Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-19 / 196. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1966. augusztus 19. Folytatódnak a kalóztámadások a VDK ellen Mint a vizsgálat megálla­pította a Crusader amerikai vadászbombázógép Da Nang- nál történt lezuhanását a gyújtószerkezeit hibás műkö­dése okozta. A repülőgépen levő két darab 450 kilós bomba közül az egyik fel­robbant, és felrobbantotta a gépeken szállított ágyúlöve­dékeket is. A legfrissebb jelentések szerint a robbanások, követ­keztében 26 személy vesztet­te életét, 15 megsérült és 255 ember maradt hajlékta­lan. A Tan Son Nhut-i repülő­tér ellen intézett aknavetőtá­madás során három személy vesztette életét, kilenc meg­sebesült. ’ Szerdán a késő esti órák­ban plasztikbomba robbant Huéban, ahol a városi haitió­ságok jótékonysági vásárt rendeztek. A robbanás kö­vetkeztében 26 személy meg­halt, 150 pedig megsebesült. A vásár tulajdonképpen a választási propaganda céljait szolgálta. Csütörtökön kevés száraz­földi akcióról érkezett jelen­tés. Az amerikai légierő vál­tozatlanul bombatámadásokat intézett a VDK területe el­len. Az amerikai haditengeré­szet vadászbombázód a Ha­noitól 130 kilométerre délre fekvő Thanh Hoa térségében négy hullámban támadtak egy tehervonatot. Mint a VNA' jelenti, a VDK ellen intézett szerdai amerikai kalóztámadás során újabb bombázás folyt Hanoi egyes elővárosai, a VDK gazdasági berendezései és la­kott területei ellen. A vietnami néphadsereg mellett működő összekötő bi­zottság ismét tfltakozott emiatt a nemzetközi ellenőr­ző bizottságnál. WASHINGTON Az amerikai szenátus szer­dán 60 szavazattal 21 ellené­ben i megszavazta a katonai hitelekre vonatkozó törvény- javaslat egy módosító indít­ványát, amely felhatalmazza Johnson elnököt, hegy bizo­nyos számú tartalékot kato­nai szolgálatra rendeljen be, Vietnamban teljesítendő szol­gálatra. A módosító indítványt a képviselőháznak még jóvá kell hagynia. (MTI) Politikai foglyokat bocsátottak szabadon Algériában Az Humanité jelentése sze­rint Algírban szabadon bo­csátották a politikai foglyok első csoportját. A hosszú ide­Újcrbb 52 és fél ezer munkanélküli Angliában Csütörtökön közzétett hiva­talos adatok szerint júliusban 52 558 ember vesztette el munkáját Nagy-Britanniában, s ezzel a munkanélküliek szá­ma elérte az év rekordját: augusztus 8-án az országban '316 714 hivatalosan nyilván­tartott munkanélküli volt. Számuk azóta tovább emel­kedett. Frank Cousins, a legna­gyobb angol szakszervezet fő­titkára, aki a Wilson-féle bérbefagyasztás elleni tilta­kozásul kilépett a kormány­ból, csütörtökön beszédét mondott Észak-írországban. Felhívta az észak-írországi dolgozókat, hogy angol, skót és walesi munkatársaikkal együtt szegüljenek szembe a kormány csomagtervével. (MTI) Emlékirat a nyolc semlegestől A tizennyolc hatalmi genfi leszerelési értekezlet csütör­töki ülésén nyolc semleges állam közös emlékiratban követelte, hogy az atomfegy­verrel rendelkező hatalmak sürgősen tegyenek lépéseket az összes nukleáris kísérlet beszüntetésére. A memoran­dum, amelyet Brazília, Bur­ma, az EAK, Etiópia, India, Mexikó, Nigéria és Svédor­szág képviselői írtak alá, ag­godalmat fejez ki amiatt, hogy mind ez ideig nem si­került a moszkvai részleges atomcsend-egyézhiényt ki­terjeszteni a föld alatti nuk­leáris robbantásokra. A nyolc ország öt pontban foglalja össze javaslatait. Első helyen a föld alatti robbantásokat be­tiltó egyezmény megkötése szerepel. A másik négy pont a tudományos intézetek és tudósok nagyobb nemzetközi együttműködésével foglalko­zik, különös tekintettel az ellenőrzés kérdésének meg­oldására. A memorandum aláírói sajnálatukat fejezik ki amiatt is, hogy még a moszkvai atomcsend-egyez- ményt sem írta alá minden állam. Az ülés többi felszólalója, Lord Chalfont brit leszere­lésügyi miniszter, R oscsin szovjet és Blusztajn lengyel küldött a megegyezést gátló körülményekkel foglalkoztak felszólalásukban. (MTI) 5-ösi érdemelnek azok a szülők. akik gyermeküknek idejében megvásárolják a fold Művesszövetkeze fi boltban a szükséges iskolaszereket, iskolaruhákat, tréningöltönyt, tornacipőt, stb. Ön is szerezzen örömet (4083) gyermekének! je fogságban tartott Jean Marrot, Henry Zannetacci újságíró repülőgépen, az ugyancsak kiszabadult Gilbert Rodrigeuz, Henri Vial és Alfred Canadas pedig hajón azonnal elhagyta Algériát és Franciaországba utazott. Jean Marrot és Henry Zannetacci Párizsba érkezésük után fel­keresték a Humanité szer­kesztőségét, ahol a lap veze­tő munkatársainak élén Etienne Fajon fogadta őket. A szabadon bocsátásokról írva az Humanité megállapít­ja, hogy fontos sikerről van szó, amelyet azok a demok­ratikus erők értek el, ame­lyek az első naptól kezdve elítélték Algéria haladó irá­nyú fejlődése legszilárdabb híveinek üldözését. (MTI) TERRO Washingtonban letartóztattak és brutálisan elhurcoltak a képviselőház elől egy George Ewart nevű fiatalembert, aki a gomblyukába tűzött jelvényével »Mozdítsd elő a szo­cializmus ügyét« — az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság terror ki­hallgatásai és a vietnami háború ellen tiltakozott. Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Nai „ Pekingben Csütörtökön Pekingben egy­millió ember részvételével nagygyűlést tartottak a »nagy proletár kulturális forrada­lom« tiszteletére. A gyűlésen jelen volt Mao Ce-tung, a KKP Központi Bizottságának elnöke. A nagygyűlésen Lin Piao marsall honvédelmi mi­niszter, majd Csou En-laj miniszterelnök, a KKP Köz­ponti Bizottságának alelnökei mondtak beszédet. Felszólalt Nie Juan-cu, a pekingi egye­tem képviselője. (MTI) Mikor lesz választás Franciaországban? Még az idén novemberben megtartják-e az 1967 már­ciusában esedékes parlamenti választásokat? — kérdi a Paris Jour csütörtöki száma. Várjuk meg a politikai évad kezdetét, mielőtt biztos vá­laszt adnánk erre a kérdés­re — feleli a lap. Azt azon­ban már előre is ki lehet je­lenteni, hogy a választások időpontját nem a parlament feloszlatása révén fogják előbbre hozni, hanem a nem­zetgyűlés legközelebbi ülés­szakának Iá kell majd mon­dania, hogy megrövidíti meg­bízatását, mégpedig öt évről négy és fél évre. De Gaulle ugyanis nem kívánja magát megfosztani a nemzetgyűlés feloszlatásának jogától. Az alkotmány ugyan­is előírja, hogy ha a nem­zetgyűlés feloszlatására sor kerül, ehhez az eszközhöz egy éven belül nem lehet még egyszer nyúlni. A köz- társasági elnök azért akarja megőrizni a feloszlatás fegy­verét — írja a Paris Jour —, mert ha az 1966 novem­berében vagy 1967 márciusá­ban megválasztott nemzet­gyűlés kormányozhatatlannak bizonyulna, csak újabb vá­lasztástól remélhető, hogy az 5. köztársaságot támogató többséget helyreállítsa, mi­után bebizonyította ellenfelei tehetetlenségét (MTI) ítéletidő Dél-Ausztriában Az utolsó napok esőzései súlyos katasztrófához vezettek Ausztria több vidékén, min­denekelőtt Kelet-Tirolban és Karintiában. A kiáradt fo­lyók utakat, hidakat, vasuta­kat sodortak el vagy tettek járhatatlanná. Az árvíz miatt több helységben lakó terüle­teket kellett kiüríteni. Az elemi csapások elleni harc­ba katonai egységeket is bevetnek. Az áradások több idegenforgalmi központot zár­tak el ideiglenesen a külvi­lágtól. (MTI) Razzia a londoni repülőtéren Csütörökön reggeltől dél­után három óráig a napfény­ben úszó londoni nemzetközi repülőtéren több száz, lő­fegyverrel és könnygázbom- bával felszerelt rendőr kuta­tott át minden repülőgépet, személyautót, taxit, a hatal­mas légikikötő minden helyi­ségét, mert »hitelt érdemlő értesülés« szerint Roberts, a múlt pénteki rendőrgyilkos­ság harmadik részvevője re­pülőgépen igyekszik kereket oldani. A Scotland Yard detektív- jed és az egyenruhás bobbyk azonban ezúttal sem kerítet­ték ké?xe a sebhelyes arcú, elég könnyen felismerhető bűnözőt. A TASZSZ nyilatkozata Az utóbbi időben több gö­rög lap (például a Vima és a Katimerini) olyan híreket jelentetett meg, hogy a Szovjetunió és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság közötti megállapo­dás értelmében hatezer gö­rögöt — főként kommunistát — telepítenek át a Szovjet­unióból Szkopjébe azzal a céllal, hogy megteremtsék »A nagy Macedóniát«, amely a görög Macedóniát is magá­ba foglalná. A TASZSZ-t felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy a görög lapok ilyen közlemé­nyei durva koholmányok, amelyeknek semmi közük a valósághoz és amelyeket azért terjesztenek, hogy újra elővehessék »az északról fe­nyegető veszély« provokáció jelszavát, és elvonják a köz­vélemény figyelmét a Gö­rögország északi határainál augusztus végén megtartandó NATO-hadgyakorla tokról. (MTI) Redwood City San Fran­cisco külvárosa és mindössze 57 000 lakosa van. Ha vala­miről híres, legföljebb spoli- tizmusáról és provincializ­musáról az. Nemrégen még­is országos érdeklődést kel­tett. Az Egyesült Államok történetében ez a város von­ta kétségbe először azt a té­telt, hogy a nemzetközi kap­csolatok a szövetségi kor­mány hatáskörébe, nem pe­dig az egyes állampolgárokéba tartozna. Miután szavazási rendeztek azzal a jelszóval, hogy min­den polgár erkölcsileg felel az amerikai nép nevében el­követett vietnami bűnökért. Redwood City polgársága hú­zott ujjat először a hatósá­gokkal. Az előzményekről annyit, hogy a városban bizonyos ideje működik az UTC-féle céghez tartozó gyár, amely gyújtóbombákat gyárt az amerikai katonáknak viet­nami rendeltetéssel, a me­zők felégetésére és a békés lakosság hajlékainak elpusz­títására. A város haladó tár­sadalma már többször köve­telte a gyár bejárását, sztrájkőrségeket szervezett. Idén tavasszal híre járt, hogy a cég az Egyesült Államok légierőitől 11 millió dolláros új megrendelést kapott száz­millió font különleges gyúj­tóbomba gyártására. A cég a város kikötőjében először is termelési helyiséget pró­bált bérelni. A városban uralkodó tör­vények értelmében a kikötő­ben üresen álló helyiségek bérbeadásáról különleges bé­Népszavazás napalm-ügyben zottság dönt. A bizottság ülésén megjelent körülbelül 100 városi polgár és határo­zottan tiltakozott az ellen, hogy a cég gyújtóbombák gyártásához termelési helyi­séget kapjon, Ám a bizott­ság tagjai kijelentették: őket nem érdekli az ügy erkölcsi oldala. Arra hivatkozva, hogy kötelességük csupán a kikö­tő biztonságának szavatolása, azt tanácsolták: a gyújtó­bomba gyártása elleni tilta­kozásokat közvetlenül Wa­shingtonhoz terjesszék fel. És kiutalták a helyiséget. A Redwood City Tribune című helyi lap hamarosan a helybeli lelkipásztor leve­lét közölte. »Sok amerikai számára az erkölcs olyan, mint az elzálogosítható cse­csebecse. Valahogy úgy van­nak vele, mint a kipingált prostituálttal, akit felhaszná­lunk, amikor szükségünk van rá, de a közéletben nem lé­tezik számunkra.-« Hamarosan kiderült, hogy a bizottság döntését népsza­vazással meg lehet változ­tatni. A Redwood City-beli békehívek tehát követelték a népszavazást. Ehhez azonban a nyilvántartott választók tíz százalékának aláírását kellett összegyűjteni. Másszóval a petíciót 2400 embernek kel­lett aláírnia. Az aláírásgyűjtésben elő­ször 23 aktivista vett részt. Később az aláírásgyűjtők száma 90-re növekedett. És hamarosan 3700 választópol­gár aláírása hitelesítette a petíciót. A történethez tartozik, hogy a kampány részvevői természetesen nem vallottak egységes nézeteket. Sokan meggyőződésből vallották, hogy a vietnami szégyenletes háborúnak véget kel vetni, egyesek csupán abból indul­tak ki, hogy a gyújtóbombák alkalmazása összeegyeztethe­tetlen az erkölcsi szabályok­kal. A harmadik csoport képviselői azt bizonygatták, hogy a demokratikus elvek megtartása érdekében szük­séges a népszavazás. A város lakossága ennek ellenére nagy érdeklődést mutatott a népszavazás iránt. Az esettel összefüggésben megint csak a Redwood City Tribune a következőket írta: ■»Amennyire tájékozottak va­gyunk, ez lesz Johnson viet­nami politikája megszavazá­sának első összegezése. Mind­egy, hogyan nevezzük ezt a szavazást. Legyen népszava­zás napalm-ügyben. Más a fontos: így vagy úgy, de az emberek »Vietnam — igen­re«, vagy »Vietnam — nem­re« fognak szavazni«. Az aláírások tehát össze­gyűltek és a városi hatósá­gok most ürügyet keresnek, hogy a népszavazást tör­vénytelennek nyilvánítsák. A törvényhatósági vezetők nem- hivatalosan ' kijelentették, hogy inkább felbontják a bérleti szerződést, mintsem megengedjék a népszavazást. »Lehetséges, hogy a de­mokratikus elveket többé nem tartják be, és a de­mokráciára rányomták a dollár bélyegét« — jelentet­te ki a városka lelkipásztora. Természetesen a Redwood City-beli események bizo­nyos fokig magánjelleget vi­selnek, de mégis az ameri­kai nép érettségéről tanús­kodnak. Hiszen két évvel ez­előtt a vietnami háborút leg­feljebb különböző nőszerve­zetek, pacifista és katonael­lenes szervezetek ellenezték. 1964 novemberében az amerikaiak Johnsonra sza­vazva, béketörekvéseiket jut­tatták kifejezésre. Tiltakoz­tak Goldwater agresszív tö­rekvései ellen. Johnson azon­ban elárulta azt a béke- mandátumot, amely hatalom­ra segítette. A békemozgalmi szerveze­tekhez és a vietnami agresz- szió ellen tiltakozó széles kö­rű diákmozgalomhoz csatla­koztak a polgárjogi harcosok, a vallási egyesületek és más különböző szervezetek. Ame­rikában egyre többen elége­detlenek a vietnami háború miatt. Legalábbis a Redwood City-beli események ezt iga­zolják. Margaret Pittman amerikai újságírón®

Next

/
Oldalképek
Tartalom