Somogyi Néplap, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-14 / 217. szám
\ Szerda, 1966. szeptember 14. SOMOGYI NÉPL /» N HADÜZENET iihii'iliHHi'iUMiTin nie €M iftfugreK; Izgalmas kérdés ez, érte- lék igényét az SZTK-nak, sütéseim szerint sok tisz- ahol megtudja, hogy ez ke- tességes férfiú lelkivilágát vés. A 16/1966 (június 1.) sz, feldúlta már. Csakhogy most kormányrendelet, a 2/1966 nem arról, van szó, ki az június l.)sz. SZOT-határozat apa, hanem arról, hogy kié és a SZOT-sziabályzat 53. a gyerek. És ezt általában nehezebb eldönteni. Tessék csak figyelni. Teszem azt, Káprázatos úr még káprázatosabb neje onagy.üágának születik egy fia. A pontosság kedvéért azt is hozzáteszem: házasságából születik egy fia. És nem is az első, hanem második. A családi öröm ténye sok adminisztrációval jár, paragrafusa szerint igazolást kell szereznie (az anyakönyvi kivonatokon kívül) a tanács igazgatási osztályától, hogy az új jövevény bizony az ő háztartásában él. A vállalat ahol immár tizennégy esztendeje dolgozik, nem igazolhatja ezt; honnét is tudná szegény? Káprázatos apuka tehát elmegy a tanács elé, meg les két őgyelgő idegent többek között például be kell (akikről fogalma sincs, hogy bizonyítani, hogy a fiú való- kicsodák, de tanúnak azért ban a Káprázatos családhoz tartozik, ott él még alig ismert, de hőn szeretett édesjók), s egy húszasért bizonyára oda is írják nevüket ama nélkülözhetetlen igazoanyja társaságában, s apuka lásra. ök csak tudják hogy minden este friss kenyeret Káprázatos apuka tartja el visz haza megnövekedett a csemetéjét... családjának. A több kenyér 2-s most már minden rendpersze több pénzbe kerül, ezért van a családi pótlék. De azt nem olyan könnyű megszerezni... Káprázatos apuka azonban a végére jár a dolognak, lelkiismeretesen elintéz mindent. Kár, hogy egy kissé szerencsétlen ember, mert olyan vállalathoz vetette a sors, ahol nincs SZTK-kifizetőhely, sőt a szakszervezeti bizottság sem ismeri a család körülményeit, ha éppen van olyan. Így hát bejelenti családipctben jöhet a pénz. . . Igaz, hogy az SZTK-nál semmiképp sem vonják kétségbe az igazolás realitását, hisz ha kiderül, hogy hamis adat jutott birtokukba, úgyis anyagi és büntetőjogi felelősségre vonás következik. De akkor minek az igazolás a tanácstól? Miért nem onnét ahol ismerik is Káprázatos apukát? Mondjuk a munkahelyéről. Azt hiszem, túlságosan egyszerű lenne... Jávori Béla Növényvédő repulobazis Kaposúj lakon Végre gazdája asadt Kaposvár egykori polgári repülőterének: az FM Repülőgépes Növényvédő Állomása Somogy, Baranya, Tolna és Fejér megye részére Kaposúj lakon alakítja ki bázis repülőterét. A környezet kiválóan alkalmas a Növényvédő Szolgálat gépei számára. Máris felkészültek a repülőgépek fogadására. Égy PZL—101-es típusú lengyel növényvédő repülő már megérkezett és a közeli napokban újabb hét gépet várnak. Jövőre AN—2-es típusú szovjet gépek érkeznek Kaposújlakra, később helikopterek beszerzését is tervezik. Jelenleg tanfolyamon vannak a repülőbázis munkatársai: harminckét technikus és szerelő, valamint húsz pilóta készül a »bevetésre«. A bázis szaros kapcsolatot tart a megyei növényvédő állomásokkal. Ha a gépek munkaterülete a bázistól ötven kilométeres távolságra van, akkor rendszeresen ide térnek maid vissza; ha messzebbre kell menniük, akkor viszont a szövetkezetben vagy az állami gazdaságokban maradnak a munka befejezéséig. MUNKÁBAN AZ ORKÁN Miért nem támogatják a Háziipari Szövetkezetei? A Kaposvár! Háziipari Szövetkezet az utóbbi másfél évben körülbelül 1,5 millió forinttal növelte termelését. Cikkei itthon is, külföldön is keresettek. Különösen kötött és varott áruinak van sikere a piacon. A szövetkezet kis sorozatok gyártására törekszik. Egy-egy fazonból (varrót áruról van szó) háromszáz darabnál nemigen készít többet. A htsz munkásainak nagy része (mintegy 250 fő) bedolgozó, bizonyos hányaduk csökkent munkaképességű. A szövetkezet valamennyi vállalat közül a legtöbb csökkent munkaképességű embert foglakoztatja. Ha volna hozzá helyisége, újabb kétszáz- kétszázötven bedolgozót alkalmazhatna. Sajnos, nem sok remény van arra, hogy a htsz újabb kétszáz-kétszázötven embert láthasson el munkával, ugyanis a városi tanács vb illetékesei nem járulnak hozzá ahhoz, hogy mintegy kétszázezer forintos költséggel belső átalakításokat végezzenek. Azzal érvelnek, hogy a htsz épületeit idővel lebontják, s így nincs értelme helyiségeket építeni hozzájuk. A szövetkezet viszont azt mondja, hogy az a kétszázezer forint, amelyet üzemrészeinek bővítésére, illetve leválasztására fordítana addig, amíg az említett utcarészt lebontják, sokszorosan megtérülne. A városnak is érdeke lenne az üzembővítés, hiszen a 200—250, főként csökkent műn- kapésességű ember alkalmazása nagy gondot venne le a tanács vezetőinek válláról. Érdemes lenne tehát megkeresni a htsz fejlesztésének módját, Sz N. Sertéstenyésztők tanácskozása Lábodon Baranya, Somogy és Tolna megye tizenhárom állami gazdaságának mintegy nyolcvan sertéstenyésztője érkezett kedden a Lábodi Állami Gazdaságba, hogy megismerkedjék az ország egyik legnagyobb sertéstenyésztő kombinátjának munkájával és a nagyüzemi állattenyésztés tapasztalataivá1. A vendégeket a gazdaság központjában tájékoztatták a nagyüzemi sertéstenyésztés, technológiájáról, a tartási vr sizonyokról. Mivel a Lábodi Állami Gazdaság évente tizenháromezer hízódisznót ad ki, s ezer kocával rendelkezik, náluk jól lemérhető a nagyüzemi állattartás minden eredménye. A tapasztalatcsere után a vendégek Somogytamócára — a gazdaság üzemegységébe — látogattak, és a helyszínen győződtek meg a lábodi sertéstenyésztők szép eredményei- | rőL A csurgói Zrínyi Tsz-ben eddig több mint 200 hold silókukoricát vágtak le. kön: A II. számú üzemegység egyik ötholdas kukoricatáblájának terméséi Orkánnal.------------.----------------------------------------------------------________ K épűn. silózzák Ahol már kereskednek Először csak csírájában jelent meg az új Dél-magyarországi Fűrészek barcsi telepének munkájában. Aztán egyre láthatóbban érvényesült az új gazdasági mechanizmus szelleme. Pedig a keretek még a régiek. Tartalma azonban változott a vezetők, a kommunisták tudatos törekvése révén. A fűrészüzem belföldön az ERDÉRT-en, külföldön a LXGNIMPEX-en keresztül értékesíti termékeit. A teljes önállósága tehát nincsen meg, a lehetősegeken belül azonban mindent megtett, hogy saját maga keressen piacot, saját maga kereskedjen. Erről az új szellemről beszélgettem Pandúr Mátyás áruforgalmi osztályvezetővel. — Legegyszerűbb formája a jövedelmezőségnek, ha megadjuk a válogatás jogát egyes 'cégeknek, vállalatoknak. Az üzem semmi mást nem ad, mint egy kis pluszmunkát, partnerünk mégis szívesen fizeti a felárat, mert így is jól jár. — Tudna erre példát mondani? — Hogyne. A Sportszergyár nem azt nézi, milyen osztályú a kőrisdeszka, hanem azt, hogy megfelel-e sílécnek. Hiába visz el, teszem azt, egy két méter húszcentis deszkát első osztályúban, ha a szabvány A TAB ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet pártszervezete eddig nem nagyon hallatott magáról. Ha a járási vagy a községi pártbizottságon szó esett róluk bizony nem a legjobbak között emlegették őket Ennek több oka volt; a nem megfelelő vezetés, az alig-alig érezhető pártépítő munka és az is, hogy a szövetkezet boltjaiban meglehetősen sok visszaélés történt. Egy idő óta azonban a szövetkezet pártszervezetét újra »jegyzik", és a felsőbb pártszervek lassú, de határozottan kedvező irányú változást ta- 1 asztalnak. PiU Györgynek, a Tabi Közégi Pártbizottság titkárának az a véleménye, hogy érdemes a földművesszövetkezet pártszervezetével foglal- kbzni, mert egyre tervszerűbbé, gondosabbá váló munkájúk jó tanulságul szolgálhat arás kommunista közösségek számára is. — Korábban alig-alig volt taggyűlésük, nem ment a párt- oktatás, az emberek azt sem tudták, mit kell tenniük — mondja, amikor véleményét kérdezem a pártszervezetről. Kocsis László, az alapszervezet új titkára nagyon szépen rendet teremtett. De erről már őt kellene meghallgatni. — NEM VOLT KÖNNYÉ helyrerázni az alapszervezetet — kezdi a beszélgetést Kocsis elvtárs —, hiszen a korábbi titkár betegsége miatt elég ziBIZTATÓ JELEK láltá vált minden. Legfőbb kenés miatt leírást nem vesz- gondunk az volt, hogy új tagok fölvételével erősítsük pártszervezetünket, hiszen 1965-ben egyáltalán nem vo't tagfelvétel. Nos, az idén csali május végéig három taggal és három tagjelölttel növekedett a létszám, fiatal új erők kapcsolódtak be a munkába. Olyan elvtársak kerültek közénk, akik a termelőmunkában is megállják helyüket, s a párt politikájának megvalósítását is elősegítik a szövetkezetben. .Így került hozzánk Szalai Zoltán, Kopeczky Györgyné, Böröczki Tiborne vagy a tagjelöltek: Weisz Margit, Proksa Jenő és Faragó Lajos. A pártépítésen kívül más feladatot is meg kellett oldania az alapszervezetnek együtt a gazdasági vezetésiek A párt- kongresszus biszeteletére versenyt indítottak a boltok között felhívást juttattak el az üzleteknek, felszólítva őket egyebek között a forgalmi terv teljesítésére, a költségek csökkentésére, a készletkeretek megtartására. Sorra érkeztek a vállalások a központba. A 26. számú Vas- és Edénybolt kollektívája például kiegészítve küldte vissza a versenyfelhívást. Azt vállalták, hoav áruromlás törés vagy értékcsöknek igénybe. AZTÄN egy másik gond ütötte fel a fejét: a szövetkezetben több esetben megkárosították a társadalmi tulajdont, egymás után követtek el a boltokban gazdasági vétségeket. Hogyan reagált erre a pártszervezet? — Nehéz helyzetbe kerültük mert a «megtévedettek- között párttag sőt vezetőségi tag is volt. Egy dolgozót kizártunk, kettőt pedig szigorú megrovásban, végső figyelmeztetésben részesítettünk. A pártszervezet a legszigorúbban akar eljárni a jövőben is azokkal szemben, akik megkárosítják a társadalmi tulajdont. Ha párttag az illető, akkor sokkal súlyosabban kell elbírálnunk az ügyét, mint bárki másét. — A jó politikai és a gazdasági munkához elengedhetetlenül szükséges a párt- és a gazdasági vezetők együttműködése. Hogyan jelelnek meg ennek a követelménynek a szövetkezetben? — Eddig bizony sokszor volt úgy, hogy a szövetkezet elnöke nem fordult hozzánk, ha valami probléma akadt a munkában. Amióta egy épületbe költöztünk, változott a helyzet. Egyébként itt van Böröczki elvtárs, a szövetkezet elnöke, jó volna, ha erről együtt beszélgetnénk. — Az a véleményem, hogy a bizalom mindkét fél részéről megvan. A zilált körülmények között — gondolok itt a szövetkezet központjának szétaprózódására — nehéz volt a kapcsolatot tartani. Most azonban már együtt van mindenki. .. — vélekedik Böröczki Tibor, az fmsz elnöke. — A gazdasági vezetőknek az a kérése a párttagokhoz, hogy legyenek kezdeményezők, úgynevezett húzóerő saját munkaterületükön. Párttagjaink mindenütt ott vannak a szövetkezetben, az üzletekben, az irodákban, és ez jó dolog, ök a politikai magva a mi kis közösségünknek. Ha úgy élnek cs dolgoznak, ahogy az a kommunistáktól elvárható, akkor nem lesz baj sem a párt-, sem pedig a gazdasági munkával. A Tab és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vonzókörében tizenhatezer ember él. Ennyi ember ellátásáról gondoskodnak a boltok. S ha a kenyér, a cukor és a liszt mellé okos, megfontolt, igaz emberi szót is adnak a boltok dolgozói, kommunistái, nagymértékben fokozódik az alapszervezet munkájának politikai hatása. Polesz György szerint megengedetten valahol hiba van benne. Neki nem az a fontos, hogy milyen osztályú a deszka, hanem az, hogy gyárhat-e belőle jó minőségű sílécet. Ugyanilyen elvek szerint keresi a megfelelőt a négyméteres deszkák közül’ evezőnek. Megéri neki, hogy tíz százalék felárért válogathat? Természetesen, hiszen csak ói döntheti el, melyik deszkát mire használhatja fél. A máshol megfelelő anyag nála kárba veszhet. A MÁV-nak szintén van ilyen igénye. Vagon- és hídpiallókat vásárol tőlünk. Mivel szigorú szélességi és hosszúsági előírások vannak, szintén válogat felárért. — S ha ez volt az egyszerűbb forma, mi a bonyolultabb? — Az iparágban mi voltunk az úttörői annak, hogy ne fűrészárut, hanem félkészárut szállítsunk ügyfeleinknek. Természetesen azokról van szó, akik speciális cikkeket gyártanak. Például * a hajógyár, a Szék- és Kárpitosáru Üzem, a vagongyár. A fa drága portéka, takarékoskodni kell vele. Ezért éri meg a vállalatoknak, hogy megmunkált anyagot vegyenek tőlünk drágábban. Még így is olcsóbb nekik, hiszen nem jelentkezik náluk a sok hulladék. A Kárpitosáru Üzemben a negyvencentis deszka hulladéknak számit, mi pedig feldolgozzuk parkettának. Az az elképzelésünk, hogy meglátogatjuk a tőlünk vásárló üzemeket. Megnézzük, mire használják a fűrészárut. Piacot keresünk félkészárunknak. Ha aztán megkötünk egy üzletet, a műszakiakon a sor. ■hogy gadaságosan gyártassák a szóban forgó cikket. Véleményem szerint nagy összhangra van szükség a műszakiak között és közöttünk. — Próbálkozott-e már félkészáru elhelyezésével az üzem? — Természetesen. A tavasz- szal ellátogattam a Kárpitos» áru Üzembe. Kiderült, hogy nem fűrészárura van szükségük, hanem akác bútorlécre. Azt mondták, szívesen fizetnek magasabb árat, ha bútorlécet szállítunk, mert nem kifizetődő nekik a fűrészáru a sok hulladék miatt. Két hónappal ezelőtt megkezdtük a bútorléc szállítását, már a második vagonnal indítottuk útba. Jövőre pedig csak ezt küldünk a Kárpitosáru Üzemnek. Pandur Mátyás leül a modern íróasztalhoz. Árjegyzéket vesz elő, jegyzettömböt. Számol. — Két köbméter deszkáért 4420 forintot fizetett nekünk száz-százötven forint értékű munkát adunk hozzá, így köbméterenként háromszáz forint a hasznunk. A hulladékot pedig felhasználjuk a parkettagyártásnál, mégpedig ilyen kis darabokig — fölemel az asztalról egy tízcentis vonalzót. — S talán még azt is hozzátenném az üzlethez, hogy kevesebb helyet foglal el a bútorléc, mint a fűrészáru. Szerintem ez az ipar jövője, nem nem a fűrészáru. Hogy egy másik példát említsek, a fővárosban van a kádárszövet- kezet. Az ország egyik leg» jobb hordógyártó üzeme, s ugyanakkor rásózzák a fűrészárut. Saját maga készíti a dongát, de úgy, hogy agyonka- szaboija az anyagot. Megegyeztünk a szövetkezettel, hogy hatvan köbméter fűrészáru helyett harminc köbméter dongát adunk nekik. Ennyi tölgy fűrészáru 197 000 forintba került. A harminc köbméter donga 168 000 forintba. Ezt azonban azonnal használhatják. A dongagyártáskor keletkező hulladékból negyvenezer forint értékű nyers parkettalécet készítünk. Azt hiszem, ezzel az üzlettel mind a ketten jól járunk. — Az exportban hogyan használja ki az üzem a lehetőségeket? — Egynémely árunál ösztönző felárat fizet a LIGNIM- PEX. Van olyan, amelyiknél ötvenszázalékosat. Ez bombaüzlet. Van egy görög ügyfelünk, cserparkettalécet vásárol tőlünk. Csak egy kikötése van, hogy válogassuk ki az egyszínűeket. Mi adunk neki száz forint ára pluszmunkát, s kapunk ezemegyven forint felárat. Eztrt vállaltunk száz köbmétert terven felül. — Ügy mondják hogy helyzeti előnnyel indult a barcsi üzem. — Igen, ezt azonban csak úgy tarthatjuk meg, ha jó minőségű árut gyártunk. Most már mindjobban megnézik, mát vesznek. Ezért reklamálnak egyre többen. Az új gazdasági mechanizmus a munkapadoknál kezdődik, sokkal fegyelmezettebb munkára van szükség. A lazaság nagyon sokba kerül. Az idén még csak kis üzleteket kötöttünk, jövőre azonban sokkal nagyobbakat szeretnénk. Huszonnégy levelet küldtünk a közelmúltban a dunántúli élemiszeripa- ri üzemeknek. A csurgói telep ládáit ajánlottuk nekik. Több cég már válaszolt is. Az idei szerződések még nem tükrözik teljesen a fűrészüzem törekvését. A kereten belüli közös megegyezések azonban már jelzik az új szellemet. Azt hiszem, hogy a példákból mindenki megállaszáz forint értékű bútorlécet szállítunk helyette. Mi olyan a kárpitosüzem s csak felér pjtotta: a népgazdaság is nyer hasznosította. Most ötezer-kétezeken az üzleteken. Lajos Géra
