moszkvában megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának 25. ülésszaka. Az ülésszakon Bulgária, Magyar- ország, Mongólia. Lengyelország. Csehszlovákia, az NDK. Románia és a Szovjetunió kormányfő-helyettesei vesznek részt. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács egyik tagja szintén részt vesz az ülésszakon. A gazdasági reformról tanácskoznak Moszkvában tíz szocialista ország szakszervezeti vezetői Kedden déleiéit Moszkvában a Munka Palotájában megnyílt a KGST-tagállamok és Jugoszlávia szakszervezeti központjának értekezlete. Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Ma- gayrország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szo.'jet- unió szakszervezeti képviselői azt vitatják meg, milyen szerep es milyen feladatok hárulnak a szocialista országok szakszervezeteire az új tervezési rendszer és a gazdasági reformok végrehajtásában. A magyar szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára vezeti. (MTI) — Milyen meggondolások tették szükségessé a korábbi gyakorlat megváltoztatását? — Az Állami és Kossuth-díj Bizottság alaposam átgondolta és megvitatta a díjak adományozásának rendjét, és sok év tapasztalata alapján teljes egyetértésben javasolta a törvényerejű rendelet módosítását. — Az Állami Díj és a Kossuth-díj a szocializmus építésében kiemelkedő munka és tudományos-kulturális alkotások megbecsülését jelenti. E kitüntetések viselőit népünk tisztelete veszd körül. — Bizottságunk úgy vélte, hogy az Állami és a Kossuth- díjak' színvonalának, erkölcsi súlyának megőrzése és növelése végett célszerű e díjakat ritkábban odaítélni, mert ez jobb lehetőséget nyújt az alaposabb megfontolásra és előkészítésre. — Az elmúlt időben a szocialista építés és a szocialista kultúra kiemelkedő alkotásainak elismerésén túl az Állami és a Kossuth-díjaknak volt egy történelmi igazságot szolgáltató funkciója is; kiváló tudósok, nagy művészek egész életművét jutalmazta. Olyanokét is, akik a felszabadulás előtti időkben és azóta is kiemelkedően tevékenykedtek népünk fölemelkedéséért, kultúrájáért. Ily módon ezek a kitüntetések nem egy esetben mulasztásokat is pótoltak. Ügy ítéljük meg, hogy az Állami Dfj és a Kossuth-díj ezt a szerepét betöltötte. • — A legutóbbi egy-két év gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a díjak évenkénti osztásának rendszere azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az Állami és Kossuth-díjak súlya, erkölcsi tekintélye, jelentősége csökkenni fog. A háromévenkénti adományozás alkalmas arra, hogy ezt a veszélyt elkerüljük, alaposabCSOMAGOLJÁK A FOKHAGYMÁT A MÉK barcsi telepén most van a fokhagyma feldolgoznának ideje. Négyféle nagyságban osztályozzák a hagymát, kiadagolva csomagolják és adják át a belkereskedelemnek, vagy szállítják külföldre. Eddig két vagon fokhagymát exportáltak Barcsról. ban mérlegeljünk, és valóban olyan személyek kitüntetésére tegyünk javaslatot, akiknek alkotása, tevékenységük színvonala megüti azt a magas mércét, amelyet ezekkel a díjakkal fémjelezni kívánunk. — Annyit jelcnt-e ez, hogy a jövőben csökken a díjak száma, vagyis háromévenként kevesebb díj kerül kiosztásra. mint az eddigi gyakorlat szerint három év alatt összesen? — Ilyesmi, természetesen, egyáltalán nem szerepelt meggondolásainkban. Nincsenek semmiféle keretszámok, korlátozások a díjak adományozásánál. A dolog lényege — ismétlem — a díjak erkölcsi súlyának, jelentőségének emelése, ez az egyetlen cél, amit az Elnöki Tanács rendeletmódosítása szem előtt tart. — Ha az Állami és Kos- suth-dijak legközelebbi osztására a bizottság több javaslatot tud majd előterjeszteni, mint eddig három év alatt együttvéve, örömmel teszi majd ezt, de akkor — és csakis akkor —, ha a kitüntetésre javasolt tevékenység, alkotás megüti azt a mértéket, amelyet a díj képvisel, és amely mértéket a bizottság mindenképpen meg akar óvni és kellő színvonalon kíván tartani. Nem a díjak sfcá- ma a lényeges tehát a további munkánkban — mint ahogy eddig sem ez volt —, hanem az, hogy mennyi olyan méltó alkotást találunk, amely kitüntetésre érdemes. A szocializmus építése hazánkban együtt jár a műszaki, a tudományos, a művészi alkotó munka fejlődésével, ami azt is jelenti, hogy egyre több olyan kiemelkedő alkotás kerül majd a bizottság elé, melyeknek a díj odaítélését nyugodt lelkiismerettel javasolhatjuk. — Mi történik, ha a hároméves időszak közben születik olyan rendkívül jelentős alkotás, amely Állami vagy Kossuth-dí jra érdemes? — Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete módot ad arra, hogy ilyen esetekben a bizottság javaslatot terjesz- szen elő a díj soron kívüli adományozására. Kivételes esetben bizottságunk élni is fog ezzel a lehetőséggel. Itt említem meg, hogy az egyéb díjak évenkénti adományozásának rendszere nem változott meg, és hozzátehetjük, hogy az Állami és Kossuth-díjak háromévenkénti adományozásával ezeknek a díjaknak az erkölcsi értéke is tovább nő. SS — Mikor ítélik oda legközelebb az Állami és Kossuth-díjjal, s hogyan készítik ezt elő? — Bizottságunk javaslatának megfelelően erre legközelebb 1969. április 4-e alkalmából kerül sor. A javaslatokat 1968. november 30-ig kell majd előterjeszteni. Előterjesztésre továbbra is mindazok a szervek és személyek jogosultak, akiknek ez az eddigi rendelkezések szerint jogukban állt. Ebben a módszerben tehát változás nincs, s emiatt úgy gondolom, nem szükséges az illetékes szerveket és személyeket fölsorolnom. — Megjegyzem, hogy az Állami és Kossuth-díj Bizottság munkájával nem fog 1968 végéig várni, hanem — állandó figyelemmel kíséri a tudományos élet, a művészetek és az alkotó munka területén mindazt, ami számot tarthat arra, hogy a legközelebbi adományozásnál napirendre kerüljön — a vélemények megvitatása céljából évente ülésezni fog Ez is előmozdítja, hogy — mint már említettem — a bizottság az eddiginél is alaposabb tanulmányozás és előkészítés alapján tegye meg javaslatait. — Mi tette szükségessé, hogy a művelődés- ügyi miniszter hatáskörébe utalják a kiváló és érdemes művész címek oldaítéiésérc vonatkozó javaslatok előterjesztését? — A több mint 60 tagból álló Állami és Kossuth-díj Bizottság munkájában részt vesznek különböző területeken dolgozó nagy tekintélyű szakemberek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, hivatalos szervek, intézmények vezetői, s természetesen közöttük vannak a művészetek különböző ágazatainak legkiemelkedőbb reprezentánsai is. Mégis a dolog természete szerint az Állami és Kossuth-díj Bizottság többsége olyan tudósokból, mérnökökből és más szakemberekből áll, akik a kultúra barátai ugyan, de nem tekintik magukat a kulturális élet szakértőinek. Ezért — szintén teljes egyetértésben — maga a bizottságunk kezdeményezte, hogy a kiváló és érdemes művész címek odaítélését helyesebb lenne az Állami és Kos- suth-díjaktól függetlenül az erre hivatott szakszerv keretében előkészíteni. Ennek alapján döntött az Elnöki Tanács úgy, hogy ezeknek a javaslatoknak az előterjesztése a jövőben a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozzék — mondotta befejezésül dr. Ajtai Miklós. Véget éri az Interparlamentáris Unió értekezlete Kedden Teheránban véget ért az Interparlamentáris Unió 55. értekezlete. Az értekezleten határozatot fogadtak el a regionális biztonság erősítésének módszereiről. A határozat felszólítja a kormányokat, hogy minden országban szigorúan tartsák meg a nemzetközi kapcsolatok fő elveit: tartsák tiszteletben az államok és a népek szuverenitását, ne avatkozzanak a belügyekbe, és biztosítsák a népeknek azt a jogát, hogy önmaguk döntsenek ügyeikben. Az Interparlamentáris Unió 56. értekezlete a jövő év szeptemberében ül össze Moszkvában. (MTI)
