Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1966. augusztus 14. Harrimann nem kívánatos Kambodzsában 1 Norodom Szihanuk kam­bodzsai államfő kijelentette, lehetségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok légiereje a dél-vietnami kormány bizta­tására hajtott végre légitá­madásokat országa ellen. A saigoni rezsim ezzel akarja le­hetetlenné tenni a kapcsola­tok normalizálását az Egye­sült Államok és Kambodzsa között Szihanuk a CBS amerikai tv-társaságnák adott exkluzív nyilatkozatában arra figyel­meztetett, hogy a vietnami háború további eszkalációja beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Az Egyesült Államok, ha konfliktusba ke­veredik a Kínai Népköztársa­voltak«, s a légitámadások F rancia—amerikai csatározásom A Kínai KB Központi Bizottságának plénuma Az Űj-Kína hírügynökség jelentése szerint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1966. augusztus 1-e és 12-e között megtartotta 11. plenáris ülését. Az ülésen Mao Ce-tung elnökölt. Az Űj-Kína ismerteti a 11. plenáris ülésről kiadott köz­leményt, amely szerint a köz­ponti bizottság jóváhagyta a párt eddigi bel- és külpoliti­kai irányvonalát. (MTI) Indonézia visszatérhet az El\SZ-be Malik indonéz külügymi­fi varsói szerződés államainak tanácskozása után II. Az európai béke és biztonság ügye rriszter és kísérete egynapos Kuala Lumpur-i látogatása után hazautazott Djakartába. Egy djakartad katonai bíró­ság szombaton életfogytiglani börtönre ítélte Heru Atomod- jo repülőezredest a tavaly ok­tóberi államcsíny-kísérletben való részvétele miatt. Az ez­redes volt azoknak a csapa­toknak a parancsnoka, ame­lyek az államcsíny elfojtása előtt megszállták a közleke­dési berendezéseket. ENSZ-forrásokra hivatkozva írja a Reuter, hogy nem lesz akadálya Indonézia visszaté­résének az ENSZ tagjai közé. Pénteken késő este röpítet­ték világgá a hírügynökségek, hogy Nyugat-London egyik legforgalmasabb utcáján is­meretlen tettesek meggyilkol­ták a Scotland Yard- három detektív j ét. Roy Jenkins brit belügymi­niszter úgy határozott, hogy félbeszakítja szabadságát, visszatér Londonba és be­kapcsolódik a három londoni detektív meggyilkolásának ügyében folytatott vizsgálat­ba. Á gyilkosok keresésében 18 000 rendőr vesz részt. A gyilkosság színhelye közelé­ben játszó gyermekek adtak néhány hasznos felvilágosí­tást, ezek között annak a ko­csinak a leírását és rendszá­mát, amelyben a gyilkosok ültek. A gyilkosok közül az egyikről elmondották, hogy zöld pulóvert viselő, fekete szakállas, kövér ember volt. Az autó rendszámának nyilvánosságra hozatala után jelentkezett a rendőrségen egy férfi és elmondta, hogy a kocsi az ő tulajdona volt, de körülbelül egy évvel ezelőtt eladta egy autószerelőnek, aki Sággal, minden bizonnyá ■ hosszabb és legnehezebb há­borújába keveredne. Amerikai részről egyébként pénteken elismerték, hogy az USA légiereje támadásokat hajtott végre a dél-vietnami —kambodzsai határon fekvő két község ellen. Míg a saj­góm amerikai katonai szóvivő azt bizonygatta, hogy a ren­delkezésre álló térképek sze­rint a július 31-én, illetve au­gusztus másodikén megtáma­dott községek dél-vietnami területen vannak, a washing­toni külügyminisztérium hi­vatalosan sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy »-a tá­madásnak ártatlan áldozatai Tovább romlik a francia— amerikai viszony, vagy ' leg­alábbis nem javul. Ezt a kö­vetkeztetést vonják le a szombati párizsi lapok abból a tényből, hogy a Vietnammal foglalkozó francia tv- és rá­dióadások elleni tiltakozás nyilvánosságra hozása után egy nappal Fowler amerikai pénzügyminiszter a francia aranyfelvásárlásokat tette fe­lelőssé az amerikai aranytar­talékok csökkenéséért. Az amerikaiak valójában különö­sen azt nehezményezik, hogy a francia kormány nem en­ENSZ-diplomaták szerint ön­kéntes kilépésre vonatkozó el­járást az ENSZ-ben nem is­mernek, s lehetséges, hogy úgy fogják teiknteni, hogy In­donézia tagsága sohasem szűnt meg teljesen. Egy ilyen dön­tés azt jelentené, hogy az in­donéz kormánynak ki kellene fizetnie 800 000 dollár hátralé­kot ENSZ-hozzájárulásaibóL Egy AP-közlés szerint egy magas rangú indonéz politikus jelenleg tárgyalásokat folytat arról is, hogy Indonézia visz- szalép a Világbank és a nem­zetközi valutaalap tagjainak sorába. (MTI) azóta már szintén tovább ad­ta. Londonban a legnagyobb rokonszenv nyilvánul meg a meggyilkolt rendőrök család­tagjai iránt. Egymás után ér­keznek a rendőrségre pénzt tartalmazó névtelen levelek, továbbá személyes telefonhí­vások, amelyekben a telefo­nálók adományokat ajánlanak fel a hátramaradottaknak. Sugár András, az MTI lon­doni tudósítója jelenti: Mialatt csaknem egy napja folyik minden idők legna­gyobb embervadászata Lon­donban, a szombati lapok ha­talmas szalagcímekkel nagy terjedelemben foglalkoznak a három rendőr pénteki lemé­szárlásával. »Ez London, 1966!« — har­sogja a Daily Express hatal­mas szalagcíme. »Minden be­vethető ember részt vesz a nagy embervadászatban — fegyverek és könnygáz ké­szenlétben« — íme a Guar­dian főcíme. Az egyik lap némi túlzással azt írja, hogy London felfegyverzett alvilá­gi bandák hatalmába került. i Ke »veszélyeztette a ne zetközi ellenőrző bizottságnak helyszínen levő tagjait, vala­mint külföldi diplomatákat«. A kambodzsai kormány le­mondta Averell Harrimannak, az Egyesült Államok utazó nagykövetének ez év szep­temberére kitűzött látogatását — jelentette be Norodom Szi­hanuk kambodzsai államfő. Az AFP tudósítása szerint az államfő kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszté­rium nem volt hajlandó mind ez ideig bocsánatot leérni a kambodzsai kormánytól a Thlok Trach falu ellen inté­zett légitámadás miatt. Nem fordultak megkereséssel a kambodzsai kormányhoz, a legfőbb érdekelthez. (MTI) ged a franciaországi amerikai támaszpontok kérdésében. A Paris Jour szerint Wa­shington rossz kedve több ok­kal magyarázható. Az első, de nem a legfontosabb óik két­ségkívül azzal kapcsolatos, hogy a francia kormány nem járult hozzá az amerikai kong­resszus vietnami vitájának a francia televízióban való köz­vetítéséhez. Érdekes viszont, hogy a Figaro washingtoni tudósítója szerint az amerikai fővárosban meglepetéssel fogadták a francia sajtóban Fowler ame­rikai pénzügyminiszternek tu­lajdonított kijelentéseket. A beszédnek az amerikai lapok­ban megjelent szövege — a tudósító szerint — nem tartal­mazza a francia sajtóban bí­rált mondatokat A francia—amerikai vi­szony továbbfejlődése szem­pontjából nagy érdeklődéssel várják De Gaulle kambodzsai beszédét. A Paris-Jour szerint a tábornok kambodzsai beszé­de, amely békejavaslatokat tartalmaz majd, hamar elfog­ja oszlatni a francia—ameri­kai barátság egén gyülekező felhőket. A Le Monde szerint viszont a francia államfőnek Kambodzsában elhangzó be­szédei nem fogják rendibehoz­ni a dolgot. De Gaulle termé­szetesen szólni fog Vietnam­ról, de olyan módon, hogy az nem fog tetszeni Mao Ce- tungnak, de kétségkívül Johnsonnak sem. (MTI) Arthur Evans, a rendőrök szövetségének titkára követel­te, hogy a rendőrgyilkosokat minden esetben akasszák fel, vagy ezentúl fegyverezzék fel a bobbykat (az angol rend­őrök normális körülmények között nem hordanak fegy­vert). A megrökönyödött londo­niak széltében-hosszában bí­rálják a rendőrségnél tapasz­talható érthetetlen lazaságo­kat: Miért nem maradt sem­mi nyoma az őrszotoán annak, hogy milyen ügyben, hova és kinek vagy kiknek a hívására indult el a három civilruhós rendőr? Miért nem tudja a rendőrség, kinek a birtokában van a PGT—726 rendszámú kék Vanguard kocsi, amely­nek utasai állítólag leadták a végzetes lövéseket? Az utca emberei körében felmerült egy harmadik kér­dés, egy »szentségtörő« gyanú is: a rendőrök rejtélyes el­távozása és haláluk furcsa körülményei talán arra mu­tatnak, hogy esetleg korábbi kapcsolat állt fenn az isme­retlen bűnözők és a három áldozat között. (MTI) RÖVIDEN • --------- . ■» e l Ramon Pichrillo Mejia, az alkotmányhű dominikai erők egyik volt parancsnoka, Caa- mano ezredes híve ellen. A merénylet híre Dominikában nagy nyugtalanságot keltett, s utána szombatra virradó éj­jel lövöldözéseik voltak hall­hatók Santo Domingo több ke­rületében. Egy Ismeretlen 30 év kö­rüli férfi öngyilkosságot kö­vetett el, az Eiffel-torony má­sodik emeletéről leugrott és az első emeletre esett, 58 mé­tert zuhant. A toronyban, épí­tésének befejezése, 1889 óta ez volt a 347. öngyilkosság A mexikói rendőrség pén­tek este letartóztatott egy 33 tagú csoportot, amelyet or­szágos méretű összeesküvéssel vádolnak. A csoport vezetője Victor Rico Galan spanyol születésű újságíró. Texasi ügyvédek egy cso­portja felhívást intézett az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához, hogy érvénytele­nítsék a Ruby ellen 1964 március 14-én hozott halálos ítéletet. Az ügyvédek azzal ér­velnék, hogy az ítélet nem volt méltányos. Mert mit tehet sötétben az ember — avagy, egy áram­szünet következményed. Ez le­hetne a címe a Daily Mirror tudósításának, amely beszá­mol arról, hogy hihetetlenül felszökkent a gyermekszületé­sek száma New Yorkban. És mindjárt magyarázattal is szolgál: mindez éppen kilenc hónappal az emlékezetes 1965 novemberi nagy áramszünet után történik. Tizennégy órán át borult sötétség a hatalmas városra. Az áramszünet alatt a televízió sem adott műsort. Hodge szociológus szerint en­nék következménye, hogy •egyetlen napon New York legnagyobb kórházában hu­szonnyolc bébi jött a világra, de a többi kórház is hasonló rekordot mutatott fel. 20 000 példányban megje­lent Moszkvában a Szovjet Katonai Kiadó gondozásában M. N. Sarohin és V. Sz. Pet- ruhin »Űt a Balatonhoz« cí­mű könyve, amely a szovjet 57. hadsereg magyarországi hadműveleteit írja le. Egy Starfighter típusú re­pülőgép szerencsétlenül járt pilótájának apja, Erich Arndt panaszt emelt a bonni tör­vényszéken Von Hassel nyu­gatnémet 'hadügyminiszter el­len nem szándékos emberölés miatt. 55 Celsius fok meleget mértek péntek délután Spa­nyolország északkeleti részé­ben, Tudela városában. A gyárak és az üzletek vagy be­zártak, vagy lecsökkentették a munkaórák számát. Dél­előtt tíz óra után a város ki­halt. Lengyelországban újabb mi­nisztertanácsi rendelet jelent meg a fizetések és nyugdíjak rendezéséről. A fizetések leg­alacsonyabb összegét havi 850 zlotyban, az órabéreket 4,40 zlotyban állapították meg. A legalacsonyabb öregségi nyug­díjat 640, rokkantsági nyug­díjat 850 zlotyban, az üzemi betegségből származó nyugdí­jak legalacsonyabb összegét pedig havi 700 zlotyban álla­pították meg. Csak hosszú tűzharc után sikerült ártalmatlanná tenni a Connecticut állambeli New Havenban a rendőrségnek egy körözött gyilkost, aki be­rohant egy helyi fegyvergyár önkiszolgáló étkezdéjébe és vadul lövöldözni kezdett. Négy személyt megsebesített, az egyik állapota válságos. Megható fénykép jelent meg a moszkvai lapokban: Molnár Sándor találkozása édesanyjá­val Olhovka szovjet faluban. A magyar bányász, akit 11 éves korában sodort el a há­ború orosz szüleitől magvar földre, több mint két évtized múltán hipnotikus álomban mondta el azokat az adatokat, amelyek anyjának felkutatását lehetővé tették. Földrészünk nagy problé­máival kapcsolatban a buka­resti nyilatkozat leszögezte: »Semmi kétség az iránt, hogy az Egyesült Államok politikai céljainak semmi közük sincs az európai népek létérdekei­hez.« A dokumentum a to­vábbiakban megállapítja: »Az amerikai szándékok az utób­bi időben egyre fenyegetőbbé váltak azzal, hogy határozott támogatást nyújtanak a nyu­gatnémet militaristáknak az atomfegyverek megszerzésére.« Itt helyes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerződés szer­vezete abban a városban ala­kult, amelyet a hitleri Né­metország gyilkoló gépezete 1944 kora őszén a földdel tett egyenlővé. A Varsói Szerző­dés létrejöttét közvetlenül az váltotta ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 1955. május 9-i hatállyal csatlako­zott az Észak-atlanti Szövet­séghez. A NATO—nyugatné­met lépés pedig azt a tényt rögzítette nemzetközi jogi for­mában, hogy a nyugati nagy­hatalmak szentesítették a bon­ni állam újrafelfegyverzését. A Német Szövetségi Köztár­saság nagyon is élt azokkal a jogokkal, amelyeket első­sorban Washington juttatott számára. Első helyen kell em­líteni a tömegpusztító fegy­verek egyre határozottabb követelését, ami esetenként még a nyugati szövetségesek­nél is aggodalomra ad okot Legfeljebb arról feledkeznek meg, hogy a bonni étvágyat éppen ők keltették fel. Az ő bűnük, ha Nyugat-Németor- szág, az Atlanti Szövetség belső logikájára hivatkozva, atomfegyvereket követel. A varsói határozat igen részletesen és világosan ele­mezte ezeket a problémákat, amit indokolttá tett, hogy a nyugatnémet mili tarizmus élő valóság. A Bundeswehmek napjainkban 12 hadosztálya van a NATO parancsnoksága alá tartozó 21 hadosztály kö­zött. Különösen nagy aggo­dalmat kelt az a törekvés, hogy Bonn rátehesse ujját az atomfegyver ravaszára. De Gaulle elnök is több ízben hangoztatta, hogy Nyugat-Né- metország nukleáris felfegy­verzésének valamennyi for­máját ellenzi. A Frankfurter Allgemeine Zeitung — és ezt a sajtószervet aligha lehet baloldalisággal vádolni —, így írt: »-Nyugat-Németország már tulajdonképpen most is atom­hatalom.« A megállapítás ma­gyarázata egyszerű. A nyu­gatnémeteknek 12 hadosztá­lyukkal és F—104 repülőgé­pekkel felszerelt légirajaikkal megvan a potenciális atom­erejük. A taktikai atomfegy­verekhez vezető ajtó kulcsát ugyan az amerikaiak tartják a kezükben, de éppen a kö­zelmúlt fejleményei eredmé­nyezték azt, hogy Washing­ton már Bonnt tekinti legér­tékesebb katonai szövetsége­sének, s ez azzal járhat, hogy a kulcsot könnyen kiadják a kezükből. A bukaresti dokumentum nyomatékosan utalt arra is, milyen veszélyes a nyugatné­Egybehangzó osztrák sajtó­jelentések szerint Habsburg Ottó ausztriai beutazásának alaptalan híre országos felhá­borodáshoz vezetett. Bécsben és vidéken tiltakozó gyűlések­re, sztrájkokra került sor, s táviratokat küldtek a kor­mányhoz. A szocialista Arbeiter Zei­tung szerint elképzelhető, hogy kísérletről volt szó ki­puhatolni: hogyan fogadnák Ausztriában Ottó beutazását. Pittermann, a szocialista met kormány álláspontja a hitleri Németország veresége következtében kialakult euró­pai viszonyokkal kapcsolat­ban. A bonni rezsim az egyedüli európai kormány, amely területi követeléseket támaszt más államokkal szemben, és nem hajlandó el­ismerni a jelenleg fennálló európai helyzetet. Tény, hogy ma már egyes nyugat-európai kormányfők is az államközi kapcsolatok rendezésének leg­főbb akadályát látják Bonn magatartásában, amely az eu­rópai békét veszélyezteti. Itt kell utalnunk arra, hogy a francia sajtó mennyire pozi­tívan értékelte a Varsói Szer­ződés országainak bukaresti értekezletét, az európai biz­tonsági kérdésről elfogadott határozatot. A Combat így írt: »A bukaresti dokumen­tum rendkívül világos, arról a dicséretes törekvésről ta­núskodik, hogy a szocialista országok véget akarnak vetni Európa értelmetlen megosz­tottságának.« A lap kiemelte, hogy a kelet-európai orszá­gok a katonai tömbök egyide­jű felszámolása mellett fog­laltak állást. Igen élénk visszhangja volt annak a bukaresti indítvány­nak, hogy hívjanak össze ér­tekezletet az európai problé­mákról. Ezzel kapcsolatban a nyugati hírügynökségek így foglaltak állást: Londoni for­rásból származik az értesü­lés, hogy az angol kormány nem zárkóznék el az európai biztonsági értekezlet elől, de úgy véli, hogy alapos előké­szítésre van szükség, és a tanácskozáson részt kellene vennie az Egyesült Államok­nak is. Rómában azt vallják, hogy a Varsói Szerződés ál­tal javasolt európai értekez­letet gondosan elő kellene ké­szíteni. Bécsben ahhoz a fel­szólításhoz fűztek megjegy­zést, hogy a semleges orszá­gok aktívan szánjanak síkra az európai biztonsági érte­kezletért. Ezzel összefüggés­ben osztrák kormánykörök­ben rámutattak, Bécs bármi­kor hajlandó jószolgálatokat tenni, ha mindkét fél úgy kívánja. Az Aurore pedig ki­fejtette: A nyugati országok számára meglepetést jelent, hogy a bukaresti javaslat elvben nem zárta ki az Egye­sült Államok részvételét az európai biztonság kérdéséről javasolt értekezleten. A lap ebből arra következtet, hogy nem annyira pán-európai, ha­nem inkább kelet—nyugati értekezletről lenne szó. A nyi­latkozatot — szögezte le a lap — az a törekvés jellem­zi, hogy a békés egymásmel­leit élés enyhüléssé. sőt együttműködéssé fejlődjék az európai országok között. Ez­zel az utóbbi állásfoglalással kapcsolatban még meg kell jegyeznünk, hogy az említett francia sajtószerv kifejezetten NATO-barát orgánumr'>V szá­mít, de mégsem tudta kivon­ni magát a bukaresti doku­mentumok vaslogikájárak ha - tása alól. Sümegi Endre párt elnöke szabadságát meg­szakítva Bécsbe érkezett, hogy tanácskozzék a helyzetről a párt többi vezetőjével. Több üzem dolgozói szóvá tették, hogy a Habsburg-ügy- ben rendezett gyűlések, figyel­meztető sztrájkok alkalmával rendőrök szimatoltak a meg­mozdulások kezdeményezői, szervezői után. A kormányzó néppárt szerint a tiltakozó ak­cióknál »népfront-hisztériáról« van szó. (MTI) Hajsza a londoni rendőrgyilkosok után Országos felháborodás Ausztriában ' a Habsburg-ügy miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom