Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

Szombat, 1966. október 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Rugalmasabb gazdálkodást követel az ű| mechanizmus a kisipari szövetkezetektől Az első félévet tette mér­legre tegnap délelőtt a KI- SZÖV megyei választmánya. A megválasztása óta először ülésező választmány tanács­kozásán megjelent dr. Szűcs Andrásné, az OKISZ főosz­tályvezetője is. Laznicsek Im­re, a KISZÖV elnöke beszá­molójában megállapította, hogy a szövetkezeti ipar na­gyon jó eredményt ért él. A teljes termelés csaknem százharmlnchétmillió forint: a tervezettnél majd kilenc­millióval, a tavalyi első fél­évinél huszonkétmillióval több. A termelékenység 4,7 százalékkal haladta meg a tervezettet, ötmillió forintot hozott a konyhára a ter­melékenység ilyen mérvű emelkedése. Érdemes .kiemel­ni az építőipart: tizennégy- milldó forinttal termelt töb­bet, mint a múlt év első fe­lében. Csökkent azonban a lakosságnak végzett tevéi kenysége, mégpedig a tar valyihoz képest hét százalék­kal. Változott a termelés össze­tétele. Például a kereskede­lem a vártnál kevésbé ér­deklődött a fényezett és az egyéb bútorok iránt. Azok a szövetkezetek, amelyeknek kicsi az asztalosrészlegük, nem is kaptak megrendelést Visszaesett a cipőjavítás az olcsó lábbeli megfelelő vá­lasztéka miatt Először teljje- sítette azonban tervét hosszú idő óta a méretre készült ci­pő készítésében a szövetke­zeti ipar. Nem teljesítette tervét az ipari javítás és szolgáltatás vonatkozásában. Nyolcvanhétezer forinttal ma­radt le. A személyi szolgálta­tás azonban nyolcszázezer fo­rinttal meghaladta az elő­irányzottat. Megfelelően ala­kult a külkereskedelmi szál­lítás. A tervezett 11 760 000 forintos exportot 369 000 fo­rinttal túlszárnyalták a tetsz­ett. Nyolcvanhárommal több személyt foglalkoztattak, mint tervezték. Ez a szám a második félévben tovább nő. Ehhez hozzájárul az ipari tanulók felszabadulása is. Kimagasló eredményt ho­zott az első félév a gazdasá­gosság szempontjából, 11360 090 forint nyereséget értek el a szövetkezetek, csaknem kétszer annyit, mint tavaly. A szövetkezetekben tevé­kenykedő kétszáznyolcvanhá­rom kommunistának a szo­cialista brigádversenynek és brigádmozgalomnak is kö­szönhető az elért eredmény. A ktsz-ek az OKISZ V. kül­döttközgyűlésére majd há­rommilliós vállalást tettek. Ezt 3 256 000 forinttal túltel­jesítették. Laznicsek Imre ezután a harmadik ötéves terv beru­házásairól beszélt. Bejelen­tette, hogy az OKISZ 29 300 000 forintot biztosít beruházásra. A jövő évben kezdik meg a Balatonboglári Hűtőgépjavító Ktsz üzemhá­zának építését hét és fél millió forintos költséggel. Ti­zennyolcmillió forintos beru­házás a Nagyatádi Komfort Ktsz belső szállítóeszközöket gyártó üzeme. A Kaposvári Szíjgyártó Ktsz hárommilliós költséggel átépíti a Heigl- féle malmot, s itt gyártja majd a sportlabdásat. Csak­nem hatmillió forint értékű gépet kap a szövetkezeti épí­tőipar a harmadik ötéves tervben. A beszámoló elhangzása utáni vita középpontjában az új gazdasági mechanizmus állt. Vass Béla. a Marcali eredményt ért ed a megye szövetkezeti ipara, mint ta­valy. Hozzászólásában azt elemezte a továbbiakban, milyen .teendői vannak a szövetkezeteknek a reform bevezetése előtt. Felhívta a figyelmet a Hajdú-Bihar me­gyeiek kezdeményezésére: az ellátatlan falvakban gebines javító-szolgáltató részlegeket szerveznek, szakembereket bíznak meg ilyen tevékeny­séggel. Véleménye szerint So­mogybán is élni kellene ez­zel a lehetőséggel. Azt kérte a KISZÖV vezetőitől, hogy minél előbb tisztázzák a me­gyei tanács illetékes osztá­lyaival, melyik balatoni üdü­lőhelyen milyen szolgáltatást fejlesszenek a szövetkezetek Megnyugtatta a választmány tagjait, hogy az OKISZ elő­adássorozaton ismerteti meg a szövetkezeti vezetőkkel az új gazdasági mechanizmust A választmány ülése Laz­Építőipari Ktsz elnöke azt nicsek Imre zárszavával ért fejtegette, hogyan hatott visz- ve§et- Lajos Géza sza a cementhiány a költség- gazdálkodásra, a munkafe­gyelemre, a tervszerűségre. Nagy Gyula, a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz elnöke arról beszélt, mi nehezítette még a csónaküzem munkáját, miért magas a plexihulladétkból ké­szített dísztárgyak ára, mi­lyen következménnyel jár, hogy nincs megfelelő műszaki vezető a szövetkezetben. Szó­vá tette, hogy a fonyódi já­rásban a tanácsok illetékes csoportjai megnehezítik a szolgáltatóhálózat fejlesztését. Például csak az OKISZ köz­benjárásával sikerült elintéz­ni, hogy ne kelljen fölszedni a kempingek mellől a szol­gáltató pavilonokat. Nagy Ferenc, a Nagyatádi Komfort Ktsz elnöke az építőipari bér- gazdálkodás rugalmasságának szükségességéről beszélt. Csak így lehet meggátolni a szak­munkások elvándorlását. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságának vezetője tájé­koztatta a választmányt a megye iparának, mezőgazda­ságának háromnegyed évi munkájáról. Szemléletes pél­dákon keresztül világította meg, milyen követelményeket állít az új gazdasági mecha­nizmus a kisipari szövetkeze­tek elé. A Tegyünk többet Somogyért-mozgaíom szem­pontjából világította meg a beruházások gazdaságosságá­nak követelményét. Dr. Szűcs Andrásné, az OKISZ helyiipar-politikai fő- ösztályvezetője leszögezte, hogy Somogy az első félévi eredmény révén felzárkózott a többi megye és a főváros kisipari szövetkezeteihez. Jobb PP Piacról él az ember“? EZT A VIRÁGNYELVEN MEGFOGALMAZOTT kapita­lista örökséget az utóbbi idő­ben sokszor és különféle kö­rökben hallottam. Tartalmát mindenki érti; mármint hogy >-ez is, az is van... ezt is, azt is lehet — de pén­zért«. Nézzünk néhány példát. Két Csehszlovákiába utazó pedagógus hajnali négykor érkezett az egyik budapesti pályaudvarra. Mivel tájéko­zatlanok voltak, megkérdezték a szolgálatos kapustól, mélyik vonattal kell utazniuk. Elő­ször magyarázta, aztán egyet gondolva magával hívta őket, hogy majd kinyit számukra benne egy fülkét. »Szívesen segítek — mondta —, hiszen piacról él az ember.« Adták is a «-piacra valót« örömmel. Csak akkor gon­dolkodtak el a »nagy szíves­ségen«, amikor egypár perc múlva azt tapasztalták, hogy már minden fülkében van valaki, és utána is sorban csöndben nyílnak ki az ajtók. Azt hiszem, nem kell bi­zonyítanom, hogy ez nem szívesség, amit illik honorál­ni, hanem számítás, a beosz­tással, a helyzettel való visz- szaélés. Felháborodva beszéltek egy tsz-elnökről, aki beosztása mellett még egy idénycsárdát is vezetett, ráadásul a felesé­ge volt a szakácsnő, két lá­nya pedig a felszolgáló. Per­sze nem arról van szó, hogy egy vezető családtagjai nem dolgozhatnak, ebben a for­mában azonban harácsolásnak tűnik. Nagyon sokan méltatlan- kodnak az orvosoknak rend­szeresen kijáró boríték miatt. Hogy egyes esetekben a ho­zott áldozat, fáradság és gon­doskodás valamilyen formá­ban megérdemli a viszonzást, nem vitatom. De az előre letett borítékon el kell gon­dolkozni. Mélyen sértő, ugyanis azizal a föltételezés­sel adják, hogy felelősséget, lelkiismeretességet kapnak majd érte. Hát olyan embe­reknek kell tartanunk az or­vosokat, akik a legmagaszto- sabb feladatban, az emberi élet védelmében csupán olyan Új gyártmány a barcsi lakatosüzemben Hordozható darupálya építőipari vállalatoknak Megfelelő az őszi-téli férfiruhaellátás A Férfiruha Nagykerekedel- í be. Habszivacs ballonból a te­lni Vállalat felkészült az I valyd 1000 helyett most 14 000 őszi-téli idényre. | áll rendelkezésre. (MTI) A férfikonfekció a legújabb divat szerint készítette új modelljeit Az üzletekbe ke­rülnek például a kétsoros, hatgombos, kétoldalt mély, 23 centiméteres hasítékú sport­zakók, öltönyök. Ugyancsak újdonság a kétgombos, kar­csúsított kabátú öltöny. For­mára tetszetősebb puha és tartós fazonú, habszivacs elejű öltönyök is forgalomba ke­rülnek. Még mindig kevés a szintetikus öltöny. Javít a helyzeten, hogy az ipar 35 százalékos szintetikus keveré­sű anyagból többet adott kon­fekció céljára. A fésűs öltö­nyök 35 százaléka különleges — extra, hasas, nyúlánk és zömök — méretekben kerül forgalomba. A konfekciókabátnál a mostani divat lehetővé teszi, hogy a vásárlók 90—95 százai léka találjon méretének meg­felelő átmeneti vagy télika- bátot. A vásárlók többsége főleg a szivacskabátot kere­si, s az idén már nem is hiá­ba. Tavaly 14 000 szövet szi­vacskabátot adtak el, az j«tan 24 000 került az ületek­Mint a Marklin-vasút kis síned, olyanok ezek az ötmé­teres darupályák. Van egye­nes és íves, bármennyit egy­máshoz lehet illeszteni, még- pedig villámgyorsan. Ez a fő erénye a barcsi lakatosüzem­ben készülő hordozható da­rupályáknak. A mintapéldány megjárta a fővárosit, egyik szereplője volt az Építésügyi Miniszté­rium gépesítési kiállításának. Nagy tetszést aratott a szak­emberek körében. Az ÉM Építő-gépjavító Vál­lalat pécsi üzemének barcsi gyára a második félév kezdete óta sorozatban gyártja a darupályákat. Bárhova könnyen szállít­hatják az építőipari vállala­tok, bárhol összállíthatják. Ezzel megszűnik az eddigi költséges pályaépítés, terep- rendezés az építkezéseken. Ezt a pályát csak Barcson gyártják, innen szállítják az ország más részeibe is. A talpfák és a sínek nagy részét a MÁV-tól kapja az üzem. A vasútnál fölöslegessé vált anyagot kitűnően felhasz­nálhatják. Tizennyolcmillió forint értékű darupályát gyárt az idén a lakatosüzem. Ez harminchárom egyenes és tíz íves készletet jelent. Most folyik a fölszerszámo- zás. A gyár műszaki osztálya tervezte a darupályák meg­munkálását könnyebbé, gyor­sabbá és termelékenyebbé te­vő célberendezéseket. Az egyiket tréfásan műtőasztal­nak hívják. Ezen állítják ösz- sze az ötméteres egyenes pá­lyát. Itt készülnek a vízszin­tes furatok, gép csavarja be a talpfába a csavarokat. A másik célgép a függőleges fú­rást és csavarozást végzi el. Most még botra fűzve tart­ják a gépeket a végszerelés­nél. Mindez megszűnik, ami­kor működni fog a két cél­gép. S akkor sokkal több darupálya kerül ki a barcsi üzemből. Mert ezt jövőre is gyártják. Képünkön az első darupá­lyakészletek láthatók. A vil­lás targonca most hozta ki a csarnokból a kész egyenes pályát EGYSÉGBEN, A FALUVAL ÖSSZEFOGVA A K0Z0S CÉLOKÉRT A karádi kommunisták vezet őségválasztó taggyűléséről Négy órán át tanácskoztak a minap falujuk életéről a karádi kommunisták. A ve­zetőségválasztó taggyűlésen részt vett Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, a járás or­szággyűlési képviselője ég Bo­gó László, a járási pártbizott­ság első titkára is. Kíváncsian vártam a beszá­molót követő vitát Négy alapszervezet hetven kommu­nistája ült a teremben, de csak hat ember kért szót A Tanácsi Textilipari Vállalat pártbizalmija, a tsz-elnöke, a tanács egyik dolgozója, a szakmaközi bizottság titkára, a nőtanács titkára és a tsz pártalapszervezeitének titkára. Kiegészítették és megvitatták a beszámoló egyes részeit Kromek Pál, a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, hogy öt éve 1200 000 forint értékű mezőgazdasági ter­ményt értékesített a szövet­kezet. Az idén 17 000 000 fo­rint folyt be a közös számlá­jára. Két év alatt 3 millió forint értékű gépparkot ka­pott a szövetkezet A közös vagyon értéke meghaladja a 25 millió forintot Ennek zö­mét is kapták: új, korszerű gépeket és milliós értékű gaz­dasági épületeket. Már-már panaszbeszámoló­nak és igénybejelentésnek ha­tott egyik-másik felszólaló vé­leménye, amikor egy 62 éves kommunista kért szót. Idős Stile József véleményét idé­zem: »A mi falunk a vasút­építés idején is pórul járt a széthúzás miatt. Ma senkinek se kéne hosszú kilométereket gyalogolni, ha akkor megér­tették volna egymást az em­berek. Nekünk kommunisták­nak kell arra törekednünk, hogy megértsük a jót, hogy a falu minden lakója felzárkóz­zon a köz érdekét szolgáló okos célok mögé, és segítse elérni azokat...« Ebben a faluban sokáig baj volt a tekintéllyel. Egyesek mulatozásra költötték a köz pénzét, csaltak, sikkasztottak. És a lakosság közönyös lett Rövid ideje változás van. De erre az egészséges fejlődésre vigyázni kell, mert sokan egyszerre és mindent akarnak. Művelődési házat; talajjaví­tást óriási területen; üzembő­vítést, de azonnal, vizet a majorba, de rögvest. Jó ez az akarás, az egész­séges türelmetlenség. Karádom óriási előrelépés, örvendetes dolog. De tisztázni kell vala­mit Méghozzá elsősorban a kommunistáknak. Nem lehet egy csapásra megváltani a világot. Akarni kell, elűzni a közönyt, de nem úgy, hogy megvalósíthatatlan dolgokat ígérjünk. Nem szabad elve­szíteni a szavak hitelét. Eb­ben az évben is volt előrelé­pés, a közeljövőben is lesz. Épül, szépül a falu. A gim­náziumban itteni emberek gyerekei tanúinak. A jövőre készülnek. Vannak okos ter­vek, elképzelések. Járni kell utánuk, küzdeni értük. Erről beszélt felszólalásában Szirmai Jenő, a járás ország- gyűlési képviselője. Józan összefogásra intette a falu kommunistáit. Bogó László, a járási pártbizottság első tit­kára is az egységről és a kommunisták példamutatásá­ról szólt Amíg a felszólalók beszél­tek, az arcokat néztem. Egyet­len arcon sem volt közöny ... Németh Sándor fegyverrel hajlandók harcol­ni a betegség és a halál el­len, amely csak pénzre mű­ködik, mint bármelyik utcai automata? De különpénzért, »borra­valóért« mást is lehet kap­ni. Vendéglátóhelyeken meg­különböztetett udvariasságot szolgálatkészségfet, sőt mo­solyt is. Az iparosotkól gyor­saságot és jó minőségű mun­kát. Tehát mindazt, sünit a fizetésért különben is illene adniuk. Az eskü, az adott szó, a tisztesség igénye nem köte­lez? Csak a pénz? AZ A LÁTSZAT, hogy ma­holnap a legszebb és a leg­nemesebb emberi tulajdonsá­gok — a kötelességtudat, a felelősségérzet és a segítő­készség, amelyek a szocialista társadalomban az együttélés alapvető normái — csak vá­sárolhatók lesznek, mint akár­melyik , árucikk. Annál elgon- dolkoztatóbb ez, mert ezek a jelenségek akkor kezdenek éledezni, amikor tömegmére­tekben mélyül a kollektiviz­mus és a humanizmus. Pedig társadalmunkban ezeknek a tulajdonságoknak belső szük­ségletté kéll válniuk. Mondhatná valaki, hogy az említett példák igen szeré­nyek az anyagiasság bemu­tatására. Szándékosan írtam ezeket. Ezekben az esetekben szinte jelentéktelen a pénz­összeg, jóllehet jogszabályt sem sért, de erkölcsi kihatá­sai annál súlyosabbak. Rendkívül romboló az if­júság körében annak tudata, hogy míg sokan a fizetésből »kioentizve« — de normális emberi színvonalon — élnek, egyesek viszont hirtelen meg­gazdagodnak. Vajon mi az oka ennek az anaygiasságnak, pénzhajhá- zásnak? A kevés fizetés, ahogy némelyek állítják? Hamis felfogás. »Kevés« és »sok« relatív lehet. A tapasz­talat az, hogy soha nem elég. Az igények a lehetősé­gekkel együtt nőhetnek, s túlzottak is lehetnek. Miért hajszolják azok közül többen a pénzt, akiknek »van mit a tejbe aprítani«? Ha több ismert esetre gon­dolok, és az érdekeltek em­beri kapcsolatait mérem föl, akkor mintha közös jellem­zők tárulnának fel. Ezek az emberek egyáltalán nem vagy csak alig vesznek részt a kö­zösségi életben. Ha részt vesznek is, rövid idő alatt kiderül, hogy ez csak bizo­nyos hibák leplezését vagy önző egyéni érdekük kielégí­tését szolgálja. Ehhez kapcsolódik egy má­sik vonás: szinte senkivel sem tartanak ' fenn tartós, bensőséges barátságot. Rend­szerint maguknak élnek. Azt hiszem, itt kell keresni azt a váltót, amely a magatar­tást rossz sínpárra1 irányítja. Mivel nem érzik szervesen beletartozónak magukat a közösségibe, a közvélemény ítélete nem jut el. hozzájuk, vagy idegenül hat számukra. A közvélemény nem lesz ná­luk erkölcsi szabályozó. Más­képpen működik a lelkiisme­ret is. Ennek alapján maga­tartásukat és módszereiket hamis tudatra építik. AMIKOR NÉMELYEKNEK a közerkölccsel szembekerül­ve, tekintélyüket megalázó módon, nem pedig szorgal­mas, becsületes munka által lesz mind több a »piacra va­lóból«, akkor egyre kevesebb lesz abból, ami a kiegyensú­lyozott élethez, az együtt­éléshez a mi társadalmunk­ban a legszükségesebb. Németh Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom