Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

50 Finte f,n>o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam 200. szám. ) 1966. augusztus 25., csütörtök SIKERREL ZÁRULT a xyírivásár Több mint hatmilliós forgalom két hét alatt Mennyi volt a lakosság megtakarítása? Az augusztus 8-án kezdő­dött nyár végi kiárusítás az idén is népszerű volt a vá­sárlók körében. Az első napi vásárlási láz után sem csök­kent a vevők száma, és az üzletekben naponta újra kel­lett tölteni a polcokat. A Somogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat közlé­se alapján elmondhatjuk, hogy boltjainkban 6 140 000 forint értékben vásároltak a kiárusításba bevont cikkek­ből. A 30—40 százalékos ár­csökkentés 1 880 000 forint megtakarítást jelentett a la­kosságnak. A többi között eladtak 10 500 férfiinget, 4000 férfi­szandált, 3800 női nyári ru­hát, és a vevőre talált fe­hérneműk és fürdőruhák száma is jóval meghaladja az ezret. Kaposváron a Csiba Áru­ház 140 000 forintot forgal­mazott komfekciós cikkekből, 240 000 forintot teljesített a kötött darabosztály, a cipő­osztályon pedig 80 000 forint értékű cipőt adtak el. Na­ponta több mint 2000 vevőt szolgáltak ki a boltban. Jelenleg kevés vevőt látni az üzletekben. Ahogy a szak­emberek elmondták, nagyon sokan az utolsó pillanatokra hagyják a tanév kezdetéhez szükséges ruhák megvételét. Végül még egy érdekesség a nyári vásárról: a Balaton- parton sokkal nagyobb for­galmat bonyolítottak le az üzletek, mint a belső terüle­ten. A külföldi turisták szí­vesen vásárolták a divatos — és főleg olcsó — készruhá­kat, cipőket Befejeződik a leszerelési értekezlet ez év január 27-én megkezdett ülésszaka. A csütörtöki utolsó munkanapon hagyják jóvá a bizottságnak az ENSZ-köz- gyűlés elé terjesztendő jelen­tését A szerdai soron kívüli ülé­sen Blusztajn lengyel delegá­tus beszédében az Egyesült Államok vietnami agresszió­ját és a Német Szövetségi Köztársaság militarista törek­véseit kárhoztatta az eddigi le­szerelési tárgyalások kudar­cáért Mindazonáltal hangoz­tatta, hogy a konferencia nem omlott össze végérvényesen. Burns kanadai fődelegátus az amerikai álláspontot támo­gatta. (MTI) Johnson sajtóértekezlete Johnson elnök szerdai saj­tóértekezletén főként az Egyesült Államok belpolitikai és gazdasági kérdéseivel fog­lalkozott Elismerte, hogy a novemberi kongresszusi vá­lasztásokon lehetséges a re­publikánus párt némi térnye­rése, bár hangoztatta, hogy az egyetlen időközi választáson a demokrata jelöltnek sikerült elhódítani a republikánusok­tól egy képviselőházi helyet. Gazdasági kérdésekről szól­va az elnök ismét türelemre intette a bérkövetelésekkel előálló szakszervezeteket és a nagyobb profitot követelő vál­lalatokat, amennyiben a kor­mány nem tapasztal ilyen ön­mérsékletet, úgy más eszkö­zök is rendelkezésére állnak az inflációs veszély megakadá­lyozására. Az elnök közlése szerint az elmúlt hat évben a profit növekedése 83 százalé­kos volt az országban, a bé­reké viszont körülbelül 17 százalékos. Johnson elismerte, hogy az elmúlt időszakban jelentős áremelkedés következett be, magasabb a háború utáni évek átlagánál. Vietnam problémájáról Johnson csak annyit mondott, hogy nem lát nagyobb válto­zásokat a partizánok taktiká­jában. Tagadta, hogy a dél- vietnami és a thaiföldi tá­maszpont-rendszer kiépítésé­vel az Egyesült Államok Dél- kelet-Ázsia tartós katonai el­lenőrzésére törekedne, s azt mondotta, hogy Dél-Vietnam­ból azonnal kivonják az ame­rikai csapatokat, ha «szom­szédai végre békén hagyják ezt az országot«. Egy esetleges ázsiai konferencia lehetőségé­ről szólva kijelentette, hogy egy ilyen konferencia összehí­vását a vietnami probléma rendezésére az ázsiai orszá­gokra bízza. (MTI) Búcsú a Balatontól Képriport a 3. oldalon. Amerikai szenátorok támadása Rusk ellen megkérdezetteknek csupán 43 százaléka helyesli Johnson vietnami politikáját l Az amerikai légierő kedden folytatta a VDK elleni támadásokat: elsősorban az ország déli részét bom­bázták. ezenkívül a tengeren támadást intéztek észak-vietnami torpedó naszádok ellen — közölte az amerikai szóvivő. A Vietnam Nouveau című dél-vietnami francia nyelvű napilap szerdán vezércikkben Úton a Luna A VARSÓI ÓVÁROSBAN A Hold és a Hold-körüli térség további kutatási prog­ramjának megfelelően a Szov­dV'art mOTdottaThogy' ez nem jetunióban augusztus 24-én moszkvai idő szerint 11 óra 03 perckor (magyar idő sze­rint 9 óra 03 perckor) koz­mikus rakétát indítottak a Hold irányába. A rakéta fe­délzetén van az 1640 kilo­gramm súlyú Luna—11. ön­működő űrállomás. Az állomás felbocsátásá­nak célja: a Hold mestersé­ges holdja rendszereinek to­vábbi kidolgozása és tudo­Pillanatkép Kállai Gyula lengyelországi tartózkodásáról: a Minisztertanács elnöke — felesége és leánya társaságá­ig® — a varsói Óvárosban. mányos kutatások végrehajtá­sa a Hold-körüli térségben. A mérési adatok előzetes eredményei azt mutatják, hogy az állomás a kiszámí- totthoz közeli pályán halad. A távmérési adatok szerint az űrállomáson elhelyezett berendezés szabályszerűen működik. Az űrállomás útját külön­leges földi mérési komplexum figyeli meg. A koordinációs számító központban folyik a beérkező adatok feldolgozá­sa. (MTI) Szovjet rakétakísérletek 1966. augusztus 26-töl októ­ber 25-ig a Szovjetunióban rakétahordozókat bocsátanak fel, amelyek a Csendes-óceán vízterének egy 40 tengeri mér­föld sugarú kerülettel hatá­rolt térségében csapódnak be. A terséig középpontját az északi szélesség 26 fok 50 per­ce és a keleti hosszúság 176 fok 10 perce koordinátái hatá­rozzák meg. A TASZSZ-it felhatalmaz­ták annak közlésére, hogy biz­tonsági okokból a Szovjetunió kormánya felkéri azon orszá­gok kormányait, amelyek a Csendes-óceán vízi- és légi út­jait használják, adjanak uta­sítást a megfelelő szerveknek, hogy hajók és repülőgépek minden nap kerüljék el ezt a vízterületet és légiteret, a nap második felében, helyi idő szerint 12 órától 24 óráig. (MTI) Jugoszláv felhívás Edward Kardelj, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság szövetségi nemzet­gyűlésének elnöke meghívta Ausztria, Belgium, Bulgária, Magyarország, Dánia, Romá­nia, Finnország és Svédország parlamentjének elnökét, hogy vegyen részt egy belgrádi ta­lálkozón, amelyre ez év szep­tember 10—11-én kerülhetne sor. A meghívást annak a ható rozatnak szellemében küldték szét, amelyet az ENSZ köz­gyűlésén fogadtak el a múlt évben a különböző társadalmi és politikai rendszerű európai államok közötti jószomszédi kapcsolatok megjavítását célzó regionális szintű intézkedések kérdésében. Ennek a határo­zatnak a fent említett orszá­gok és Jugoszlávia voltak kezdeményezői. (MTI) foglalkozik azzal, hogy az amerikaiak tévedésből végre­hajtott bombázásai, hivatalos adatok szerint több mint száz halálos áldozatot követeltek a dél-vietnami polgári lakosság körében. NEIW YORK Russel Johnson, aiki »Az amerikaiak tudni akarják« t e- vű szervezet megbízásából lá­togatást tett Kambodzsában, kedden New Yorkban sajtóér­tekezletet tartott és kijelen­tette, hogy ellentétben a hiva­talos amerikai propaganda ál­lításaival, semmi nyomát sem találta a Vietcong (a DNFF) tevékenységének kambodzsai területein. »Nem találtunk semmi nyomát a Vietcong csapatmozdulatainak, katonai kiképzésének, vagy felvonulá­si területeinek« — mondotta Russel Johnson. A kambod­zsai kormány messzemenően támogatta a Johnson vezette csoport vizsgálatát. WASHINGTON Az Elmeri kai szenátusban kedden három szenátor is éles támadást intézett Rusk. külügyminiszter ellen követel­ve, hogy Johnson elnök me- nessze a State Department ve­zetőjét. Stephen Young ohiói de­mokrata szenátor kijelen­tette, hogy Rusk a »leg­főbb háborús párti héja az amerikai kormány­ban«. Young élesen elítélte Rusk augusztus 5-i nyilatkozatát, amely a vietnami demilitari- zált övezet amerikai megszól' lásának lehetőségeire célzott, Morse, Oregon állambeli de­mokrata szenátor kijelentette, hogy Johnsonnak új külügy miniszterre lenne szüksége Ernest Gruening alaszkai de­mokrata szenátor hangozhat­ta: »Vietnamban az Egyesült Államok az agresszor«. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Fulbright, a szenátus kül­ügyi bizottságának ülésen ked­den megállapította: a lázas sietség, amellyel az Egyesült Államok nagyszabású támasz­pontrendszert épít ki sok mil­lió dolláros költséggel Thai- földön és Dél-Vietnamban, ax- ra enged következtetni, hogy az amerikai csapatok tartós jelenlétére számítanak ebben a térségben. Alexis Johnson külügyminiszter-helyettes, tikit az Egyesült Államok új tokiói nagykövetévé neveztek ki, a bizottság előtt azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nem akarja tartósan a délke­let-ázsiai térségben elhelyezni erőit, de kijelentette, hogy vé­leménye szerint az adott hely­zetben szükség van a támasz­pontokra. A külügyminiszter­helyettes szerint az USA kész kivonni csapatait Dél-Viet- namból, ezt azonban ahhoz a feltételhez kötötte, hogy »Észak-Vietnam szüntesse meg a beavatkozását és ugyancsak vonja ki Dél-Vietnam terüle­téről katonai erőit«. Politikai körökben lehetsé­gesnek tartják, hogy a vietnami háború körül ismét kiéleződik a kong­resszusi vita s hasonló helyzet alakulhat ki. mint az év elejéin, ami­kor a Fulbricht-bizottság nyilvános kihallgatásai alaposan megingatták a kormányzat pozícióját. Ez a választások előtt rendkí­vül kényelmetlen helyzetbe hozhatná a Johnson elnököt feltétel nélkül támogató erő­ket. Az elnök vietnami politi­kájának népszerűsége amúgy is tovább csökken. A Gallup Intézet most közzétett közvé­leménykutatási adatai szerint Johnson elnök magatartását a vietnami háborúval kapcso­latban csak a megkérdezettek 43 százaléka helyeselte. A legutóbbi felmérésnél ez az adat 49 százalék volt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom