Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
Szambát, 198«. október 89. 3 80M0GTI NÉPLAÍ A vezetőség;wálaiztó la^inlések és a járási páriértekezletek foki» tag»asxtalatairál (Folytatás az 1. oldalról.) külsőségeikbe® és ünnepélyességükben egyaránt méltóak voltak e nagy jelentőségű eseményekhez. Az ünne- pélyességet fokozta, hogy a 10 éve folyamatosan tevékenykedő párttitkároknak és vezetőségi tagoknak emléklapot adtak át a taggyűléseken. Megyénk pártalapszerve- zeteáben a megválasztott párttitkárok 80 százaléka előzőleg is ezt a funkciót töltötte be, míg 20 százaléka a jelenlegi választással került tisztségébe. A megválasztott vezetőségi tagok 70 százaléka előzőleg is vezetőségi tag volt, 30 százaléka most került a pártvezetőségbe. A párttitkárok és a pártvezetőségi tagok összetétele, általános és politikai iskolázottsága tovább javult. A tagság szerint alkalmasak a tisztségek betöltésére, olyan vezetők, akik tovább erősítik területükön a párt irányító, vezető szerepét. Sikeresen lezajlottak az üzemi, a vállalati, a községi, a városi és a járási pártérte- kezűetek is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek és a szervezeti szabályzat tervezetének vitája, a vezetőségválasztás, a pártbizottságok megválasztása az aktivitás új hullámait indította el a pártszervezetekben, a kommunisták között. A taggyűlések tapasztalataiból megállapítható, hogy a IX. kongresszusra való készülődés során jelentősein tovább fejlődött, új vonásokkal gazdagodott a párton belüli demokrácia. Ezt elősegítette a Központi Bizottság határozata a jelölő bizottságoknak előzetesen, a párttitkár személyének titkosan történő választásáról, valamint az az állásfoglalás, mely .szerint a kongresszusi irányelveket külön taggyűléseken kell megtárgyalná. Ezeket a módszereket párttagságunk helyesnek tartja, mert így jobban részesévé válik a párt politikája formálásának, közvetlenül részt vehet a vezetőség jelölésében, illetve megválasztásában, fokozódik a tagság részéről a vezetőségek munkájának ellenőrzése, s a káderek kiválasztása is jobban a pártközvédemény figyelembevételével történik. Hangot adtak annak, hogy eziek a változások nemcsak időszerűek, hanem szükségesek is ahhoz, hogy a pártmunka formális elemeinek egy részét kiiktassuk, a párttagság aktivitását, a párt belső életét tovább fejles z- szük. Kedvező visszhangot váltott ki a párttagok körében a Központi Bizottságnak az a döntése, hogy a kongresz- szusi irányelveket és a szervezeti szabályzat tervezetét a kongresszus elé terjesztés előtt meg kell vitatni a kommunistákkal. Szinte egyöntetű igényként vetődött fel, hogy a párt vezető szervei a fontosabb kérdések eldöntése előtt ezt a gyakorlatot folytassák tovább. A párttagság megnövekedett felelősségérzetét mutatja, hogy míg korábban egyes helyeken problémát okozott a taggyűlések határozatképességének biztosítása, most — bár nagy munkaidő volt — csaknem teljes számban egybegyűltek a kommunisták. Kevés volt az olyan alap- saervezet, ahol a párttagságnak csak 90 százaléka vett részt a taggyűléseken. A párttagokat az vonzotta ilyen nagy számban a taggyűlésekre, hogy a pártszervezet kétéves munkájának értékelésekor figyelembe vették véleményüket, javaslatukat. De nem volt közömbös számúiéra az sem, hogy a következő években kik vezetik az alapszervezeteket. A beszámolók őszinte, nyílt és sok helyen újszerű hangja is fokozta az érdeklődést .Izeket a vezetőségek kollek- .ívan, az eddiginél nagyobb jnállósággal — széles körben támaszkodva a párttagság véleményére — készítették. A beszámolók igyekeztek kerülni a sablonokat, egyéni hangvételre törekedtek, s általában hűen tükrözték az elmúlt két évben végzett munkát, a valódi helyzetet, az eredményeket, a gyorsabb előrehaladást fékező hibákat, a meglevő problémákat. Bátran, kritikusan és konkrétan elemezték az üzem, a község politikai, gazdasági és kulturális helyzetét Nem találtunk bennük öncélú számadatfelsorolást elemzés és összefüggés nélküli problémafelvetést. A beszámolók a pártmunka tartalmi, módszerbeli kérdéseivel foglalkoztak, alkotó módon boncolgatták a termelési gondokat Az ideológiai, politikai kérdésekről, a helytelen, téves nézetekről nem általában beszéltek, hanem elmondották, hogyan jelentkeznek azok saját munkaterületükön. A problémáknak ez az őszinte, nyűt fölvetése lényegesen megkönnyíti a harcot a téves nézetek ellen. Több helyen személy szerint is értékelték a vezetőségi tagok, a párttitkárok és a gazdasági vezetők munkáját. A bírálat és az elismerés egyaránt megalapozott volt. Az előterjesztésben és a vitákban valóban érződött a pártdemokrácia fejlődése. A pártértekezletek elé került jelentések átfogóan elemezték a terület politikai, gazdasági és kulturális helyzetét. A szóbeli kiegészítésekkel együtt jó alapot adtak a vita kibontakozásához. Párttagságunk aktívan vett részt a taggyűlések munkájában. Azokon együttvéve a párttagság 42 százaléka mondta el nagy felelősséggel észrevételeit, véleményét a párt politikájáról, és tett politikai érettségre valló hasznos javaslatokat. A pártértekezleteken is — néhány községi pártértekezlet kivételével — mindenütt élénk eszmecsere alakult ki. Ehhez hozzájárult az is, hogy a beszámolókat kellő Időben írásban kiadták. A pártértekezletek vitáiban 256 elvtárs szólalt fel, harminckilencen nem kaptak szét az idő előrehaladottsága miatt A taggyűlések és a pártértekezletek részletes értékelése hosszabb időt vesz igénybe, de néhány jellemző tanulságáról, tapasztalatáról már most is tájékoztatni tudjuk a pártértekezletet Tisztelt küldött elvtársak! A taggyűlések és a pártértekezletek legjellemzőbb vonása: egyetértés a párt politikájával és gyakorlati megvalósításának elveivel. Párttagságunk mélyreható számvetése alapján ismételten egyértelműen megállapítható: helyes politikai vonalat dolgozott ki a VIII. kongresszus. Jó következtetést vont le a párt fejlődésünkről, amikor napirendre tűzte a szocializmus teljes felépítését hazánkban. A jól alkalmazott szövetségi politika és a szocialista nemzeti egységre való törekvés megérlelte gyümölcsét: a kommunisták és a pártonkívüliek szorosabb és bizalomteljesebb együttműködése az élet minden területén szemmel látható eredményeket hozott. Megyénk kommunistáinak kongresszus előtti számvetése egyértelműen mutatja, hogy a párt vezetésével — a kommunisták aktív részvételével — megyénk dolgozói is sikeresen oldották meg a szocializmus építéséből rájuk háruló feladatokat. Az eredményekért méltán illeti elismerés Somogy szorgalmas népének munkáját* s a sikerek láttán jogos büszkeség töltheti el párttagjainkat. A taggyűlések számvetéséből azonban az is kicsenclült, hogy az eredmények nem teszik elbizakodottá kommunistáinkat, nem késztetik őket megnyugvásra, a meglevő hibák és nehézségek fölötti szemhunyásra. Világossá vált, hogy az előttünk álló nagy feladatok megoldásához az ad további erőt, új sikerek forrása az lesz, ha tudatosítjuk, hogy van értelme a munkáinak, hogy közös erőfeszítéseink, a lelkiismeretes munka megyénk és annak népe javát szolgáló eredményekre vezet A taggyűlések és a pártér- tekezűetek tanúbizonyságát adták annak, hogy párttagságunk hitet tett a Magyar Szocialista Munkáspárt immár egy évtizede töretlenül folytatott politikája mellett. Megyénk kommunistái kifejezésre juttatták, hogy a párt IX. kongresszusától az eddig követett politikának a megerősítését kérik, s annak a politikai vonalnak a folytatását javasolják, melyet a párt az ellenforradalom óta a kétfrontos harcban alakított ki, s amit a Vili. kongresszus határozatai is tükröznek. A párt helyzetéről, eszmei, politikai munkánkról, a gazdasági kérdésekről, célkitűzéseinkről és feladatainkról folytatott vitákat a higgadtság a megfontoltság, a felelősségérzet, a segíteni akarás jellemezte. A megye kommunistái átgondolt javaslatokat tettek a fejlődés meggyorsítására. Lestöbben a gazdasági problémákat, elsősorban a termelés és a termelékenység növelésének gondjait tették szóvá. Elismerték az eredményeket, de kommunista nyíltsággal bírálták a visszahúzó tendenciákat is, azt, hogy több ipari üzemben még mindig rendszertelen az anyagellátás, laza a munka- fegyelem, s kihasználatlanok a fejlesztés lehetőségei stb. Egészséges türelmetlenséggel sürgették a realitásokon alapuló fokozottabb iparfejlesztést Kaposváron és a járási székhelyeken, valamint a meglévő üzemek gyorsabb ütemű rekonstrukcióját. Csaknem mindenütt beszéltek a foglalkoztatottsági gondokról, különösen a nők munkáiba állításénak nehézségeiről. A kaposvári pártértekezleten sürgették a város kommunális egyensúlyának mielőbbi megteremtését. A mezőgazdasággal kapcsolatban elhangzott javaslatok mind a terméshozamok növelését, az állattenyésztés fejlesztését, az intenzív gazdálkodásra való áttérés fokozását, általában a mezőgazdasági termelés korszerűsítését célozták. Különös nyomatékkai hangsúlyozták a gyenge termelőszövetkezetek megerősítésének szükségességét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás megjavítása céljából javasolták a mezőgazdasági árpolitika további tökélesítését, a hitelrendszer megreformálását, a szociális és nyugellátás mielőbbi jobb megoldását és a melléküzemágak gyorsabb ütemű fejlesztését. Sok problémát vetettek föl a gazdaságirányítási reformmal kapcsolatban, mert gyakorlati megvalósításának elveit és módjait még nem látják teljesen világosan. Ennek ellenére bíznak a reformban, sokat várnak tőle az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A reform biztosította nagyabb önállóságtól a termelés emelkedését remélik. A termelőszövetkezetek bíznak benne, hogy a reform megszünteti függőségüket, kiszolgáltatottságukat a felvásárló vállalatokkal szemben, örvendetes, hogy mind a két fő termelési szektorban küzdenek az ellen a téves szemlélet ellen, amely csodát vár az új gazdaságirányítási rendszertől. A vitában részt vevők megfelelő kritikával és elviség- gel, a párt eddig követett politikájának talaján bírálták a helyes elvek gyakorlati végrehajtásában némely helyeken tapasztalható tévedéseket, torzításokat. Sokan fölvetették, hogy következetesebben kell harcolni a párt politikájának eltorzítása ellen. Erősíteni kell az ellenőrzést, és határozottan felelősségre kell vonni azokat, akik helytelenül alkalmazzák a párt politikáját A taggyűlések és a pártértekezletek megmutatták: még nem mindenütt értik, hogy a párt vezető szerepét erősíteni annyit jelent, mint állandóan meggyőzni a tömegeket ügyünk igazáról, megnyerni őket arra, hogy cselekvő részesei legyenek politikánk végrehajtásának. A párt politikájának ismertetése, végrehajtásának megszervezése állandó munkát kíván. A következő években munkánk egyik fő területe a pártszervezetek politikai erősítése lesz. Még alkalmasabbá kell tenni őket arra, hogy politikánk megértésének és megértetésének erőteljes fórumai legyenek. Számos taggyűlésen kifejezésre juttatta a párttagság, hogy társadalmi életünk fejlődése, mozgása, a világpolitika alakulása folytán megszaporodott politikai, ideológiai, gazdasági feladatok ellátására szükség van a pártmunka tartalékainak gondosabb tanulmányozására és hasznosítására. Fokozottabban és határozottabban kifejezték, hogy cselekvő részesei akarnak lenni a párt által kitűzött feladatok végrehajtásának, nagyobb részt kérnek a feladatokból. Ennek az igénynek a kielégítése céljából az elkövetkezendő időszakban pártvezetőségeink mérjék föl, és a képességnek, a felkészültségnek megfelelően arányosan osszák el a pártmunka különböző területeit, mert ez a biztosítéka annak, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtásában alapszervezeteink még hatékonyabb munkát végezzenek. Az aktivitás fokozásának egyik lényeges előfeltétele: megértetni pártunk politikájának elveit és gyakorlatát mindazokkal, akiknek ma még fenntartásaik vannak, vagy kételkednek, avagy bizonyos elveket rosszul értelmeznek. A kongresszus előtti taggyűlések és pártértekezletek őszinte, nyílt légkörében világossá vált, hogy hol és miben nincs meg a teljes egyetértés. A vitatott, a meg nem értett kérdésekre minden alapszervezetben rövid időn belül vissza kell térni, konkrét választ kell adni, tisztázni kell azokat. Ellenkező esetben a meg nem értés alapja lehet a torz gyakorlatnak vagy egyesekben a passzivitás kialakulásának. Ha tisztázzuk a problémákat, a párttagság aktivitása, lendülete megmarad, illetve fokozódik a kongresszus után is. Ezzel a munkával várni nem lehet, mert a párttagok ma még élénken emlékeznek a vitatott kérdésekre, a megfogalmazott tervekre; Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára beszél. ezek tisztázása, illetve végrehajtásuk megszervezése alapszervezeti vezetőségeink és járási pártbizottságaink egyik legfontosabb feladata. A párttagság aktivitása csak akkor nő tovább, ha azt tapasztalják, hogy fölvetéseik nem mennek feledésbe, azokra érdemben reagálnak, és megfelelő intézkedéseket hoznak. A megyei párt-végrehaj- tóbizottság állást foglalt abban, hogy a taggyűléseken, a pártértekezleteken elhangzott kritikai észrevételekre, javaslatokra a pártbizottságok, az alapszervezetek szervezetten térjenek vissza, vezetőségi, illetve végrehajtó bizottsági üléseken tárgyalják meg a tennivalókat. Minden fölvetett észrevételre adjanak érdemi választ, s állami szerveinknél járjanak közbe a problémák megoldása végett. A pártértekezletek a taggyűléseknél magasabb színvonalon vitatták meg az adott terület politikai, gazdasági és kulturális kérdéseit, s mentesek voltak azoktól a szélsőséges nézetektől, amelyek néhány alapszervezeti taggyűlésen szórványosan megnyilvánultak. E pártfórumok hozzáértőbben elemezték a társadalmi problémákat, világosabban látták és értelmezték a párt politikai irányvonalát. Magasfokú igényesség, az újat kereső forradalmi bátorság, a nyílt, őszinte bírálat, a tettrekészség. a kollektív alkotói légkör jellemezte munkájukat. Mindez beszédesen bizonyítja: a pártszervezetekben, pártszervekben van kellő aktivitás, kezdeményezés, hiszen valamennyi pártértekezlet többet, jobbat akart és alkotott az eddigieknél. Minden remény megvan arra, hogy a pártértekezleteken elhangzott helyes javaslatokat mindenütt kommunista tettek követik majd. Tisztelt pártértekezlet! Küldött elvtársak! A Központi Bizottság állásfoglalása alapján röviden ismertetem az országgyűlési képviselő-választás rendszerére, az új, egységes választójogi alapelvekre vonatkozó KB-határozatot. Az új, egységes választójogi törvény megalkotására tett javaslat kiindulási pontja szocialista rendszerünk demokratizmusának további erősítése. Ez a határozat azt javasolja az országgyűlésnek, hogy a demokratizmus továbbfejlesztése érdekében az országgyűlési képviselők választókerületi lajstr mos rendszeréről térjünk át az egvsé- ni választókerületi rendszerre. Így a választás demokratizmusa a közvetlen szavazás révén jobban érvényesül. A megválasztott képviselők meghatározott területhez, egy közigazgatási egységhez tartoznak, ezáltal szorosabb kapcsolat jöhet létre a képviselők és a választók között. Reális lehetőséggé válik a beszámolás és a visszahívás. A határozat szerint az országgyűlési képviselőkre és a tanácstagokra a társadalmi szervek az egyes választókerületek választópolgárainak gyűlésein tesznek javaslatot. A jelölő gyűléseken mód nyílik arra, hogy több jelölt is javaslatba kerüljön. Egy választókerületben több jelölt is indulhat. Az új rendszerű választásban pótképviselőt nem választanak. Ha megüresedik egy hely. új képviselőt, illetőleg tanácstagot kell vál- lasztani. A Központi Bizottságnak e nagy jelentőségű határozata — amely bizonyítja szocialista társadalmi rendszerünk demokratizmusának továbbfejlesztésére irányuló törekvéseinket — az országgyűlés által hozott törvény életbe lépése után válik joggyakorlattá. Tisztelt pártértekezlet! A taggyűléseken és a pártértekezleteken szó esett társadalompolitikai, eszmei, ideológiai kérdésekről: a társadalom szerkezetében bekövetkezett változásokról, a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a szövetségi politikáról, az osztályharc tartalmáról, a káderpolitikai elvek alkalmazásáról, kispolgári nézetekről, szokásokról stb. Mindezekről már hosszabb idő óta folyik eszmecsere pártszervez' teinkben. A párttagság körében e kérdésekben kialakult véleményt alkalmunk volt megismerni az ideológiai irányelvek, a párt belső helyzete és egyéb elvi kérdések taggyűléseken történt megtárgyalása során. Ennek alapján igyekeztünk a megyei pártbizottság írásos jelentésében választ adni mindazokra az eszmei, politikai kérdésekre, amelyek vitatottak, vagy értelmezésük '-■Wil nincs egyértelműség. Ezért e szóbeli kiegészítő ie- ■e -'lésben ezekre nem térek ki. Kérem a tisztelt küldöttértekezletet, hogy a megyei pártbizottság munkájáról írásban előterjesztett jelentést a szóbeli kiegészítő jelentéssel együtt kritikusan vitassa meg, és határozza meg további feladatainkat a következő négy évre. * * * Németh edvtárs szóbeli kiegészítője után a megyei párté rtrkezűet elnöke bejelentette, hogy a Központi Bizottság határozata alapján a pártértekezlet 61 tagú megyei pártbizottságot, a IX. kongresszusra pedig 16 szavazati és két tanácskozási jogú küldöttet választ. Fölkérte a munkabizottságokat., kezdjék meg tevékenységüket Ezután megnyitotta a vitát A felszólalásokat holnapi számunkban közöljük.
