Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 256. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK JELENTÉSE lészdai ellátottsága, Kaposvár iparcikkbolt- és vendéglátó-hálózata. Kaposváron, a nagyobb Járási székhelyeken és a kereskedelmi köz­pontokban nem kielégítő a zöldség- és tej­ellátás. Károsan hat a lakosság hangulatára a több esetben tapasztalható burkolt áreme­lés és a vásárlóknak különböző más módo­kon való megkárosítása. A megye harmadik ötéves terve számol a fogyasztás összetételének az előbbiekben vá­zolt irányú további fejlődésével és a jelenlegi aránytalanságok megszüntetésének igényével. A kereskedelmi ellátás színvonala, kulturált­sága, az igények idejében való kielégítése befolyásolja a lakosság hangulatát, társadalmi rendszerünkről alkotott véleményét Ezért ezekre a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani. A kereskedelmi hálózatot elsősorban a Ba­la ton-parton fejlesztettük. Ennek keretében nyolc ABC-áruház, Siófokon négy szálloda építése fejeződött be. Nagy összegeket fordí­tottak a falusi üzlethálózat fejlesztésére is. Fejlődött a nagykereskedelmi hálózat, mint­egy 6000 négyzetméterrel bővült raktárkapa­citása. Annak ellenére, hogy kereskedelmi hálózatunkat jelentősen fejlesztettük, vannak még ellátatlan területek is. Ezek ellátására további intézkedéseket keli tenni. A harmadik ötéves terv ideje alatt Kapos­váron lényegében megszűnik a bolti és a vendéglátói kereskedelem elmaradottsága, az egyes területek ellátatlansága. Fejlődik a já­rási székhelyek és a falvak kereskedelmi és vendéglátó-hálózata is. A rendelkezésre álló anyagi eszközök azonban nem teszik lehetőve, hogy néhány év alatt az összes hiányossá­gokat felszámoljuk. A legnagyobb problémát az idegenforgalmi szállodák hiánya és a nagykereskedelmi raktárkapacitás elégtelen­sége okozza. Az egyes községek üzlethálózat- fejlesztési terve sem megnyugtató. A keres­kedelmi ellátás fejlesztését az anyagi eszkö­zök elégtelenségén kívül gátolja az egyes ke­reskedelmi szervezetek merev területi elha­tárolása is. E kérdésben még ma is tapasz­talható vita, ami számos lehetőségtől fosztja meg megyénk lakosságát Az állami és a szövetkezeti kereskedelem vezetőinek a vál­lalati érdekeket a megye egyetemes érdekei­vel összhangban kell képviselniük. Idegenforgalom Somogy megye földrajzi helyzeténél fogva az ország egyik legfontosabb üdülési és ide­genforgalmi helye. A Balaton kedvező ter­mészeti adottságai, hazánk növekvő gazda­sági, politikai tekintélye, kölcsönös megálla­podásaink, amelyeket több szocialista or­szággal kötöttünk állampolgáraink utazásá­nak megkönnyítésére, kedvezően hatottak a Balaton déli partjának forgalmára is. A so­mogyi oldalon 1965-ben több mint kétszer annyian üdültek, szórakoztak, mint 1960-ban. A Balaton-part forgalmának, különösen idegenforgalmának a hazainál is viszonylag gyorsabb növekedése nehéz feladatok elé állította az illetékes központi, megyei és helyi szerveket Gyors intézkedésekre volt szükség. Kormányunk elfogadta a Balaton fejlesztésé­nek regionális tervét, ennek jegyében új szállodák, üzletházak, ABC-áruházak, ven­déglátó egységek épültek. 17—18 000-rel nö­veltük a kempingférőhelyek számát. Több mint 10 000 férőhellyel számol a fizetőven­dég-szolgálat Fejlődött az út-, a villany-, a vízi- és szennyvízhálózat is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szinte megváltozott a Ba­laton-part egyes településeinek, üdülőtelepei­nek képe. A fejlesztés azonban a számottevő ered­mények mellett sem tartott lépést az igé­nyekkel. Bár a harmadik ötéves tervben több mint 200 millió forintot fordítanak a déli part fejlesztésére — ebből mintegy 70 milliót szállodaépítésre, a többit egyéb üdüléssel és idegenforgalommal összefüggő problémák megoldására —, ez nem elég. Még több szál­lodára, kereskedelmi és vendéglátó egységre, kommunális és egyéb beruházásokra van szükség. Helytelenítjük, hogy a harmadik ötéves terv idején sem kívánják fejleszteni a szük­séges mértékben a déli part Balatonlellétől nyugatra eső területeit. Szerintünk ennek nemcsak anyagi okai vannak. Azt tapasztal­juk, hogy egyes főhatósági szervek vezetői is — az Országos Idegenforgalmi Hivatalban, a Belkereskedelmi Minisztériumban — téve­sen ítélik meg Fonyód és környékének üdü­lési, idegenforgalmi jelentőségét A megyei pártbizottság és a megyei tanács a jövőben még erőteljesebben szorgalmazza a Balaton- part, ezen belül Fonyód és környékének fej­lesztését Abból indulunk ki, hogy a Balaton- part üdülési és idegenforgalmi jelentősége mind népgazdasági, mind politikai szempont­ból egyre nagyobb lesz. Kommunális és községfejlesztési kérdések A második ötéves terv időszakában a 15 éves lakásfejlesztési program célkitűzéseinek megfelelően jelentősen meggyorsult a lakás- építkezés üteme. Évente átlagosan csaknem másfélszer annyi lakást építettünk, mint az előző tíz esztendő átlagában. Somogybán öt év alatt összesen 11,5 ezer lakás épült, ezzel a megye lakásállománya a tervidőszak vé­gére 8 százalékkal nőtt. Az új lakások 70 százaléka két-, két és fél szobás, és több mint fele fürdőszobával ellátott. A lakások 16 százaléka állami, 3 százaléka szövetkezeti, 36 százaléka OTP-kölcsönös magánerőből, 45 százaléka pedig teljesen magánerőből épült. Súlyos hiba, hogy a tanácsi beruházásból ter­vezett 942 lakásból csak 884-et, a tervezett 556 szövetkezeti lakásból pedig 320-at épí­tettek meg. A tényleges lakásállomány nö­vekedését azonban mérsékli az a körülmény, hogy az említett 11,5 ezer lakásból mintegy 3000 csak nyári lakás, balatoni nyaraló vagy villa. Változatlanul súlyos gond a lakáshiány kü­lönösen Kaposváron és a járási székhelye­ken. A következő öt évben valamivel több állami és szövetkezeti lakást építenek, mint a második ötéves terv idején. Ez lényegesen enyhít lakásgondjainkon, de gyökeres meg­oldást nem eredményez. Ezért az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a saját erőből történő lakásépítkezésekre, a társas­házak építésének szervezésére és az ágazati forrásokból való vállalati lakásépítkezésekre. Tanácsaink még körültekintőbben, igazságo­sabban osszák el a lakásokat, a több gyer­mekes és kisebb fizetésű családokat részesít­sék előnyben. A második ötéves terv időszakában nagy összeget fordítottak megyénkben a község- fejlesztésre. Falusi pártszervezeteink, taná­csaink, a Hazafias Népfront bizottságai, a lakosság elismerésre méltó munkát végeztek. A pártszervezetek, a tanácsok és a társadal­mi szervezetek munkájának egyik legbeszé­desebb, legmeggyőzőbb példája a hatékony, jó községpolitika. Az emberek örülnek an­nak, ha fejlődik, szépül községük, városuk. Ez nagyban elősegíti az egészséges lokálpat­riotizmus kifejlődését, az emberek ragaszko­dását ahhoz a helyhez, ahol élnek, dolgoz­nak. A községfejlesztési alapban az elmúlt tervidőszakban 310 millió forint volt, ebből egy lakosra átlag 850 forint jutott. Az egy lakosra eső bevétel évről évre meghaladta, a társadalmi munka értéke viszont nem érte el az országos átlagot. A községfejlesztési alap különféle bevételeiből az 1961—1965. években egyebek között 108 000 négyzetméter szilárd burkolatú utat, 675 000 négyzetméter szilárd burkolatú járdát építettek, 128 km-rel bővítették a villanyhálózatot, tizenhat kül­területi településre vezették be a villanyt. Számottevő összeget fordítottak egészségügyi, szociális és kulturális célokra is. A jó ivóvíz hiánya közismerten nagy prob­lémája falvainknak, noha számos kutat fúr­tak, 11 község — köztük minden járási szék­hely — törpe vízmüvet kapott, s a vízveze­ték-hálózat hossza megkétszereződött me­gyénkben. Jelentős anyagi eszközöket fordí­tottunk Kaposvár vízellátásának javítására is. Az erőforrások túlnyomó részét a víz­hozamok növelésére fordítottuk. Ennek ered­ményeként a napi vízhozam 21 százalékkal nőtt. Ez azonban nem csökkentette a már korábban bekapcsolt lakások vízellátási za­varait, mert egyrészt újabb lakásokat von­tak be a központi vízellátásba, másrészt meg­növekedett az ipar vízigénye is. A megyei pártbizottság kezdeményezései és erőfeszítései alapján az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és az Országos Tervhivatal köz­reműködésével a megyei és a városi tanács ólkészítette Kaposvár vízellátása megjavítá­sának tervét Köszönjük az Országos Terv­hivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság megértő segítségét. Az eddig nyújtott támo­gatás azonban nem elegendő a probléma tel­jes megoldásához Egyes városrészekben a vízellátás állandóan rosszabbodik, s a helyzet tarthatatlanná vált. A városnak ezt a súlyos gondját az Országos Tervhivatal és az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság azonnali és még fokozottabb támogatásával mielőbb meg kell oldani. Ezt elősegítheti, ha az e célra előirányzott nagy összegű beruházások, a központi erőfeszítések párosulnak a helyi párt- és állami, társadalmi szervek aktív tö­rekvéseivel, ha a város lakossága maga is tevékeny részt vállal a munkából. Az egészségügyi és a szociális ellátottság néhány kérdése A két pártértekezlet között tovább javult megyénk lakosságának egészségügyi és szo­ciális ellátottsága. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével növekedett az egészség- ügyi szolgáltatások igénybevétele. Ennek meg­felelően törekedtünk egészségügyi intézmé­nyeink és a szolgáltatások fejlesztésére. Je­lenleg 410 orvos működik megyénkben, csak­nem 23 százalékkal több, mint 5 évvel ez­előtt Ennek ellenére megyénk orvosi éllá- tottsága még mindig az országos vidéki át­lag alatt van. Legszembetűnőbb a fejlődés a szakorvosi ellátottságban. A szakorvosi órák száma 50 százalékkal nőtt. A tbc elleni si­keres védekezés eredményeként 5232-ről 4419-re csökkent a nyilvántartott tbc-s bete­gek száma, örvendetes, hogy jelentősen ke­vesebb a gyermek tbc-s megbetegedés. Or­vosaink jó munkát végeztek a rák- és a tra­chomaszűrések, az anya- és csecsemővéde­lem terén, valamint a járványok leküzdésé­ben. Javult kórháziágy-ellátásunk is, de nem a kívánt mértékben. Kórházaink zsúfoltak, magas az ágykihasználás százaléka, megfe­szített munkát kíván a kórház egyes osztá­lyain a színvonalas betegellátás biztosítása. Sok bosszúságot okoz a betegeknek az egyes gyógyintézetekben, orvosi körzetekben a né­mely orvosok és betegápolók részéről tapasz­talható kivételezés. Megyénk lakossága jog­gal elvárja egészségügyi dolgozóinktól a gyó­gyító munka színvonalának emelését, a be­tegekkel való bánásmód megjavítását és az orvosetikai szabályok szigorú betartását. Az egészségügyi ellátást új létesítmények üzembe helyezésével, a meglévők korszerűsí­tésével és jobb kihasználásával, az orvosi körzetek számának növelésével és a szakor­vosi hálózat fejlesztésével kívánjuk tovább javítani. Mindenekelőtt kórházaink zsúfolt­ságának megszüntetésére törekszünk. Ezt szol­gálja a siófoki 405 ágyas kórház építése. Elő­reláthatólag 1970-ben elkezdődik Nagyatádon is a 480 ágyas kórház építése, ami a megye kórházi ellátottságán lényegesen javít. A har­madik ötéves tervben új járási rendelőinté­zetek Is épülnek. Tovább javul a szakorvosi ellátás, és mintegy 20 új orvosi, fogorvosi és gyermekorvosi körzetet létesítünk. E fej­lődéssel egészségügyi helyzetünk tovább ja­vul, de még így sem érjük el ellátottságban az országos átlagot. Nagy erőfeszítéseket tettünk a dolgozó csa­ládok gyermeknevelési gondjainak csökkenté­sére, a gyermekes anyák munkába állításá­nak megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek számának növelésével. Azonban néhány fa­lusi bölcsőde nincs megfelelően kihasználva, ugyanakkor az ipari településeken — külö­nösen Kaposváron és Nagyatádon — még mindig kevés a férőhely. A szociális otthoni férőhelyek száma — bár a tervezettnél nagyobb mértékben emel­kedett — nem elegendő a fölvételre vára­kozó elaggott emberek elhelyezésére. Ezt az igényt csak a harmadik ötéves tervben léte­sülő otthonainkkal tudjuk kielégíteni. Több A szocializmus teljes felépítésének nagy munkája nem független a nemzetközi hely­zettől. Ennek alakulásától sokban függ a mi nemzeti programunk megvalósítása is. A be­számolási időszakban igen bonyolult nemzet­közi helyzet közepette kellett végezni mun­kánkat. Napjainkban is feszültségtől terhes, bonyolult a nemzetközi helyzet Ennek elle­nére tovább növekednek világméretekben a szocializmus, a demokrácia és a béke erőd. A haladás és a béke fő ereje a szocialista világrendszer. Annak léte és erősödése a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függet­lenségükért harcoló nemzetek, az egész em­beriség békéje számára elsőrendű érdek. A szocialista világrendszer tovább halad előre a fejlődés útján, s mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények alakulására. Ma a szo­cialista országok a világ ipari termelésének 38 százalékát adják. Katonai erejük a világ­béke fenntartásának,' a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. Az egyes szocialista országok között keletkezett átmeneti ellentmondások és né­zeteltérések ideig-óráig kedveznek az impe­rialisták politikájának, sok embert megté­vesztenek, számottevően azonban nem vál­toztatnak a nemzetközi erőviszonyok alaku­lásán. Az imperialisták, élükön az Egyesült Ál­lamokkal kétségbeesett erőfeszítéssel, fegy­veres provokációkkal, növekvő agresszivitás­sal igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükség- szerű előrenyomulását. Lépten-nyomon meg­sértik az általánosan elfogadott nemzetközi jog normáit, merényleteket követnek el a nemzetek függetlensége, az országok szuve­renitása és a béke ellen. A békés alkotómun­kát — mint négy évvel ezelőtt — most is az imperializmus és annak vezető állama, az Egyesült Államok zavarja meg. Elvetemült, embertelen agressziót folytat tőle távoli te­rületen, Vietnamban. Katonai lépésével láb­bal tiporja a nemzetközi jogot, s ismét föl­idézte az emberiség békéjét fenyegető, a népek pusztulását maga után vonó harmadik világháború veszélyét. Megyénk lakossága teljes mértékben szo­lidáris a vietnami nép igazságos ügyével. Mélységes rokonszenwel kíséri a hős viet­nami nép harcát, melyet hazája, független­sége védelméért folytat az amerikai imperia­lizmussal szemben. Elítéli az Egyesült Álla­mok kormányának újabb provokációját, amely veszélyezteti az egész világ békéjét Helyesli mindazokat a lépéseket, amelyeket elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország, köztük a Magyar Népköztársaság kormánya a vietnami nép megsegítése érde­kében tett. Egyetért azzal, hogy népünk és a szocialista világrendszer többi országa min­den segítséget megad a hős vietnami nép harcához. Megyénk kommunistái, dolgozói nagyra ér­tékelik a kínai népnek a szocializmus meg­teremtéséért vívott harcát. Azonban érthe­tetlen számukra az a politika, amelyet a Kí­nai Kommunista Párt vezetői saját pártjukra kényszerítenek. Elítélik a kínai elvtársak ma­gatartását, szakadár tevékenységét, akik is­mert dogmatikus politikájukkal megbontot­ták a nemzetközi munkásmozgalom egységét, s nyíltan támadják a Szovjetuniót. A viet­nami népnek nyújtott segítség hatékonysága növelésének céljából elengedhetetlenül szük­ségesnek tartják a szocialista országok ösz- szehangolt fellépését biztosító akcióegység létrehozását. Megyénk kommunistái , hitet tesznek a nemzetközi kommunista mozgalom egysége mellett, és elítélnek minden szaka­dár tevékenységet. Támogatják az SZKP-nak a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének megteremtésére irányuló javaslatait. Vallják azt, amit Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára az SZKP XXIII. kongresszusán felszólalásában a ma­gyar kommunisták és a magyar nép nevé­ben kifejezésre juttatott: *•... az internacio­nalizmus próbaköve volt mindig és ma is a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi ttiezonp községben öregek napközi otthonát létesítet­tünk, ami nemcsak csökkentette a szociális gondozásra igényjogosult várakozó öregek számát, hanem olyan új szociális intézmény­formát teremtett, amely vonzóbb és elvisel­hetőbb az öregek többsége számiára. Így ugyanis nem kell elszakadniuk otthoni kör­nyezetüktől. Társadalmi feladatként kell törődnünk a csökkent munkaképességűek ipari és mező- gazdasági foglalkoztatásával, annál is inkább, mert többségük idős ember. Szocialista tár­sadalmunknak növelni kell a lehetséges se­gítséget részükre, ugyanakkor az egyes csa­ládoknak felelősséggel és emberséggel kell törődniük megöregedett szüleikkel és hozzá­tartozóikkal. * * • Amint látjuk, nemcsak a termelés nőtt, hanem nagyarányú fejlődés következett be a lakosság életkörülményeiben is. Mindez pártunk népet szolgáló politikájának szerves része, hisz a kommunista politika minden célkitűzésében a dolgozó ember egyetemes javát, anyagi és szellemi jólétének megvaló­sulását igyekszik biztosítani. Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nines és nem is lesz sohasem.« Megyénk kommu­nistái a Központi Eí zottság vezetésével pár­tunk egészével mindent megtesznek a nem­zetközi kommunista mozgalom akcióegységé­nek megteremtéséért. Az imperializmus — élén az Egyesült Ál­lamokkal — fokozza a háborús pszichózist és a fegyverkezési versenyt Megyénk dolgo­zói pártunkkal és kormányunkkal együtt el­ítélik a népekre súlyos terhet jelentő fegy­verkezést de a jelenlegi nemzetközi hely­zetben a szocialista vívmányok és a béke védelme érdekében továbbra is szükségesnek tartják honvédelmünk korszerű szinten tar­tását, fejlesztését. Büszkék vagyunk arra, hogy néphadseregünk korszerűen fölszerelt alakulatai ott vannak a Varsói Szerződésben tömörült országok hadseregei sorában, s a legutóbbi közös gyakorlatukon ig bebizonyí­tották, hogy készen állnak és képesek a bé­ke, a szocialista haza védelmére, a szocialista világrendszer megőrzésére, bármilyen impe­rialista agresszió visszaverésére. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés orszá­gai — bár legyőzhetetlen erő birtokában van­nak — rendíthetetlenül folytatják békepoli­tikájukat. A béke és az általános emberi har ladás gondolatai vezérlik pártunk és kormá­nyunk külpolitikáját is. Megyénk dolgozói mélységesen egyetértenek ezzel a békés kül­politikával, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sére, a leszerelésre, a fegyverkezés megszün­tetésére és a békéért folyó harcra épül. Oszt­ják pártunk és kormányunk álláspontját, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközei közül ki kell kapcsolni a háborút. Üdvözlik és támogatják a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak évek során át folytatott küzdelmét a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a hidegháború és a fegyver­kezési verseny, a hadikiadások csökkentésé­re, a német kérdés egyetlen lehetséges meg­oldására: a Német Demokratikus Köztársa­ság elismerésére, a német békeszerződés meg­kötésére. Egyetértenek azzal, hogy külpoliti­kánk gerince a barátság és a testvéri szö­vetség a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával. Ez a barátság és szövetség az egyenlőségen, egymás érdekeinek tiszte­letben tartásán és egymás kölcsönös támo­gatásának nagyszerű szocialista elvein nyug­szik. Pártunk és kormányunk utóbbi években folytatott egyértelmű, világos és következe­tes külpolitikájának, valamint népünk al­kotómunkája nagy sikereinek eredményekép­pen tovább növekedett hazánk megbecsülése és tekintélye barátaink szemében, de a ve­lünk szemben álló erők is kénytelenek el­ismerni eredményeinket, országunk megerő­södését és alapvetően megváltoztatni népköz- társaságunk megítélését. Hazánk nemzetközi elismerését elősegítette mindenekelőtt a Var­sói Szerződés szervezetében és a KGST-ben való együttműködésünk a szocialista tábor országaival. Nemzetközi megbecsülésünket növeli az a rokonszenv is, amelyet a fel­szabadult országok részéről tapasztalunk. Megyénk minden dolgozója előtt világossá kell tenni, hogy hazánk nemzetközi tekinté­lyét az növeli, hogy közvetlen, testvéri, jó szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak. További előrehaladásunk, hazánk nemzetközi elismerése növelésének záloga: rendíthetetlen hűség a Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés szervezetéhez, a szocialista országokhoz fű­ződő barátságunkhoz. Testvéri kapcsolataink további elmélyítése s hazánk szocialista épí­tésében elért minden politikai, gazdasági és kulturális eredményünk a fő erőt, a szocia­lista világrendszert erősíti, és ezért hozzá­járulás korunk fő törekvéséhez: a béke meg­védéséhez. A béke megőrzéséért, a tartós béke kivívásáért folytatott harc mindennapi feladat a kommunisták és nem kommunis­ták — minden dolgozó és becsületes ember — számára. Pártszervezeteink és megyénk lakossága állhatatosan dolgozik és harcol azért, hogy a szocializmus teljes felépítésé­hez szükséges békés körülmények biztosítása­iba hozzájáruljon. III. A nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom