Somogyi Néplap, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-24 / 199. szám

Sierda, 1966, augusztus 24, 3 SOMOGYI NÉPLAP A Barcsi Járási Művelődési Ház nyár végi mérlege Régi tapasztalat, hogy . a nyári munkák idején lanyhul a falvak kulturális élete. Eb­ben az időszakban csökken a rendezvények száma, megbé­nul a klub- és a szakköri élet, a három nyári hónap­ban alig van egy-egy jelen­tősebb kulturális esemény. A mezőgazdasági munkák gé­pesítése szervezettsége évről évre javuló, de az aratás, a betakarítás idején ma is nyújtott műszakban áll helyt állami gazdaságaink, tsz- ednk dolgozóinak nagy része. A Barcsi Járási Művelődési Ház vezetői az idén újítani próbáltak, és az igények fi­gyelembevételével olyan prog­ramot állítottak össze, amely­nek sikerét a nagy munkák idején is biztosítottnak lát­ták. A próbálkozás sikerrel járt. A kisebb-nagyobb jelen­tőségű műsoros estek iránti érdeklődés nem vagy csak alig marad el a főszezon rendezvényeinek látogatottsá­gától. Júniusban a zeneiskolák vizsgahaingversenyeivel kez­dődött a »könnyebb« szezon. Ezek az előadások — bár népszerűségük nem régi ke­letű — nagy érdeklődést vál­tottak ki. Vértes György, a művelő­dési ház igazgatója szerint a zenei ízlés formálásában ez­után is nagy szerepet szán­nak a zeneiskolának. Június­ban bánom színházi előadás veit. Nem várt, nagy megle­petést hozott Puccini Pillan­gókisasszony című operája, amelyet a Fécsi Nemzeti Színház művészei adtak elő. Míg korábban ritkán teltek meg a széksorok az opera- előadásokon, a Pillangókis­asszonyt zsúfolt ház várta- június végén a kaposvári színház látogatott ed Barcs­ra a Mágnás Miskával, majd a pécsiek az Ördöglovassal A művelődési ház színját­szói a szarvasi országos szö­vetkezeti rendezvényen ugyan­ebben az időben Csehov Med­véjével szerepeltek. Júliusban otthon és Kadarkúton léptek közönség élé vidám zenés műsorral és egy egyfelvoná­sossal. A fiatalok szórakozását első­sorban a művelődési ház mo-presszójával oldották meg. Legutóbb népszerű földrajzi témájú kisfilmet vetítettek. A közkedvelt összejöveteleken a vakációjukat töltő diákok nagy része mindig megtalál­ható volt. Júliusyan sem maradt el a pécsi színház vendégszereplé­se- Az utóbbi évek azonos időszakához képest a szak­körök is jobban működtek. A rendszeres téli programok mennyiségétől ugyan elma­radt a júniusi, júliusi össze­jövetelek száma, mégis eredr mény, hogy az idén úgyszól­ván nem lehetett nyári holt szezonról beszélni. Szombat- vasárnaponként tánczenét hallgathatott a fiatalság Túl a kezdeti próbálkozásokon, irodalmi presszó létesítésének a gondolatával is foglalkoznak a művelődési háznál. Au­gusztusban gitáregyüttes járt Barcson az ŐRI rendezésé­ben , és a hónap utolsó nap­jaiban ismét a Pécsi Nem­zeti Színház művészeit fo­gadják. Igazodtak a járási művelő­dési ház idei programjához a környező községek is. Bár a falvak kulturális rendezvé­nyei számban is elmaradtak a járás székhelye idei »kí­sérleti« programjától, az utóbbi évekhez képest ők is erősítettek Darányban nyá­ron át működött az irodal­mi szakkör, rendszeresen együtt volt a kis zenekar. Nemegyszer fordultak taná­csért a járási művelődési ház munkatársaihoz, véle­ményt, segítséget kérve a többi községből is. Drávaer- dőről rendszeresen érdeklőd­tek a barcsi művelődési ház­nál, mikor, milyen kulturá­lis rendezvényre számíthat­nak. Az érdekes, szórakoztató műsoros esteket, rendezvé­nyeket tehát nyáron is igényli a falu. A barcsi pél­da bizonyítja, hogy a kezdés időpontjának helyes megvá­lasztásával, megfelelő propa­gandával nyáron is eleven élet teremthető a községi művelődési házakban. A -könnyebb« nyári időszakban eméllefct bőségesen jut idő tervezgetésre, a főszezonra váló felkészülésre is. Nagy József GYERMEKBALESETEK Üjs Ághir : Gyerinekj átok­ból tűz keletkezett Rinyaúj- takon. A Kossuth utca G8. számú házban leégett egy certésól teteje, A tüzet V. Zoltán 5 éves kisfiú okozta, amikor játszani magával vitt egy kinnfelejtett gyu- fJsdobozt. Személs'i sérülés nem történt. GYERMEKJÁTÉKBÓL TŰZ... sérülés nem történt Ilyenkor mondják, hogy az eset »szerencsés kimenetelű«. A balesetek többsége azonban nem így végződik. Szirénázó mentőkocsi, műtő, kórház, oly­kor gyászjelentés a folytatás. ŰJ PAPÍRGÉP CSEPELEN A Papíripari Vállalat csepeli üzemében határidő kezdték meg a próbaüzemelést az új papirgépen, lyet Finnországból vásároltak. A nyers fizikai erő helyett Következménye pedig gyak­ran a felnőttkorba is elkíséri a halesetes gyermeket. Érdemes egy pillantást vet­ni a megyei kórház baleseti se­bészetének statisztikájára. Bi­zonyos állandóan ható ténye­zők miatt általában is meg­döbbentően nagy a gyermekek számának csökkenése So­mogybán. 1965 elején — a Sta­tisztikai Évkönyv adatai sze­rint — öt és fél ezerrel keve­sebb az újszülött és a 14 éves kor közötti gyermekek száma, mint 1950-ban — elsősorban a művi vetélések hatására. Az egészséges, gondatlanul játszó, életvidám gyerekre vi­szont állandóan ott leskelőd­nek a veszélyek, a nemegy­szer halálos kimenetelű balese­tek. A múlt évben például 27 kisgyerek halt meg nem ter­mészetes halállal a megyei kórház körzetében. Közülük ti­zennyolcán balesetek áldoza­tai. A kórházig csupán ketten jutottak el... Ez is mutatja, hogy a baleseti veszélyesség foka rendkívül nagy az újszü­lött- és a 14 éves kor között. S a balesetek száma aggasztóan növekszik. Az összes gyermekbalesetek közül ©9 • « «S3 , S fJ S n ^ OÍ S3 ’75 c3 ■“-ae ÜT M •S Ei -er to •4X3 6/5 "G*3 Sa S w s « ^ £ wg« “2 Sl JSJ 03 cu ru 03 zrc 1963-ban 2009 376 1964-ben 2164 411 1965-ben 2296 434 1966-ban (jam.—júl.) 1307 221 Lassú emelkedés látható, s A közetmúltfoao a tele­vízió is bemutartta Mrozek lengyel sza- türairó szellemes és elgon­dolkoztató művét, amely ar­ra a meghökkentő ötletre épült: mennyi huzal és táv­íróoszlop takarítható meg 1» helyette sorbaállított em­berek szájról szájra adva továbbítják a táviratokat A szatíra műfajából adódó vég­letes túlzás mögött olyan gondolati mag rejlik, amely­ből fontos és időszerű gaz­dasági következtetések adód­nak. Nevezetesen: mi az elő­nyösebb az országnak, az~e, ha sok ember fizikai munká­val emeli, továbbítja az üze­mekben a terheket, vagy ugyanezt helyettük korszerű gépek végzik, más szóval: »megtakarítás«-e, ha ezeket a gépeket nem vagy csak kis számban állítjuk üzem­be? A válasz nem kétséges, hiszen nyilvánvaló, hogy a korszerűség itt is, mint a népgazdaság bármely más területén, előnyösebb az avult, jobbára a nyers fiá­inál erőre alapozott módszer­nél. Érdemes azonban rész­leteire bontani ezt az általá­nos igazságot: a tények rendkívül érdekes képet tárnak elénk. Az első számú kérdés, amelyre éppen a tényék-szá­mok nyelvén várható meg­bízható válasz: Milyen mé­retű problémáról van itt szó, tehát mennyiben érinti a népgazdaságot az üzemeken belüli szállítás, szakmai szó­val: az anyagmozgatás kor­szerűtlensége? K ezdjük a sort egyet­len, de meghökkentő adattal: összesen több mint egymillió ember (tehát az ország keresőinek csak­nem a negyede!) végez nép­gazdaságunkban anyagmozga­tói, szállítói, raktározási mun­Fejlesztési Bizottság egy föl­mérése szerint az iparban a termelésre fordított munka­időnek mintegy negyedét az anyagmozgatás tölti ki! Átla­gosan ez emészti föl a ter­melési költségek 25—30 szá­zalékét. Élesedik a kép, ha a Központi Statisztikai Hivatal egyik vizsgálatára hivatko­zunk, amely a minisztériumi iparban dolgozó munkások tevékenységét elemezte. A vizsgálat alapján kitűnik, hogy a munkásoknak csupán 56 százaléka dolgozott a föl­mérés időpontjában úgyneve­zett alaptevékenységi — tehát az új értéket közvetlenül előállító — munkakörökből. A teljes munkásállománynak csaknem a fele — 44 százalé­ka — különböző kisegítő munkát végzett, s ezen belül e létszámnak jóval több mint a harmadát anyagmozgatással, szállítással foglalkoztatták. Egészében a teljes miniszté­riumi ipar munkáslétszámá­nak 17,5 százaléka — néhány ágazatában ennél is jóval több — ilyen munkát végzett Különös figyelmet érdemel a KSH vizsgálatának az a részle­te, amely közelebbről elemezte az anyagmozgatás gépesítettsé­gének színvonalát. Kiderült, hogy az e munkakört betöltők­nek mindössze 15 százaléka végezte munkáját gépek segít­ségével. Néhány iparágban — például a fémtömegcikk-, a textil- és a textilruházati ipar­ban — ez az arány még rosz- szabb, a három százalékot sem éri el. Kiegészíthetjük mindezt azzal, hogy különösen a gép­iparban okoz nagy gondot a gyártáshoz szükséges anyagok szállítása, mozgatása. Jellem­ző, hogy nemzetközi méretek­ben is a gépipar úgynevezett anyagmozgatási többszöröse igen magas — átlagosan 50 —, ami azt jelenti, hogy ennyiszer kát. Az Országos Műszaki ■ kell az anyagot a gyártási el­járás során megmozgatni. Ugyanez a másik oldalról néz­ve: kohó- és gépipari üze­meinkben átlag 1 tonna kész­áruhoz 60—80 tonnányi, olykor ennél is több anyag szállításá­ra van sizükség. Világosan káderül mindeb­ből, milyen jelentősek a tarta­lékaink, az anyagok korszerű szállításával kiaknázható lehe­tőségeink. Tegyük hozzá : nem­zetközi vizsgálatok, tapaszta­latok szerint is a gyártástech­nológiának ez az az ága, ahol viszonylag kis költséggel je­lentős megtakarítások érhetők eL T ermészetes kérdés ezek után: Mit tettünk a tartalékok feltárása, az anyagmozgatás gépesítése érdekében? Különösen az utóbbi hónapokban nem is ke­veset! A múlt évben jelent meg a Tervhivatal elnökének, a pénzügyminiszternek és az OMFB elnökének közös utasí­tása, amely — a kormány Gazdasági Bizottságának ha­tározata alapján — lehetővé tette, hogy a vállalatok külön, előnyös föltételekkel finanszí­rozott hitelt kapjanak az anyagmozgatás gépesítésére, il­letve az ezzel összefüggő szer­vezési munkákra Ez az utób­bi lehetőség különösen fontos, és eltér a beruházási hitelek általános szabályaitól, mert nemcsak gépbeszerzést enge­délyez, hanem minden olyan intézkedést — tehát a korsze­rű szervezés költségeit is —, amely emeli az anyagmozgatás színvonalát. A hitelt öt év alatt kell visszafizetni, de ha a föl­vett kölcsön valóban eredmé­nyesnek bizonyul, s megtakarí­tást hoz, az illetékes bank a hitel 20 százalékát elengedhe­ti. Jelentős előny az is, hogy öt évig a vásárolt berendezés esz­közlekötés: járuléka is beleszá­mít a törlesztésbe. Az új hitelkonstrukció ter­mészetesen rendkívül fontos lépés, de emellett még megol­dásra vár a korszerű anyag- mozgatás egész sor feladata. Nyilvánvaló és első számú gond: hiába áll rendelkezésre hitel, ha kevés a beszerezhető anyagmozgató gép, berendezés. A hazai gyártás ma még ko­rántsem elégíti ki az igénye­ket; jellemző, hogy sok üzem­ben költséges házi »barkácso­lással« kénytelenek ilyen gépe­ket előállítani. Nagy remé­nyekre jogosít az INTRASZ- MAS bolgár—magyar közös vállalat, amely korszerű szál­lítóberendezéseket ad el a mi üzemeink számára is, de ter­mészetesen az igények teljes skáláját ez a vállalat sem elé­gítheti ki. A gondok sorában említendő az is, hogy a jelen­leg érvényes átlagbér-ellenőr­zési módszer aligha ösztönöz a rendszerint alacsonyabb bérű anyagmozgatók, segédmunká­sok munkahelyének felszaba­dítására, hiszen ez — termé­szetesen — »nem javítja« az üzemek bérátlagát. L átható tehát, hogy van még feladat — nem is kevés — az üzemen belüli szállítás színvonalának emelésében. Ezek megoldása azonban rendkívül fontos, or­szágos érdek, hiszen nyilván­való, hogy a gazdaság fejlődé­sét és ezzel együtt az életszín­vonal emelését végsősoroo az határozza meg: mennyi új érté­ket állít elő átlag egy-egy munkahely dolgozója. A kor­szerűtlen, nehéz fizikai mun­kát végző dolgozók munkájá­nak termelékenysége verseny- képtelen a modem gépek, szál­lítószalagok, emelőtargoncák stb. produkciójával! T. A az idei tapasztalatok kiugró számokat ígérnek a fekete sta­tisztikában. Természetükre nézve ezek a balesetek tükrözik a társada­lom fejlődésének, az élet át­alakulásának a képét is. A sta­tisztikai részietek kimutatják, hogy míg az otthoni, a házi balesetek száma évről évre csökken az óvodai és a nap- j kóziellátottság szélesedésével, ezzel szemben a közútiaké las­san emelkedik. A baleseti se­bészet tapasztalatai szerint az összes baleset 20—25 százaléka közúti eredetű, s a sérülések különösen a 10 éven aluliaknál igen súlyosak. ILLETÉKES SZAKEMBE­REKKEL beszélgettem a gyer­mekbalesetek közvetlen lélek­tani okairól. A vélemények egybehangzóak: a figyelmet­lenség, a meggondolatlanság, a saját teljesítőképesség túlbe­csülése, olykor a kritikátlan merészség meg a virtuskodás a baleset közvetlen kiváltó oka. Mindez adódhat az élet­kori sajátosságból és a gyerek neveltetéséből is. Gyakran ész­lelhetjük az utcán, hogy az egészséges kisgyerek teljes fi­gyelmét a játékra összponto­sítja, ezért nem ügyel a köze­ledő járműre, s könnyen elé.ie ugrik. Vagy — ami sízintén gyakori — nem rendelkezik még kellő tapasztalattal a tá­volság, a gyorsaság megítélé­sében. Növekedésével e ta­pasztalatokat fokozatosan megszerzi. Ismert ekekből azonban nem lehet mindegy napjainkban az, hogy előbb vagy utóbb jut-e a tapasztala­tok birtokába. Mielőbb hozzá kell segítenünk őket mind az iskolában, m:nd a szülői ház­ban, s gondoskodnunk kell természetes mozgásuk, játé­kuk védettségéről is. Erre in­tenek a sebészeti statisztika számai. Milyen intézkedések, neve­lési módszerek csökkenthetnék e számoszlopokat ? Több és nagyobb teret bizto­sítsunk játékaikhoz. A kapos­vári Beloiannisz utcai háztömb gyerekei például a ház előtt és az utcán szaladgálnak játszó­tér hiányában ma is. Az épü­lő új városrész lakásai mellé már terveztek játszóhelyeket, azonban ezek — még a gyer­mekáldás csökkenő számait fi­gyelembe véve is — jobbára kicsinek bizonyulnak. Országos és megyei kezde­ményezésre viszont igen éssze­rű intézkedésekről is beszá­molhatunk. Szeptembertől a megye 102 iskolájában beveze­tik a VI—VII. osztályosom KRESZ-oktatását tanr-m a sze­rint, 3 elméleti és 3 gyakorlati órában a tanév során. A M - gyed Baleset-elhárítási Tant- kezdeményezésére a szómba ■ helyi tapasztalatok felhaszná­lásával közlekedési parkot lé­tesítenek a kaposvári Jókai li­getben. A munkálatok még az ősszel megkezdődnek, s a par­kot jövőre, a gyermeknapon avatják feL MINDEZ INTÉZMÉNYE­SEN előbbre viheti a megelő­zés törekvéseit. Azonban a szülői ház felelőssége, a csalá­di nevelés nélkül nem oldhat meg semmit. A gyereknek meg kell szereznie a készséget a baleset veszélyének leküzdése­re. Aktív, rendszeres nevelő­munka szükséges ehhez, pár­huzamosan az egészség, az ed­zettség megalapozásával. Sok mozgással és sokféle sportle­hetőséggel. Sajnos a szülők jó része lebecsüli, kikerüli a ne­velésnek ezt a fontos területét. S bizonyára ez is hozzájárul, hogy az általános iskolás korú gyerekeknek körülbelül egyne­gyede valamilyen szempontból problémás: hízékony, félénk, ügyetlen és visszahúzódó — a baleseti sebész és a sportorvos tapasztalatai szerint. Jóllehet a teljes értékű fiatal készségei­hez, védekező reflexeihez az egészséges szervezet, az ép, ed­zett testalkat is nélkülözhetet­len. Végül, de nem utolsósorban fokozott mértékben eszünkbe jut a szülők felelőssége, ha út­testen kerékpározó kisgyereket látunk, mérgezett vagy égési sebekkel kórházba szállított apróságokról hallunk. Minden szülőnek, felnőttnek állandó fi­gyelmével, törődésével és szüntelen nevelőmiunkájával törekednie kell arra, hogy ha­sonló balesetek ne mélyítsék a gyermeksta tiszt ika egyébként feltűnően csökkenő tendenciá­ját Wallingcr Endre I ifipiiii yiíjto hetek aug.15.-szept.30 TARGYNYEREMENY sorsolással TRABANT személygépkocsik és számos értékes tárgyat NYERHET, ha részt vesz a TARGYNYEREMENY-SORSOLÁSÁN. 5 kg háztartási rongy beadása esetén augusztus 15 szeptember 30 között AJANDÉKSORSJEGYET kap. Részletes felvilágosítást adnak a MÉH áfcvevőhelyedn. (127131)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom