Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

V»«árnap, 1966. augusztus 28. 3 SOMOGYINBPtAP MEGKEZDTÉK A SILÓKUKORICA BETAKARÍTÁSÁT /" CsíSSpí^. - - , a kálmáncsai Aranykalász Tsz-ben. mést takarítanak be. A hatvankét holdas tábláról 12 000 mázsa ter­Kongresszusra készülünk Ismerik és becsülik EGY Kí'a falu KOMMU­NISTÁI Mondták el a közelgő IX. kongresszusra való előké­szület tennivalói közben, hogy náluk alapszervezeti veze­tő- ' jjáválasztása a legíele- . feladatok közé tartozik. , jággai társadalmi ese­mény, melyre a falu egész közvéleménye figyel. Náluk a pártszervezet nagyon sokat tett, kezdeményezett: a hajda­nán szegény, jelentéktelen kis falut a kommunisták indítot­ták el a boldogulás útján. így nem csoda, ha vezetőségi tag­nak lenni itt különösen mar- gas emberi és társadalmi ran­got jelent. A falu népe nagyra becsüli « hivatásuk magaslatán állá vezetőségi tagokat, és követel is tőlük. Elsősorban hozzájuk fordulnak kérdéseikkel, kétke­déseikkel. A vezetőségi ta­goknak kell először felelniük a közvélemény előtt, nekik kell utat taposniuk; őket ostromol­ják akkor is, ha valami újba kezdenek, s akkor is, ha meg­torpannak munka közben. Gyorsan és határozottan kell válaszolniuk a kérdésekre, hi­szen ott, a munka első vona­lában igen nagy bajokat okoz­nának a késedelmes, pontatlan válaszok. Gyors döntésre pe­dig csak olyan ember képes, aki ismeri övéit, ismeri nem­csak a helyi, hanem az orszá­gos gondokat is. ÁZ ELVTÁRSAK BIZAL­MÁBÓL az alapszervezet vezetőségi tagjának lenni tehát igen nagy felelősség Felelős­ségtudatból, talpraesettségből szinte naponta vizsgázni kell. A falusi nép árgus szemmel figyeli a pártvezetőség mun­káját, s nagyon is határozott véleményt formál alapszerve­zete vezetőségének tagjairól. A közvélemény ismeri a vezető­ségi tagok tulajdonságait, tu­dását, politikai felkészültségét, érzékenyen kitapogatja, ki­hez fordulhat, ha valami gondja van, kitől várhat meg­értést, gyors segítséget. S azt az embert becsüli, aki mindig készségesen támogat minden jogos kérést. Azt a vezetősé­gi tagot szeretik, akiben meg­van az adottság, hogy köz­vetlen modorú barátja, meg­bízható, szavatartó segítője le­gyen munkatársainak. Mind­amellett határozott és kemény ember is legyen, aki nem tűr lazaságot, s nem riad vissza attól, hogy felelősségre vonja a rendbontókat. A KÖZVÉLEMÉNY nem tá­maszt túlzott követelményeket a felelős tisztségek viselőivel szemben sem, nem vár tőlük emberfölötti teljesítményt, de azt megköveteli, hogy a veze­tőségi tagban meglegyen a mindennapi harc irányításához szükséges tehetség, elvhűség és felkészültség. Elsősorban gondolkodás tehetségét és bá­torságát kéri számon a köz­vélemény. Gondokra érett em­ber-e? Van-e bátorsága föl- redns az ellentmondásokat őszinte-e önmagával és társai­val szemben? Szembe mer-e nézni a tornyosuló bajokkal, vagy gondok esetén látszatsi­kerekkel ámítja önmagát és társait? Van-e saját vélemé­nye, s van-e mersze, hogy ezért a véleményért ki is áll­jon? A közvélemény mindig szi­gorúan ítél, s a vezetőség tag­ja, aki állandóan reflektor­fényben van, különösképpen nem rejtheti el szándékait. A közösség hamar kideríti róla, hogy valóban a kollektíva boldogulása sarkallja-e, való­ban önzetlenül végzi-e mun­káját, vagy inkább egyéni ambíció, önnön boldogulásá­nak vágya vezeti. Igaz, hogy az ember nem sokat ér egyéni vágyak, törekvések nélkül, de az is igaz, hogy a kommunis­ták seregében nem méltó ve­zető posztra az, aki egyéni boldogulásra használja fel tár­sai bizalmát Nem vezető em­ber az ilyen. Márpedig az alapszervezeti vezetőségi tag el­sősorban vezetőképes ember kell legyen. Döntenie, irányíta­nia kell tudnia, nem nélkülöz­heti azokat a képességeket, amelyekkel a párt politikáját helyileg szervezni, tettékké formálni kötelessége és hivatá­sa. NAGY ÉS ERŐS SEREG a falusi alapszervezeti vezető­ségi tagok összessége. Meg­mutatták már. hogy tudnak dolgozni, sokszor bebizonyítot­ták munkájuk nélkülözhetet­len voltát. Többségük ember­séges, szerény és példamutató. A falu kommunistái a közelgő kongresszus előtt csakis az ilyen önzetlen, világos fejű elvtársaikat akarják látni az újjáválasztott vezetőségben. K. GY. TÍiL A SZÁMOKON Nem a Balatonon bamiult le, de minden bizonnyal az ottani fürdőzők is megirigyelték, any- nyira tökéletes munkát végzett bőrén a nap. A munkahelye meg éppenséggel nem alkal­mas a napozásra. Karádi Lász­ióné ugyanis a zákányi Csoko­nai Tsz főkönyvelője. Iroda — és barnára sült bőr... — Amikor a földművesszö­vetkezetnél bejelentettem, hogy termelőszövetkezetbe me­gyek könyvelni, nem akarták elhinni. Persze akikor a tsz még nem tartott ott, ahol most. Nem bántam meg elha­tározásomat, ám ha újra kezd­hetném, mégsem az íróasztalt választanám. Jobban szeretem a határt, éppen ezért most sem nyugszom bele, hogy a szövet­kezetét csak a számokon ke­resztül lássam. Nem lehet úgy bemenni a Csokonai Tsz irodájába, hogy ne kapnánk hiteles tájékozta­tást a mezőn és az állatte­nyésztésben folyó munkákról még akkor is, ha nincs ott az elnök. És ilyenkor a főkönyve­lőnő mindig hozzáteszi: — Láttam, amikor arra jár­tam ... A szövetkezetnek nincs ag­ronómusa. Kényszerűségből lett volna Karádiné félig-med- dig mezőgazdásszá? Nem. Egy­szerűen arról van szó, hogy szereti tudni, mi történik a gazdaságban. Itt vannak pél­dául a baromfiak. — Tavaly befejeződött egy aj5000 férőhelyes baromfiistálló építése. A Kiskunsági Állami Gazdaságból származó állo­mánnyal népesítettük be. Szál­lítás közben megbetegedett a 'baromfiak egy része, ezeket KALINYINI LEVÉL, A kitüntetett műszálkombinát A Így hát az, hogy a Szovjetunió Leg­nem tarthattuk tenyésztésben, tehát ki kellett selejtezni és értékesíteni. Azonban így is jól jövedelmez a tojóállomány: az első félévben több mint 410 000 forintot kaptunk to­jásért A kiesést persze így sem kerülhetjük el, de ameny nyivel kevesebb a tenyésztés bevétele, annyival több pénz­hez jutunk a húscsirkék el­adásából: ebből az idén 700 000 forint bevételt tervezünk. A baromfiállománynak ezt a ré­szét is korszerűen tartjuk, egv sertésfiaztatót alakítottunk át erre a célra. De nem adjuk föl a reményt a törzsbaromfiakkal kapcsolatban sem, sőt fejlesz­tést irányoztunk elő. Tudjuk, hogy jól jövedelmeznek a tojó­tyúkok, hiszen nagyon kényel­mes, modem férőhelyet készí­tettünk: teljes gépesítéssel, I önetetéssel és -itatással, vil­lanyvilágítással. Gondozó alig kell, s azok is csak a gépeket indítják be, és összeszedik a tojásokat —• Honnan szerezték meg a nagyüzemi baromfitenyésztés­hez szükséges ismereteiket? — Elmentünk az alapanya­got küldő gazdaságba, voltunk Zicsen és a Görösgalli Állami Gazdaságban is. Azért mon­dom, hogy »-voltunk«, mert én is elmentem oda, ahonnan küldték őket, és meméztem, milyen ott a tenyésztői mun­ka. A főkönyvelőnő nem éri be az eléje tett számokkal, ha­nem mögéjük is néz. Bizonyos, hogy ez a számviteli munkát is megkönnyíti, hiszen a papírla­pokon nemcsak számokat lát... jó hir, mint mondják, szárnyakon jár. Így hát az, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége Lenin- renddel tüntette ki a Kalinyini Műszálkom­binátot, a villám gyorsaságával járta be az üzemeket. A reggeli műszak hozta a jó hirt. Mindenhol csak erről beszéltek: — Kitüntették a kombinátunkat. — Mégpedig a hétéves terv határidő előtti teljesítéséért. A technika és a korszerű technológia be­vezetéséért. örömtől ragyogott az emberek arca. Egy­másra mosolyogtak a munkások, mozdulata­ik könnyeddé és lendületessé váltak. Mintha sebesebben folytak volna a fonalpatakok. A szovjet haza legmagasabb kitüntetése. Ezt még a legjobbak közül is csak a leges- legjobbaknak ítélik oda. Akkor, s később, amikor N. G. Karitkov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­dötte, az SZKP területi bizottságának első titkára a Legfelsőbb Tanács Elnökségének megbízásából heves tapsvihar közepette fel­tűzte a zászlószámyra a Lenin-rendet a te­rületi drámai színházban, a dolgozók bizo- - nyára végiggondolták, hogyan jutottak el az ünnepségig. Nem volt könnyű az az út, ame­lyet Arkagyij Ivanovics Komkov igazgató irányításával megtettek. A. I. Komkovot a Szocialista Munka Hőse címmel tüntették ki a Lenin-rend és a Sarló és Kalapács arany érdemérem adományozásával. Nagy erőfeszí­tésről és hozzáértésről tanúskodik, hogy a kombinát kollektívája és vezetője kivívta ezt a sikert.-w^ritartó munka, szüntelen kutatás, tör- hetetlen akarat a cél érdekében, ez segítette hozzá a v>állalatot a legje­lentősebb győzelem eléréséhez: az országban elsőként megszervezte a 34—36 km-es sza­kító szilárdságú kordszál gyártását. — Már ezt is túlhaladtuk — mondja az igazgató. — Most más cél izgat bennünket: szeretnénk elérni a 40 km-es szakító szilárd­ságú kordszál előállítását, aztán még to­vábbmenni. Számításba vesszük, hogy meg­oldásra vár több technológiai kérdés a régi gépi berendezésen. Ez bizonyos mértékig le­lassítja a fejlődés ütemét. Ezért tartjuk ma­gunkat ahhoz az elgondoláshoz, hogy fel­újítjuk a gépeket és a gépi berendezést. A műszálkombinát a szovjetek országában első volt a kémia felhasználásában. Az utóbbi években sok újdonságot honosítottak meg itt, s ezek nagyon megfiatalították a vállalatot. Elég, ha elmondjuk., hogy csak a hétéves terv éveiben 19,1 millió rubelnyi állóalapot hozott létre, jelentősen túlszár­nyalta előirányzott teljesítőképességét műse­lyemből és rövid szálú rostból. Hőelektromos úton, nyerik a szenet há­romfázisú elektromos kemencében. Elsajá­tították, hogyan kell a rövid szálú rostot tizenegyfélére színezni pigmentekkel. A kalinyini vegyészek kezdeményezésére szocialista verseny bontakozott ki az ország rokonvállalatai között, hogy ki állítja ető alacsonyabb önköltségen a termékeit, ki szo­rítja le legjobban az anyagfelhasználás nor­máját, ki éri el a legnagyobb termelékeny­séget. Elmondhatjuk, a kollektíva állta a szavát. Vezető helyen áll a versenyben. — Ez tette lehetővé, hogy növeljük a jö­vedelmezőséget — mondja A. 1. Komkov. — A kigazdálkodott összeg másfélszer több, mint amennyit az állam beruházott nálunk építkezésre. A terven felüli nyereségből épült az éjszakai szanatórium, a gyerekvá­ros, a pionírtábor, a sporttelep az úszóme­dencével és a három óvoda. Körülbelül a munkások huszonöt százaléka pihent a vál­lalat költségén szanatóriumban és üdülőben. Sok értékes kezdeményezés született. Pél­dául verseny indult, hogy ki mivel járul hozzá a termelési tervek határidő előtti tel­jesítéséhez. Aztán a fokozott kiszolgálásért indított verseny, amelyet 1. E. Pantyelejev művezetőhelyettes javaslatára kezdtek el. Ezt a kezdeményezést felkarolták a kombi­nátban. Két százalékkal nőtt a termelékeny­ség a verseny révén. Százkilencvenöt dolgozó szabadult fel mis munkára. Aztán itt van a kommunista munkáért in­dított mozgalom. Ebben sem maradt le a kollektíva. A párt-, a szakszervezet és a Komszomol tevékenységének alfájává és Omegájává vált az új munkakapcsolatok ki­alakítása, az emberek formálása. S ebben a mozgalomban csaknem minden munkás részt vesz. Sokan lettek élmunkások. Két­száztizenöt brigádnak, tizenkilenc üzemrész­nek, negyvenhárom műszaknak és két üzemnek ítélték oda a kommunista munka kollektívája címet. A kombinát kollektívája már két éve viseli ezt. A mikor a kombinát zászlójára feltűzték a Lenin-rendet, fűzként futotta végig az üzemrészeket a zászló, minden munkás úgy fogadta a kitüntetést, mintha személyesen neki szólna. »Közös volt a mun­kánk, az örömünk is közös« — ezt olvashat­tuk le az arcokról. Megjegyezzük, hogy az öröm nem szorí­totta háttérbe a nagy felelősséget, amely a kitüntetéssel hárult a munkáskollektívára. Ügy mondják, hogy a siker szárnyakat ad az embernek, s evés közben jön meg az ét­vágy. S ez így van jól. Bizonyára nincs olyan munkás, mérnök, alkalmazott a kom­binátban, aki ne törné a fejét az üzem to­vábbi sorsán, saját szerepén az ötéves terv­ben. Hét hónap telt el az ötéves terv meg­kezdése óta, s már új oldalak teltek meg a krónikában. A sort A. I. Gyenyiszova selyemcérnázó, az SZKP XXIII. kongresszusának küldötte nyitotta meg. Felajánlotta, hogy két és fél hónappal előbb teljesíti ötéves tervét. Pél­dáját már több százan követik. E. P. Bolo- tyin, a fonalkikészítő művezetőhelyettese vállalta, hogy 52 tonna, L. A. Szapozsnyiko- va cérnázó, hogy 29 000 kilő kordfonalat ad terven felül. Sok példát lehetne még sorolni. Ezek a munkához való igazi kommunista viszonyról tanúskodnak. Ebben testesül meg az a szer­vező és nevelömunka, amelyet a kombinát pártszervezete végez. Sikerült összekovácsol­nia a közösséget, beleoltania az alkotóked­vet, növelnie öntudatát. Eleven szálak kötik össze a pártbizottsá­got és az üzemet. Ezt bizonyítja, hogy a pártbizottság tagjai alaposan tájékozottak a termelés kérdéseiben, az emberekhez való viszonyuk őszinte és meghitt. Közelférközni minden emberhez, ismerni gondjait és törekvéseit, ebben látják a kom­binát kommunistái magasztos hivatásukat. — Arra törekedtünk, hogy ne csak azokat a formákat és munkamódszereket alkalmaz­zuk, amelyek a párt-, a szakszervezet és a Komszomol arzenáljában megtalálhatók — mondja L. I. Marahovszkij, a kombinát pártbizottságának titkára —, hanem újakat is kerestünk. Hagyományossá váltak a gaz­dasági konferenciák, előkészítésükben az egész kolektíva részt vesz. Sikeresen mű­ködnek a kommunista munka intézetei és iskolái. z új ötéves tervben nagy feladatok állnak a vállalat kollektívája előtt. — Föltétlenül szükség van némely üzem­rész rekonstrukciójára, szennyvíztisztító be­rendezés építésére — mondja A. 1. Komkov igazgató. — Ez a program maximális erőfe­szítést és az anyagi eszközök összpontosítá­sát követeli meg. A kollektíva tetteivel biz­tosított bennünket, hogy képes a bonyolult feladatok sikeres megoldására. Mihail Alekszejev, a Kalinyinszkaja Pravda főszerkesztő-helyettese A Több mint félmillió forint tűzkárra Figyelmetlenségből, gondatlan­ságból több száz tűz keletkezett az első félévben. A nyár elején pél­dául egy hét alatt 457 tűzkárt je­lentett ~k be az Állami Biztosító­hoz. Sokan nem számolnak a zal, hogy nyáron könnyen gyullad a nád, lángot fognak a szalmafedelű épületek, lángra lobban a szénaka­zal, a dohánypajta, a betakarított termés A tűzesetek történetében külön fejezet a modern technika gondat­lan alkalmazása. Listavezető a vil- íanyvaraió. Egy esztendő alatt csaknem ezerszer okozott tüzet a ruhán felejtett, ki nem kapcsolt vasaló. Gyulaváron egy egész ház égett le miatta. Az o srágos statisztikában So­mogy is szerepel. Az első félévben 171 kárbejelentés érkezett az Álla­mi Biz*o:.ító megyei igazgatóságá­ra. Több mint félmillió forint kár­térítést fizetek a károsultaknak. Karnics G,rörgy nagyszakácsi la­kos például több mint 24 (T0 forint, a k-rá M Ftf-akM*8Z 18’ 000 forint kártérítésben részesült. Termelőszövetkezeti jogtanácsosok megbeszélése Tabon (Tudósítónktól.) Nemes Tibor, a Tahi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztá­lyának vezetője és dr. Horváth József, a mezőgazdasági osz­tály jogásza megbeszélésre hív. ta össze a járás három főállá­sú, két másodállású és egy nyugdíjas termelőszövetkezeti jogtanácsosát. A tanácskozáson időszerű tennivalókat vitattak meg, és határoztak el. Sok szó esett azokról a feladatokról, ame­lyek a törvényesség szilárdítá­sával, a tsz-ek alapszabálysze­rű működésével kapcsolatban a tsz-ek vezetőségeire, vala­mint a jogtanácsosokra hárul­nak. A vitában elhangzott, hogy a jogtanácsosok mindjob­ban őrködjenek a törvényes­ség fölött, nyújtsanak haté­kony támogatást a tsz-eknek a jogvitás ügyekben. Segítsék el­kerülni törvénysértő határoza­tok meghozatalát. Az eddiginél hatékonyabban segítsék elő a szövetkezetekben a határoza­tok — így a tagok szociális se­gélyezésével kapcsolatban jú­lius 1-én életbe lépett 1003/ 1966. számú kormányhatározat — értelmezését és helyes al­kalmazását. Feladatuk az is, hogy segítsenek a — rendelet­nek megfelelően — a termelő­szövetkezeti alapszabály szük­ségszerű módosításánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom