Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

WtEAG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEKt ÁRA 80 FII LÉR Somogy/Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 203. szám. 1966. augusztus 28., vasárnap rnyv: Megyei pártmunkásküldöttség utazott Kalinyinba Kering a Kozmosz 128. Szombaton délelőtt Somogy megyei pártnumkásküldöttség utazott Kalinyinba, Kaposvár szovjet testvérvárosába a Ka- linyini Területi Pártbizottság meghívására. A delegációt Szigeti István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának titkára vezeti; tagjai Valter Imre, a megyei párt-vb tagja, Kos- suth-díjas tsz-elnök; Csapó Sándor, a Kaposvár Városi Pártbizottság titkára és Szik­szói László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára és Biczó Péter, a megyei párt­bizottság osztályvezetője bú­csúztatta. Szombaton a Szovjetunió­ban Föld körüli pályára jut­tatták a Kozmosz 128. jelzé­sű mesterséges holdat. A szputnyik keringési ide­je 90 perc. Pályájának a Földtől való legnagyobb tá­volsága (apogeum) 364 kilo­méter, legkisebb távolsága (perigeum) 212 kilométer. A pálya síkjának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyikon elhelyezett rádió-adókészülék a 19,995 megahertz frekvencián dolgo­zik. A szputnyik segítségével folytatják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelen­tett űrkutatási program meg­valósítását. A Kozmosz 128. berendezése kifogástalanul működik. A földi koordinációs számító- központban folyik a beérke­ző adatok feldolgozása. Emelkedett a termelékenység — nőtt a munkások átlagkeresete év óta először — nem emelke­A SZOT elnöiksége szombati ülésén többek között megvi­tatta az év első felében kiala­kult bér- és munkaügyi hely­zetet, valamint a lakosság első félévi fogyasztásának alakulá­sát. Igen örvendetes, hogy az el­ső félévben az ipari termelés üteme mind a tervezettnél, mind pedig a múlt évinél gyor­sabb volt. Az eddigi eredmé­nyekben is tükröződik már a IX. pártkongresszus tiszteleté­re indított munikaverseny len­dülete; a dolgozok áldozato­sabb munkája és a gondosabb munkaszervezés máris azt eredményezte, hogy az első fél­évben több mint 6 százalékkal termeltünk többet az egy év­vel ezelőttinél és e növekedés­nek mintegy 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. Kedvezően alakult iparunk exportterv teljesítése, valamint az időjárási nehézsé­gék ellenére is a mezőgazdasá­gi munkák elvégzése. Az első félév biztató ered­ményei jó hatással voltak a munkások és alkalmazottak életszínvonalára. A termelés és a dolgozók pénzbevétel! forrá­sának kedvező alakulását mu­tatja az, hogy a kifizetett bé­rek növekedését — több év után ismét — nagyobbrészt az átlagkeresetek emelkedése, ki­sebbrészt a foglalkoztatottság növekedése eredményezte. Az állami iparban a munkások na­pi keresete 4,5 százalékkal ha­ladta meg a múlt év első fél­évének színvonalát, és ezenkí­vül az egyéb juttatások is nö­vekedtek. Kedvezőnek ítélte még a SZOT elnöksége azt a tényt, hogy — ugyancsak több dett az állami iparban foglal­koztatott alkalmazottak száma. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a foglalkozta­tottság kiegyensúlyozottabbá válása mellett az általános is­kolát végzett fiatalok tovább­tanulási, illetve elhelyezési le­hetősége még nem kielégítő. Folyó áriak alapján kilenc, összehasonlítható árakon pe­dig 6,5—7 százalékkal növeke­dett a kiskereskedelmi forga­lom az előző év azonos idősza­kához képest. Kedvezőbben alakult a lakosság zöldség- és gyümölcsellátása, bár az árute- rítésiben helyenként zökkenők mutatkoznak. A SZOT elnöksége felhívta az illetékesek figyelmét az áru­ellátással kapcsolatos negatív jelenségekre. Kedvezőtlenül hatott például az, hogy az év eleji árleszállítás alá eső ruhá­zati cikkek egy résziéből az igényeknél kevesebb mennyi­ség és főleg kisebb választék került kiskereskedelmi forga­lomba. Ezenkívül a félév folya­mán egyes helyeken a kenyer, az ármódosításokat követő idő­szakban pedig a hús és húské­szítmények ellen jogos minősé­gi kifogások merültek fel. A SZOT elnöksége megelége­déssel állapította meg, hogy a dolgozók és a szakszervezetek jelzései alapján különböző in­tézkedések történtek, amelyek­nek eredményeként a helyzet bizonyos fokig javult. Még ma is gyakori azonban, hogy az ipar a húskészítmények zsira­dék- és víztartalmát az előírt­nál magasabbra növeli. Az ipari termékek egy részének minősége sem kielégítő. Szá­mos termékre, például egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek minőségére, továbbra is panaszkodnak a vásárlók. A SZOT elnöksége szüksé­gesnek tartja, hogy a gazdasá­gi fejlődés, a dolgozók terme­lésben elért eredményei, a munkások és alkalmazottak áruellátásában is tükröződje­nek. Tovább kell javítani az ipari és élelmiszeripari ter­mékek minőségét, növelni a kiskereskedelmi forgalomba kerülő áruk választékát és mennyiségét. Éppen ezért a SZOT elnöksége a lakosság fo­gyasztásának alakulásával, va­lamint a bér- és munkaügyi helyzettel kapcsolatos újabb észrevételeit, javaslatait — megfelelő intézkedés végeit — eljuttatta a kormányhoz. (MTI) (MTI) Szöknek a bábhadsereg katonái A saigoni rezsim zsoldosai között a dezertálás valósággal a tömeges menekülés mére­teit öltötte. Mint a Felszaba­dítás vietnami hírügynökség jelenti, az év eleje óta ha­vonta átlagban kereken 15 000 katona hagyja el a báb hadse­reg sorait. A saigoni katonai vezetők­nek különösen nagy gondot okoz az az egyre gyakoribb jelenség, hogy a saigoni had­sereg egyes alakulatai zárt sorokban, fegyvereiket ma­gukkal vive mennek át a sza­badságharcosokhoz. Az idén januártól márciusig 12 csapat­egység állt át a DNFF olda­lára. BUDAPEST SZÁLLÓ De Gaulle Etiópiában A világjáró De Gaulle francia köztársasági elnök tüntetésektől kísért, szomáli- parti látogatásának befejez­tével szombaton Addis Abe- bába, Etiópia fővárosába ér­kezett, hogy viszonozza Hal­ié Szelasszié császár párizsi állami látogatását. Az elnök gépe reggel hét órakor szállt le a légikikötő betonjára. De Gaulle-t Hailé Szelasszié császár, a »-kirá­lyok királya« fogadta, s francia nyelven üdvözölte. Felhangzott a két állam nemzeti himnusza, díszszázad sorakozott fel. A tábornok és vendéglátója ezt követően a városba hajtatott. Franciaország a XVII. szá­zad óta tart fenn kapcsolato­kat ezzel az ősrégi kelet-afri­kai állammal. De Gaulle és Hailé Szelasszié vasárnap kez­di meg hivatalos tárgyalá­sait. Elsősorban a vietnami problémát vitatják meg. A francia—etiópiai kapcsolato­kat az utóbbi időben beárnyé­kolta Etiópiának Francia­Szomálipartra támasztott te­rületi igénye. De Gaulle Djiboutibain, Szomálipart fővárosában fel­korbácsolt szenvedélyeket ha­gyott maga mögött. Az el­szakadási mozgalom és a francia gyámkodás hívei kö­zött véres kézitusa robbant ki, s a legújabb jelentések szerint a két szembenálló csoport, valamint a gyakran közbelépő csendőrség és ide­genlégió összecsapásának két halálos és mintegy hatvan sebesült áldozata van. De Gaulle elutazását szi­gorú biztonsági intézkedések előzték meg. Harckész kato­nai egységek sorakoztak fel azokon a főútvonalakon, ahol elhaladt a repülőtérre tartó elnöki autókaraván. A ma­gasban helikopter keringett. A legfontosabb helyeken szö­gesdrót akadályokat állítottak fel. De Gaulle-t valósággal úgy lopták ki a városból — a repülőtérre nem engedtek be bennszülötteket (MTI) Több szállodánk bővítése és helyreállítása után megkezdő­dött a Budapest Szálló építése a budai hegyek lábánál, szem­ben a Széchenyi-hegyre vivo fogaskerekű vasút végállomá­sával. Csodálatos épület lesz az új szálló. Tizennyolc emelete hatvanöt méter magasra nyú­lik, és 280 szobájával 560 ven­dég számára adhat szállást. Az épületet Sztrogh György mér­nök tervezte, és Sutor János mérnök a felelős kivitelezője. Az épület alsó része négyszög­letes, úgynevezett -lepény«, amelynek közepén tű, egyen­ként 1200 tonna teherbírású pil­lér tartja magát a toronyépü­letet. A -lepény«-ben kap he­lyet a főbejárat az előcsarnok­kal, az étterem, az eszpresszó, a bár, a borivó, az olvasószo­bák, a konyha, a mellékhelyi­ségek, a fütőház és a két nyi­tott terasz. A tizennyolc eme­letre három felvonó szállítja a vendégeket. A szálló tetején szintén egy terasz épül büfé­vel; mesés kilátás nyílik innen a budai hegyekre. A tervek szerin a szálló 1970-re készül el. Képünkön: A szálloda ma­kettje. JÓ MUNKÁT, KOMMUNISTÁK! H étfőtől új fejezet kezdődik a kommunista közösségek életében: a pártunk kilencedik kongresszusát előké­szítő munka első szakaszában beszámoló, vezetőség­újjáválasztó és küldöttválasztó taggyűléseket tartanak az alítpszervezetek. Két év munkájáról adnak számot a párt­vezetőségek, az alapszervezet legfelsőbb fóruma kéri tő­lük számon, hogyan teljesítették mindazt, amit vállaltak; hogyan valósították meg a párt határozatait; hogyan tö­rődtek a párttagok és a pártonkívüliek nevelésével; mi­lyen gondjaik, problémáik voltak az elmúlt időszakban. Mindebből adódik, hogy a szeptember—októberi taggyűl- léseken elsősorban helyi témákról lesz majd szó, üzemi, hivatali, intézményi gondokról, eredményekről, helyi gaz­dasági és politikai kérdésekről, amelyeket azonban egyál­talán nem lehet elválasztani az országos jelentőségű té­máktól, velük szoros összefüggésben kell megvitatni. A kongresszusi készülődés már hosszú ideje tart me- gyeszerte — gondolunk itt az egyre szebb eredményeket felmutató kongresszusi munkaversenyre, a szocialista bri­gádmozgalomra —, az emberek új munkasikerekkel, a tervek teljesítésével, jó minőségű munkával köszöntötték s köszöntik ma is napról napra a párt — s az ország — életének e jelentős állomását. S a kongresszusi munkavar- senyben elért termelési sikerek politikai sikert is jelen­tenek, hiszen a munkások és a parasztok kétkezi munká­jukkal így tesznek hitet szocialista rendszerünk, pártunk politikája mellett. S ok mindent kell összegeznie a vezetőségek beszámoló­jának a következő hetekben: számot kell adni arról, milyen eredménnyel járt a pártépítő munka, milyen eredmények születtek az ideológiai nevelésben, hogyan si­került megértetni az üzem, a hivatal, a termelőszövetke­zet kollektívájával a párt és a kormány határozatait, vagy pontosabban megfogalmazva: a nyolcadik pártkongresszus óta eltelt időszak milyen hatással volt az emberek esz­mei-politikai szemléletére, hogyan sikerült aprópénzre váltani az alapszervezetben a nyolcadik pártkongresszus határozatait. -----------­M agától értetődik, hogy a taggyűléseken szót kell ej­teni országos dolgokról is, olyanokról, amelyek a közvé­leményt — a párttagságot — élénken foglalkoztatják. Hogy csak egyet említsünk: mindenkit érdekel, hogy az 1968. január 1-én életbe lépő új gazdasági mechanizmus milyen módszerbeli változásokat tesz szükségessé a párt- munkában, s a reform gyakorlati végrehajtása során ho­gyan kell dolgoznia a pártnak, hogy a maga tevékenysé­gével hatékonyan elősegítse a gazdasági célkitűzések meg­valósítását. Azt már most világosan kell látni, hogy az új gazdasági mechanizmus módosításokat követel majd a pártmunkában, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy min­dent másként kell csinálni, mint eddig. A pártmunkában megmaradnak azok az alapvető feladatok, mint például a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége, a káderek kivá­lasztása, nevelése, a dolgozók körében végzett politikai munka, a munkások érdekeinek védelme, a jogos köve­teléseik melletti kiállás stb. Viszont egyáltalán nem szük­séges a pártszervezetnek aprólékosan foglalkozni gazda­sági kérdésekkel — ez egyébként nemrég még nagy gon­dot jelentett, hiszen az alap,szervezetek többségének mun­katervében elsősorban gazdasági jellegű témákkal talál­kozhattunk, s ugyanakkor alig-alig esett szó ideológiai kérdésekről,., a párt eszmei-politikai nevelőmunkájáról, az utánpótlás neveléséről stb. —, ezt nyugodtan meghagyhat­ják az arra hivatott gazdasági vezetőknek. E zekben a napokban egymás után jelennek meg a kü­lönféle hivatalos közlemények arról, hogy a gazda­sági mechanizmus máris érezteti hatását országszerte. Mezőgazdasági vonatkozásban a minap azt olvashattuk, hogy az állami gazdaságok az eddiginél jóval nagyobb önállóságot kapnak, tovább csökkentik kötelező értékesí­tési mutatóikat stb. Ezt megelőzően hír érkezett arról, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál szintén csökkentik a kötelező tervmutatóbat, egyszerűsí­tik a tervezés módszereit és folyamatát. Vagy itt van egy Somogy megyei példa: az Iparcikk-kiskereskedelmi Válla­lat néhány boltjában bevezették a teljes jutalékrendszert. Ki hogyan dolgozik, úgy alakul a keresete. Szeptember 1-én lép életbe az a kormányrendelet, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabályozza. Alapvető jellegzetessége, hogy a szükségletek kielégítésé­ből indul ki: arra az elvre épül, hogy a szerződések alapja a valóságos, tehát a fogyasztói és a felhasználói igényekben kifejeződő népgazdasági szükséglet Ez az alapelv a tervgazdálkodásról alkotott korszerű felfogásra épül: lényegében arra, hogy a népgazdasági tervnek a fej­lesztés és a gazdasági folyamatok fő irányát kell kije­lölnie, a részfolyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja magára. A szállítási szerződések új rendszere és a gazdaságirányítási rendszer reformjának elvi rokon­ságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések következe­tesen megerősítik a megrendelő helyzetét. Eddig a szál­lítói érdekek érvényesültek egyoldalúan, szeptember 1-től viszont a megrendelő az igényeknek megfelelően tárgyal­hat, köthet szerződést. Nos, ezt is meg kell majd magyarázni, értetni az emberekkel, hiszen lesznek olyan vállalatok, amelyeket hátrányosan érint a rendelkezés, nem lehet a hagyomá­nyos, évtizedek óta bevált módszerekkel dolgozni, hanem új formákat kell keresni a termelő és a termeltető kap­csolatában. V isszatérve a pártszervezetek belső életére: az új veze­tőségek megválasztása a további munka egyik sark­köve. Nem mindegy, hogy ki lesz a vezető. Az új kö­vetelmények olyan elvtársak beállítását teszik szükségessé, akik a megnövekedett feladatokat teljesíteni tudják, ké­pesek arra, hogy az emberek bizalmát élvezve határozot­tan és tervszerűen irányítsák a politikai munkát. A je­lenlegi alapszervezeti titkárok, pártvezetőségi tagok több­sége jól végezte munkáját az elmúlt két esztendőben, mégis szükség van a frissítésre, új erők bekapcsolására. A pártban uralkodó őszinte, elvtársi légkör lehetővé te­szi, hogy az alapszervezeti vezetőségeket azokból az elv­társakból fogják újjáválasztani, akik a tagság föltétien bizalmát élvezik, munkájuk és magánéletük példamutató, jól ismerik a párt politikáját, és nemcsak ismerik, hanem alkalmazni is tudják az adott körülmények között. Hétfőtől új fejezet kezdődik a kommunista közösségek életében, s ez a pártélet aktivitásának növekedését hozza magával. Ez pedig nem marad hatástalanul a párton kí­vüli dolgozókra sem, lelkesíti, segíti őket is a további munkában. Amit a nyolcadik pártkongresszus óta ebben az or­szágban elértünk, arra mindenképpen büszkék lehetünk Pártunk helyes politikája tekintélyt vívott ki magának nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi munkásmozga­lomban is. Mindez arra kötelez valamennyiünket, hogy az elkövetkezendő időben becsülettel, tisztességgel dol­gozzunk tovább,' és tevékenyen járuljunk hozzá a szocia­lizmus teljes felépítéséhez hazánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom