Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

I Somoggi Méplap if -MS'7MP Mgnvc1 FSyA MfQVE1 TANÁCS LÁPJA Ismét a víz az űr... Augusztus végén az írószerboltban 350 múzsa füzet a polcokon — 17 másodperc jut egy vevőre ríiltek forgalomba az 1966— Tavaly, amikor a Dráva vize elöntötte a zákánytelepi mtí- kőüzemet, megírtuk, milyen nagy gondot okoz a dolgozók­nak a folyó, amikor megárad. Javasoltuk, a vízügyi hatósá­gok biztosítsák tartósain az üzem védelmét, hogy ne kell­jen a munkát a folyó szeszé-, lyétől függővé termi. Nem aka­runk visszatérni az akkori vi­tára, amelynek lényege az volt, hogv a gát megerősítése az üzem gazdájára, a Balatonmá- ria és Vidéke Körzeti Fmsz-re vár. A betonüzem szocialista bri­gádjai a múlt esztendőben helyreállították a gátat, ezzel megteremtették a további munka lehetőgégét. Most azon­ban megint annyira felduz­zadt a Dráva, hogy a tavalyi szakadástól nem messze a víz. isimét áttörte a gátat. Az üzem teljesen víz alá került, s csak­nem két méter magasam lepték el a szennyes hullámok az iro­dákat, a raktárakat, a műhe­lyeket és a kész betonárut. A földkitermelő daruinak csak a teteje látszott ki a vízből. A víz még ma sem vonult le, a munkát nem folytathatják. Az üzem dolgozói gyakran éle­tük kockáztatásával a víz alól mentették, ami menthető. Le­szerelték a motorokat, a tetőre hordták fel a bútorokat. Már- kovitcs József műszakvezető, A készáru is viz alatt van. Bogdán István gépész., Sémi Lajos segédmunkás, de a töb­biek sem azt nézték, hogy mi­kor jár le munkaidejük, hanem azt, hogy a víz pusztításától minél több értéket megment­senek. Horváth József telepvezető aggodalommal figyeli a felhő­ket és a szeszélyes vizet. — Harmincöt méteres sza­kaszon nyitva az út a folyó előtt. Ha egy kicsit emelkedik a viz, ez nyomban mutatkozik az üzemben is addig, amíg a gátat helyre nem állítják. Nincs értelme a drága gépeket visszaszerelmi, a miunkát el­kezdeni, amíg a gát el nem ké­szül. A betonüzem nemcsak So­mogynak termel: Tolnába, Ba­ranyába, Zalába, az egész Du­nántúlra, sőt még az Alföldre is szállítanak kútgyűrűket, mo­zaiklapokat stb. Ha áll a ter­melés, ez több megyében is gondot okoz. Évente 6—7 mil­lió forint értékű betonárut ké­szítenek. Az üzem telepítése 2—3 millió forintba került. Nyolcvanhármán dolgoznak itt, ennyi családnak biztosít munkát, megélhetést. Tartha­tatlan állapot, hogy egy üzem sorsa teljesen az elemiek ké- nye-kedvétől fü^. Ha nem tartozik is a beton- üzem területe, illetve védelme a vízügyi hatóságokhoz, szük­séges, hogy a jelenleginél hat­hatósabb segítséget nyújtsanak a szövetkezetnek. Vizsgálják fejlül, van-e mód olyan védő­gát építésére, amely magas vízállás esetén is megóvja az üzemet Ha erre nincs lehető­ség, akkor haladéktalanul más helyre kell telepíteni az üze­met, inkább vállalva az ezzel járó költségeket, semmint ál­landóan attól rettegni, hogy mikor mossa el a folyó az épü­leteket és sodorja veszélybe a dolgozókat , S zalai László Közeleg a nyár vége s vele együtt az új tanév. Az általá­nos iskola első osztályától a középiskolákon át a techniku­mig minden tanuló új tansze­rekkel kezdi meg a számára legfontosabb munkát a tanu­lást A papír- és írószerboltban egyre többen vásárolják meg iskolai fölszerelésüket. Elláto­gattunk a kaposvári 129. számú üzletbe, s érdeklődtünk a for­galomról, a tanszerellátásról. A bolt vezetője, Fejes István elmondta, hogy a csúcsforga­lom még csak ezután kezdő­dik. A helybeliek és a közel­ben lakók, igaz, már megvásá­rolták tanszereiket, de a kollé­gisták — számuk jelentős — szeptember elején érkeznek meg. — Mikor volt az eddigi leg­nagyobb forgalom? — A múlt hét közepén egy napon 54 000 forintot forgalmaztunk — mondja a boltvezető. — Szeptember elején meny­nyire számítanak? •— Az eddigi tapasztalatok szerint napi 65—70 000 forint lesz a forgalmunk. — Milyen új tanszerek ke­67-as tanévre? — Kimondottan új tanszerek nem érkeztek. Viszont figye­lemre méltó a műanyag szere­pének növekedése az iskolai fölszerelések területén. Vonal­zók, borítók stb. — Van-e hiánycikk? — Importáru az idén sem lesz. Nem kapunk lengyel he- gyezőt, grafi(készletet, külföldi radírgumit, pasztellkószletet, léptékvanalzót. A műanyag dosszié az idén is hiánycikk. — A meglevő készletek ele­gendőek? — A megrendelit arukat megkaptuk, illetve folyamato­san szállítják. Anyagban nincs hiányunk. Egyebek között 350 mázsa füzet áll polcainkon — válaszolta kérdésünkre Fejes István. A növekvő forgalom miatt zsúfolt a bőit. Pedig már le­szerelték az ajtót is. Ez azon­ban nem sokat segít. A 15 négyzetméteres vevőtér kicsi­nek bizonyul. A bolt vezetője érdekes statisztikai adattal lep meg: 17 másodperc jut egy ve­vőre. Hihetetlen... H. B. Vfa borítja az Özemet. Cikkünk nyomán Szórakozhatnak. » • Néhány hete megbíráltuk lapunkban a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalat igazgatójának egy rendelkezését, amely szerint a vállalat alkalmazottai munkaidő után nem tartózkodhatnak, szórakozhatnak abban az üzletben, ahol egyébként dolgoznak, és munkaidő alatt családtagjai­kat sem fogadhatják. Az Egy jogsértő rendelkezés című írásunkra dr. Sándor Gyula, a Belkereskedelmi Miniszté­rium osztályvezetője a többi között a következőket vála­szolta: »... Természetesen ilyen irányú rendelkezést csak ott lehet érvényesíteni, ahol más, hasonló jellegű szórakozó­hely, étterem stb. rendelkezésre áll. Ennek hiányában nem lehet megtiltani, hogy a vendéglátó vállalat dolgozói az étteremben, cukrászdában stb. vendégként tartózkodja­nak.« A válaszból tehát az derül ki, hogy a Somogy me­gyei Vendéglátó Vállalat dolgozói ezután nyugodtan be­mehetnek munkaidő után is üzletükbe, nem fenyegeti őket a fegyelmi réme. A Belkereskedelmi Minisztérium válaszának azonban van egy szépséghibája: nem mondja ki határozottan, hogy utasította a Somogy megyei Tanács Kereskedelmi Osztályait — s annak közvetítésével a ven­déglátó, vállalat igazgatóját —, hogy újabb körlevélben értesítse a vállalat dolgozóit a rendelkezés hatályon kívül helyezéséről. Így a nagykapu mellett sajnos megmaradt a kiskapu, hiszen a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóját senki nem hatalmazta fel, hogy megváltoztassa a minisztérium hibás rendelkezését. DÍSZOKLEVÉL A hogy belépett az üdü­lő halijába, és hosz- szú nyakán ülő lapos fejét jobbra és balra elfor­dítva végigpásztázta a beren­dezést és a vendégeket, min­denkinek azonnal látnia kel­lett, hogy nem egyszerű szak- szervezeti beutalt nyitott be a SZOT egyik üdülőjébe. Aho­gyan azonban rövidesen meg­tudták, éppen olyan tagsági könyvvel rendelkezett, mint társai. De tekintete, akárcsak egész megjelenése, átlagfölöt­tinek ítéltetett. Mintha egy­szerre, minden formaság, fö­lösleges szópocsékolás nélkül kívánta volna tudatni vele minden honpolgárral, aki út­jába kerül: itt vagyok, ve­gyétek mélységes megtisztel­tetésnek, hogy betettem a lá­bam e tömegmenedékhelyre, amit csupán annak köszön­hettek, hogy nem vagyok bo­lond. Igenis benyújtottam az igényemet immár második éve abból a meggondolásból, hogy valamit visszakapjak a szakszervezettől. Hát most idenyomták ezt a vacak Füre­det Pedig adhattak volna magaslatit is vagy Duna-ka- nyart, de hát ezeket a veze­tők osztják eí maguk között. Persze, nehogy azt gondoljá­tok, hogy én csak itt tölthet­tem volna el szabadságomat Mehettem volna a kocsimmal bármelyik első osztályú kem­pingbe vagy akár külföldre, mivelhogy a Wartburgom most is minden percben ren­delkezésemre áll. Lám, még a csomagjaim is benne vannak. A gondnoki irodában udva­riasan, de határozottan, az egyes tételek közt választ sem várva sorolta igényeit: csön­des, a halitól, játékteremtől távol eső szoba a Balatonra néző ablakokkal, ahova zaj nem szűrődik be, ő viszont teljes hangerővel működtet­heti táskarádióját, mivelhogy kizárólag harsány muzsika­szó mellett képes elaludni. Továbbá szüksége lenne egy parányi elsötétíthető helyiség­re — ugyebár ez sem meg­oldhatatlan —, ahol szabad idejét fotózással töltheti. Szenvedélye ugyanis a fény­képezés, és ha egy tekercs megtelt, képtelen várni egy napot is az előhívással. F elsorolt igényeinek ki nem elégítése az üdü­lőből való eltávozásig sem csökkenő sértődöttséget okozott érzékeny lelkében. Többek között ezzel is ma­gyarázták üdülőtársai különc­ködő magatartását, azt, hogy senkivel sem kívánt ismeret­séget kötni. Nyakába akasz­totta fényképezőgépét, filmfel­vevőjét, táskarádióját, és a mintegy húsz évvel fiatalabb felesége társaságában köszö­nés nélkül indult útjára. Az ismerkedési esten sem ment a szórakozó k közé. Pe­dig az üdülő kultúrfelélőge ebéd közben — nyilván, bi­zonyos sugalmazásra — hő­sünk asztalánál külön is meg­hajolt e szavak kíséretében: — Remélem, önökhöz is lesz szerencsénk. ~ Az igenlő válasz helyett azonban ezt kapta vissza: — Nem ismerkedni jöttem, hanem pihenni. E kedves fogadtatáson nem okulva elhívták művelődési sétára is. Megköszönte, és egyben közölte, hogy neki már semmi újat nem tudnak mu­tatni a környéken. Aztán mégis »véletlenül« találkoztak vele. Ilyenkor a csoporttól hallótávolságra állva magyará­zott feleségének — nem, nem a nevezetességekről, hanem — ha irodalmi ismertetésbe fo­gott a csoportvezető — vala­hogy így: »Tudod, szivecském, én valamikor verseket is íro­gattam, egy regénybe is bele­kezdtem, nekem ezek az iro­dalmi izék már mind ismer­tek.« Ha földrajzról volt szó: »Gyermekkaromban geológus­nak készültem, nekem már újat nem mondhatnak.« Bio­lógiai érdekességet hallván: »Ne figyelj, drágám, majd ha' kíváncsi vagy rá, otthon min­dent részletesen elmondok. Legkedvesebb tárgyam a bio­lógia volt a gimnáziumiban. Inkább állj csak oda!« És az asszonykára irányoz­va berregtetni kezdte felvevő­gépét. Elölről, oldalról, alul­ról, felülről, de mindig csak őt filmezve, a tájat legföljebb díszletként felhasználva. így ät az üdülő ven­I dégserege mellett a befejezés előtt két nappal rendezett búcsúestig. Az erre szóló meghívást ter­mészetesen ugyancsak vissza­utasította. Alig kezdődött rpeg azonban az est műsora, a gondnok interurbán telefon­hoz hívta a különc üdülő asz- szonyát. Ideges rohanás, de néhány szó utág kiderül, hogy nem Fabónét, hanem Szabónét ke­resik. (A szervezés eddig ki» tűnő — állapították meg a hallban.) Ahogyan az asszony kilépett az irodából, egyszer­re három nő fogja körül: egy­mással versenyezve dicsérik a frizuráját, a ruháját, a rúzsát, aztán erőszakkal maguk közé ültetik. Néhány perc múlva — pár­ját keresve — megjelenik a férj. Gyorsan helyet szoríta­nak neki a felesége mellett, az egyik asszony szinte le­nyomja a székre, és már foly­tatódik is a műsor. Egy kö­vér, negyvenes férfi áll fel, komoly udvariassággal üd­vözli az újonnan érkezett ven­dégeket, és bejelenti, hogy tiszteletre méltó feladatnak kell eleget tennie üdülőtársai nevében, amit ő nem kis örömmel vállait. Erre fölemel a székről egy széles papírtekercset, szét­húzza, és lassú ünnepélyes­séggel olvasni kezdi: »Díszoklevél. Fabó Zoltán üdülőtársunknak, a fotózás, a filmezés és a rádiózás utol­érhetetlen mesterének. Ez az oklevél egyben elismerése an­nak a minden tettében meg­nyilvánuló emberszeretetének, a társaság, a közösség kedve­lésének, amely végigkísérte üdülése idején. Kérjük, hogy áldásos működését fejtse ki munkahelyén is. Továbbá ja­vasoljuk a szakszervezeti bi­zottságnak, hogy e díszokle­vél tulajdonosának a legkö­zelebbi alkalommal kollektív szellemű magatartása jutal­mául egy személyes üdülőt utaljon ki, amelyben sem a gondnok, sem a takarítók, de még a szakácsnők és a fel­szolgálók sem zavarják ma­gányában. Kelt Flilatonfüre- den, 1966. augusztus 6-án. Az üdülőtársak nevében: vala­mennyien.« Nevetés, taps csattan fel. A tussal elkészített irat felolva­sója körülmutatja az okleve­let, amelynek felső részén Fa­bó úr áll, nyakában rengeteg szíj, azon fényképezőgép, rá­dió, filmfelvevő, mindenféle tokok, és éppen feleségét fil­mezi. Távolabb a háta mögött sok apró emberke. A z est hőse nem várta meg, amíg odaérnek, és átadják az okleve­let. Sápadtan felugrott, és feleségével mit sem törődve a szobájába rohant. A tréfa tehát sikerült. Oly­annyira, hogy másnap kora hajnalban búcsú nélküli tá­vozásra késztette a »társaság­kedvelő« üdülőpárt. Somogyi Károly Herbert von Karajan, > az osztrákok világhírű karmestere házat vett St Tropezban, de mivel ala­csonynak találta, elhatá­rozta, hogy a házra eme­letet húz. Szándéka azonban nem teljesülhe­tett, mert az építkezést nem engedélyezték. A kis tengerparti város polgármestere ezzel kap­csolatban a következő felvilágosítást adta: — Semmit sem szeret­nénk megváltoztatni St Tropezban. Kívülről ma­radjon meg a város olyan kis halásztelepülésnek, mint amilyen akkor volt, amikor Brigitte Bardot itt megvette házát... Ez volt az illetékes építészeti osztály magya­rázata is. Nem titok azonban, hogy BB óhajá­ról van szó: ne engedé­lyezzék senkinek sem, hogy magasabb épületet építsen, mert akkor on­nan mindenki betekint­het az ő alacsony házá­ba... . Tapasztalatcsere * * * Marianne Hart az amerikai Maine-böl in­dult el kis sportrepülő- gépével. Izlandban le­szállt, üzemanyagot vett föl, és folytatta útját Glasgowig, onnan pedig Londonba. Az idős pilótanőnek mindössze 19 órára volt szüksége, hogy a sok ve­széllyel járó utat megte­gye. A ma 74 éves Hart Marianne 53 éves korá­ban tette le a pilótavizs­gát. # * * Maria Pia, Umberto volt olasz király lánya újságírónak készül. A 32 éves Fiának jó összeköt­tetései vannak, jól ismeri Párizs diplomáciai köreit, sőt magával Georges Pompidouval, a francia kormányelnökkel is tege­ző viszonyban van. A lapszerkesztők közül egyelőre egyet sem is­mer, egy királykisasszony pályafutását azonban az ilyesmi nem akadályoz­hatja, még egy exkirály- lányét sem. * * * Hazajött a feleség sza­badságról. Látja ám, hogy a férj karja tele van karmolásokkal. Azt kérdi az asszony: — Mit csináltál a ka­roddal? Ki karmolt meg? — Költözködött a szomszéd — válaszolja nyugodtan a férj —, és segítettem neki. Én »it­teni a macskát.. . Somogyi Nébfap Az MSZMP Somoev meeve? Bizottsága és a Somogy megyei Tanára lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor ti. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lankiadó Vállalat. Kanosvár* Latinka S. a. 2. Telefon 15-1G- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi nostahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 FL Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár* Latinba Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom