Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
Szombat, 1966. október 1. 3 SOMOGYI NÉPLAP Rugalmasabb gazdálkodást követel az ű| mechanizmus a kisipari szövetkezetektől Az első félévet tette mérlegre tegnap délelőtt a KI- SZÖV megyei választmánya. A megválasztása óta először ülésező választmány tanácskozásán megjelent dr. Szűcs Andrásné, az OKISZ főosztályvezetője is. Laznicsek Imre, a KISZÖV elnöke beszámolójában megállapította, hogy a szövetkezeti ipar nagyon jó eredményt ért él. A teljes termelés csaknem százharmlnchétmillió forint: a tervezettnél majd kilencmillióval, a tavalyi első félévinél huszonkétmillióval több. A termelékenység 4,7 százalékkal haladta meg a tervezettet, ötmillió forintot hozott a konyhára a termelékenység ilyen mérvű emelkedése. Érdemes .kiemelni az építőipart: tizennégy- milldó forinttal termelt többet, mint a múlt év első felében. Csökkent azonban a lakosságnak végzett tevéi kenysége, mégpedig a tar valyihoz képest hét százalékkal. Változott a termelés összetétele. Például a kereskedelem a vártnál kevésbé érdeklődött a fényezett és az egyéb bútorok iránt. Azok a szövetkezetek, amelyeknek kicsi az asztalosrészlegük, nem is kaptak megrendelést Visszaesett a cipőjavítás az olcsó lábbeli megfelelő választéka miatt Először teljje- sítette azonban tervét hosszú idő óta a méretre készült cipő készítésében a szövetkezeti ipar. Nem teljesítette tervét az ipari javítás és szolgáltatás vonatkozásában. Nyolcvanhétezer forinttal maradt le. A személyi szolgáltatás azonban nyolcszázezer forinttal meghaladta az előirányzottat. Megfelelően alakult a külkereskedelmi szállítás. A tervezett 11 760 000 forintos exportot 369 000 forinttal túlszárnyalták a tetszett. Nyolcvanhárommal több személyt foglalkoztattak, mint tervezték. Ez a szám a második félévben tovább nő. Ehhez hozzájárul az ipari tanulók felszabadulása is. Kimagasló eredményt hozott az első félév a gazdaságosság szempontjából, 11360 090 forint nyereséget értek el a szövetkezetek, csaknem kétszer annyit, mint tavaly. A szövetkezetekben tevékenykedő kétszáznyolcvanhárom kommunistának a szocialista brigádversenynek és brigádmozgalomnak is köszönhető az elért eredmény. A ktsz-ek az OKISZ V. küldöttközgyűlésére majd hárommilliós vállalást tettek. Ezt 3 256 000 forinttal túlteljesítették. Laznicsek Imre ezután a harmadik ötéves terv beruházásairól beszélt. Bejelentette, hogy az OKISZ 29 300 000 forintot biztosít beruházásra. A jövő évben kezdik meg a Balatonboglári Hűtőgépjavító Ktsz üzemházának építését hét és fél millió forintos költséggel. Tizennyolcmillió forintos beruházás a Nagyatádi Komfort Ktsz belső szállítóeszközöket gyártó üzeme. A Kaposvári Szíjgyártó Ktsz hárommilliós költséggel átépíti a Heigl- féle malmot, s itt gyártja majd a sportlabdásat. Csaknem hatmillió forint értékű gépet kap a szövetkezeti építőipar a harmadik ötéves tervben. A beszámoló elhangzása utáni vita középpontjában az új gazdasági mechanizmus állt. Vass Béla. a Marcali eredményt ért ed a megye szövetkezeti ipara, mint tavaly. Hozzászólásában azt elemezte a továbbiakban, milyen .teendői vannak a szövetkezeteknek a reform bevezetése előtt. Felhívta a figyelmet a Hajdú-Bihar megyeiek kezdeményezésére: az ellátatlan falvakban gebines javító-szolgáltató részlegeket szerveznek, szakembereket bíznak meg ilyen tevékenységgel. Véleménye szerint Somogybán is élni kellene ezzel a lehetőséggel. Azt kérte a KISZÖV vezetőitől, hogy minél előbb tisztázzák a megyei tanács illetékes osztályaival, melyik balatoni üdülőhelyen milyen szolgáltatást fejlesszenek a szövetkezetek Megnyugtatta a választmány tagjait, hogy az OKISZ előadássorozaton ismerteti meg a szövetkezeti vezetőkkel az új gazdasági mechanizmust A választmány ülése LazÉpítőipari Ktsz elnöke azt nicsek Imre zárszavával ért fejtegette, hogyan hatott visz- ve§et- Lajos Géza sza a cementhiány a költség- gazdálkodásra, a munkafegyelemre, a tervszerűségre. Nagy Gyula, a Balatonlellei Vegyesipari Ktsz elnöke arról beszélt, mi nehezítette még a csónaküzem munkáját, miért magas a plexihulladétkból készített dísztárgyak ára, milyen következménnyel jár, hogy nincs megfelelő műszaki vezető a szövetkezetben. Szóvá tette, hogy a fonyódi járásban a tanácsok illetékes csoportjai megnehezítik a szolgáltatóhálózat fejlesztését. Például csak az OKISZ közbenjárásával sikerült elintézni, hogy ne kelljen fölszedni a kempingek mellől a szolgáltató pavilonokat. Nagy Ferenc, a Nagyatádi Komfort Ktsz elnöke az építőipari bér- gazdálkodás rugalmasságának szükségességéről beszélt. Csak így lehet meggátolni a szakmunkások elvándorlását. Tihanyi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője tájékoztatta a választmányt a megye iparának, mezőgazdaságának háromnegyed évi munkájáról. Szemléletes példákon keresztül világította meg, milyen követelményeket állít az új gazdasági mechanizmus a kisipari szövetkezetek elé. A Tegyünk többet Somogyért-mozgaíom szempontjából világította meg a beruházások gazdaságosságának követelményét. Dr. Szűcs Andrásné, az OKISZ helyiipar-politikai fő- ösztályvezetője leszögezte, hogy Somogy az első félévi eredmény révén felzárkózott a többi megye és a főváros kisipari szövetkezeteihez. Jobb PP Piacról él az ember“? EZT A VIRÁGNYELVEN MEGFOGALMAZOTT kapitalista örökséget az utóbbi időben sokszor és különféle körökben hallottam. Tartalmát mindenki érti; mármint hogy >-ez is, az is van... ezt is, azt is lehet — de pénzért«. Nézzünk néhány példát. Két Csehszlovákiába utazó pedagógus hajnali négykor érkezett az egyik budapesti pályaudvarra. Mivel tájékozatlanok voltak, megkérdezték a szolgálatos kapustól, mélyik vonattal kell utazniuk. Először magyarázta, aztán egyet gondolva magával hívta őket, hogy majd kinyit számukra benne egy fülkét. »Szívesen segítek — mondta —, hiszen piacról él az ember.« Adták is a «-piacra valót« örömmel. Csak akkor gondolkodtak el a »nagy szívességen«, amikor egypár perc múlva azt tapasztalták, hogy már minden fülkében van valaki, és utána is sorban csöndben nyílnak ki az ajtók. Azt hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy ez nem szívesség, amit illik honorálni, hanem számítás, a beosztással, a helyzettel való visz- szaélés. Felháborodva beszéltek egy tsz-elnökről, aki beosztása mellett még egy idénycsárdát is vezetett, ráadásul a felesége volt a szakácsnő, két lánya pedig a felszolgáló. Persze nem arról van szó, hogy egy vezető családtagjai nem dolgozhatnak, ebben a formában azonban harácsolásnak tűnik. Nagyon sokan méltatlan- kodnak az orvosoknak rendszeresen kijáró boríték miatt. Hogy egyes esetekben a hozott áldozat, fáradság és gondoskodás valamilyen formában megérdemli a viszonzást, nem vitatom. De az előre letett borítékon el kell gondolkozni. Mélyen sértő, ugyanis azizal a föltételezéssel adják, hogy felelősséget, lelkiismeretességet kapnak majd érte. Hát olyan embereknek kell tartanunk az orvosokat, akik a legmagaszto- sabb feladatban, az emberi élet védelmében csupán olyan Új gyártmány a barcsi lakatosüzemben Hordozható darupálya építőipari vállalatoknak Megfelelő az őszi-téli férfiruhaellátás A Férfiruha Nagykerekedel- í be. Habszivacs ballonból a telni Vállalat felkészült az I valyd 1000 helyett most 14 000 őszi-téli idényre. | áll rendelkezésre. (MTI) A férfikonfekció a legújabb divat szerint készítette új modelljeit Az üzletekbe kerülnek például a kétsoros, hatgombos, kétoldalt mély, 23 centiméteres hasítékú sportzakók, öltönyök. Ugyancsak újdonság a kétgombos, karcsúsított kabátú öltöny. Formára tetszetősebb puha és tartós fazonú, habszivacs elejű öltönyök is forgalomba kerülnek. Még mindig kevés a szintetikus öltöny. Javít a helyzeten, hogy az ipar 35 százalékos szintetikus keverésű anyagból többet adott konfekció céljára. A fésűs öltönyök 35 százaléka különleges — extra, hasas, nyúlánk és zömök — méretekben kerül forgalomba. A konfekciókabátnál a mostani divat lehetővé teszi, hogy a vásárlók 90—95 százai léka találjon méretének megfelelő átmeneti vagy télika- bátot. A vásárlók többsége főleg a szivacskabátot keresi, s az idén már nem is hiába. Tavaly 14 000 szövet szivacskabátot adtak el, az j«tan 24 000 került az ületekMint a Marklin-vasút kis síned, olyanok ezek az ötméteres darupályák. Van egyenes és íves, bármennyit egymáshoz lehet illeszteni, még- pedig villámgyorsan. Ez a fő erénye a barcsi lakatosüzemben készülő hordozható darupályáknak. A mintapéldány megjárta a fővárosit, egyik szereplője volt az Építésügyi Minisztérium gépesítési kiállításának. Nagy tetszést aratott a szakemberek körében. Az ÉM Építő-gépjavító Vállalat pécsi üzemének barcsi gyára a második félév kezdete óta sorozatban gyártja a darupályákat. Bárhova könnyen szállíthatják az építőipari vállalatok, bárhol összállíthatják. Ezzel megszűnik az eddigi költséges pályaépítés, terep- rendezés az építkezéseken. Ezt a pályát csak Barcson gyártják, innen szállítják az ország más részeibe is. A talpfák és a sínek nagy részét a MÁV-tól kapja az üzem. A vasútnál fölöslegessé vált anyagot kitűnően felhasználhatják. Tizennyolcmillió forint értékű darupályát gyárt az idén a lakatosüzem. Ez harminchárom egyenes és tíz íves készletet jelent. Most folyik a fölszerszámo- zás. A gyár műszaki osztálya tervezte a darupályák megmunkálását könnyebbé, gyorsabbá és termelékenyebbé tevő célberendezéseket. Az egyiket tréfásan műtőasztalnak hívják. Ezen állítják ösz- sze az ötméteres egyenes pályát. Itt készülnek a vízszintes furatok, gép csavarja be a talpfába a csavarokat. A másik célgép a függőleges fúrást és csavarozást végzi el. Most még botra fűzve tartják a gépeket a végszerelésnél. Mindez megszűnik, amikor működni fog a két célgép. S akkor sokkal több darupálya kerül ki a barcsi üzemből. Mert ezt jövőre is gyártják. Képünkön az első darupályakészletek láthatók. A villás targonca most hozta ki a csarnokból a kész egyenes pályát EGYSÉGBEN, A FALUVAL ÖSSZEFOGVA A K0Z0S CÉLOKÉRT A karádi kommunisták vezet őségválasztó taggyűléséről Négy órán át tanácskoztak a minap falujuk életéről a karádi kommunisták. A vezetőségválasztó taggyűlésen részt vett Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, a járás országgyűlési képviselője ég Bogó László, a járási pártbizottság első titkára is. Kíváncsian vártam a beszámolót követő vitát Négy alapszervezet hetven kommunistája ült a teremben, de csak hat ember kért szót A Tanácsi Textilipari Vállalat pártbizalmija, a tsz-elnöke, a tanács egyik dolgozója, a szakmaközi bizottság titkára, a nőtanács titkára és a tsz pártalapszervezeitének titkára. Kiegészítették és megvitatták a beszámoló egyes részeit Kromek Pál, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy öt éve 1200 000 forint értékű mezőgazdasági terményt értékesített a szövetkezet. Az idén 17 000 000 forint folyt be a közös számlájára. Két év alatt 3 millió forint értékű gépparkot kapott a szövetkezet A közös vagyon értéke meghaladja a 25 millió forintot Ennek zömét is kapták: új, korszerű gépeket és milliós értékű gazdasági épületeket. Már-már panaszbeszámolónak és igénybejelentésnek hatott egyik-másik felszólaló véleménye, amikor egy 62 éves kommunista kért szót. Idős Stile József véleményét idézem: »A mi falunk a vasútépítés idején is pórul járt a széthúzás miatt. Ma senkinek se kéne hosszú kilométereket gyalogolni, ha akkor megértették volna egymást az emberek. Nekünk kommunistáknak kell arra törekednünk, hogy megértsük a jót, hogy a falu minden lakója felzárkózzon a köz érdekét szolgáló okos célok mögé, és segítse elérni azokat...« Ebben a faluban sokáig baj volt a tekintéllyel. Egyesek mulatozásra költötték a köz pénzét, csaltak, sikkasztottak. És a lakosság közönyös lett Rövid ideje változás van. De erre az egészséges fejlődésre vigyázni kell, mert sokan egyszerre és mindent akarnak. Művelődési házat; talajjavítást óriási területen; üzembővítést, de azonnal, vizet a majorba, de rögvest. Jó ez az akarás, az egészséges türelmetlenség. Karádom óriási előrelépés, örvendetes dolog. De tisztázni kell valamit Méghozzá elsősorban a kommunistáknak. Nem lehet egy csapásra megváltani a világot. Akarni kell, elűzni a közönyt, de nem úgy, hogy megvalósíthatatlan dolgokat ígérjünk. Nem szabad elveszíteni a szavak hitelét. Ebben az évben is volt előrelépés, a közeljövőben is lesz. Épül, szépül a falu. A gimnáziumban itteni emberek gyerekei tanúinak. A jövőre készülnek. Vannak okos tervek, elképzelések. Járni kell utánuk, küzdeni értük. Erről beszélt felszólalásában Szirmai Jenő, a járás ország- gyűlési képviselője. Józan összefogásra intette a falu kommunistáit. Bogó László, a járási pártbizottság első titkára is az egységről és a kommunisták példamutatásáról szólt Amíg a felszólalók beszéltek, az arcokat néztem. Egyetlen arcon sem volt közöny ... Németh Sándor fegyverrel hajlandók harcolni a betegség és a halál ellen, amely csak pénzre működik, mint bármelyik utcai automata? De különpénzért, »borravalóért« mást is lehet kapni. Vendéglátóhelyeken megkülönböztetett udvariasságot szolgálatkészségfet, sőt mosolyt is. Az iparosotkól gyorsaságot és jó minőségű munkát. Tehát mindazt, sünit a fizetésért különben is illene adniuk. Az eskü, az adott szó, a tisztesség igénye nem kötelez? Csak a pénz? AZ A LÁTSZAT, hogy maholnap a legszebb és a legnemesebb emberi tulajdonságok — a kötelességtudat, a felelősségérzet és a segítőkészség, amelyek a szocialista társadalomban az együttélés alapvető normái — csak vásárolhatók lesznek, mint akármelyik , árucikk. Annál elgon- dolkoztatóbb ez, mert ezek a jelenségek akkor kezdenek éledezni, amikor tömegméretekben mélyül a kollektivizmus és a humanizmus. Pedig társadalmunkban ezeknek a tulajdonságoknak belső szükségletté kéll válniuk. Mondhatná valaki, hogy az említett példák igen szerények az anyagiasság bemutatására. Szándékosan írtam ezeket. Ezekben az esetekben szinte jelentéktelen a pénzösszeg, jóllehet jogszabályt sem sért, de erkölcsi kihatásai annál súlyosabbak. Rendkívül romboló az ifjúság körében annak tudata, hogy míg sokan a fizetésből »kioentizve« — de normális emberi színvonalon — élnek, egyesek viszont hirtelen meggazdagodnak. Vajon mi az oka ennek az anaygiasságnak, pénzhajhá- zásnak? A kevés fizetés, ahogy némelyek állítják? Hamis felfogás. »Kevés« és »sok« relatív lehet. A tapasztalat az, hogy soha nem elég. Az igények a lehetőségekkel együtt nőhetnek, s túlzottak is lehetnek. Miért hajszolják azok közül többen a pénzt, akiknek »van mit a tejbe aprítani«? Ha több ismert esetre gondolok, és az érdekeltek emberi kapcsolatait mérem föl, akkor mintha közös jellemzők tárulnának fel. Ezek az emberek egyáltalán nem vagy csak alig vesznek részt a közösségi életben. Ha részt vesznek is, rövid idő alatt kiderül, hogy ez csak bizonyos hibák leplezését vagy önző egyéni érdekük kielégítését szolgálja. Ehhez kapcsolódik egy másik vonás: szinte senkivel sem tartanak ' fenn tartós, bensőséges barátságot. Rendszerint maguknak élnek. Azt hiszem, itt kell keresni azt a váltót, amely a magatartást rossz sínpárra1 irányítja. Mivel nem érzik szervesen beletartozónak magukat a közösségibe, a közvélemény ítélete nem jut el. hozzájuk, vagy idegenül hat számukra. A közvélemény nem lesz náluk erkölcsi szabályozó. Másképpen működik a lelkiismeret is. Ennek alapján magatartásukat és módszereiket hamis tudatra építik. AMIKOR NÉMELYEKNEK a közerkölccsel szembekerülve, tekintélyüket megalázó módon, nem pedig szorgalmas, becsületes munka által lesz mind több a »piacra valóból«, akkor egyre kevesebb lesz abból, ami a kiegyensúlyozott élethez, az együttéléshez a mi társadalmunkban a legszükségesebb. Németh Ernő
