Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

«sötörtök, 1966. augusztus l SOMOGYIMÍPtAI TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! Cselekvő, lelkes emberek PRÓBAÜZEMELÉS Július 15-én megkezdte pró­baüzemelését a Szíj- és Nye­regkészítő Ktsz bőrfestő üze­me. A bőriparban eddig fel­marhabCröket most megfestik, és túlnyomórészt ifjúsági lab­dákat készítenek belőle. A fes­tett bőr előnye, hogy rugal­használhatatlan hasított spalt más és nem veszi föl a vizet Híre jött annak, hogy a fonyódi járásban igen-igen megértették az emberek a Tegyünk többet Somogyért!- mozgalom jelentőségét En­nek a jelmondatnak a szelle­mében dolgoznak már hosszú ideje, és eredményeik elisme­résre méltóak. Csupa lelkes, szorgalmas emberrel beszéltem — járási tanácstitkárral, községfejlesz­tési csoportvezetővel, községi tanácstitkárokkal —; vala- mennyiüket egy cél vezérli: hogyan lehetne minél gyor­sabban minél szebbé, kultu­ráltabbá tenni a falvak la­kóinak életét, s hogyan le­hetne ezáltal a megye fejlő­dését is elősegíteni. A községfejlesztési verseny szálai dr. Szokola Károlyné- hoz, a járási tanács vb-titká- rához futnak össze. — Amikor megjelent a me­gyei tanács határozata a községfejlesztési versenyről, először a belső apparátussal beszéltük meg a teendőket. Ügy éreztük, hogy a ver­senyfelhívás a mi elgondolá­sainkat is tükrözi, és hogy egy kicsit több erőfeszítéssel nagyon sokat lehet tenni. A járásban már tavaly el­készítették a harmadik öt­éves községfejlesztési tervet, most azonban új helyzet állt elő: a falvak lakói megis­merve a megyei tanács köz­ségfejlesztési versenyfelhívá­sát, szinte naponta jelzik a járási tanácsnak: szeretnék előrehozni a tennivalókat, vállalják a társadalmi mun­kát isi, csak minél előbb el­készüljön a vízmű, a járda vagy a tanterem. Tervezőt kérnek meg anyagot, mert türelmetlenek az emberek. Türelmetlenek voltak már a második ötéves terv idő­szakában is; ezt jól példázza egy adat: negyvenmillió fo­rintot fordítottak községfej­lesztésre; utak, járdák kilo­méterei, a sötét éjszakában fényesen világító utcai lám­pák, szép, korszerű iskolák, művelődési termek és ottho­nok hirdetik, hogy a falusi emberek tenni akarása nem ismer lehetetlennek látszót. És az emberek nagyon meg­becsülik azt, amiben két kezük munkáját látják. Jó példa erre Buzsák. A terme­lőszövetkezet majorjához ve­zető utat a lakosság építette 200 000 forint értékű társa­dalmi munkával. Most úgy vigyáznak rá, mint a sze­mük fényére. A községi tanácstitkárok már az idei munkáról adhat­nak számot. A balatonlellei Szántó János így beszél: — A legelőápoláson kívül más társadalmi munka eddig nem nagyon volt a faluban. Amikor azonban szóba ke­rült, hogy bővíteni kell a vízhálózatot, megmozdult mindenki. Aláírásokat gyűj­töttünk, hogy elvégezzék az emberek az árokásást. Aki nem írta alá, még annak a háza előtt is kiásta »valaki« az árkot. A hálózatbővítés­hez 365 000 forint kell, két­százezret a tanács ad köz­ségfejlesztési alapból, a töb­bit a lakosság végzi el tár­sadalmi munkában. Nálunk ezzel sikerült az embereket megmozgatni... A gyugyiaknak útépítési gondjuk volt — Évtizedes problémát je­lentett nekünk az erózió. A földutak állandóan koptak, rongálódtak, az emberek sze­rettek volna végre tisztessé­ges úton járni. Olyan négy­száz méteres szakaszról volt szó csupán, itt az út és a házak kapuja közötti szint- különbség elérte a négy-öt métert is. Ezt kellett elegyen­getni. A tervet Papp Gyula mérnök készítette el in­gyen, a lakosság pedig mint­egy 100 000 forint értékű tár­sadalmi munkát vállalt. Leg­alább 2500 köbméter földet kell megmozgatni, hogy egy szintbe kerüljön az út a kertekkel. Hogy mit jelent ez a 100 000 forint, arra egy szemléltető adatot mondok: kis falu vagyunk, az egész évi községfejlesztési befizeté­sünk csak 30 000 forint — mondja Tereit Lajos. Lengyeltóti központi hely, gondjaik részben mások, mint a belső terület kisebb falvai­ban. — Nálunk törpe vízmű épül — újságolja Benczés István —, egy-egy lakó 500 forint körüli társadalmi munkát vállalt, összesen 240 000 forint értékben. A vízmű még az idén elkészül, tíz kilométer hosszú lesz a vezeték. A másik gondunk a járdaépítés. Jelenleg a köz­ség utcáinak 70 százaléká­ban v^n már szilárd burkola­tú járda, de az igény egyre nagyobb. Sipos Ferenc somogybabodi titkár: — Határtalan az a lelke­sedés, amivel a falu lakói részt vesznek a klubház épí­tésében. Tizenötezer órát ajánlottak fel, hogy miha­marabb megépüljön ez a régtóa várt művelődési köz­pont. Az építkezésen két kő­műves meg négy segédmun­kás dolgozik, és ők a tizen­ötezer órának megfelelő részarányban munkaegység­jóváírásban részesülnek. A lakosság által végzendő tár­sadalmi munka személyen­ként körülbelül hetven fo­rint értékű lesz, ehhez hoz­zászámítjuk még, hogy a ter­veket Stadler József, a Ka­posvári Városi Tanács fő­mérnöke készítette el társa­dalmi munkában, a termelő­szövetkezet meg korlátlanul A bőrt fokozott életműködésre serken«!, regenerálja. A Royal Opera Luxus méhpempős krémet a gondosan meg­tisztított arcra, éjszakára alkalmazzuk. Néhány napi használat után a bőrt simává, üdévé, rugalmassá teszi. Keresse a kaposvári CARMEN és OPERA szaküzletekben. Szaktanácsadással szolgálnak. W (1608) segíti fuvarral az építést. Mivel évi KÖFA-bevételünk mindössze 28—30 000 forint, az épület pedig hatszázezer forintba kerül, bizony a la­kosság ilyen hathatós segít­sége nélkül nem boldogul­tunk volna. Mert az emberek nagyon lelkesednek ... © Se vége, se hossza nincs a hasonló történeteknek. így külön-külön talán nem sokat mondanak, hiszen nincs olyan falu a megyében, ahol ne végeznének társadalmi munkát, ne csinosítanák la­kóhelyüket kedvük és tehet­ségük szerint De a fonyódi járásban van valami — túl a tényeken —, ami megra­gadja az embert: a cselekvő tenni akarás megannyi pél­dája. A terveket a Hazafias Népfront műszaki .akcióbi­zottságának égy tizenhét ta­gú tervezőgárdája' készíti el. Egyszer kapcsolatot terem­tettek a járásiak . a Soproni Erdőmérnöki. Főiskolával, s érdekes megállapodás szüle­tett: á végzős fiatalok dip­lomamunkaként elkészítik a fonyódi járás valamennyi ba- laton-parti községének út- és járdaépítési tervét. A kivite- lezésket jórészt saját rezsis brigádokkal oldják meg:, két vegyesépítő . brigádot akarnak létrehozni, s ők aztán a . já­rást végigépítenék, sünig csak kell. Ilyen példákkal találkoz­tam a fonyódi járásban. S végül feltétlenül szólni kell még egy emberről is: László Sándor, a járási tanács köz­ségfejlesztési csoportjának vezetője az egész KÖFA-ak* ció szellémi 'irányítója. , — Az ember segíteni akar. Amit az egyetemen tanultam, azt a gyakorlatban is alkal­mazni akarom És jó látni, hogy egy-két év múlva meg­születik a munkám eredmé­nye ... — És az anyagiak? Hiszen évfolyamtársainak többsége fehér köpenyben dolgozik, és lehetőségük nyílik magán­munkákra is,.. — Falusi gyerek vagyok, tudom, hogy mit jelent a járda, a kövesút. Sokan cso­dálkoznak rajtam, hogy már nyolc ‘ éve csinálom ezt a munkák Egyszerűen nem tudják felfogni,. hogy mit jeíláit ez. Pedig van benne fantázia... Jó látni, hogy az emberek akarnak, s jó érez­ni, hogy segíthetek nekik. Ügy érzem, ez a dolgok lé­nyege. Ezt vallja mindenki a fonyódi járásban, akinek csak egy parányi köze is van a községfejlesztési programhoz. Polesz György Az alapfestéket szivaccsal viszik rá a bőrrétegre. : fMli : 4 m : f' y s 'k y A fedőfestcket három rétegben szórópisztollyal rakják föl. NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG Jean-Paul Sartre és Si­mone de Beauvoir francia írók neve szerepel azon ne­ves személyiségek listájá­nak élén, akik bejelentet­ték: készek részt venni a Russel angol filozófus ál­tal javasolt — a Vietnam­ban elkövetett amerikai háborús bűnök kivizsgálá­sára létesítendő — nemzet­közi bíróságban. A listát Stetler, Lord Russel megbízottja sajtó- értekezleten ismertette New Yorkban. Stetler kö­zölte, hogy a bíróság több száz észak- és dél-vietnami tanút és amerikai katonát hallgat majd ki. Vizsgáló- bizottság formájában és később meghatározandó el­járási módok alapján mű­ködik majd. A bíróság munkáját filmre is veszik és megismertetik a világ közvéleményével. A bíróság munkájában részt vevő személyiségek között szerepel a már em­lített francia írókon kívül Lazaro Cardenas volt me­xikói elnök, J. de Castro, a FAO volt főtitkára, »Az éhség földrajza« című könyv szerzője, Danilo Dőld olasz író, Lelio Bas­so, a PSIUP elnöke, Peter Weiss, az olasz származású svéd dramaturg. A bíróság a tervek sze­rint novemberben kezdi meg munkáját Párizsban. Ülésezését tizenkét hétre tervezik. (MTI) V. ¥ I % a Rákóczi tér 2» pincéiben Föl kell deríteni a hiba forrását Kaposváron, a Rákóczi tér 2. számú ház alatt két emeletes ház pinoéit éLcmtötte a víz — jelentette a minap az egyik la­kó. A helyszínre mentünk. Az egyik emeletes ház pincéiben már nem volt, kiszivattyúzták. A másikból éppen akkor nyomta a motor a vizet a le­folyóba. — Néhány évvel ezelőtt for­dult elő először, hogy elvize- sedtek a pincék. Az egyik eme­letes ház pincéi teljesen hasz­nálhatatlanná váltak. A lakók az udvaron összeeszk ábál t fa- házikókban tartják a tüzelőit. A rendszeres elvizesedés követ­keztében nyirkossá váltak a földszinti lakások — mondta a házfelügyelő. Benyitottunk néhányba. A falak nedvesek, hullik róluk a vakolat. — Nemrég festettünk — CXXXXXOOCXXXXXXXXXXXX)OCOOCOOCOOO(DOOCOOOOOOOC 1000 lakóra 38 diplomás A DIÁKOK KÖZTÁRSASÁGA mondta keserűen az egyik la­kó. — A fal máris ledobta a vakolatot több helyen. — Az Ingatlankezelő Válla­lat emberei a víz szivattyúzása közben csőrepedést fedeztek fel az ón lakásomban — mond­ta a házfelügyelő. Ez okozta volna a vizesedést? Lehet, hogy az én lakásomban igen, de a többi pincében? Az Ingatlankezelő Vállalat­nál Varga Sándorné diszpé­cserrel és Major József fő­könyvelővel beszélgettünk a Rákóczi tér 2. problémájáról. — Sajnos, elég sok olyan pincénk van a városiban, amely időnként elvizesedik — jegyez­te meg a diszpécser. A főköny­velő szerint a városnak a Szo- kola-beríak környékén fekvő részében azóta, amióta a ber­ket feltöltöttek, fokozódott az elvizesedés. Olyan pincékben is víz áll, amelyekben azelőtt soha nem volt talajvíz. — A Rákóczi tér 2-ben azon­ban véleményünk szerint nem talajvíz öntötte el a pincéket. Csőirepedésről van szó. Mi bi­zonyítja ezt? 1. Az utcafront Grúzia fővárosában, Tbiliszi­ben van egy olyan terület, amelyet a diákság központjá­nak. tartanak. A neve: Vaké. Grúzia tizennyolc főiskolája közül 11 ebben a kerületben van. Vakéban négyezer diák él. Nemcsak külön étkezdéik van­nak, hanem boltok, kórházak, szanatóriumok, valamint cipő- és ruhajavító üzemek állnak rendelkezésükre. Jelenleg az egyetem 13 fa­kultásának mintegy 12 006 hallgatója van. Történelmet és irodalmat, jogot és gazdaság­tant, valamint külföldi irodal­mat és keleti nyelveket tanul­nak. Nincs olyan tudományág, vagy műszaki ágazat a köztár­saságban, amelyben ne dolgoz­nának a tbiliszi egyetem volt növendékei. Az egyetem legnagyobb fa­kultása a fizikai. Itt minden a hallgatók rendelkezésére áll: az elektronikus mikroszkóptól és a félvezetők laboratóriumá­tól a csillagvizsgálóig, s a leg­komplikáltabb mai műszerekig. A köztársaság legnagyobb felsőfokú tanintézete a Lenin nevét viselő műegyetem, a Grúz Politechnikai Intézet. Ma már tízezerszámra dolgoznak az itt végzett mérnökök és bá­nyászati szakemberek, gépész-, vegyész- és kohómérnökök. Hetven szakmában képeznek ki itt szakembereket. Grúzia fiatal munkásai és munkásnői ezerszámra tanulnak termelő- munkájuk félbeszakítása nél­kül az egyetem esti és levele­ző tanfolyamain. Az orvostudományi főiskolá­ról mintegy 20 000 orvos és gyógyszerész került ki. Grúzia 700 kórházában és más gyógy­intézetében, szanatóriumában és üdülőjében több mint 15 100 olyan orvos dolgozik, aki ezen az egyetemen szerezte diplo­máját. Jelenleg világviszonylatban éppen a Grúz Köztársaságban a legmagasabb a főiskolai ok­tatás szintje: ezer lakosra 38 főiskolát végzett szakember jut. Ez 9,5-szer annyi, mint Franciaországban, és tízszerese az angliai színvonalnak. mélyebben fekvő pincéjében nem észlelünk nedvességek 2. A műszerek fedeztek fel csőre­pedést. 3. Amikor elzártuk az épületekben a vizet, a vízóra működött. 4. Csak néhány év óta telnek meg időnként vízzel a pincék. Amikor á hálózatot felújí­tottak, a régi vezetékeket nem kapcsolták ki. Ezeket a befor­rasztott vezetékeket idővel el­marta a rozsda. Mi megpróbál­juk megszüntetni a hibát. Azoknak a lakóknak, akiknek a pincéje nem használható, építtetünk az udvaron faházat. Az Ingatlankezelőnek a víz kiszivattyúzása és a csőrepedés megjavítása után figyelnie kell a pincéket. Ha újabb vizese­dést tapasztalnak, haladéktala­nul föl kell deríteni a hiba forrását, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket Nem szabad elnézni, hogy két eme­letes épület alapjai tönfcremen- jenek, lakóinak egészsége meg­romoljon. Ha netán az ivóvíz szökik a vezetékek repedésein, akkor még inkább indokolt a hiba megszüntetése. Sz. N. JÓL FIZET I51JBÍI «00 ^ FORINT % w MENNYISÉGBEN ÁTVESZIK Á FüLDMUVESSZÖVETREZE TÉR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom