Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

c 't?f° Világ proletárjai, egyesüljeteki *iw i 50 m lí:r AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XIII. évfolyam 255. szám. 1966. október 28., péntek Felbomlott a bonni kormánykoalíció Lemondtak az Erhard-kormány szakad demokrata párti miniszterei I A szabad demokrata párt parlamenti csoportja csütörtök délelőtti üléséről közleményt adtak ki, s ebben bejelentik, hogy lemondtak az Erhard-kor­mány szabad demokrata párti miniszterei. Annak ellenére, hogy szer­da este a kereszténydemok­rata és a szabad demokrata miniszterek megegyeztek az állami költségvetés deficitje megoldásának kérdésében, a szabad demokrata párt par­lamenti csoportja a csütör­tök délelőtti tanácskozáson fenntartotta, hogy ellenez minden adóemelést, és utasí­totta az FDP négy miniszte­rét, hogy lépjenek ki Er­hard kormányából. Mende alkancellár a frak­cióülés után fölkereste Er­hard kancellárt, és értesítet­te a határozatról. A kancel­lár a lemondást elfogadta. Megjegyzendő, hogy NEGYVENÖTEZER! Szerényen bár, de nem titkolt örömmel és büszke­séggel lapunk történetének a krónikás. Lenin a párt lapját a kollektív agitátor, új fejezetéről adhat számot szervező és propagandista funkciójával ruházta föl, s a Somogyi Néplap, a me­gyei pártbizottság lapja hosszú évek óta e feladatot igyekszik erejéhez mérten megoldani. Újságunk a párt politikájának hirdetője, szó­csöve valóban; ezt a párt megbecsülése és az olvasó­tábor kiteljesedése is bizo­nyítja. Négy évvel ezelőtt, 1962- ben a megyei pártértekezle­ten szó volt a Somogyi Néplapról is. A tanácskozás elismerte, értékelte tevé­kenységét, a lap színvonalá­nak, példányszámának fej­lődését, és határozatot ho­zott, hogy a következő párt­értekezletig 30 000-ről 45 000- re kell fejleszteni példány­számát A pártszervezetek maguk­ra nézve is kötelezőnek érezték a pártsajtó terjesz­tését. Kommunisták és pár- tonkívüliek, tanácsi és tö­megszervezeti dolgozók, a lap terjesztésével foglalko­zó postások, a kiadóhivatal munkásai és maguk az új­ságírók is sokat tettek azért, hogy kiszélesedjen a lap tömegkapcsolata, hogy olvasóink minél közelebb kerüljenek a Somogyi Nép­laphoz, megtalálják benne mindazt, amit a párt lapjá­tól joggal elvárhatnak. Tegnap este, a megyei pártértekezlet előestéjén csengett a szerkesztőségi te­lefon. Postásaink jelentet­ték: a pártszervezetekkel, a pártbizottságokkal, a taná­csokkal és a tömegszerveze­tekkel együtt végrehajtották a pártértekezlet határoza­tát. Ma reggel azzal kö­szönthetjük a pártértekezlet küldötteit, hogy a Somogyi Nénién r:'rt"vniAhen ma e1,r>- ször 45 000 példányban jut el olvasóinkhoz a megyei pártbizottság lapja. Azon fáradozunk, és hi­szünk benne, hogy a Somo­gyi Néplap új és régi olva­sóink körében is kielégíti majd az igényeket, s me­gyénknek egyre több lakó­jához juttathatja el a párt szavát. a CDU—CSU az FDP sza­vazatai nélkül kisebbség­ben van a parlamentben. Herbert Wehner, a szociál­demokrata parlamenti frak­ció helyettes vezetője kije­lentette, hogy az FDP sakkhúzásának Erhard kancellár lesz az áldozata. A CDU—CSU-ban — mon­dotta Wehner — ezt szíve­sen látják, mert a pártunió nem voilt képes megoldani a hosszú ideje húzódó kancel­lárválságot. A szociáldemok­rata párt azonban nem haj­landó a lyukat befoltozni, s minden kormány-újjáalakítá- si kísérletnél az ország sta­bilitását és cselekvőképessé­gét fogja szem előtt tartani. Az előzményekhez tartozik, hogy szerdán az FDP-minisz- terek azzal indultak neki a minisztertanácsnak, hogy semmiképpen sem járulnak hozzá az adóemeléshez, amelyben a CDU—CSU az egyetlen eszközt látta az 1967. évi költségvetés 4,2 milliárd márkás hiányának kiküszöbölésére. A kabinet­ülés végén mégis beleegyez­tek egy kompromisszumos formulába. Eszerint adóeme­lésre csupán végső esetben kerül sor. Csütörtökön azon­ban a kompromisszum elle­nére kiléptek a kormányból az FDP miniszterei. A Bundestag folyosóin és éttermében a képviselők és újságírók máris új kormánj’iistákat állítottak össze. A kormánylisták élén általá­ban egy Barzel—Strauss­kombináció állott. Sokan úgy vélték, hogy a kancellár­kérdést most kellene megol­dani, hogy új kormánnyal vághassanak neki a novem­beri hesseni és bajorországi választásoknak. Szerdán tet­ték közzé a legújabb közvé­lemény-kutatás eredményét. Eszerint a szociáldemokrata párt vezet 50 százalékkal, őt követi a CDU—CSU 38 és az FDP 8 százalékkal. Voltaképpen a koalíciós válság hátterében az van, hogy az Erhard-kormány kül­politikájának zsákutcába ju­tása most. már mindenki előtt nyilvánvaló. (MTI) A legfrissebb jelentésele szerint Erhard egy tisztára CDU—CSU-párttagokból ala­kított kisebbségi kormány élén marad átmeneti időre. Ezt határozta el a CDU— CSU parlamenti frakció a csütörtök este megtartót ülé­sén. A kancellár fáradozni fog azon, hogy parlamenti többséget hozzon össze — hangzik a határozatban. Willy Brandt a kormányvál­sággal kapcsolátban kijelen­tette, az FDP-miniszterek le­mondása által egy olyan koalí­ció szűnt meg, amelynek nem volt meg az ereje a kormány­záshoz. Üj, bizalmatkeltő po­litikára .van szükség — mon­dotta Brandt.— A Német Szo­ciáldemokrata Párt nem haj­landó hozzájárulni egy átme­neti megoldáshoz, sem ahhoz, hogy az eddigi összevisszasá­got biztosítsa és eltűrje. (MTI) Tízéves a Kossuth Könyvkiadó A tízéves Kossuth Könyvkiadó termékeiből kiállítás nyílt teg­nap a Latinka Sándor Megyei Művelődési Házban, a ma kez­dődő megyei pártértekezlet színhelyén.-Bővítsük propaganda és agitáclós szervező tevékenységünk kereteit, és gazdagítsuk tartalma*« — ez a kiállítás fő gondolata A tárolókban, a falakon a kiadó szépirodalmi, politikai, szocioló­giái, filozófiai, esztétikai könyvei, valamennyi kiadványa a Kos­suth Könyvkiadó célját: a marxizmus—leninizmus eszméinek hir­detését reprezentálja. a megyei pár tér a reggelre ünnepi külsőt öltött a város, gondolatok mélységét, ben­sőséges ünnepet hirdetve a járó­kelőknek. Ma reggel munkás, paraszt és értelmiségi ember érdeklődésének közép pontjában a kommunisták nagy jelentőségű tanácskozása áll. Ma délelőtt széles körű és tartalmas előkészületek után megkezdi fe­lelősségteljes munkáját Somogy Legfelsőbb politikai fóruma, a megyei partértekezlet. S e tény már önmagában is felemelő. Egyszerű, de magukra mindenkinél töb­bet vállaló emberek, kommunisták ülnek a széksorokban, számot vetve önmagukkal, munkásságukkal, a megye lakóinak minden örömével, gondjával, politikai, gazdasági, társadalmi sikereinkkel, négy esztendő aranybetűs krónikájával. Ünnepi ruhába öltözött parasztemberek, kérges kezű mun­kások, agronómusok és mérnökök, orvosok és pedagógusok s a legfelsőbb vezetés gondját hordozó kommunisták tiszta te­kintete szegeződik ma egyetlen pontra, amit úgy hívunk: jövő. S a visszapillantás is előremutató: hogy tisztán, reálisan lássuk négy év küzdelmeit, gondjait, s tapaszta­latokkal gazdagon léphessünk tovább. Az összegezés és az iránymutatás napjai ezek, politikai életünk négyévenként ismétlődő, legjelentősebb napjai... Aranybetűs krónikáról szóltunk az előbb, s ezt nem az esemény fölötti puszta öröm mondatja velünk. Olyan események zajlottak le e négy küzdelemmel teli esztendőben, olyan vágyak és elképzelések öltöttek testet, olyan tettek kerülhetnek e krónika lapjaira, amelyek a szocializmus építésének nagyszerű velejárói, amilyenek­re csaJi a közösségért élni és alkotni tudó ember képes. És nálunk erős, szilárd az elhatározás! Tiszta és világos az út, a párt szabta irányvonal, amelynek he­lyességét, megvalósulását is rögzíti majd e kétnapos tanácskozás. Gondok gyötörnék az embert, ha né­hány sorban kellene összefoglalni sike­reinket, ha csak vázlatosan is összegezni akarnánk a legkiemelkedőbb tetteket és elképzeléseket, amelyek felcsigázták az emberek érdeklődését, s oda állították az ügy mellé a kétkedőket is; felszabadítot­ták az alkotó kezdeményezést, a tenni akarást, a közösségi érzést megyénk lakói­ban. M i sem természetesebb, mint hogy az egyik legfőbb kommunista jellem­vonás szellemében önmagunkba nézzünk mindenekelőtt, a munkásosztály vezető erejének tevékenységét vizsgáljuk szerényen, de véletlenül sem kisebbítve sikereinket. S a kommunisták ezen a ta­nácskozáson emelt fővel állhatnak népünk elé. A párt megyei bizottsága politikai és gazdasági életünk felelősségteljes irányító munkájában töretlenül és szilárdan állt helyt, követte és megvalósította a Vili. kongresszus határozatait. Ez az alaptény biztosította, hogy megyénkben kiterebé­lyesedett a politikai élet, hogy megerősöd­tek a pártszervezetek, hogy az emberek egyre jobban és elmélyültebben töreked­nek a marxizmus—leninizmus megismeré­sére, materialista világnézetük kialakításá­ra. A pártélet megszilárdulása, az eszmei, a politikai, a szervezeti és a cselekvési egység erősödése nemcsak belső életünket gazdagította, hanem hatott a megye egész lakosságára is, hisz példát adott; s a té­nyek meggyőztek minden embert arról, hogy jó kezekben van a megye irányítása, a párt magas szinten teljesíti nemes hiva­tását. Ez az alapja annak, hogy a társadalmi életben, az osztályszövetség erősödésében, a gazdasági életben soha nem látott ered­ményeket érhettünk el. Gondoljuk csak meg: a szocializmus alapjainak lerakása után ez az a négy esztendő, amelyben megszilárdultak a mezőgazdaság szocialista szektorai a megyében. Most már mindenki előtt nyilvánvalóvá vált: a szocializmus teljes jelépiitséhez u mczó&~~*,^eáyban is a párt szabta út az egyedül helyes és kö- vet-ndö. —latosan is leheted. n felsorolni mezőgazdaságunk nagy fejlődésének momentumait. Ue hiszen a gepesites fokozása, a parasztság termelési kedvének növekedése, tudományos eredményeink fel- használása és mindezek következményeként a terméseredmények növekedése, az ész­szerűbb és gazdaságosabb terme lésre tö­rekvés mind itt zajlik a szemünk előtt, napról napra tanúi vagyunk. £3 mindez csak előrelátó, koncepciózus gazdaságpoli­tikával és irányítással valósulhatott meg. Vagy hányszor siránkoztunk regebben Somogy elmaradott ipara láttán? És ki ne. tapasztalta volna az elmúlt négy évben hallatlan erőfeszítéseinket, hogy erős, ütő­képes ipari létesítményekkel gazdagodjék a megye? Bővítjük és korszerűsítjük végi, elavult üzemeinket, újak nőnek ki a me­gyeszékhelyen és vidéken — többek között foglalkoztatási problémáinkat is fokozato­san megoldva. S e nagy erőfeszítésnek már­is ragyogó eredményei vannak. Ki tudná felsorolni új létesítményein­ket, a korszerű' mezőgazdasági majorok so­rát, az ipartelepeket és gyárakat, lakóte­lepeinket, kulturális, egészségügyi intéz­ményeinket? Talán az országban nincs még egy olyan megye, ahol oly nagyméretű iskolaépítés valósult meg, mint nálunk. A korszerű művelődés föltételeit teremtettük meg, s erőfeszítéseink eredményeként az egészségügyi ellátás szinte napról napra fejlődik. Mindenről szó lesz e kétnapos tanács­kozáson, amelynek beszámolója, a megye helyzetének részletes elemzése könyv alak­ban is csaknem hetven oldal, s mennyi mindenről beszélhetnek még élő szóban a megye kommunistái. Nem vagyunk — és sohasem: voltunk — elvakultak, elbizakodtak, felületesen örven- dezők. Tudjuk és látjuk a négy esztendő hibáit, gondjait is, ezekről is elmélyülten tanácskozik majd a megyei pártértekezlet. Hisz a kommunistákat, a pártvezetést ön­kritikus szemléletmód jellemzi; tudjál»’ hogy a hibákkal, tévedésekkel szakítani csak bátor kritikával, a hibák ismeretéből fakadó őszinte elhatározással és tettrekész- séggel lehet. De hadd mondjuk meg, s ezt minden ember látja ma Somogybán: téve­déseink, apró hibáink nagyon eltörpülnek a szocializmus építését jellemző, felsőbb­rendűségét bizonyító eredményeink mellett. A megyei pártbizottság mozgósító erejű akcióprogrammal állt a megye lakói elé. A Tegyünk többet Somogyért! jelszó nyomán rég nem látott pezsgés bontakozott ki a közéletben, s talán most értette meg min­denki igazán: én is itt élek, ide tartozom, nekem is tennem kell valamit azért, hogy előbbre jussunk, hogy Somogyot végképp kiemeljük elmaradottságából. Es nemcsak itthon, hanem a párt Központi Bizottsá­gában, az országos szerveknél és főhatósá­goknál is a legnagyobb elismerésre talált e nagyszerű kezdeményezés. Ügy is mond­hatnánk: ez a politikai mozgalom fejezi ki talán legjobban pártvezetésünk nemes tö­rekvéseit, ez segítheti elő — valamennyi­ünk közreműködésével — leggyorsabban megyénk további fejlődését, ez állíthatja csatasorba Somogy r nden lakóját a nagy cél eléréséhez. égy év eredményei, hibái kerülnek ma a vita pergőtüzébe, négy év eredményeit becsülni, hibáit ki­szorítani tanít ma a kommunisták tanács­kozása. S miként a járások pártértekezle­teire, úgy most az összegezésre tekint, fi­gyel Somogy egész népe. A megyei párt- értekezletet köszöntjük ezen a napon, hisz kommunistáink elmélyült, felelősségteljes tanácskozásában — mintegy útjelzőben — láthatjuk további előrejutásunk forrását.. Jávori Béla Látogatást tett hazánkban a Német Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Mun- ispárt Központi Bizottsága eghívására október 19—27 izött látogatást tett hazánk­ul a Német Kommunista árt küldöttsége, amelyet )sef Ledwohn, a Német ommúnista Párt Politikai zottságának tagja vezetett. A küldöttség tagjai elláto­ttai, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjaival. ! A megbeszéléseken a két 1 párt képviselői tájékoztatták ! egymást a Magyar Szocialis- í ta Munkáspárt és a Német Kommunista Párt tevékeny­ségéről, veteményese c foly­tattak a két pártot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről, va­lamint a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom idősze- Vrű problémáiról. (MTI) Ezernél több katonát vesztett a Ky-katonaság Vagon- és Gépgyárba, láto­gatást tettek Fejér megyében, megtekintették a Székesfehér­vári Könnyűfémmüvet, Du­naújvárost, a polgárdi Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetet, látogatást tettek az MSZMP Pártfőiskoláján. A küldöttség találkozott és megbeszéléseket folytatott Biszku Bélával, Gáspár Sán­dorral és Komócsin Zoltán­Csü törtökön egy saigoni kormányszóvivő közölte: a múlt héten a •dél-vietnami csapatok az eddigi legsúlyo­sabb veszteségeiket szenved­ték el a szabadságharcosok ellen vívott harcokban, ösz- szesen 1051 kormánykatona szerepel a halottak, sebesül­tek vagy az eltűntek listájáén* Egy saigoni amerikai kato­nai szóvivő beismerte, hogy amerikai katonák csütörtökön ismét tragikus tévedést kö­vettek el: egy járőr tüzet nyitott polgári személyekre^ s közülük nyolcat megölt, nyol­cat megsebesített. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom