Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1966. október 25. ZAMBIAI RÉZ Z ambia két esztendővel ezelőtt, 1964. október 24-én vált függetlenné; azon az éjszakán vonták be az elsötétített lusakai stadion­ban az angol zászlót, és vonták fel a reflektorok fényében a zöld-fekete-piros zambiai lo­bogót. A közép-afrikai ország legnagyobb kincsének, a réz­nek történetében is új fejezet kezdődött ezzel a nappal... Ismeretes, hogy a közép-afri­kai »rézövezet-«, a Copper- Belt nagy része zambiai terü­leten húzódik, és tartalékait 700 millió tonnára becsülik. Zambia adja a kapitalista vi­lág réztermelösének 14 száza­lékát! A rézmonopóliumok urai, akik elsősorban a londoni és New York-i bankokból rángat­ják a profitszerzés rugóit, már jó előre gondoskodtak arról, hogy az Észak-Rhodesiából alakult Zambia Köztársaság vezetőinek kezét a független­ség után is megkössék. Egy­részt a rézolvasztókhoz szük­séges elektromos áramot az ellenséges Dél-Rhodesia szál­lítja Zambiának, s a rézex­porthoz szükséges vasútvona­lak az ugyancsak ellenséges portugál gyarmatokon — An­golán és Mozambique-on, il­letve a fajvédő Dél-Afrikával cinkos Rhodesián keresztül vezetnek. Amikor a zambiai kormány a gyarmati időkből örökolt és áz afrikaiakra ked­vezőtlen rézkoncessziók és szerződések felülvizsgálását követelte, a nagy monopóliu­mok közbenjárására a portu­gálok és a fajvédő Smith-kor- mány egyszerűen megtagadta a zambiai réz szállítását. Nem véletlen tehát, hogy a függetlenség első két esztende­je alatt a Kaunda-kormány- nak állandó küzdelmet kel­lett vívnia a rézmonopóliu­mokkal — a neokolonializmus- sal. Tavaly decemberben a tan­zániai Dar-es-Salaam és a zambiai rézvidék között légi- hidat létesítettek, hogy meg­törjék a neokolonialista bloká­dot, s széles körű terveket dolgoztak ki egy új vasútvo­nal építésére. Ezzel — Tanzá­nián keresztül — Zambia új összeköttetést nyerne a ten­gerhez. Egyelőre azonban egy új országút létesítéséhez sincs elegendő fedezet, ezért kény­telenek voltak ideiglenes kompromisszumot kötni a rhodesiai vasúttal, hogy a zambiai réz — az ország leg­főbb bevételi forrása — ki­vihető legyen. Üjabban pedig a kongói kormánnyal kötöt­tek szállítási egyezményt, hogy Zambia függetleníthesse magát a gyarmatosítóit zsaro­lásától. Mse»* A rézért - való- t, küzdelem szemlélteti, hogy a politikai önállóság kivívása még nem jelenti a teljes függetlenséget Zambia számára. Ebben a harcban azonban a zambiaiak nincsenek egyedül, s nemcsak az antikolonialista afrikai or­szágok, hanem a szocialista államok támogatására is szá­míthatnak. SEBES TIBOR Ellenszavazatért kizárás Hétfőn este az angol alsó- ház a konzervatív ellenzék napirendi javaslata alapján megvitatta a munkanélküliség gyors növekedésével kapcso­Befejeződött a delhi hármas csúcstalálkozó Nasszer: A dél-vietnami nép függetlenségéért és önrendelkezési jogáért küzd India, az EAK és Jugosz­lávia vezetőinek négynapos tanácskozásáról a közös köz­leményt ■* a három ország külügyminisztere készítette el vasárnap, míg Gandhi indiai miniszterelnök, Tito és Nasz- szer, Jugoszlávia, illetve az EAK elnöke újabb zártkörű megbeszéléseket tartott. Többek között a fejlődő or­szágok kérdéseivel, az euró­pai helyzettel és a vietnami problémával foglalkoztak. Tito elnök ma utazik el az indiai fővárosból, Nasszer viszont Delhiben marad, bogy kétnapos hivatalos megbeszé­léseket folytasson India és az EAK kapcsolatairól. A háromhatalmi csúcsérte­kezlet befejezésével a rész­vevők sajtóértekezletet tar­tottak. Indira Gandhi a ta­nácskozást hasznosnak minő­sítette, s hozzátette, noha a részvevő három országot régi barátság fűzi egymás­hoz, az ilyen találkozók hoz­zájárulnak a baráti kapcso­latok megszilárdításához. Tito jugoszláv elnök véle­ménye szerint megbeszélésük előmozdítja a nemzetközi fe­szültség enyhülését. ö is méltatta az ENSZ-évfordulót, és kifejezte azt a reményét, hogy U Thant ENSZ-főtit- kár továbbra is megmarad hivatalában. c Nasszer elnöktől az újság­írók mfegkérdezték, mit je­lent a közleménynek az a mondata, hogy követelik a külföldi fegyveres erők kivo­nását Vietnamból. Nasszer azt válaszdlta, hogy ez az amerikai fegyveres erők ki­vonására vonatkozik, majd hozzátette, nincs bizonyíték arra, hogy észak-vietnami fegyveres erők vannak Dél- Vietnamban, de ha mégis lennének, azokat is ki kelle­ne vonni. Tudomásom sze­rint — mondotta — Viet­namban polgárháború fo­lyik a dél-vietnami nép és az Amerika-barát kormány között, és nem lehet azt. kö­vetelni ettől a néptől, hogy beszüntesse a harcot, amíg nem biztosítják függetlensé­gét és önrendelkezési jogát. (MTI) Csatlósok ülése Manilában Az amerikai hadsereg létszáma a táVályi 2 670 000 főről idén 3136 000 főre emelke­dett. A hadsereg jelenlegi létszámának elosztását térképünk mutatja be. Jól érzé­kelhető az erők csoportosításából, hogy napjainkban az Egyesült Államok katonai ve­zetése a délkelet-ázsiai térséget tartja legfontosabbnak világuralmi terveinek bizto­sítása céljából. A 21 szárazföldi és tengerészgyalogos hadosztályból öt Európában, öt Vietnamban, kettő pedig Dél-Koreában állomásozik. Egy hadosztályt a közelmúltban indítottak útnak Dél-Vietnam felé. Az Egyesült Államokban jelenleg nyolc hadosztály állomásozik. Jellemző az amerikai kormány békeszólamainak őszinteségére, hogy Dél- Vietnamban a katonai erők létszámának további emelését tervezik. A jelenlegi 321000 fős létszámot az év végére <00 000-re, 1967 közepéig pedig 450 000 főre kívánják emelni. (Folytatás az 1. oldalról.) rint Johnson igyekezett hang­súlyozni, hogy a vietnami há­borúban részt vevő felek kö­zött Amerika »egyenlő part­ner« — jóllehet a vietnami háború legnagyobb terheit és felelősségét kormánya viseli. Hangsúlyozta, hogy az érte­kezleten képviselt országok­nak a külső erőkkel szemben egységet kell mutatniuk. „Hé, hé! L. B. J., ma hány gyerekkel végeztél V* tüntető és újságíró megsebe­sült. A tüntető fiatalok két­ségbeesve menekültek a pus­kacsövek és gumi botok elől. Közülük sokat letartóztattak. Amerikai hírügynökségi je­lentés szerint a tüntető fiata­lok általános diáksztrájkot terveznek. A PRAVDA CIKKE A tudományos szocializmus és a kispolgári ideológia A Pra/vda hétfői száma Timur Tyimofejevnek, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája levelező tagjának tollából cikket közöl »A tudományos szocializmus és a kispolgári ideológia« címmel. A cikk írója rámutat, hogy az antikommunizmus ideo­lógusai bizonyos idő óta saját céljaikra próbálják felhasz­nálni a Kínában folyó eseményeket. A bufzsoá propaganda azt igyekszik bizonygatni, hogy az ősi civilizáció emlékeinek elpusztítása, a világkultúra remekműveinek megsemmisítése, a munkások és az értel­miség legjobbjainak meghurcolása, a pártszervezetek meg­csúfolása és Mao Ce-tung személyi kultuszának erőszakos terjesztése — röviden mindaz, ami most Kínában történik — megfelel a marxisták—leninisták elképzeléséinek a kom­munista társadalomról. Marx és Engels nemegyszer óva intette a munkásmoz­galmat attól, hogy támogassa »a szélsőséges forradalmáro­kat«, akik a proletár szocializmus végcéljait kispolgári eszményekkel, a jövő sz£ bad kommunista társadalmát képtelen »kaszárnyakommunizmussal«, a kultúra felvirág­zását a kultúra tagadásával és elnyomásával, a munkás­osztály, a dolgozó tömegek alkotó feladatait rombolásra szólító felelőtlen felhívásokkal próbálják helyettesíteni. Köztudott dolog, hogy Lenin engesztelhetetlenül és követ­kezetesen harcolt a kispolgári demokrácia álszocialista doktrínái ellen. Közismert tény emellett, hogy a forrada­lom fejlődésének különböző szakaszaiban Lenin és a bol­sevikok bírálták a városi kispolgári rétegek és minden­fajta deklasszált elem ideológiáját. Egyes országokban, így például Kínában, ahol a pa­rasztság részaránya még nagyobb, mint a régi Oroszor­szágban volt, sajnos, akadnak olyan, magukat marxistá­nak nevező politikusok, akik nem tudtak ellenállni a kis­polgári ösztönös erők nyomásának és a kispolgárságra jel­lemző ferde elképzeléseknek a szocializmusról — állapítja meg a cikk írója. A marxisták—leninisták korántsem becsülik le a pa­raszti tömegek nagy forradalmi lehetőségeit, de nem ál­lítják szembe a parasztság akcióit és ezekkel együtt a volt gyarmatok és félgyarmatok felszabadító mozgalmának egé­szét az iparilag fejlett országok proletariátusának osztály­harcával. Az ilyen szembeállítás csak kárt okozhat a vi- lágfarradalmd mozgalomnak és csak gyengítheti az impe- rialistaéllenes erők egységét. Napjainkban a proletár internacionalizmus elveiről való letérés a legszemléletesebben abban mutatkozik meg, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői nem hajlandók együtt­működni a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal az amerikai imperializmus agressziója ellen harcoló vietna­mi nép támogatása érdekében — mutat rá a szerző. Cjabb incidensek a pekingi szovjet nagykövetségnél Vasárnap a késő esti órák­ban a Szovjetunió pekingi nagykövetsége előtt »vörös­gárdisták« és vörösgárdista- karszalag nélküli fiatalok na­gyobb csoportja gyűlt össze. A nagykövetség kapujára és az utca kövezetére szovjetel­lenes jelszavakat ragasztot­tak, és ezt kiáltozták: »Le a modem revizionistákkal.« Az összegyűlt tömeg megakadá­lyozta, hogy gépkocsik meg­közelítsék a nagykövetséget, vagy onnét távozzanak. Mindez a szovjet nagykö­vetség épületének védelmére kirendelt rendőrök szeme előtt történt, akik egyáltalán nem akadályozták meg a fiatalok huligán kilengéseit, Hétfőn egész nap tartott a pekingi szovjet nagykövetség előtti tüntetés. A tüntetők­nek a Szovjetuniót támadó jelszavait teherautóra szerelt hangszórókon keresztül köz­vetítették. A vörösgárdisták Mao Ce- tung műveivel a kezükben kiáltoztak azokra, akik a nagykövetséget meg akarták közelíteni. A lengyel PAP hírügynökség tudósítójának gépkocsiját — amikor a tu­dósító a szovjet nagykövet­ségre hajtott — a vörösgár­disták ököllel verték, a tu­dósítót pedig leköpdösték. (MTI) Az aberfani katasztrófa Egész családok pusztultak el hírmondó nélkül számlást. Hangoztatta, hogy j a széntröszt vezetőségének | megítélése szerint ez a tér-1 mészetes forrás okozta a ka-1 tasztrófát. Lord Robins kijelentései el­lentétben állnak az aberfani bányászok állításaival, akik a riportereknek elmondották, hogy már régóta tudnak a széntröszt szakemberei által most »fölfedezett« forrás lét- tevéséről. Vasárnap Merthyr Tydfil- ben a 'városházán vaskos iratcsomót helyeztek ti a páncélszekrényben: a vizsgálóbíró elé kerülő dosszié tartalmazza a hos-zú évek óta benyúj­tott panaszokat, petíció­kat, amelyek az aberfani meddőhányó veszélyére figyelmeztettek. Az iratok között elfeküdt a szén trösztnek egy /1964-ből származó levele, amelyben az illetékesek biztosították a községi tanácsot, hogy meg­szüntetik a salakkirek-dást a szóban forgó meddőhányón. Átmeneti szünet után azon­ban ismét használatba vették a meddőhányót, és az újabb tiltakozások ellenére folytat­ták a salakkirakodást egé­szen a katasztrófa pillana­tig. (MTI) Támadást terveznek Szíria ellen latos problémákat, (A múlt héten közzétett hivatalos je­lentés szerint egy hónap alatt mintegy 100 000-rel nőtt, és így 437 000-re emel­kedett a munkanélküliek száma.) Benfentes parlamenti meg­figyelők értesülése szerint a munkáspárti különtanácsko- záson Stewart ■ gazdasági csúcsminiszter és Crossman, az alsóház vezére félreérthe­tetlenül megfenyegette kép­viselőtársait: a. kormánypárt­ból való kizárás kockázatával játszik, aki ä keddi vitában a kormány ellen merészel szavazni. (MTI) Moyers szerint Johnson is­mét azt az álláspontot val­lotta, hogy nem Amerika, ha­nem »a másik fél« nem akar tárgyalni. A sajtótájékoztatóból ki­tűnt, hogy Johnsont idegesí­tették a külföldi látogatóútján — így Manilában is — tapasz­talt, vietnami háborúellenes tüntetések. Erről beszédében is szólt. Helyi idő szerint a késő esti órákban a hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a manilai hatóságok több száz lovasrendőrt, feltű­zött szuronyú katonát Ehhez járult, hogy közvet­lenül a délutáni ülésszak be­rekesztése után a manilai el­nöki palota előtt újabb, ezút­tal ezerfőnyi tüntető tömeg követelte a vietnami háború haladéktalan beszüntetését. »Jenkik, takarodjatok ha­za!«, »Hé, hé! L. B. 3., ma hány gyerekkel végeztél?!« — kiáltozták kórusban a tünte­tők. irányítottak az amerikai nagykövetség épülete, va­lamint Johnson és a többi delegáció szállás­helye, a Hotel Manila elé, mert a tüntetés miatt a hely­zet válságosra fordult Az el­nöki palotától ugyanis az egy­re duzzadó tömeg fáklyás me­netben vonult az amerikai diplomáciai "képviselethez. »Jöjjön kl Johnson!« — kiáltások hallatszottak. Mi­re a tüntetők a Hotel Manilá­hoz érkeztek, létszámuk — a Reuter-iroda jelentése szerint — már elérte a háromezer főt. A rohamsisakos rendőrök és katonák puskatussal verték a szálloda kapujában a tün­tetőket. Tömegverekedés tört ki, lö­vések is eldördültek. Több Edmond Davies főbíró ve­zetésévei rövidesen megkez­dődik a nyilvános vizsgálat az aberfani katasztrófa ügyé­ben a szomszédos Merthyr Tydfilben, ahova a tragédia sújtotta walesi bányászköz­ség közigazgatásilag tartozik. Hétfőn délig 32 felnőtt és 111 7—11 év közötti gyermek holttestét emel­ték ki a széniszappal és salakkal borított romok alól. További 49 gyermek eltűné­sét jelentették, de ez nem tekinthető véglegesnek, mint­hogy egész családok hírmon­dó nélkül pusztultak el. ; Lord Robins, az állami i széntröszt elnöke egy televí­zióinterjúban közölte, hogy vasárnap eddig teljesen is­meretlen természetes forrást fedeztek fel a meddőhányó alatt, amelynek a salakhegy központjában összegyűlt víz­tömege végül valóságos víz­bombaként idézte elő a csu­Makhusz sziriai külügymi­niszter vasárnap nagy feltű­nést keltő előadást tartott a damaszkuszi egyetemen. A külügyminisztériumhoz olyan információk futottak be — mondotta —. hog., ' nyugati imperialista országok közvet­len támadást készítenek elő Izrael felhasználásával a ha­ladó Szíria ellen. A 13. sz. AKÖV az összetett darabáru-fuvarozáshoz rakodómunkásokat vési; lói az alábbi munkahelyekre: Kaposvár, Hdaton- szentgyörgy, Somogyszob, Tab. Jelentkezés Ka­posváron, az AKÖV munkaügyi osztályán. (4245) Lovas rendőrökkel a tüntetők ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom