Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-09 / 187. szám

Somogyi Néplap MS’ZMP MÉRVÉI £*.l™TT?A<i’A F5>Ä MCGVEiTANACS LAPJA Dallal, tánccal, muzsikával Jegyzetek a szövetkezetek művészeti bemutatójáról RANDEVÚ FÜREDEN Magyarországon elsőizben rendezik meg Balatonfüre­dien a táborozás híveinek kongresszusát. Európa számta­lan országából és Amerikából mintegy kétezer gépko­csin hatezer vendég érkezett. A balatonfüredi táborban már a déli órákban bábeli zűrzavar uralkodott A tá- jor díszpompában fogadta kedves vendégeit, motoros autós rendőrök, a magasból helikopterek biztosították az autókaraván útját. Tegnap délután ár. Vitéz András, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal vezetője fogadást tartott, majd hat órakor dr. Csanády György közlekedés és postaügyi mi­niszter ünnepi beszédével megnyílt a nemzetközi kemping és karaván kongresszus. Hagyományos nyári művé­szeti bemutatóját a Szövet­kezetek Somogy megyei Köz­pontja és a KISZÖV megyei szövetsége szombaton este rendezte meg a balatonlellei szabadtéri színpadon. A program Horváth János­nak, a MÉSZÖV elnökének megnyitója után kezdődött meg. Műsora egy-két kivé­tellel ' csaknem pontosan meg­egyezett az egy hete meg­tartott földvári folklór talál­kozóéval. így részletes elem­zés helyett inkább néhány tapasztalattal foglalkozunk most. Örömmel szólunk az elő­adott népdalfeldolgozások él­vezetes tisztaságáról, szép harmóniavilágáról. Ádám, Bárdos, Gárdonyi és Bartók kórusműveit a fonyódi fensz és egy siófoki ktsz kórus ad­ta elő Németh Ernő, illetve Tímár Imre vezénylésével. Néptáncművészetünk válto­zatosságát, tartalmi és for­mai gazdagságát, színpompás külsőségeit hangsúlyozták ezúttal is a tánckompozíciók. Hozzátesszük: a műsorszá­mok többségében az amatőr előadóművészet magas eszté­tikai szintjén. Gyönyörköd­tünk a siófoki Balaton Együttes és a Buzsáki Népi Együttes csiszolt, rutinos előadásában, s örvendetes fejlődésről tanúskodtak a csurgói fiatalok műsorszámai is. Ez az együttes az utóbbi években eredményesen tö­rekszik felzárkózni a megye legjobb műkedvelő tánc- együtteseihez. Itt említjük a rendezés ér­tékeit is. A számok olajo­zottan, frappáns egymásután­ban peregtek; a levonuló csoportok helyében ott állt a soron következő, s a kikap­csolt fényfüggöny mögött már új tánc kezdő lépéseire hullott a reflektorok sugár- özöne. Mindez — alapul véve a táncok belső tartalmi érté­keit — újból igazolta, fel­csillantotta Somogy népmű­vészeti kincseit, amiket éven­te egyszer csokorba kötünk, bemutatunk. Kár, hogy e be­mutatók alig, vagy egyálta­lán nem lépnék túl a helyi kiállítások keretein. Jóllehet értékeik többet, nagyobb visszhangot érdemelnének. A néptánc, a népművészet or­szágos eseményeit azonban nem Karád, Buzsák; nem a pásztorművészet és a hagyo­mányos folkór találkozók ha­zájában rendezik meg. Pedig másképp is lehetne. S ez el­sősorban rajtunk áll. Erőved és értékekkel bírnánk, ezt igazolta a szombat esti mű­sor is. Kiállításában, jelentő­ségében és kereteiben, legye­nek nagyobb szabásúak So­mogy folklór eseményei. S ebben akad kiigazítani- és pótolnivaló a hagyományos lellei bemutatón is. Mire gondolunk? A közönség túlnyomó több­sége idegen. Leihet, hogy elő­ször jár Somogybán. Bizo­nyára szívesen hallana rö­viden arról, mióta és ho­gyan működnek ezek az együttesek? Merre jártak már, milyen eredménnyel; van-e saját gyűjtésük, stb. Vagyis nem ártana néhány szóban bemutatni őket és a műsor­számokat is a közönségnek. Ebből következik, hogy a folklór-találkozók műsorában nélkülözhetetlen az összekötő szöveg. S miután a közönség jó része külföldi, legalább egy idegen nyelven is kívá­natos lenne néhány gondo­lat. (Ahogy ezt korábban mg is tettük!) Különösképpen, ha az előadott tánc ballada! eredetű, mint a buzsákiak Szende báró című játéka. Sajnos, itt a koreográfia és a jól-rosszul hallható ének­szöveg sem gondoskodott kel- I lóén a cselekmény drámaisá- j gának, a tragédia kifejlődé- f sének megértéséről. Csak egy t példia erre: A kórus refrén- j szerűen a gulyáslegény akasz-1 tatását énekli, mire két pus-| kalövés után a legényt hol- ♦ tan hozzák be a színre. Ez J ellenkező hatást keltett. i n Továbbá jobban kellene | | őrködnünk a népművészet ♦ " tisztaságán. Ha a műsort | egészében magyar népi ele-1 mek alkotják, idegen a stili-1 zált vitorlás díszlet Kirívó í és groteszk látvány ez, ha ♦ balatoni színpadot »díszít« is. ♦ S nem szabadna egyetlen J _ szám erejéig sem műdalt be-1Ü engedni a folklór műsorba, ha ♦ mégoly csábító is a kétség-1 telenül virtuóz cimbalom- j szóló. í Mindent egybevetve: árny- ♦ oldalai ellenére is tartalmas, | gazdag művészi értékű be-; mutató volt a szövetkezeti ♦ együttesek műsora. Jó lennie, J ha a jövőben — külsőségek- $ ben és propagandában is —; nagyobb hangsúlyt kaphatna, i ♦ Wallinger Elődre j Világrekordok a vaskohászatban Ukrajna acélja Az ukrajnai »Zaporozssztal« átfogó képet ad a mai szov­jet íémkohászatról, annak mű­szála felszereléséről és fejlő­dési kilátásairól. E hatalmas fémmű mLnden műhelyében, megtaláljuk az automatizálás és a távvezérlés legkorszerűbb eredményeit. A tudomány és a technika legújabb eredmé­nyeit alkalmazzák a Martin- kemencéknél, a hengerművek­nél és a kohóknál. Egyébként a »Zaporozssztal« nem csupán kitűnő műszaíki felszerelésé­nek köszönheti nagy hírét. A zaporozsjei fémkohászok rég­óta híresek szaktudásukról. Az itteni olvasztárok a közelmúlt­ban 24 óra alatt három világ­rekordot állítottak fel: a típus Martin-kemence 24 óra alatti termelésének rekordját, a ke­mence 1 négyzetméteréről ka­pott fém és az olvasztási idő rekordját. Vlagyimir Sztan, Mihail Kinyebác és Cleg Nyev- zsinszkíj olvasztárok brigádja 24 óra alatt 12 gyorsöntést hajtott végre és 2862 tonna acélt termelt. Ukrajna hatalmas kohóipa­rát a világszínvonalat jelentó nagyvállalatok sora alkotja. Ilyenek a dnyeprodzerzsinsz- ki, krivojrogi, zsdanovi és dnyepropetrovszki üzemek, va­lamint a Donyec-medence vál­lalatai. Az ukrán köztársaság 1965-ben 37 millió tonna acélt, 32 millió tonna nyersvasat és 30,5 millió tonna hengerelt árut adott az országnak. Az elmúlt esztendőben az ukrán fómkohászat termelése aSzov­töfoto jetunió acélgyártásának mint egyharmadiát adta. | A Szovjetunió az elmúlt .év- ? ben 91 millió tonna acélt gyártott. Területén az elmúlt hót évben 17 új kemencét, 60 olvasztó gépcsoportot, s több mint 40 hengerművet és cső- hengerdőt helyeztek üzembe. Befejezéséhez közeledik az új fémkohászati bázis: az or­szág keleti részében fekvő nyuigaitszábériaá kombinát épí­tése. A jelenlegi ötéves tervben a Szovjetunióban tovább tart a vaskohászat fejlesztése. 1970-ben 124—129 millió ton­na acélt és 95—99 millió ton­na hengerelt árut gyártanak majd a Szovjetunióban, s öt­hatszorosára emelkedik a fi­nomított acél mennyisége. Űj kukoricafajta a hűvös vidékekre Az átlagosnál hűvösebb ég­hajlatú Vas megyében régi gond, hogy nincsen olyan ko­rai kukoricafajta, amely min­den évben biztonsággal be­érleli a termést Különösen a nyugati tájegységeken, a Hegyháton és az Őrségben még a korai MV 40-es sem képes teljesen beérni. Az Or­szágos Agrobotanikai Intézet táplánszentkereszti kísérleti telepén előállítottak egy, az MV 40-esnél hét-nyolc nap­pal korábban érő kukorica­fajtát. Három éve termesztik a telepen, s a tapasztalatok szerint — amennyiben ápri­lis végén elvetik — szeptem­ber közepére törhető. A Georgikon 2. nevet viselő ku­korica alacsony törzsű, sűrűn vethető, s holdanként 28 000 tőszám esetén májusi mor- zsoltban számítva azonos ter­mést ad, mint az MV 40-es. (MTI) OOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOCOOOOCOOOOOOOOOOOO BE ZSÁK színei lellén Népművészeti kiállítás a művelődési házban Buzsák és Dél-Somogy szí- néhány délszláv szőttes és so- szempontból hasonlóan régi a nei fogadják a látogatót a ba- mogyi faragás dekorativ föl- boszorkányos hímzés is. Mint latonlellei művelődési nagytermében. Vasárnap ház dól­használásával. neve is árulkodik: öltéseihez előtt — szokásos keretei kö- tívumai megkapó színekkel, zött — megnyitották a hagyó- zárt egyszerű formákkal vonz­zák és leblilincselik tekintetün- kiállítást. két. Párnák, szőnyegek, fali­Az eseményt a somogyi pász- futók a tárlókban és a fala- terművészet legkimagaslóbb kon, megannyi színvariáció a Ez a kiállítás — Buzsák. Mo- boszorkányos ügyesség kellete. Ezt a jellegzetes kettőzött öl­téstechnikát ma már tovább- mányos Lellei népművészeti zák és leblilincselik tekintetűn- fejlesztve, az eredeti páros színek helyett fekete alapon sok színnel használják a bu­zsáki hímzőasszonyok. A harmadik buzsáki hímzés: IMPORT PORSZÍVÓ Kőlggö-NfeQ egyéniségének, a Kossuth-di- hagyományos díszítőelemekből, jas id. Kapoly Antalnak az Mind más — és mind sajáto- a rátétetes. Díszítőelemeit va- emlékét idézi, a megyei tanács san buzsáki, együtt pedig e IcLha rajzolás nélkül, ösztönös alapította Kapoly Antal-ván- hímzés három ősi alaptípusa- művészi arányérzékkel vágták ki egy színtartó piros vászon­dordíjjal együtt. A vándordíj, bői szőtt mezei csokor, a mester nagy értékű faragott szarukürtje, s a háromezer fo­rintos alapítvány évente a buzsáki hímzés jó ismerője és középen kosár vagy cserépfor- faragó kutatója volt. Szakszerű veze­tésével alkalmam nyílt is­Szemlélődés közben kalau- anyagból. Itt is virágmotí- zom Rádics Lászlóné tanárnő a vamokkal találkozunk, amint legkiválóbb somogyi népi iparművészt illeti meg. A Kapoly-díjat e kiállítás mából bokorszerüen és szim­metrikus elrendezésben maga­Veszedelmes szenzáció Az angliai Tunbridge Wells környékén a vezetők figyelmét .veszedelmesen elterelte egy izgalmas in­cidens: az útszéli bokorból váratlanul az úttestre ug­rott egy rendkívül hiányos öltözékű szép fiatal lány, a 21 éves Júlia Shaw fotó­modell, akinek ugrását né­hány fotóriporter örökí­tette meg. A felvételhez eredetileg szabályszerű bi­kinit viselt, de a sűrű bok­rok egyik ága »megfosz­totta« a bikini felső részé­től. Az úttesten természe­tesen megakadt a forga­lom, de szerencsére a veze­tők elég fegyelmezettek volta/k ahhoz. hogy a . szenzációs látvány ne okozzon balesetet Csempész kutyák A Szent Gotthard és Szent Bemát hágók ku­tyáiról sok dicséretes dol­got mesélnek. Nem egy­szer mentették meg ve­szélyben forgó alpinisták életét. A vámtisztviselők már sokkal kevesebb lel­kesedéssel emlegetik őket A hatalmas állatokat újabban csempészek állí­tották a szolgálatukba. Kö­dös, esős éjszakában a csempészárukkal megra­kott kutyák átsurrannak a túlsó oldalra, s ott várják őket a csempészek. Módszer Az ausztráliai Perthban egy egyetemi tanár, Henry Hayers előadást tartott hallgatóinaik arról, miként lehet a fiatalokat legjob­ban leszoktatná a pornog­ráf könyvek iránti, érdek­lődésről. A professzor szerint, ha az iskolásokkal eldvastat- náík a világ négy legocs- mányabb (könyvét és köte­leznék őket, hogy dolgoza­tot írjanak róluk, biztosan kigyógyulnának a sajátos érdeklődésükből, még jó­val mielőtt a feladat végé­re érnének. A pornográfia végeredményben halálosan unalmas olvasmány és a csömör minden bizonnyal hatékonyabb gyógyszere bármiféle cenzúránál, — állította Henry Mayers. Teázik a váltókezelő Kereken 40 vonatnak kellett megállnia London előtt és további 150 vonat késéssel érkezett az angol fővárosba. Az ok az volt — jelenti a hamburgi Die Welt —, hogy az egyik váltókezelő 20 percre min­denféle jelzést leállított, amíg csésze teája elkészült. ti legnagyobb finn kulcs A finnországi vaskeres­kedők versenyt írtak ki a legmagyob finn kulcsra. A versenyben egy közép­finnországi gazdálkodó lett az első, akinek 39 centi­méter hosszú és 1,65 kiló súlyú kulcsa bizonyult a legnagyobbnak a beneve­zett 788 kulcs közül. A Die Welt értesülése szerint a díj 1000 márka volt. megnyitásán Bognár István ta- motívumvilág saját területei- bi népi iparművésznek nyúlj- vei, fejlődésével. merkedni e csodálatos szín és sódnak párnán, függönyön, kö­tényen. A kivágott motívumo­tották át ünnepélyesen. Somogy kimagasló értékek­kat nyersvászonra varrják rá. A közkedvelt buzsáki hímzé­A három buzsáki hímzéstí­pus — mint elmondta a seket ma már nemcsak hely- kel rendelkezik az ország nép- vézás, a boszorkányos meg a ben, és nemcsak hivatásszerű­rajzi térképén. Népművészeté- rátétes körülbelül száz évre hanem számos falusi szok­nék ősi formái ma új reme- vezethető vissza. A legrégebbi körben is készítik. Kézimunka szánszukat élik a tudatos for- tárgyi emlékek fehéren fehér szakkönyveink azonban csak matervezés, a faragók bizsok- vézás hímzések voltak itt-ott rövid technikai ismertetést ad­ja és a hímzöasszonyok öltései a ládafiában. A színes minták v.ak róluk. A hímzés*idusok a csak később bontakoztak ki tudományos pontorsáú leirá­a szláv hatásra; öt alapszín sok- sa, történeti fejlődése, népraj- sok árnyalatával. A vézás zi-esztétikai értékelése hímzést nyersvászon alapon várat magira. Jóllehet kultúránk egyik legszebb és elörajzolt virág — főleg ró- ilyen feldolgozás hasznos, hé- legkeresettebb formája a bu- zsa — nyújtott tulipán — és zagpótló szakirodalom lehelne, zsáki hímzés. A rende'őszer- szenfűmotívumok díszítik, ál- Ami hiányérzetet okozott a vek — a Népi Iparművészeti, tálában két színvar* ánssal: fe- téliéi kiállításon: igen vé sze- Tanács, a Somogy megyei Ta- kete-kékkel, nyomán. Alkotásaik szerte világban sokfelé öregbítik magyar népművészet jó hírét. Hagyományos népi hímzés meg egy nács és a Ba'atoríeVei Köz- díszeiben tömör, egységes, s ségi Tanács — ezúttal ennek kompozícióban is -zigortí zá~t a bemutatására szentelték a geometriai formák jellemzik leUei kiállítást. Hátterében a vézás technikát. Ebből a piros-kékkel. Sor- gény ennek a prova'álása. Kevés rl~kátot láttunk és na­gyon elkelne a kiállított an-”ag részletesebb ismertetése is. W. E. Somogyi Néoíap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor a. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-10 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzfink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nostahivataloknál és postás kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom