Somogyi Néplap, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
Kedd, 1966. október 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP MÉRLEGEN rnmmmmmm a kaposvári járás kommunistáinak munkáia »Az elmúlt négy év alatt erősödött a szövetkezeti parasztság egysége, nőtt a munkások és alkalmazottak száma; számszerűen gyarapodott és nagyobb szerepet kapott az értelmiség.« — összegezte a Vili. kongresz- szus óta eltelt Időszak eredményeit a Kaposvári Járási Pártbizottság beszámolója, melyet Dombóvári László első titkár terjesztett a tegnap megtartott járási pártértekezlet elé. A tanácskozáson részt vett Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára is. A VIII. kongresszus óta szemmel láthatóan megváltozott a falu arculata és megváltozott az emberek életmódja is. A falu lakóinál egyre erőteljesebben jelentkezik az a törekvés, hogy hasonlóan éljenek, mint a városiak. A járás pártszervezetei a beszámolási időszakban arra törekedtek, hogy helyesen valósítsák meg a párt politikáját Fogyatékosságként emeli ki a beszámoló, hogy a politikai és ideológiai harcban néhol bátortalanság tapasztalható. A szocialista fejlődés a falu lakosságának egészében, de gyakran egyes családokon belül is nagy jelentőségű változásokat hozott A férfilakosságból például a húsztól negyvenévesek húsz százaléka tsz-tag. Ha számba vesszük a termelőszövetkezetek alkalmazottait, akkor is szembetűnik, hogy a szocialista iparosítás — ezen belül Kaposvár fejlesztése — érinti a járás lakosságának egészét. A beszámoló részletesen elemezte a tanácsok és a tömegszervezetek munkáját. A hozzászólók közül is többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Bíráltaik a tanácsok munkájában még mindig meglevő bürokráciát A járási párt-végrehajtó bizottság közvetlen segítséget ad a fontosabb határozatok végrehajtásához a falusi pártszervezeteinek. Ebben az évben például tíz pártvezetőség beszámolóját tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. Az alapszervezetek többsége köziponti kérdésnek tekinti a pártépítést Egyes helyeken azonban hiányzott az alaposság, a körültekintés és a politikai nevelőmunka. A járás öt pártszervezete például az utóbbi négy év alatt nem vett föl tagjelöltet. Javult a párttagság összetétele. A nők aránya például 9,9 százalékról 12 százalékra emelkedett. A termelőszövetkezeti párttagok 13,4 százaléka nő. A falvakban a hare a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti és politikai megerősítéséért folyik. Az alapszervezetek többségénél sikerült elérnie, hogy a gazdasági szervezőmunlcát az osztályharc részének tekintsék, Az alapos, körülekintő vezetés mellett fontos szerepe van az anyagi érdekeltségnek is. A helyes anyagi ösztönzés bevezetéséért sokat tesznek a pártszervezetek. Előfordul azonban még, hogy csorbát szenved a munka szerinti elosztás elve, és az egyéni érdek túlzottan jut kifejezésre. A pártszervezetekre vár a feladat, hogy minden más rangsorolás heDombóvári László elvtárs beszél. lyett igazi megbecsülést adjanak a munkának, a dolgozó embernek. A termelőszövetkezetek gazdasági életéről szólva hangsúlyozta a beszámoló, hogy a legutóbbi közgyűléseken a megjelenés aránya és az aktivitás jó Volt. A gazdasági mechanizmus reformjának vitája, majd a határozat megjelenése ösztönzőleg hat a fejlődésre. A szövetkezeti demokrácia helyes érvényesülésének fontos feltétele, hogy az emberek nyíltam és őszintén beszéljenek. A VIII. pártkongresszus célként jelölte meg, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét hazai termésből elégítsük ki, belterjesebbé tegyük a növénytermesztést és az állattenyésztési A tsz-ek gazdasági megerősítésének feladatai között szerepel a közös nagyüzemek kiépítése, az alapok fejlesztése; megfelelő vezetési, szervezési és díjazási módszerek alkalmazása, valamint a háztáji lehetőségeinek kihasználása. Megállapítható, hogy a kaposvári járás mezőgazdasága jelentősen fejlődött, jóllehet a reális lehetőségekkel nem minden esetben számoltak az előirányzatok. De gátolták a fejlődést az objektív tényezők is (aszályos év, pocokkár, száj- és körömfájás). Ennek ellenére a közös vagyon 451 millió forinttal nőtt. Vele párhuzamosan gyarapodott az egy szántóegységre jutó beruházott vagyon is. Az elmúlt öt év alatt tért hódítottak az intenzív búzafajták, nőtt a kukorica, a cukorrépa átlagtermése. Űj ágazatok jöttek létre. Megalakult például a nagyberki Pannónia szőlőtársulás. Nagy erőfeszítések árán javították a réteket és legelőket, elvégezték a szükséges vízrendezési és talajvédelmi munkákat. Nőtt a s-zarvasmarha-állomány, fejlődött a járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztése. Javult a szakember-ellátottság is. Évről évre visszatérő probléma a gyenge tsz-ek számának növekedése. Ez elsősorban a rossz közgazda- sági adottságokból fakad. Jelentős feladatok megvalósítása vár a harmadik ötéves tervben is a járás közös gazdaságaira. Tovább keli növelni a termelést, hatékonyabbnak, alaposabbnak kell lennie a gazdasági mun kának. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy az alap vető munkákat . ellő időben és szakszerűen végezzék el a szövetkezetek 1970-ig mintegy 46 500 holdon kell elvégezni a kémiai, biológiai és egyéb talaj javítási munkákat. Az állattenyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű tömegtakarmánybá- zis .o-te-mm'. •-> város és a konzervgyárak zöldséggel való jobb ellátásának biztosításáért 1965-höz viszonyítva kétszeresére kell emelni a zöldségtermő területet. Foglalkozott a beszámoló az iskolai oktatás színvonalának és hatékonyságának növelésével és a községek fejlődésével is. Ezzel kapcsolatban mondta dr. Balassa Tibor, a járási tanács elnökhelyettese, hogy a községfejlesztési alapok felhasználásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az a nagyfokú társadalmi munka, amellyel a lakosság a községfejlesztési alapból épülő A kaposvári -tanácskozás részvevőinek egy csoportja. létesítmények elkészítéséhez hozzájárul. A kezdeményezést tartotta hozzászólásában a járás egyik legnagyobb eredményének Illés Dezső, a megyei párt- bizottság titkára is. Kiemelte ebből a munkából a Kapós- völgye- és a Zselic-progra- mot. — Ehhez a kezdeményezéshez kedvező a légkör — mondotta —, eredményesen dolgozik a járási pártbizottság a kitűzött célokért. A Kapos völgye-program országos hírű. Jogos kívánalom, hogy mindenki ezeknek a céloknak az érdekében még bátrabban kezdeményezzen. Elindult a »Tegyünk többet Somogyért-»- mozgalom. Ezt a falvakban is aprópénzre kellene váltani. Az egészséges lokálpatriotizmus kialakításáért sokat tehetnek a járás kommunistái. A pártértekezletet járásszer- te nagy érdeklődés kísérte. Erről tanúskodik az a táviratáradat is, mely az értekezlet címére érkezett. A vitában tizennégyen vette'-: részt. Ezután a küldöttértekezlet megválasztotta az új járási pártbizottságot, a megyei küldöttértekezlet részvevőit, majd az új végrehajtó bizottságé'. A végrehajtó bizottság első titkárának ismét Dombóvári Lászlót választották mes. K. I. JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLET TABON Elismerésre méltó eredmények születtek a tabi járásban Több mint száz szavazati, illetve tanácskozási joggal felruházott küldött vett részt szombaton az MSZMP tabi járási pártértekezíetén. A járási pártbizottságnak a négy év munkáját összegező előterjesztése részletesen foglalkozott eredményekkel és problémákkal: Bogó László, a járási pártbizottság első titkára a beszámolóval és annak kiegészítésével mindenre kiterjedő tájékoztatást adott a részvevőknek. Javult a pártmunka Visszatekintve az 1962. évi pártértekezlet határozataira, a járási párib-zottság megállapít-i balta, a járás kommunistái érvényesíteni tudták a VIII. pártkongresszuson megjelölt gazdasági, politikai és ideológiai elveket, és nagyrészt végrehajtották a járási pártértekezlet határozatait. A gazdasági, politikai, kulturális eredményeket a kommunisták irányításával, a lakosság hatékony közreműködésével érték el. Az alsóbb szintű vezető szervek munkája magabiztosabbá, önállóbbá, kezdeményezőbbé vált, így a járás gazdasági, politikai, társadalmi arculatának megfelelően alakíthatta ki trolitikai és gazdasági tevékenységét a járási pártbizottság. A fő feladat a mezőgazda- sági termelés emelése, a tsz-ek gazdasági és politikai megszilárdítása volt. Emellett foglalkoztak ideológiai és kulturális nevelőmunkával is. Vannak még a járásban területek, ahol a fejlődés lassúbb ütemű, az eredményekért is jobban meg kell küzdeni. Az ilyen helyeken nehezebb a dolga a pártvezetőknek és a párttagoknak, s nem mindig tudnak érvényt szerezni a határozatoknak. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ott nem érvényesül a párt vezető szerepe. A járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság rendszeresen megtartotta üléseit, s jelentős javulás van az alapszervezeteknél, főként a taggyűlések rendszerességében. A járás 45 alapszervezetének több mint ezer tagja és tagjelöltje van, ez csaknem százzal több, mint amennyit az 1962. évi párt értekezlet idején nyilvántartottak. Több mint két száza lékkai nőtt a nők aránya a négy évvel ezelőttihez képest, kedvező a kép a kommunisták iskolai végzettségét illetően is. Az 1962-ben megtartott járási pártértekezlet határozatot hozott a kommunisták és a pártonkivüliek marxista műveltségének emelésére. A járási pártbizottság ennek szellemében gondoskodott a Marxista— Leninista Esti Egyetem megszervezéséről. Jelentős előrelépés volt a marxista középiskola létrehozása, amely az esti egyetemre készít elő. A propagandistáknak és a páirfcvezetőknek külön fórumot teremtettek, és javult a lakosság tájékoztatása is. Hárman .) pártértekezlet rés «vevőiből. Erősödő tsz-ek Az előterjesztés megállapította, hogy a két pártértekezlet közötti időszakban nőtt a járás mezőgazdasági árutermelése, javult a tsz-ek műszaki-anyagi ellátottsága, s a háztáji gazdaságok az utóbbi években biztosították a tőlük várt árumennyiséget. Elismeréssel adózott a járási pártbizottság a tsz-tagok, -elnökök, szakemberek munkájáért. Néhány volt gyenge tsz, mint a tengődi, a nagy- berényi, somogyacsai, a so- mogyegresi és a somogy- meggyesi, jelentős eredményjavulást ért el. A járásban a második ötéves terv időszakában a tertési munka javítása, a hozamok növelése, és megfelelő takarmánybázis biztosítása. A nagyüzemi tenyésztés jelentősen fejlődött, a minőségi javulást azonban nehezítette a férőhelyhiány. 1962 óta hát tsz-ben negativizállák a szarvasmarha-állományt, itatásos borjúnevelést hét helyen vezettek be. A közös gazdaságok húsértékesítése évről évre emelkedett. Annak ellenére, hogy a gyenge tsz-ek száma lényegesen nem csökkent, általában elmondható, hogy gazdasági helyzetük javult, növekedett az egy dolgozó tagra jutó részesedés. A bérfeszültség megszüntetésének egyik módja a kísérletként bevezetett munkaalap-támo- gatásos rendszer jónak bizonyult. Eredményei máris hatók: jobb a munkához való viszony, csökkent a bérfeszültség, több fiatal vesz részt a közös munkákban. Fejlődött a Járás ipara Az 1962-es pártértekezlet határozata kimondta, hogy fejleszteni kell a járás iparát. A pártbizottság eszerint tette meg erőfeszítéseit, s a megyei pártbizottság és az országos szervek támogatták elgondolásaikat. 1964-ben felépült a ponyva- és sátor- üzem, amely 130 embert foglalkoztat. Lehetőség van az üzem további fejlesztésére. Az Országos Méhészeti Szövetkezet kaiptárgyártó üzeme tavaly létesült, s hatvapöt dolgozót foglalkoztat. Itt a foglalkoztatottak száma jövőre eléri a százhúszat. A Tabi Építő és Vegyesipari Ktsz egyesítése helyesnek bizonyult, lényegesen emelkedett a termelési érték és nőtt a létszám. Hiba azonban, hogy a két éve tervezett férfi fodrászüzlet máig sem üzemel, s a tabi téglagyár korszerűsítése lassan halad. Jövőre kezdi meg a termelést a hatmilliós költséggel épülő kenyérgyár. A tsz-ek építőipari közös vállalkozásának létrehozása hasznos volt. . 1965-ben kereken 5 700 000 forint értékű munkát végzett, erre az évre több mint kilencmilliót irányoztak elő. Ezek a létesítmények nagyban elősegítik a járás ipari elmaradottságának megszüntetését. Az életszínvonal emelésére utal az élénkülő kereskedelmi tevékenység. " — Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy munkánkat figyelemmel kísérik, számon tartják és szükség esetén segítik — summázta a beszámoló. — Felsőbb szerveinknek ezúton is köszönetét mondunk. Tovább a megkezdett úton mésnövekedés megközelítően 14—15 százalék volt. A természeti és közgazdasági adottságok itt az átlagosnál rosszabbak. Nagy gond a mintegy négyezer hold erősen lejtős szántóföld megművelése, s az erózió tetemes károkat okoz. Mindezek ellenére az utóbbi négy évben emelkedett a főbb növények termésátlaga. A hozamnövekedés alapvetően a korszerű termelési eljárások és módszerek nagyobb mérvű alkalmazásának eredménye. Az állattenyésztés fejlesztésénél alapvető irányelv volt a meglevő közös állomány fejlesztése, a tgnyészA revíziós bizottság jelentését Pénzár Ferenc, a bizottság elnöke ismertette, majd az előterjesztés fölötti vitában számos hozzászólás hangzott el. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője a párt politikai és gazdasági irányvonaláról szólva elmondotta: Ezekben a napokban mindenütt az országban megvitatják a kommunisták az elmúlt négy év munkáját. Ezek a tanácskozások előre is mutatnak. Az eredmények mellett hibák is szóba kerülnek, amelyeket a jövőben nem szabad megismételni. — A problémákat nekünk kell megoldani — mondotta —, s hogy hogyan, ahhoz tanácsot ad egy, itt a teremben olvasható felirat: ».Erősítsük a párt eszmei, politikai és szervezeti egységét!■• Klenovics Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője elismeréssel szólt á járási pártbizottság négyévi munkájáról. Az őszinte előterjesztés, a tárgyilagos hozzászólások és legfőképp az eredmények azt bizonyítják. hogy egyértelműen munkálkodnak a cél elérésén: sikeresen jártak a Vili. kongresszus által megjelölt úton. Javaslatot tett a további tennivalókra is. A hozzászólások megválaszolása után 41 tagú járási pártbizottságot, a megyei pártértekezletre pedig küldötteket választottak majd az új testület meg' ál sztetta a végrehajtó, illetve a fegyelmi bizottságot. A Tabi Járási PártbizotteíÁsó titkára ismét Bogó . szló, titkára Gadanecz György lett. H.
