Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1966. szeptember 18. Rendkívüli állapot Sarawakban Csütörtök délelőtt Abdul Hazak herceg, malaysiai miniszterelnök-helyettes és külügy­miniszter sajtóértekezleten bejelentette, hogy Sarawakban belpolitikai válság robbant ki, ami miatt a szövetségi kormány szükségál­lapot kimondására kérte föl az államfőt. A király azóta már alá is írta a rendeletét. Sarawak Észak-EI jrneo (Észak-Kalimantan) Indonéziával határos egyik állama. A sara- waki kormányzópárt, a nemzeti szövetség párt, néhány hónappal ezelőtt megoszlott. A pártban kialakult belső ellenzék bizalmi sza­vazáson megbuktatta Dato Ningkan főmi­nisztert —, »akit magaviseleti alapon« tá­madtak meg —, később azonban a sarawaki főbíróság úgy határozott, hogy Dato Ningkan továbbra is főminiszternek tekintendő. A 42 főnyi sarawaki parlamentben Dato Ningkan ellenfelei többségben érzik magukat, és a Kuala Lumpur-i kormány segitségével, Dato Ningkan megbuktatása céljából össze akar­ják hívatni a helyi parlament ülését. Ez viszont alkotmányellenes lenne: a sa­rawaki kormányzónak ugyanis nincs joga a helyi parlament összehívására Razak — csü­törtök délelőtti sajtóértekezletén — ezért jelentette be, hogy a szövetségi parlamentet hétfőre összehívták abból a célból, hogy sza­vazza meg a kormányzó jogkörének kiter­jesztésére vonatkozó alkotmánymódosítást. Kuala Lumpurban közös közleményt ad­tak ki Malaysia és Indonézia küldöttségei­nek tíznapos tárgyalásairól. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokon megvi­tatták a két ország kapcsolatait érintő kér­déseket. A tárgyalások eredményeit a két kormány elé terjesztik majd megvitatásra és jóváhagyásra. (MTI) Wilson engedni kényszerült A nemzetközösségi országok vezetőinek ki­lenc napon át folytatott nehéz vitái után szerdán este sikerült megállapodást elérni egy olyan közleményben, amely — mint az UPI tudósítója megjegyzi — arról tanúsko­dik, hogy Wilson miniszterelnök végül mé­gis kénytelen volt engedni az értekezlet többsége követelésének és intézkedéseket ki­látásba helyezni a lázadó rhodesiai Smith- rendszer ellen. A közlemény szerint Nagy-Britannia elis­meri, hogy Rhodesia mindaddig nem kap­hatja meg a függetlenséget, amíg Rhode­siában nem alakul meg a lakosság többsé­gét képviselő kormány. Az angol kormány a nemzetközösségi országok képviselőinek teljes támogatásával az ENSZ-ben kész hoz­zájárulni a Biztonsági Tanács olyan határo­zatához, amely hatékony gazdasági intéz­kedéseket rendel el Rhodesia ellen. A brit kormány az általa kinevezett rhodesiai kor­mányzó útján azonnal tájékoztatja szándé­kairól Rhodesia lakosságának minden réte­gét. Ezek szerint, ha Ion Smith törvényte­len rendszere nem hajlandó megtenni az első szükséges lépéseket a lázadás megszün­tetésére, és a végrehajtó hatalomnak a brit kormány által kinevezett kormányzóra tör­ténő átruházására, akkor a brit kormány visszavonja az alkotmányos rendezésre tett összes korábbi javaslatait, és hozzájárul a Rhodesia ellen irányuló hatékony gazdasági szankciókhoz. Az AFP londoni jelentése rámutat arra, hogy o brit kormány továbbra is ellenzi az erőszak alkalmazását a Smith-rendszer ellen. A tanácskozás csütörtökön véget ért. (MTI) Visszaéltek a hatalommal A Szerb Kommunisták Szövetségének Központi Ve­zetősége csütörtöki ülésén a kiküldött vizsgáló bizottság javasolta, hogy Vojin Lukics volt szerbiai szövetségi és belügyminisztert zárják ki az SZKSZ Központi Bizottságá­ból és a kommunisták szö­vetsége ’ tagjainak sorából is, s erről értesítsék a JKSZ Központi Bizottságát, amely­nek szintén tagja volt. Zsivotije Szavicsot, a volt szerbiai belügyminisztert pe­dig — javasolta a bizottság — zárják ki az SZKSZ Köz­ponti Bizottságából, és utolsó figyelmeztetéssel büntessék. Mindketten 'felelősek az ál­lambiztonsági szolgálatban el­követett politikai hibákért. (MTI) "RÖVIDEN Da Nangtól délre, Binh Son körzetében az amerikaiak és a dél-vietnami kormány­csapatok . csütörtökön reggel súlyos veszteségeket szenved­tek, amikor táborukat a par­tizánok váratlanul aknavetők­kel és gránátokkal támadták meg. Szemjonov szovjet külügy­miniszter-helyettes, . valamint Prokofjev, a szovjet külügy­minisztérium ENSZ-osztályá- nak titkára Ankarába érke­zett. M. R. Kuzminnak, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettesének vezetésével szovjet küldöttség érkezett Algírba. A küldöttség részt vesz a 3. nemzetközi vásár megnyitásán szeptember 16- án. Az FLN ifjúsági szervezete a szíriai fiatalokhoz intézett üzenetében rámutatott, hogy Algéria fiatalsága támogatja szíriai barátait a reakció tel­jes felszámolásáért vívott harcukban. Heinrich Lübke nyugatné­met köztársasági elnök a fő­védnöke annak az ipari ki­állításnak, amelyet szeptem­ber lfi-án nyitnak meg a nyugat-berlini rádiótorony­nál. Lübke ebből az alka­lomból újból provokatív láto­gatásra érkezik Nyugat-Ber- linbe.. Az arab államok’(Ma­rokkót és Tunéziát is bele­értve) az idén sem jelennek meg-a vásárén, hogy távollé- tükkel is kifejezzék ellenér­zésüket a bonni kormány kö­zel-keleti politikájával szem­ben. A „vörösgárdisták“ röplapjai szerint •• Összetűzések voltak Kínában A vidéki »vörösgárdisták« újabb és újabb csoportjai ér­keznek naponta Pekingbe, és röplapokon, faliújságokon szá­molnak be a lakóhelyükön le­zajló »kultúrforradalomról«. Sok röplap foglalkozik azok­kal az összetűzésekkel, ame­lyek lezajlanak- egyrészről a helyi pártszervezetek által ve­zetett munkások, funkcioná­riusok és parasztok, másrész­ről a tanulók között. Szep­tember 6-án és 7-én Csiangh- szi tartományban került sor ilyen összetűzésekre. A tar­tomány főiskolai diákjainak röpirata szerint a munkások, a parasztok és a funkcionári­usok szétkergették a tartomá­nyi pártbizottság épületet kö­rülzáró »forradalmár tanu­lókat«. A munkások táblákat vittek ilyen feliratokkal: »Le a jobboldali tanulókkal!« »Ha­tározottan megvédjük a tar­tományi bizottságot!« »Lelep­lezzük a politikai szélhámo­sokat!« A röpirat azt hangoz­tatja, hogy a munkások »meg­verték a diákokat, sőt néhá­nyat közülük eszméletlenség­ig vertek«. A röpirat azzal vádolja a tartományi pártbi­zottság felelős munkatársait, hogy bujtogatják a munkáso­kat a diákok ellen. Anhuj tartomány »vörös­gárdistái« is politikai inci­densről, a tömegek és a ta­nulók összetűzéséről, vala­mint^ a tanulók egymás kö­zötti összetűzéséről adnak hírt, hangoztatva, hogy az összetűzéseket »Pengpu város pártbizottsága provokálta«. Három napon át — szeptem­ber elsejétől harmadikéig — körülbelül kétezer gyári mun­kás és kommunában dolgozó paraszt, az üzemi pártbizott­ságok titkárainak vezetésével »ostrom alatt« tartotta a ke­reskedelmi főiskola »forradal­már előadóit és diákjait«, akik előzőleg a városi pártbizottság épületére ragasztott felhívá­saikon arra buzdítottak, hogy »tüzet kell nyitni a pengpui pártbizottság épületére«. Három nap alatt — közli a röpirat —a munkások »meg­vertek 146 előadót és diákot« és összetörték »forrón szere­tett nagy vezérünk, Mao el­nök arcképének rámáját«. (MTI) Albániában megszüntetik az igazságügy-minisztériumot Mehmet Shehu, akit az albán nemzetgyűlés ismét megbízott a minisztertanács elnökének tisztségével, jóvá­hagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztette az új kor­mány összetételét. Ezt meg­előzően javasolta az igazság­ügy-minisztérium megszünte­tését. Méltatásában elmon­dotta, hogy az igazságügy-mi­nisztérium működésével pozi­tív szerepet töltött be a szo­cialista törvényesség megszi­lárdításában. Miután azonban az állami igazságszolgáltató intézmények, mint amilyen a legfelsőbb bíróság és a töb­bi törvényszékek megerősöd­tek, és a szocialista törvé­nyesség kérdése a népi ha­talom összes szerveinek ügyé­vé vált, nincs olyan objektív ok, amely igazolná az igaz­ságügy-minisztérium további fenntartását —■ mondotta She­hu. Az előterjesztett kormány- lista szerint Begir Balluku megtartotta a honvédelmi miniszteri tárcát, és maradt a miniszterelnök helyettese, új miniszterelnök-helyettesek lettek: Haki Toska és Adil Carcani. Változást jelent még Nestai Nase külügyminiszteri megbízatása Behar Shtylla helyett. Az újonnan összeült albán nemzetgyűlés elnökségének elnökévé ismét Hadzsi Leshit választották. (MTI) ÍGY HÁBORÚZIK AMERIKA DÉL-VIETN AM BAN Akárcsak annak idején Hit­ler, Johnson elnök és tá­bornokai is »villámháborút« ígértek. Ám a vietnami nép szabadságszeretetc, hő­siessége keresztülhúzta az amerikai imperialisták szá­mításait. Villám csapott a villámháborúba. 1. Egy évvel ezelőtt, amikor megkezdődött az amerikai csapatok tömeges partra szállása Viet­namban, Johnson elnök és tá­bornokai gyors győzelmet ígértek az otthoniaknak és szövetségeseiknek. Afféle »villámháborút«, akár csak egykor Hitler. A háború sikeres és gyors befejezésének ígéretéből az­óta kiábrándult amerikai po­litikusok és tábornokok gon­dolatvilágát most egy sor probléma gyötri: hogyan al­kalmazzák hatékonyabban e háborúban fegyveres erőiket és a báb hadsereg egységeit; meddig fokozhatják a Viet­namban állomásozó és küzdő amerikai hadsereg lészámát. Kísérletezzenek-e továbbra is a Felszabadulási Front elle­ni eddig meddőnek bizonyult támadásokkal, vagy pedig válasszák a védekezés, a tá­maszpontok megtartásának taktikáját. Rendezkedjenek be hosszú lejáratú háborúra, vagy pedig valamilyen mó­don igyekezzenek gyorsan be­fejezni vietnami kalandju­kat? Kiderült, hogy nemigen tudnak közös nevezőre jutni, elsősorban azért, mert egy álláspont képviselője sem ér­velhet katonai sikerekkel. Va­jon lehet-e érvelni például egy ilyen értekezleten, hogy a Pled Ku-i csata az ország belsejében folytatott hadmű­veletek előbbrevalóságát bi­zonyítja. Plei Ku messze van a ten­gerparttól, közel a Dél-Viet­nam—Laosz és Kambodzsa hármas határához. 400 kilo­méterre fekszik.. Saigontól; az amerikaiaknak a tengerpart­tól legtávolabb fekvő hatal­mas támaszpontja ez. Kikö­tője,- Qui Nhon, 150 kilomé­terre fekszik Plei Kutól. A két város között jóformán járhatatlan őserdők, magas hegyek fekszenek. A Plei Ku-i támaszpont létesítésével az volt az amerikaiak célja, hogy megakadályozzák a Laoszból és Kambodzsából állítólag Dél-Vietnamba áram­ló külső segítségnek az or­szágba való érkezését. . Akárcsak Dien Bien Phut, magas, erdővel borított he­gyek veszik körül. A tá­maszpont itt is medencébe épült, amelyben alig van nö­vényzet. Vöröses por, kőtör­melék fedi a Plei Ku-i krá­tert. Ezt a barátságtalan lát- l ványt méginkább visszataszí- tüntető buddhista tömegek es ményt. Plei Ku 1965-ben a Felszabadítása Front gyűrűjé­be került, és csak az ameri­kai légierő összpontosított bevetése tudta ideig-óráig megakadályozni a Plei Kuba szorult amerikaiak és a báb­hadsereg megsemmisülését. Építsünk inkább támasz­pontokat' magában az őserdő­ben — mondhatja ezek tuda­tában valaki ezeken a magas szintű megbeszélések valame­lyikén. — Ha a növényzet megvédi a Viet Kongot, meg­véd majd bennünket is. Néz­zük meg például An Khe esetét. An Khe őserdőbe épült. Alig 80 kilométernyire Qui Nhontól, annak az útnak a mentén, amely Plei Ku felé vezet. Jelentős helikopter-tá­maszpont. Nemrégiben még jelentéktelen kis falu volt, néhány bambuszházát a pa­rasztok úgy építették, hogy az erdő megvédje őket a vi­haroktól. Ma már rá sem le­het ismerni a környékre. Rengeteg, ember él itt. Sok harckocsi, ágyú és főképpen helikopter rejtőzik a magas fák között. A házakat nagy­részt fából és műanyagból építették. Itt nincsenek dél­vietnami katonák: An Khe lakói mind amerikaiak. Mint a kaméleonok, igyekeznek idomulni a zöld környezet­hez, egyenruhájuk zöld, sát­raik és házaik is zöldek, ilyen színűre festették fegy­verzetüket is. Az An Kheben állomásozó tisztek büszkék feladatukra. A haditudomány őrajtuk ke­resztül ismeri majd meg el­sősorban, milyen tapasztala­tokat ad. a trópusi háborúban az új, rettenetes íegyverhor- dozó, a páncélozott helikop­ter. önmagukat légi lovas­ságnak nevezik. A helikopter ugyanis itt a harckocsit vagy a lovat helyettesíti. Fedélze­téről rakétával, ágyúval, ké­zifegyverrel lövik a Viet Kongot, vagy azokat a rizs- fbldjükön dolgozó paraszto­kat, akiket ők Viet Kongnak neveznek. An Khe helikopterei sok csatát vívtak már: bevetet­ték őket Qui Nhcnban a Az ország termékei csak kis részben alkalmasak az ame­rikai igények kielégítésére. A személyenkénti 29 kiló a kö­rülményekhez képest nagyon sok. Ebben a vonatkozásban az amerikai hadvézetőség nem volt előrelátó. A katonáknak többnyire rizsföldeken vagy erdőkben kell mozogniuk. Valamennyien panaszkodnak, hogy így sokszor belesüpped­nek az elárasztott ri?.sföldek közötti laza talajba, bakan­csukra rátapad az agyagos föld, sokat szenvednek a há­tukon és oldalukon elhelye­zett tehertől a nagy hőség­ben. Ilyen körülmények között nem tudnak eléggé vigyázni, hogy ne lépjenek aknára vagy ne essenek csapdába Gyakori a napszúrás, az ál­landó izzadás okozta bőrmeg­betegedések. Egy amerikai tiszthelyettes, Mark Hutten, aki végig részt vett az An Lao térségben a Kétfejű sasról elnevezett tisztogató hadműveletekben, így nyilatkozott erről egy francia újságírónak: »A ten­gerészgyalogosok nagyon las­san tudtak mozogni a ne­héz gránátokkal, aknavetők­kel, hiszen közben a géppisz­tolyt is vinniük kellett. Szá­nalmasak voltunk, ahogy gör- nyedeztünk e terhek alatt, ugyanakkor a Viet Kong könnyű fegyverzetével köny- nyedén mozgott. Ott szállt velünk harcba, ahol ő akart. Nekünk hét órára volt szük­ségünk, hogy három-négy ki­lométert haladjunk előre«. Ha az amerikaiak tehát az ország belsejében akarnának nagyobb számban lámszpon- tokat létesíteni, ehhez több embert kellene ilyen körül­mények közé juttatniuk. Qui Nhon és An Khe közöt­ti rövid utat azonban egy teljes ezrednek kell őriznie, A KŐVETKEZŐ RIPORT CÍME: FELSŐBBRENDŰ GYILKOSOK tóvá teszik az amerikaiak által épített drótakadályok, őrtornyok. Kőházak, de na­gyobb számban műanyagból épített barakkok és sátrak jelzik, hol laknak e távoli helyőrség katonái, honnan akarnak csapást mérni a Felszabadítási Front vélt utánpótlási vonalaira. Plei Ku vidékét a moy nemzetiség lakja. Az ameri­kaiak, mihelyt berendezked­tek Plei Kuban, katonai szolgálatra hívták be a mo- yokat, és arra használták fel őket, hogy minden bokrot kivágattak velük a környé­ken, nehogy a Viet Kong el­rejtőzhessen a szemük elől. E célra használták fel a sok menekültet is, akik a Plei Ku-i katlanba igyekeztek, menteni életüket a B—52-es nehézbombázók halált hozó terhe elől. A parasztok ugyanis azt remélik, hogy legalább Plei Ku kráterét nem fogják ta­lálomra bombázni a B—52- esek. Mindez azonban a leg­kevésbé sem hozta 'meg az amerikaiaknak a várt ered­a Plei Kút ostromló szabad­ságharcosok ellen is. An Khe utánpótlási támaszpont­ként is szolgál, de ez csak mellékes rendeltetése. Példá­nak mégsem jó. Ez a furcsa, aránylag rövid idő alatt lé­tesített hatalmas tábor nem képes önmagát megvédeni. Állandóan ki van téve a par­tizántámadásoknak, a Felsza­badulási Front aknavető tü­zének, amely igen sok heli­koptert tesz harcképtelenné. S a támaszpontról az ameri­kaiak nem tudnak tömege­sen messzire eltávolodni, hi­szen az őserdőben magában a Front a korlátlan úr. Holott az An Khehez ha­sonló, utánpótlást biztosító támaszpontokra az amerikai hadseregnek égető szüksége van. Egy-egy amerikai kato­na szerényen számított szük­séglete hadianyagban, étel­ben, italban,, személyes hasz­nálati tárgyakban és pihenés­re szolgáló eszközben napi 29 kiló, havonta tehát csak­nem egy tonna. Fahordók nap t.., választékban 25-től 208 literedig (4164) m kaphatók a MEZOGAZDASAGI SZAKBOLTBAN, KAPOSVÁR, ADY ENDRE UTCA 3. Telefon 21-74. mert e nehéz mozgású csa­patok állandó partizántáma­dásoknak vannak kitéve, és gyakori feltöltésre, váltásra szorulnak. Ha támaszpontjaikat bizto­sítani akarják, maga az utánpótlás odaszáílítása na­gyobb erőt igényel, mint ahány, katonát a támaszpont be tud fogadni. Sok ember kell ezenkívül a megrongált utak javításához, a hidak helyreállításához, a gépek karbantartásához és javító­hoz is. Ez 1 az »improduktív« létszám állandóan növekszik Ez az oka annak, hogy a dél-vietnami kikötők nem bírják azt a gigászi áru- mennyiséget, amely odaérke­zik. Ez az egyik korlát, amely az ellen érvel, hogy az Egyesült Államok úgy emel­je Dél-Vietnamban harcoló csapatainak létszámát, aho­gyan azt szeretné. így je­lentkeznek az amerikaiak szemében a háború problé­mái. Propagandájukban sem könnyedek többé, egyre rit­kábban beszélnek »villámhá­borúról«, s egyre többet hosszú, nehéz, beláthatatlan kimenetelű harcról. A tények ugyanis makacs dolgok; mind kevesebb az olyan hiszékeny amerikai, aki a villámháború meséjét elhinné. Máté György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom