Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-21 / 249. szám
Péntek, 1966. október 21. 3 SOMOGT1 NBPLAF Nagyobb önállósággal! FIATALEMBER ideged döntenek egy-egy kérdésben, sen fakadt ki: y>ltt v..n ez az |sokkal tájékozottabbak az úgy, már mindent elintéztem,j\\ üzeni vagy vállalat egész a főnökhöz kellene be-\ munkájáról, mint ott, ahol a csak menni vele, de négy napja képtelen vagyok bejutni hozzá.« Az ügy — mint később elmondotta — nem nagy jelentőségű. Saját hatáskörében is el tudná intézni, de a^ fő- „nők általában addig nem engedi lezárni az ügyeket, amíg neki nem referálnak, A döntés úgy születik meg, hogy az illető, aki foglalkozott az üggyel, megmondja, mit javasol, s arra az igazgató rábólint. Aki nekem elmondta az esetet, régóta dolgozik már ugyanazon a munkahelyen s kicsit lebecsülésnek is veszi, hogy viszonylag jelentéktelen ügyekben sem engedik át neki a döntés jogát. Pedig az igazgatónak egy egész sor nagyon fontos feladata van, s emiatt nem mindig jut ideje arra, hogy foglalkozzon ezekkel az ügyekkel. NEM EGYEDÜLI JELENSÉG EZ. Karikaturisták, vicclapok gyakran visszatérő témája ez a rossz értelemben vett egyszemélyi felelősség. Pedig ha valakire rábíznak valamit, az igyekszik a leg-, jobb tudása szerint elintézni. Ha magára kell vállalni a felelősséget is, még jobban utánuk jár a dolgoknak. Növekszik a felelősségérzete, javul a munkája. A napokban a nagyatádi járási tanácson jártam. Míg a járási tanács elnökével beszélgettünk, többször benyitott a szobába egy fiatal lány. Aktákat hozott be, s elintézésre váró ügydarabokkal távozott. Megkérdeztem, milyen felelősség hárul erre a fiatal, lányra. Azt válaszolták: minden ügyben, ami hozzá tartozik, önállóan dönt. S követett-e már el súlyos hibát? — kérdeztem tovább. Elég hosszú volt a válasz: — Mi arra törekedtünk, hogy az apparátusnál növeljük a felelősségérzetet. Ennek egyik módszere éppen a döntés jogának az átruházása volt. Azt jeleníti ez, hogy minden munkatársunk felelős azért, amit csinál. Szép eredményeket értünk ed. Az emberek rájöttek, hogy az a tudás, amivel rendelkeznek, nem ad elég biztonságot a munka jó elvégzéséhez. Tanulni kezdtek. Ennek köszönhető: annyian jelentkeztek a marxista középiskolába, hogy külön kihelyezett tagozatot szerveztünk itt, a járási tanácson. Mert nemcsak szakmai, hanem politikai műveltségre, tisztánlátásra is szükségük van azoknak az embereknek, akik ügyekben döntenek, felelősséget vállalnak egy-egy döntésükért. Megtudtam, hogy az a fiatal lány mindössze gyors- és gépíró iskolát végzett, mielőtt munkába állt. Azóta megszerezte az érettségi bizonyítványt is. Helyes, jő elgondolás az, amit a Nagyatádi Járási Tanácson folytatnak. Kezder#!- nyezésük nem csupán a tanácsi munkát javíthatja. Az ipari vállalatok munkája is javítható ily módon. Hiszen, ha a vezetők a napi termelési gondokat a kisebb beosztású vezetőkre ruházzák, egy csomó idejük felszabadul, amit sokkal értékesebb, az üzem szempontjából sokkal fontosabb munkára fordíthatnak. Ahol több műszakban dolgoznak a munkások, elke- )-hihetetlen a felelősség átruházása. Hiszen az igazgató meg a főmérnök nem lehet bent az üzemben a napnak mind a huszonnégy órájában. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában például az éjszakás szakmányvezetők teljes joggal döntenek minden kérdésben. Csupán azt várják el tőlük a vezetők, hogy reggel, mielőtt átadnák az üzemet, tájékoztassák őket a történtekről. Lehetne folytatni a példákat. Munka közben nagyon sok esettel találkozik az ember. S ezeknek a találkozásoknak van egy általánosítható tanulsága: azok a részlegvezetők, akik felelősséggel vállalat vezetői tartják kezükben a döntés jogát, s vele együtt a felelősséget is. A tájékozódásra ugyanis éppen felelősségérzet készteti a észlegvezetőket. Könnyebben oldhatják meg saját feladatukat, ha azt az egész üzem tennivalóinak tükrében vizsgálják. EZ VISSZAHAT AZ ÜZEMRE vagy intézményre is. Hiszen több ismeret birtokában maguk a kisebb beosztású vezetők is több tanácsot tudnak adni a vezetőknek. Gazdagítják az elképzeléseiket, mert a maguk területét jobban ismerik. Mindebből végső soron maga a vállalat lát hasznot. A vezetőnek a döntés előtt. úgyis ki kell kérni beosztottad véleményét. Egyszerűbb és gyorsabb a döntés, ha nem kell megvárni, amíg a vállalatvezető ráér, s foglalkozni tud az üggyel. A gyors és megfontolt döntés félsikert jelent; s az eddiginél sokkal nagyobb szükség lesz ezekre a gyors, megfontolt döntésekre. Erre viszont fel kell készülni mindenkinek: jobb tájékozottsággal, nagyobb önállósággal kell rendelkeznie. A gondolat nem új. Amikor a vállalati önállóságról beszélünk, mindig eljut idáig a beszélgetés fonala. De sok helyütt még máig sem látták be, hogy a jövő útja, a rugalmasabb gazdálkodás követeli ezt meg. Ha minden vezető felelősséget érez a vállalat gondjaiért, akkor nem fordulhat elő, hogy viszonylag apró kérdésekben is kikéri a felügyeleti szerv véleményét, s csak azután dönt vagy nyilatkozik. A rugalmasság előnyt jelent. De csak az tud rugalmas lenni, aki ismeri a gondokat, s foglalkozik a megoldás lehetőségeivel is. A felelősség vállalása tehát önművelést követel, s nagyobb jártasságot jelent a vállalat gondjaiban. A HASZON MINDENKÉPPEN AZ ÜZEMÉ. Ezért a haszonért pedig érdemes mindenkinek többet vállalni a felelősségből is. Hiszen több jut akkor az örömből is. Kercza Imre ÜJ ÜT KÉSZÜL A 100 lóerős gép nekifeszül a hegynek, iszonyatos erőfeszítéssel belemar a földbe, és a földnyeső csiszolja, simítja a készülő utat. Tab és Lulla között épül a kövesút, amely már régi vágya a járásnak. A közelmúltban kapta meg új útját So- mogymeggyes, és ha a mostani út elkészül, akkor a tabi járás minden községe össze lesz kötve köves- úttal. A Kaposvári Közúti üzemi Vállalat 4 földnyesővel dolgozik, napi 3—350 köbméteres teljesítménynyel. A Tabról kivezető kövesút folytatását csinálják, amely Lulla és Torvaj községeket teszi megközelíthetővé. Az út koronaszélessége 9 méter lesz, ebből 5 méter köves, a többi földpadka. Az idén több mint hárommillió forint értékű földmunkát akarnak még elvégezni ezen a szakaszon. Megvetfék a h ti száz t*eoií kot Is Ezer lakosra 80 készülék jut Siófokon Kaposváron hatezer családnak van televíziója (Tudósítónktól.) Az utóbbi öt évben megszaporodott a rádió- és televízió-előfizetők száma. 1960-ban még csak 70110 rádió- és 818 tv- előfizetőt tartottak nyilván, 1965-ben pedig a rádiótulaj- donosok száma túlhaladta a hetvennyolcezret, és televíziószülékből eladták a húszezrediket is. Lassan kimegy a divatból a vezetékes rádió, öt év alatt egyhairmadára csökkent a hallgatók száma. Érdekes megfigyelni megyénk fejlődését az ezer lakosra jutó készülékek számának alakulásában. Rádió-előfizető 1960-ban 191 volt ezer lakos közül; ez a szám 1965ben 218-ra emelkedett. A televíziónál sokkal, nagyobb a fejlődés, itt 1960-ban ezer lakos közül még csak két személynek volt készüléke, míg hatvanötben már ötvenhat ez az arányszám. A rádió- és televízióké - szül ekek számának gyarapodása különösen a kaposvári és a siófoki járásban szembetűnő. Kaposváron 15 000 rádió- és több mint hatezer televíziókészülék működik, míg Siófokon ezer lakosra 241 rádió és 80 tv-készülék jut. Egyes járásokban nagyban befclyásoljfe a készülékek vásárlását a gyengébb vételi lehetőség, így pl. a csurgói járásban csupán 30 készülék jut ezer előfizetőre. Cl] gyógyszertár épül Berzencén A Gyógyszertár Vállalat áté intéssel és bővítéssel új gyógyszertárat biztosít Berzeneének. Tizenhét kisiparos dolgozik a KETI-nek Ismeretes, hogy a KETI (a Kisiparosok Exportra Termeltető Irodája) lehetőséget nyújt a kisiparosoknak aura, hogy közvetlenül vagy közvetve exportra készítsenek termékeket, továbbá, hogy importpótló cikkeket állítsanak elő. Megyénkben az idén jobbam éltek a lehetőséggel, mint tavaly. Az első félévben tizenkét kisiparosnak volt szerződése a KETI-vel. Tizenketten mintegy 964 211 forint értékű munka elvégzésére vállalkoztak. A TRANSZVILL és a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának, a Székesfehérvári SZIM Köszörűgépgyárnak, a Budapesti Csavargyárnak, a Zalaegerszegi Gépipari Vállalatnak, a Budapesti Oxigéngyárnak, a Fémfeldolgozó Vállalatnak, a Somogy megyei Faipari Vállalatnak és a Kaposvári Cukorgyárnak dolgoznak. Az exportra termelő kisiparosok száma öttel emelkedett a második félévben. A megyében tovább lehetne növelni az ország fizetési mérlegét javító kisiparosok számát. A nyáron Varga Béla balatonlellei kosárfonónál nyugatnémet kereskedők jártak. Arról érdeklődtek, hogy rendelhetnének-e a kisiparos által készített kosarakból. A Fodor Gy. József balatonszár- szód lakatos által készített munkadarabok szintén kivívták a nyugatiak elismerését. Egyik vasrácsát, amelyet a községben használnak, szívesen megvásárolták volna. Az említett kisiparos sokféle értékes kovácsoltvas munkát értékesíthetne a nyugati piacon, ha a KETI fölvenné vele a kapcsolatot, és termékeinek kiszállítására lehetőséget biztosítana, sz. Hatvanan a szocialista címért SZÁZÖTVENEZER TÉGLÁT VÁLLALT _ TERVEN FELÜL A TABI TÉGLAGYÁR mény furcsán nyújtózkodik * PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE az állomás mögött. Szinte goSéta gyárban Az ötvenkét méter magas kégösen tekint le a répát szállító vagonokra és a súlyosan megrakott vontatókra. Magas és tömör, tekintélyt tisztelő és méltóságteljes. A torony árnyékában serény munka folyik. Apró sínpárokon fürge kis kocsik szaladgálnak ide-oda, megrakva nyerstéglával. Odaállnak a téglavető automata futószalagjához, és percek alatt felraknak egy-egy szállítmányt. A »kulik« — így hívják a csilléseket — beindítják a kis mozdonyt, és a szerelvény máris eltűnik a szárítószínek valamelyikében. Filótás Antal üzemvezető a zsúfolt irodában fogad, és gyár körüli sétára invitál. Közben beszélgetünk a munkáról, a munkaversenyről, a gondokról. — Az üzemben jelenleg ún. magasított téglát gyártunk, azt hiszem, ismerik ezt a vastag, lyukacsos fajtát. A bányából kikerült földet egy szekrényes adagolóba szállítják a csillék; s a gépben a húsdarálóhoz hasonlóan elhelyezett csigák összemorzsolják a nagyobb hantokat. Megtekintjük ezt a földdarálót, és — a nevéhez egyáltalán nem méltóan — hatalmas meddőszénporkupacokat is találunk a gép körül. > — A téglák égetésénél a minőség egyik biztosítéka a földdel összekevert szénpor — magyarázza az üzemvezető. A szekrényes adagoló után az egyenletesre morzsolt föld egy teknős keverőbe kerül, ahol egymással szemben forgó hatalmas lapátok megkeverik a földet, miközben vizet is adagolnak hozzá. Ez a massza két henger közé jut, majd jön a legfontosabb stáció, a prés. Itt kapja meg végső formáját a tégla, itt lyukasztják ki, majd a téglavágó automatával a szabvány szerin* feldarabolják. Ebben 50 fokos hőségben az üzemegységben harm ember dolgozik egy brigádban, a brigád a szó-, cialista címért küzd — tájékoztat az üzemvezető. A nyers téglák útja már ismerős, kocsikra kerülnek, majd a szárítószínbe. Itt a száradás után berakják őket a kemencébe, és 3,5—4 nap alatt szépen megpirulva, jól kiégve elkerülnek a telepről. A kemencékben 950—1000 fok közötti a hőmérséklet: a padlásról tüzelnek. A kemencék fölötti kazánházban rengeteg sok kis fémsapkával ellátott kürtő vezet le a tűztér- be, ezeken keresztül adagol3ó a halellátás Kaposváron ÁRUSÍTSON A PIACON IS A VÁLLALAT! A “nyári hónapokban kicsit akadozott Kaposváron a balellátás, ám amióta megkezdődött az őszi halászat, azóta megváltozott a helyzet. — Naponta hozunk halat a gazdaságokból és azoktól a termelőszövetkezetektől, amelyekkel szerződésünk van: Zi- mány, Osztopán, Kutas, Po- gányszentpéter és még több község tsz-ei foglalkoznak ezzel a jövedelmező ágazattal, és adják nekünk a halat. Május végéig zavartalan lesz az ellátás — tájékoztatott Nórák József fiókvezető. A kaposváriak kedvelik a halat, ezt bizonyítja az üzlet forgalma. Tavaly az első félévben 500, idén pedig 530 mázsa élő hal fogyott el az üzletből. A vevők ötféle élő halból válogathatnak, de szívesen veszik a halfiiét, ebből az év első felében 536 mázsá- nyi kelt el. A téli igények kielégítésére a tavalyinál mintegy 15 százalékkal több halat tárol a Halértékesítő Vállalat I Néhányszor már szóvá tettük, hogy a kaposvári piacon árusító halászszövetkezet nem mindig tart nyitva. Ezért javasoltuk, hogy a Halértékesi- tő Vállalat is árusítson a piacon, hogy ezzei is serkentse a rendszeres nyitva tartásra és a választék növelésére a szövetkezetét. A városi tanács kereskedelmi osztálya megadta a vállalatnak az engedélyt, ámde az árusításra a piac Laktanya utcai részét jelölték ki. Ezzel pedig nemigen érthetünk egyet. Több termelőszövetkezet a csarnokban levő üzletét ki sem nyitotta, sőt némelyikben még berendezés sincs. Vajon kinek jó, hogy a csarnoki üzletek üresen állnak, a Halértékesítő Vállalatot pedig arra akarják kötelezni, hogy az utcán árusítson? Sz. L. ják a szenet. Naponta 10 órás műszakban dolgoznak — 120— 140 talicska szén kell az előírt hőfok megtartásához. Itt, a kemencék körül dolgozó munkásoknak nem irigylésre méltó a munkakörülményük. A téglákat 40—50 fokos hőségből kell kiszállítaniuk. Nyáron, amikor a kinti hőség 25—30 fokos, szódavízzel, hűsítő italokkal igyekeznek csökkenteni a pokoli hőséget. Nagy erőfeszítést követei tőlük ez a munka. — Ez a másik üzemrészlegünk — mutat körbe Filótás Antal, — itt is harminc ember dolgozik. Ök alakították meg a másik brigádot, nekik szintén a szocialista cím elnyerése a végcéljuk. A legutóbbi üzemi értekezleten a dolgozók vállalták, hogy az októberre tervezett 850 000 tégla helyett egymilliót készítenek el. Ezt elsősorban a munkaidő jobb kihasználásával, az állásidők csökkentésével és jobb munkaszervezéssel igyekszünk elérni. Tudva az építőanyagok országos hiányáról, mi ezzel a százötven- ezer téglával akarunk hozzájárulni az építkezések gyorsabb befejezéséhez. ~~ -. jEgy 10 órás W»*0 műszak je- tcglaert I lenlegi teljesítménye 45—50 000 tégla. A vállalt egymilliót minden bizonnyal teljesíteni fogják; a két szocialista címért küzdő brigád hatvan dolgozójának munkája erre a biztosítéka Sály Géza Túlteljesítette szállítási tervét A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút fő feladata az áru- szállítás. Különösen ősszel van sok elvinnivaló. A legtöbb munkát a Balatonnagybereki Állami Gazdaság termékeinek rendeltetési helyre juttatása adja. Az idén bővült is a kisvasút feladatköre: az állami gazdaság a répaszállítást is vállalta. A vasutasok minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy az árut idejében a célállomásokra juttassák. A legtöbb nehézséget előidéző répaszelettel is megbirkóztak. Segítségükre siettek az állami gazdaság dolgozói. Vállalták, hogy vasárnap is rakodnak. A vasárnapi rakodás lehetővé tette a kocsik jobb kihasználását. A közös erőfeszítés oly sikeres volt, hogy a gazdasági vasút időarányos tervét jelentősen túlteljesítette. Várható, hogy az év végéig a tervezettnél mintegy 25 százalékkal több répát, tengerit, répaszeletet szállítanak el.
